Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Cégkapu nyílik hivatalos ügyekhez

Az egyéni vállalkozók kivételével minden gazdálkodó számára 2018-tól a kapcsolattartásra kötelező lesz az elektronikus út, ennek regisztrációjához még egy hét áll a rendelkezésükre. Egyelőre nincs tételes lista arról, hogy mely ügyek intézhetők kizárólag vagy választhatóan elektronikusan.

Augusztus végéig kell hivatalos regisztrációval belépniük az állam által júliusban „megnyitott” Cégkapuba a gazdálkodó szervezeteknek, hogy aztán 2018-tól ezen az úton tarthassák a kapcsolatot az állami szervekkel, hatóságokkal. Ehhez az erre a célra kapott e-mail címet fogják használni. Ezen az úton folyhat januártól a különféle értesítések, illetve dokumentumok küldése és fogadása – derül ki a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper Advocatus nevű blogján megjelent írásokból.

A kötelező elektronikus kapcsolattartás minden magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetre kiterjed a gazdasági társaságoktól a lakásszövetkezeteken és erdőbirtokossági társulásokon át az alapítványokig.

Az egyéni vállalkozókra azonban nem vonatkozik a cégkapus eljárás, az egyéni ügyvédek és szabadalmi ügyvivők számára pedig választható megoldás.

Az augusztus 30-a után megalakuló gazdálkodóknak a létrejöttük vagy nyilvántartásba vételük után nyolc napon belül van idejük elvégezni a regisztrációt. A jogszabály nem ír elő büntetést a regisztrációs határidő be nem tartására, de jövő januártól ellenőrizni fogják a cégkapus bejelentkezés megtörténtét.

Fontos részlet, hogy – hasonlóan a magánszemélyek hivatali ügyintézésére már bejáratott Ügyfélkapuhoz – a Cégkaput is csak természetes személyek, a gazdálkodó szervezetek megbízottjai használhatják a külön erre a célra megkapott e-mailfiókon keresztül. A két rendszer annyiban fonódik egymásba, hogy az ügyintézőknek egyúttal Ügyfélkapu-használónak is kell lenniük.

A kötelezettség első sorban a hivatalos szervekkel fennálló kapcsolattartásra (s ezen belül dokumentumok küldésére-fogadására) lesz alkalmas, minden más további lehetőség egyelőre bizonytalan – derül ki az Advocatus egyik írásából. Eszerint

jelenleg nincs olyan lista, amely tartalmazná azon ügytípusokat,

amelyeket (hasonlóan az Ügyfélkapuhoz) elektronikus úton lehetne elintézni – kötelezően vagy választás alapján. Tehát ma még nincs válasz arra a kérdésre, hogy 2018-tól mely ügyekben kell vagy lehet berendezkedni arra, hogy postai levelezés helyett e-mailekkel fog zajlani az intézkedés. Egyelőre az egyes jogszabályokban (csődtörvényben, adózás rendjéről vagy a polgári perrendtartásról szóló törvényben) előírt eljárási módokat kell követniük a gazdálkodóknak.

Az Advocatus arra viszont felhívja a figyelmet, hogy jövő januártól például a polgári peres eljárások túlnyomó többségében kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás, és a beperelt gazdálkodó szervezet a keresetlevelet is e-mailben fogja megkapni.

Schulz hazaküldené az amerikai rakétákat

Atomfegyver-mentessé tenné Németországot Martin Schulz. Az SPD kancellárjelöltje ezért választási győzelme esetén hazaküldené az amerikai nukleáris fegyvereket. Németországban 10-20 darab B-61-es nukleáris gravitációs bomba található.

Választási győzelme esetén eltávolítaná Németországból az amerikai atomfegyvereket  Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, aki erről egy kedd esti kampányrendezvényen beszélt. A politikus a délnyugat-németországi Trierben tartott rendezvényen azt hangoztatta:

„a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjaként törekednék (…) a Németországban felhalmozott atomfegyverek eltávolítására”.

Egyes jelentések szerint az Egyesült Államok évtizedek óta mintegy húsz nukleáris robbanófejet tárol a Kölntől délre fekvő Büchelben lévő katonai támaszpontján, de az értesülést hivatalosan soha senki nem erősítette meg – írta az MTI.

Európában a 21. század elsõ éveire mindösszesen 200 amerikai nukleáris fegyver (B-61-es gravitációs bomba) maradt. Ezek Belgiumban (Kleine Broegel légi bázis: 10–20), Németországban (Büchel légi bázis: 10–20), Olaszországban (Aviano és Ghedi Torre légi bázisok: 60–70), Hollandiában (Volkel légi bázis: 10–20) és Törökországban (Incirlik légi bázis: 60–70) találhatók – írta a Hadtudomány című szaklap 2014. 3-4. számában Kiss Petra (A NATO hadszíntéri nukleáris fegyverei és azok hatása az európai biztonságra). A B-61-es legújabb, 12-es verziójának fejlesztését idén tavasszal fejezték be az Egyesült Államokban több, mint 8 milliárd dollárért, s a tervek szerint ezekből telepítenének Európába is.

Schulz azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozzájárul

„a fegyverkezési verseny újabb szakaszának”

kialakulásához, az Észak-Koreával kapcsolatos konfliktus pedig azt mutatja, milyen nagy szükség van az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a leszerelés elősegítésére.

A SPD miniszterelnök-jelöltje azt is mondta, hogy vetélytársa, Angela Merkel kancellár 30 milliárd eurót tervez költeni a német hadsereg, a Bundeswehr korszerűsítésére, hogy megfeleljen a NATO által a tagországoktól megkövetelt, a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát kitevő védelmi kiadásnak. Trump rendszeresen felrója az észak-atlanti szövetség tagjainak, hogy nem veszik ki részüket megfelelően a költségekből.

A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU kereszténydemokrata pártszövetség a szavazatok 38 százalékát gyűjtené össze, előnyük 14 százalékpont szemben az SPD-vel, amely az utóbbi időben kisebb mértékben javított helyzetén, és 24 százalékos támogatottságot ért el.

Jön az új ezres bankó

Csütörtökön bocsátja ki az új ezer forintost a Magyar Nemzeti Bank, de a gyakorlatban csak jövő márciustól használhatjuk a boltokban. A mostani bankókkal idén októberig fizethetünk, utána már csak cserével lehet megszabadulni tőlük.

Az ezer forintost is lecseréli a Magyar Nemzeti Bank, az új papírost csütörtökön bocsátja ki – jelentette be Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. A tényleges forgalomba kerülésre azonban várni kell, először a készpénz-ellátásban közreműködők (mindenek előtt az ATM-ek üzemeltetői) kapnak fél év felkészülési időt.

Mindennapos használatba ezután, jövő márciusban vehetjük az ezrest.

A most érvényes bankó jövő októberének végén kerül ki a forgalomból. Utána három évig a bankok és a posta, azt követően 2038. október végéig az MNB ingyenesen cseréli be a sifonérban maradt régi ezreseket.

Forrás: MNB

A mostani váltás a korábban megkezdett sorozat része az ezer forintos cseréje. Idén még befejeződik a régi húszezresek kivonása a forgalomból, december 31-éig. Az új bankók aránya már 95 százalék. A bankjegy-cseréről legutóbb itt írtunk, a teljes programról pedig itt lehet olvasni.

Az új ezres előoldalán Mátyás király portréja látható, a hátoldali képen pedig a visegrádi reneszánsz palota Hercules kútja.

Nagyon sokan elmentek a boltokból

Jelentősen, 23 ezerrel kevesebben dolgoznak a kiskereskedelemben, mint egy éve, miközben több az üres állás és növekedtek a bérek.

A blokkk.com szerint máshová mennek dolgozni az emberek, és a komoly béremelést a kisboltok nem fogják bírni.

Tavaly év közepén 376 ezren dolgoztak a bolti kiskereskedelemben, idén júniusban 353 ezren, vagyis 23 ezerrel kevesebben. A viszonyítási adat persze éppen a vasárnapi boltzár eltörlésének időszakára jut, amikor növekedett az üzletekben alkalmazottak száma, az ezt megelőző negyedévi 359 ezres foglalkoztatottság lényegében megegyezik a mostanival.

Mindezzel párhuzamosan a négy fősnél nagyobb boltokban nagy léptekkel növekszik a betöltetlen állások száma:

a tavalyi és az idei tavasz között 3800-ról csaknem 5 és félezerre.

Tehát a korábban boltokban dolgozó munkaerő egy része elszivárgott más, az ágazaton kívüli területre.

A blokkk.com értékelése szerint a létszámcsökkenésben feltehetően szerepet játszott az is, hogy számos boltos nem tudta alkalmazottainak kifizetni a megemelt minimálbért, így hallani különböző kerülőutakról, például a munkaidő rövidítésről is (nyolc óra helyett valamilyen részmunkaidő), vagy éppen leépítésről.

Ezenközben a bérek jelentősen emelkedtek az elmúlt időben. Tavaly nyáron a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt, egy évvel korábban 159 ezer forint, ami 29 ezer forint különbség,

a növekedés üteme tehát 18 százalék, 4 százalék körüli forgalomemelkedés mellett.

Vagyis már nincs sok pénzük a boltosoknak bérre, főleg a kisebbeknek.

A bérnövekedésről és a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról itt írtunk.

Hová megy a bérnövekmény?

Júniusban 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruk forgalma egy év alatt, az első fél évben azonban csak 3,9 százalék volt a gyarapodás. Ez jelentősen elmarad a reálbérek két számjegyű bővülésétől. A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint sok pénz vándorol például a lakáspiacba.

A kiskereskedelmi boltokban – a naptárhatást kiszűrő számítás szerint – júniusban 5,7 százalékkal költöttek többet az emberek, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Az első fél évben 3,9 százalék volt a forgalom bővülése.

Milliók vannak, akik jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik el; ennek a területnek forgalombővülése, 3,7 százalék, ismét jelentősen elmarad a keresetek két számjegyű gyarapodásától. Májusban ugyanez a szám 2,3 százalék volt, tehát némi emelkedés jól látható. (A jobbadán a tartós fogyasztási cikkeket tartalmazó másik statisztikai „kosár” 8,3 százalékos növekedést mutat.)

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát nem lepte meg az adat. Vámos György elmondta, hogy figyelni kell az egyéb fogyasztási mutatókra is.

Szerinte növekvő költés tapasztalható különféle szolgáltatásokban, a turizmusban és főleg a lakáspiacon.

Az OKSZ megerősítve látja korábbi várakozásukat, hogy idén 4 százalék lesz a kiskereskedelmi forgalom növekedése.

Sok elemző szerint a főleg egyes területeken (vendéglátás, építőipar) jellemző nagy arányú feketefizetést „papírozzák le” a munkaadók a hivatalosan bejelentett bérnövekménnyel, a dolgozók kézhez kapott fizetése valójában nem vagy alig lett több, s ez mutatkozik meg a mérsékeltebb bolti forgalomban. Vámos György szerint a kereskedőknek fogalmuk sincs, hogy a hozzájuk betérő vásárlónak milyen forrásból származik a pénze.

Kétes hírű tulajdonos az Új Szónál

Szlovákia kétezres évekbeli legnagyobb politikai botrányának főszereplője, a Penta cégcsoport érdekeltsége veszi meg a magyar nyelvű Új Szó és Vasárnap című lapokat. A Penta birtokában már van nagy médiaportfólió és magyarországi húsipari érdekeltség is. „Hírnévre” azonban öt éve tett szert, amikor kipattant a Gorilla-ügy: az állítólagos titkosszolgálati lehallgatások szerint a szlovák politikai élet színe-java, szlovákok, magyarok egyaránt a Penta befolyása alatt álltak.

Hétfőn jelentették be, hogy a szlovákiai magyar nyelvű Új Szó (a Vasárnap nevű lappal együtt) a News and Media Holding tulajdonába kerül még ebben az évben. (Erről részletek itt, a főszerkesztői interjú és az eddigi tulajdonosi szerkezet itt). Ezekből a cikkekből kiderül az is, milyen hatalmas médiaportfóliót épített ki-vásárolt meg magának a Penta Holding, amelynek egyik legértékesebb tagja a Sme című patinás napilap (amelyből többen ki is váltak, amikor 2014-ben megvette az újságot a Penta).

A Penta Holding Szlovákia és a térség egyik legnagyobb befektetési konglomerátuma, amely érdekeltséget szerzett biztosítóban, elektromos művekben és más egyéb ágazatban. A 444.hu cikke szerint a Penta 2011-es nettó nyeresége 127 millió euró, 39,5 milliárd forint volt, az akkori idők egyik magyar sztárvállalatának, Simicska Lajos Közgépének addigi legnagyobb éves profitja 3,3 milliárd forint volt.

A Pentát egy cseh és négy szlovák férfi alapította a 90-es évek elején, mindannyian a szovjet elit egyetemen, az MGIMO-n tanultak, s egyaránt a csehszlovák kommunista titkosszolgálatnál (STB) dolgozó szülők gyerekei.

A csöppet sem unalmas szlovákiai politikai élet legnagyobb földindulását okozó Gorilla-ügy bő öt és fél éve robbant ki, középpontjában a Pentával és két tulajdonosával, szlovák Jaroslav Hascakkal és a cseh Marek Dospivával. Az állítólag a szlovák titkosszolgálattól kikerült lehallgatásokról írott összefoglalók hatására ugyan lényegében megbukott a szlovák kormány, de büntetőjogi felelősségre vonás nem történt.

A lehallgatások egy bizonyos Varga Zoltán lakásán készültek. Varga a Penta biztonsági vezetőjeként teremtette meg a lehetőséget és helyet a találkozókat politikusokkal, és rendőri vezetőkkel. A lakást a 444.hu akkori összefoglalója szerint

„Hascák rendszeresen használta üzleti találkozóira, az akkori gazdasági miniszter Jirko Malchárektől a mostani miniszterelnök Robert Ficóig mindenki megfordult, hogy megvehető politikusokról és zsebbe visszacsorgó pénzekről beszélgessen”.

Az állítólagos lehallgatásokból az derült ki, hogy a megelőző tíz évben a különféle színezetű kormányzó erők vezető politikusai mind a Penta befolyása alatt álltak. A találkozókon képviselők megvásárlásáról, kinevezésekről és természetesen állami vállalatok privatizációjáról esett szó, de még koalíciókötésekről is tárgyaltak. A Gorilla-ügyben érintett volt a Mikulás Dzurinda- és a későbbi Fico-kormány néhány tagja egyaránt, Világi Oszkár volt parlamenti képviselő és a Slovnaft vezérigazgatója (valamint a tulajdonos Mol igazgatósági tagja) is. De megemlítik az akkori és részben mai szlovákiai magyar politikai élet meghatározó szereplőit ugyancsak, például egy állítólagos 3,5 millió dolláros jutalék kapcsán, amely egy állami energetikai vállalat privatizációja során került a Magyar Koalíció Pártjához.

A Penta egyébként kiterjedt érdekeltséggel bír Magyarországon is. A húsiparba vásárolta be magát a Debreceni Hús Zrt., a Sole-Meat Kft., a Csabahús Kft. és a Kaiser Fodd Kft. révén.

Kisebb lakáshitel-pánik jöhet

Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat.

Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.

A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel

a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került,

s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.

Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok, sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.

Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.

Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is, ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.

Az MNB a „minősített fogyasztóbarát lakáshitel” termékének bevezetésével kíván minél olcsóbb kölcsönöket a piacra segíteni (erről bővebben és a programba eddig belépett pénzintézetek listája itt). http://mnb.hu/minositett-fogyasztobarat-lakashitel

A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.

Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.

Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.

Adathalászok támadnak banki ügyfeleket

Feltételezhetően szervezett adathalászat zajlik bankok ügyfelei ellen, megpróbálván bizalmas adatokhoz jutni – közölte kedden az MNB. A pénzintézetek nem kérnek érzékeny információkat, se e-mailben, se SMS-ben nem szoktak adatokat egyeztetni. A bűnözők biztonsági rések betömésére hivatkoznak, de eddig nem érte kár az ügyfeleket.

Három nagy kereskedelmi bank jelenlegi vagy korábbi ügyfeleitől kíséreltek meg bizalmas adatokat megszerezni az elmúlt hetekben: e-mailben vagy SMS-ben keresték meg őket adathalászok, és adategyeztetést kértek. Arra hivatkoztak, hogy biztonsági rést találtak, és az ügyfelek bizalmas adatait, netbanki azonosítóikat, jelszavaikat és bankszámla-számukat próbálták megszerezni – áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

Az „adategyeztetés” az ismert módon történne: a bank honlapjához nagyon hasonló weboldalra navigálják az ügyfelet, a bűnözők ezeken kérik el a bizalmas adatokat. Az oldalak szövegeit – szemben egyes korábbi adathalász támadásokkal – ezúttal hibátlan magyarsággal írták, nem fordítóprogrammal készültek.

Az adatok begyűjtésén túl a támadók az ügyfeleket a bank nevével kezdődő „biztonsági” alkalmazás letöltésére is utasítják,

valójában azonban az ügyfelek SMS-kódjainak eltérítése érdekében.

A támadás a jelenlegi információk alapján csak bizonyos operációs rendszerű mobiltelefonokat érint. Ügyfélkár eddig nem történt, s az érintett hitelintézetek a lehető leghamarabb tájékoztatták és tájékoztatják – például honlapjaikon – ügyfeleiket a támadásról, illetve további intézkedéseket is megtesznek.

Az MNB feltételezi, hogy célzott támadássorozat zajlik egyes magyarországi bankoknál számlát vezető fogyasztók ellen. Nem zárható ki az sem, hogy a következő napokban az adathalászok újabb akciókat indítanak további hitelintézetek ügyfeleinél.

A jegybank megismétli a figyelmeztetést, hogy a bankok soha nem kérik el ügyfeleik titkos adatait e-mailben, SMS-ben, vagy postai úton. Célszerű az ilyen típusú üzeneteket haladéktalanul törölni, a kapott e-mail mellékleteket pedig nem szabad megnyitni. A hiteles tájékoztatás, információkérés érdekében az ügyfélnek érdemes minél hamarabb kapcsolatba lépni számlavezető intézményével. Szintén haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a bankkal akkor is, ha valaki óvatlanul mégis megadta adatait az elkövető bűnözői körnek.

Akár tömeges gázolásos merényletek jöhetnek

Az autós gázolásos támadások kivédhetetlenek, mert költséghatékonyak, órák alatt megszervezhetők és pár ember végrehajthatja őket – amint azt a barcelonai merénylet is mutatja, ezért a több helyszínes tömeges merényletek elkövetése várható. Egy friss elemzésben olvasható ajánlás elborzasztó a mindennapos szabadsághoz szokott embernek: figyeljünk, ki mikor bérel nehézjárművet, szűkítsük a behajtást sétálóutcákba, ne vegyünk fel stoposokat, akik az autót ellopva a tömegbe hajthatnak. 

Két év, 140 halálos áldozat, 750-et meghaladó számú sebesült. A barcelonaival együtt ez a mérlegük a gázolásos merényleteknek eddig. A Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) egy hónapja publikált tanulmánya vette számba a néhány éve kezdődött, s mostanában rohamos ütemben terjedő gépjárműves tömegbehajtásos merényleteinek tapasztalatait, majd vonta le ezek tapasztalatait.

Ha a még korábban, elsősorban Izraelben kezdődött késeléses (olykor autós támadással ötvözött) terrormerényleteket is idevesszük, akkor elmondhatjuk: újraértelmezendő Moamer el Kadhafi volt líbiai vezető 70-es évekbeli megállapítása, miszerint „a vegyi fegyver a szegény ember atombombája”. Az SVKK elemzése arra mutat rá, hogy napjainkban ennél is egyszerűbb, bármilyen tudást, szervezettséget és anyagiakat se kívánó eszköz került terroristák kezébe: az angol kifejezéssel ramming, magyarul gázolásos merénylet.

Az SVKK kutatóinak sommás megállapítása az, hogy

az efféle támadások korlátozott hatásúak, de kivédhetetlenek.

Mint írják, nagyobb számban gázolásos merényleteket a kétezres évek vége óta követnek el, leginkább Izraelben, ahol mostanáig 60 ilyen támadást tartanak számon. Az eddigi legpusztítóbb európai a tavaly július 14-i nizzai merénylet volt: a francia nemzeti ünnep miatt zsúfolt esti, tengerparti sétányon több száz méteren keresztül tudott nagy sebességgel végighajtani egy iszlamista merénylő, 86 ember halálát és 434 sebesülését okozva. Sok áldozattal járt a decemberben, a berlini karácsonyi vásár elleni támadás is, amelyet lopott kamionnal követtek el: a 12 halottal és 56 sebesülttel végződő gázolás csak azért nem okozott súlyosabb veszteségeket, mert a támadó nem volt képes megfelelően vezetni a rakománnyal együtt közel harminc tonnás pótkocsis járművet.

A kutatók rávilágítanak arra, hogy

az átlagos napokon, utcákon elkövetett akciók nem okoznak elég veszteséget ahhoz, hogy stratégiai hatást érjenek el.

Idén márciusban a londoni támadásban a merénylő több, mint száz méteren keresztül hajtott a Westminster híd járdáján és a Bridge Streeten, és noha ötven embert sebesített meg (közülük tucatnyit súlyosan), a gázolás következtében elhunytak száma „mindössze” négy volt. (Az ötödik áldozatot – egy rendőrt – a támadáshoz használt gépkocsi elakadása után a terrorista késsel ölte meg, a hatodik halott pedig maga a merénylő volt.)

Alacsony költség…

Míg a tömegrendezvényeket Nizza és Berlin után egyre hatékonyabban védik, a hétköznapi élet sokkal nehezebben védhető a gázolásos támadások ellen: nem lehet ésszerű mennyiségű erőforrás-befektetéssel arra törekedni, hogy minden egyes utcát mechanikai akadályokkal védjünk, hiszen ilyen támadásra zsúfolt belvárosi sétálóutcáktól kisvárosi dűlőutakig bárhol lehetőség van, ahol gyalogosokat lehet elgázolni – vonják le a konklúziót a szerzők. Nem lehet teljes biztonsággal megakadályozni azt sem, hogy a potenciális merénylők autót béreljenek (London, Barcelona), vagy egyszerűen ellopjanak, amint az Stockholmban (és most valószínűleg Spanyolországban) történt.

A magyar kutatók idézik az amerikai Szállítmányozás-biztonsági Hatóság (Transportation Safety Authority – TSA) pár hónapos írását, amely szerint

várható, hogy egyszerűsége és költséghatékonysága okán a gázolás a közeljövőben egyre gyakoribbá válik.

A terrorszervezetek szempontjából ugyanis az ilyen támadások anyagi és humánerőforrás-igénye igen alacsony, hiszen az akciók nem igényelnek sem különösebb elkészítést, sem támogatást. Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb autós támadást egy, legfeljebb két-három merénylő követi el.

A rémületesen szikár költség-haszon-számítás eredménye az, hogy a terroristák kalkulációját modellezve az akciók befektetésigénye alacsony.

A feláldozott terrorista (a befektetés) és a megölt vagy megsebesített áldozatok (a nyereség) aránya igen kedvező: London esetében egy merénylőre jut öt halott és ötven sebesült, Stockholm esetében négy halott és tizenöt sebesült.

A gázolásos merénylethez nincs szükség sem különösebb felkészülésre, kiképzésre, sem szakértelemre: kis túlzással mindössze vezetési tudás és egy alkalmas jármű kell hozzá. Szoros koordináció és rendszeres kommunikáció sem szükséges, amit a hatóságok le tudnának hallgatni. A lehetséges célpontok felderítése és felmérése sem igényel semmiféle olyan előkészületet, ami magára vonhatná a hatóságok figyelmét. Egy ilyen támadás előkészítésére akár néhány óra is elegendő lehet az autóbeszerzést is beleszámítva.

…egyre több áldozat

A magyar kutatók szerint látható, hogy az efféle elkövetési mód gyakorisága érzékelhetően növekszik, ezzel párhuzamosan nő az áldozatok száma is. A terroristák tehát igazolva látják az elkövetési módszer hatékonyságát.

Az is egyértelmű következtetés, hogy az autós merényletek a tömegrendezvények ellen a leghatékonyabbak, itt tudják a terroristák a legnagyobb kárt okozni: az emberek sűrűn állnak, nincs helyük kitérni. A zsúfoltság miatt a pánik veszélye még nagyobb, és a segítség is nehezebben tud a helyszínre érni.

Vérfagyasztó, de logikus prognózis, hogy a közeljövőben több járművel, több helyszínen egyidejűleg végrehajtott támadásra is sor kerülhet, egyszerűen azért, mert a terroristák számára ez a hatékonyság növelésének legegyszerűbb módja: egy helyszínen csak véges számban tudnak embereket elgázolni, az áldozatok számát tehát legegyszerűbben a célpontok számának növelésével lehet emelni.

S az is nyugtalanító konzekvencia, hogy bár a támadók eddig nem igen próbáltak meg kritikus infrastruktúrában kárt tenni, nem kizárt, hogy ez változni fog.

Az is az egyszerűség és hatékonyság jellemzője, hogy a támadó a jármű elakadása után kiszáll, és késekkel, bombákkal, egyéb fegyverekkel folytatja a gyilkolást, ami nagyobb veszteséget okozhat, mint maga a gázolás.

Az éjszaka vagy sötétben végrehajtott merényletek ráadásul jóval veszélyesebbek, mint a nappaliak, az áldozatok ugyanis nehezebben, később észlelik és azonosítják a veszélyt. Kiemelt célpontok a hidak járdái, mert nincs róluk hová menekülni, továbbá a tömegközlekedési megállók, ahol sok ember várakozik.

Fontos a megelőzés

Az SVKK kutatói a hagyományos rendészeti megoldások mellett két dologra hívják fel a figyelmet. A passzív, mechanikai védekezéssel (például betonelemek, akadályok) kifejezetten hatékonyan lehet védekezni. Emellett idézik a TSA ajánlásait arra, hogyan lehet megakadályozni, hogy gázolásra készülő terroristák nagyobb járműveket, munkagépeket szerezhessenek meg. Ezek már az egyéni szabadsághoz szokott nyugati ember számára fájdalmasan korlátozó tennivalók. Az még hagyján, hogy a fuvarozók, építőipari vállalatok fordítsanak nagy figyelmet járműveik lopásvédelmére és követhetőségére, de bátorítani kell a közlekedőket, jelentsék be, ha rendellenesen, agresszíven viselkedő járművel találkoznak.

A rablás, eltérítés elleni védettséget növelheti, ha a sofőrök nem vesznek fel stoposokat vagy ismeretlen utasokat,

és célszerű kerülni azt is, hogy elhagyatott helyeken pihenjenek járműveikben. A TSA azt is felveti, hogy a teherautó- és munkagépkölcsönzők jelentsék be, ha valaki tömegrendezvények idején vagy környékén többször is nagyobb járművet bérel.

És idehaza?

Az SVKK szerint a gázolásos támadások elleni hazai védekezésnek a tömegrendezvényekre kell fókuszálnia: olyan mechanikai és forgalomtechnikai akadályokat elhelyezni, amelyek nehéz teherautókat is képesek feltartóztatni. Úgyszintén a szabadságfok részbeni feladásával járó intézkedéseket javasolnak azzal, hogy a zsúfolt városi helyeken – sétálóutcák, közterek, frekventált tömegközlekedési megállók – ne lehessen hosszú járdaszakaszokon akadálytalanul végighajtani, s a turisták által látogatott, illetve hagyományosan zsúfolt területeken működő vendéglátó helyek munkatársainak alapfokú felkészítéseket szervezzenek, mi a teendő terrortámadás esetén. Hosszú távon pedig az épülő középületek, nyilvános terek tervezésénél figyelembe kell venni a gázolásos támadások elleni védekezés szempontjait is.

Cikkeink a barcelonai merényletről itt és itt olvashatók.

Háborús kódgépet találtak elásva

Második világháborús német kódológépet találtak Németországban. Az elásott Schüsselgerät 41-re fémdetekrorral találtak rá. Az SG 41 a híres Enigma utódja lett volna, de csak kevés példány került a csapatokhoz.

A két kincsvadász még májusban fémdetektorral tapogatta ki az erdőben a háborús tárgyat, amely mintegy 40 centiméterrel a talajszint alatt rejtőzött. A müncheni Német Múzeum közleménye szerint a Schlüsselgerät 41 (41-es kulcskészülék) elnevezésű gépet a háború befejezésekor valószínűleg elásták az Aying melletti erdőben – adta hírül az MTI.

A szerkezet, amelyet a híres Enigma utódjául szántak a háború vége felé,

első látásra olyan, mint egy korabeli tábori írógép. Titkosított üzenetek továbbítására használták.

Az Enigma alappéldányát még a 20-as években alkották meg polgári, kereskedelmi célra, majd a háborús készülődéskor alakították át bonyolult, hagyományos kódtöréssel megfejthetetlen sokaságú variációra lehetőséget adó rejtjelező készülékké. A Wehrmacht minden fontosabb alakulatánál és a tengeralattjárókon is megtalálhatók voltak. A britek a 30-as évek végétől az angliai Bletchley Parkban létrehozott sokezer fős csapattal (és titkosszolgálati műveletekkel) több év alatt fejtették meg az Enigma működését és alkották meg az Ultrát a híres matematikus, Alan Turing vezetésével. Ezután minden német üzenetváltást megfejthettek.

A Schlüsselgerät 41-et egy chemnitzi cég gyártotta, és 1944 októberében mutatták be. Noha 11 ezret rendeltek belőle, ténylegesen csak 1000-2000 közötti egységet küldtek a csapatokhoz a háború végéig. Több itt olvasható.

A kincskeresők a Német Múzeumnak ajándékozták a leletet. „Ez a különleges darab hiányzott még a kódológyűjteményünkből” – mondta Carola Dahlke kurátor. A Német Múzeum csak néhány hónapja kapta ajándékba a gyűjteményt, benne az Enigma egy igen értékes példányát.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!