Tíz éve kezdődött a pénzügyi világválság, amelynek nyomán az Európai Unió hat évtizedes történelmének legsúlyosabb recessziójába zuhant. Az EU kilábalt már a bajokból, a magyar gazdaság is talpra állt, ám máig tartó hatásai gyökeresen átalakították az országot.
A pénzügyi válság indulása Európában tíz évvel ezelőttre (egészen konkrétan 2007. augusztus 9-én) datálható: a BNP Paribas a nagyobb bankok közül elsőként arra kényszerült, hogy elismerje az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piacoknak való kitettsége következményeit, és befagyassza az érintett pénzeszközöket.
Azt ezt követő években az eredetileg pénzügyi jellegű válság átgyűrűzött a bankszektorra és az államadóságra, majd pedig a reálgazdaságban is éreztetni kezdte hatásait – összegzi röviden az Európai Bizottság közleménye.
Néhány lépés
A válság nem Európában kezdődött, mégis az EU intézményeinek és a tagállamoknak kellett fellépniük hatásainak mérséklése, a gazdasági és monetáris unió eredeti felépítésében rejlő buktatók kiküszöbölése érdekében. Az azóta eltelt időben pedig számos eredményt láthattunk:
az euróövezethez tartozó tagállamok száma 12-ről 19-re nőtt, és az euró a világ második legfontosabb valutájává vált.
A pénzügyi segítségben részesített 8 EU-tagállam közül – köztük volt Magyarország is – már csak Görögországgal kapcsolatban folyik támogatási program, és az is várhatóan 2018 közepén befejeződik.
Már csak három tagállam tartozik a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához, azaz folyik ellene az úgynevezett túlzotthiány-eljárás, annak ellenére, hogy a válság tetőfokán még 24 tagállam volt ilyen helyzetben. Magyarországnak innen is sikerült kiverekednie magát.
A válságkezelő lépések ezek voltak: A pénzügyi szektor szabályozása; új közös intézményi és jogi keretek megszilárdítása; az euróövezet pénzügyi tűzfalának létrehozása; a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok támogatása; a tagállami államháztartások javítása; strukturális reformok; beruházásösztönzés; a bankszektor felügyeletének javítása; a pénzügyi intézmények kihívás-kezelési képességének javítása; válságkezelő és megelőző új eszközrendszer kialakítása
Eredmények
A határozott fellépés megtette hatását:
az EU gazdasága immár öt éve folyamatosan nő
– írja a Bizottság közleménye, sorolva az eredményeket: a munkanélküliség 2008 óta nem látott mértékűre csökkent, a bankok megerősödtek, a beruházási kedv élénkül, és az államháztartások állapota is javult.
Ugyanakkor vannak még teendők bőven, egyebek között a foglalkoztatással, a gazdasági növekedéssel és a társadalmi igazságossággal kapcsolatban. Nem véletlenül mondta Pierre Moscovici, gazdaságért, és az adó- és vámügyért felelős biztos:
„A világválság kezdete után tíz évvel az európai gazdaság fellendülése szilárdabbá, szélesebb körűvé vált.”
Ám figyelmeztetett arra is, hogy „Ki kell használnunk ezt a lendületet arra, hogy befejezzük gazdasági és monetáris uniónk reformját. A múlt öröksége nem fordul jóra minden elemében magától. Azt tapasztaltuk, hogy
a tagállamokon belül és a tagállamok között nőttek a társadalmi és gazdasági különbségek.
Nagyon fontos, hogy munkánk hosszú távon valóban elősegítse gazdaságaink tartós közeledését.”
A magyar évtized
Magyarországon is gyorsan erodálódott a helyzet, olyannyira, hogy 2008 őszén kénytelen volt az ország vezetése megoldás után nézni. Néhány nap alatt, a legnagyobb titokban tárgyalták ki a megállapodást egy hitelről a nemzetközi szervezetekkel, majd novemberében – rekordidő, szűk egy hónap alatt – született meg a magyar hitelkérelem pozitív elbírálása a kölcsönt biztosítók részéről.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 hónapra szóló, mintegy 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt adott Magyarország számára. Ez egy csomag része volt: ugyanis a Világbank (1 milliárd eurót) és az Európai Bizottság (6,5 milliárd eurót) is beletette a magáét a keretbe, amelynek végül nem is hívtuk le a teljes összegét (két év alatt valamivel többet, mint 14 milliárd eurónyit).
A kölcsön utolsó részletét tavaly tavasszal fizettük vissza.
És hogy hol tartunk ma? Plasztikusan mutatja az elérteket, hogy mind a három nagy hitelminősítő – évekig tartó mélyrepülés után – ismét befektetésre ajánlja a magyar állampapírokat, és a piacok megítélése is kedvező.
Vagy vegyük az IMF legfrissebb országértékelésének (az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció) összegzését. Az idén májusban a washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet a következőképpen írt a magyar gazdaságról: Magyarországnak sikerült több egymást követő évben magas növekedést produkálni az államadósság csökkentése mellett. A növekedés gyorsulása az uniós forrásoknak, a kedvező külső körülményeknek (alacsony kamat és nyersanyagárak, erőteljes exportnövekedés) köszönhető, ami párosult alkalmazkodó monetáris és fiskális politikával. Ugyanakkor a magánszektor erőteljes fogyasztása és a gazdasági növekedés átmenetileg lelassult 2016-ban, elsősorban a beruházások visszaesése miatt, ami az uniós források beáramlásának lassulására vezethető vissza. A munkanélküliség folyamatosan csökkent.
A megtett utat és annak jelenlegi állomását a GDP alakulását mutató grafikon is mutatja:
A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakét – közölte a KSH. Az előző negyedévben 3,8 százalék volt a háromhavi érték. Az elemző szerint ez beleillik az esztendőre várt folyamatokkal.
A naptárhatással és szezonális tényezőkkel megtisztított adat szerint a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növekedett az év második negyedévében, ami kismértékű lassulás az első negyedévi indexhez képest – derült ki a KSH jelentéséből. A nyers adat szerint 3,2 százalék volt a gyarapodás.
Az előző három hónaphoz mérten 0,9 százalék volt az emelkedés, az első fél évben pedig 3,7 százalék. A KSH szerint a szolgáltatások (például kereskedelem, közszolgáltatások, szállítás) a növekedés motorja.
A számok összhangban vannak a GKI Gazdaságkutató előzetes becslésével – mondta el
a fuhu.hu-nak Petz Raymund ügyvezető igazgató.
Szerinte várható volt a kis mértékű (0,1 százalékpontnyi) lassulás (az éves alapon mért negyedévi) gazdasági növekedésben. Részletek híján egyelőre nem tud pontosabb értékelést végezni, a KSH későbbi elemzése nyújthat segítséget a folyamatok pontosabb megértéséhez.
A kereskedelem részaránya a GDP gyarapodásában érdekes kérdés lesz a részletes számok majdani megismerésekor, mert az év elején a nagyarányú bérnövekedéstől messze elmaradó (2,4 százalékos) kiskereskedelmi forgalmi bővülést mértek, ami a GKI értékelése szerint nagyobb részt annak tudható be, hogy a zsebbe adott fizetések egy részét most „papírozzák le”, a tényleges keresetemelkedés tehát kisebb a statisztikai adatoknál.
Négy tételnyi, rovarirtószerrel szennyezett tojást találtak magyar vendéglátó-helyekre szállító cégnél az élelmiszerbiztonsági hivatal szakemberei. A fipronil mennyisége az egészséget nem veszélyezteti, a tojásokat azonban kivonták a forgalomból.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) tájékoztatása szerint kedden érkezett információk alapján Magyarországra is szállítottak a rovarirtószerrel, fipronillal szennyezett tojást tartalmazó élelmiszert. A Tamago Ei-Omelett-Block nevű fagyasztott, félkész termékből egy budapesti vállalkozáshoz szállítottak. A hatóság elrendelte az érintett áruk forgalomból kivonását.
A Nébih szakemberei négy tételben találtak nyomokban kimutatható, de
a megengedett értéket nem meghaladó, az egészséget nem veszélyeztető mennyiségben fipronilt.
A termékből Magyarországra is szállítottak egy magyar vállalkozáshoz, az Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-hez. A termékből a magyar cég kizárólag vendéglátó egységekbe szállított. A visszahívásról a vállalkozó minden partnerét értesítette, amit a hatóságnál igazolt.
A fipronilos fertőzés miatt először a holland élelmiszerbiztonsági hivatal jelentette be augusztus elején, hogy bezártak 180 tojástermelő telepet. Az első hírek óta több Európai Uniós tagállamban is találtak szennyezett tojásokat, többek között: Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Szlovákiában, Spanyolországban és Németországban is.
Nem indulnak fényes kilátásokkal Magyarországon az újonnan alapított cégek: durván minden ötödik lehúzza a rolót azelőtt, hogy átlépné az ötödik életévét, s csak valamivel több, mint felük éri meg a 10.-et. Az utóbbi években romlott a helyzet.
A cégek hosszú távú túlélés arányának eredményeképpen jutott el a hazai cégstruktúra a jelenlegi jellegzetes kor-eloszlásláshoz. A ma rendben működő cégek több mint a fele 10 évnél fiatalabb, de az ezredforduló környéki cégek is – a magas túlélési rátájuknak köszönhetően – szép szeletet hasítanak ki a mai cégstruktúrából. Erre a megállapításra jutott az Opten céginformációs cég, a cégek túlélési korát statisztikai adatok alapján vizsgálva.
Cégek eloszlása életkor alapján
Alacsony a túlélési arány
Mint az elmúlt húsz év adataiból készült elemzésükből kiderül: az évente újonnan alakuló 25-30 ezer cég túlélési képességei sosem voltak eget rengető magasságokban, de az új alapítású cégek várható élettartama évről évre egyre kisebb. Az ezredforduló környékén alakult cégek túlélési aránya volt a legmagasabb, a 2000 előtt és a 2004-2005 után alakult cégek esélyei már aránylag kisebbek voltak, de az ezredforduló környékén született cégeknek is csak a 85 százaléka érte el az öt éves kort, a 10 éves korig pedig már csak 64 százalék körüli arányban jutottak el. Ám ehhez képest is romlott a helyzet, hiszen az 5 éves kort az 5 évvel ezelőtt alapított cégek 73 százaléka, a 10 éves kort pedig a 10 évvel ezelőtt alapított cégek 51 százaléka élte csak meg. A helyzet azonban még ennél is rosszabb lehet, mivel akár több évig is eltarthat, mire egy céget törölnek, s ezalatt még szerepelnek az adattárakban.
Vállalkozások 5-10 éves túlélési rátája az alapítás évének függvényében
Van azért jó hír is
Az új alapítású cégeknek kevesebb mint 1 százaléka lesz milliárdos, ez azonban érthető, mivel a jelenleg rendben működő 490 ezer cégből csak 8 ezer olyan van, amelynek a 2016-os árbevétele meghaladta az 1 milliárd Ft-ot. Évtől függően az új alapítású cégek 0,6-0,9 százaléka lesz milliárdos cég 5 éven belül, de nem rajzolódnak ki különösebb tendenciák az alapítás évének függvényében – írja az Opten.
Sok szempontból árthat Magyarországnak, ha az Európai Unóban az a döntés születik, hogy az Eximbank Zrt. adóssága beletartozik az államadósságba, megemelve azt mintegy 2 százalékponttal. Nem először fordul elő ilyen trükközés.
Nehézségeket okozhat a kormány, de a gazdaság egésze számára is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a javaslatára az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolta a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását. Ez annyit jelent, hogy az ott felmerülő tételek beletartoznak a költségvetés egészébe, s így az államadósság 74 helyett akár 76 százalékpontra is emelkedne.
A kormány számára azért is kínos az ügy, mert elveszítheti a maga által sugallt nimbuszát, amely szerint – szemben az elődjeivel – trükkök nélkül is képes volt csökkenteni és elfogadhatóbb szinten tartani az államadósságot. Ráadásul – ahogy a portfolio.hu elemzése írja: „az átsorolás első évétől kezdődően ugyanis egy szintugrást eredményezne a bruttó adósságszámokban ez a „művelet” és a mérleg folyamatos felduzzadása (ami egyébként a bank stratégiájának következménye) szintén tovább növelné az államadósságot”.
A gazdaság pedig azért szenvedhet kárt, mert a hiány emelkedése kihathat a gazdaság milyenségének a megítélésére is, s ez – ha a hitelminősítők és a befektetők is így látják majd – konkrét lépésekben, s végső soron számszerűsíthető károkban ölthet esetleg testet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hétfőn az M1 aktuális csatornán mindazonáltal azt is mondta, hogy más országokkal is zajlott már hasonló vizsgálat, ám nálunk „a 74 százalék államadósság rátánál érzékenyebb a kérdés, de összességében nem ront akkorát a besorolás változása a magyar mutatón, hogy megtörjön az államadósság csökkenő trendje”.
Az Eximbank kérdése kényes amiatt is, mert az eredetileg a magyar exportőrök pozícióját, nemzetközi szinten szabályozottan államilag megtámasztott hitelekkel és hitelbiztosításokkal segíteni hivatott export-import bank az egymást követő Orbán-kormányok alatt furcsa hitelezési politikába fogott. A tűzhöz közel állók olyan projektjeit finanszírozta és finanszírozza, amelyekre nehezen lehetne rásütni, hogy a magyar külkereskedelmi expanzió érdekeit szolgálnák. Például az Index korábbi írása szerint: „…Garancsi István Kopaszi gáti fejlesztéséhez ingatlanfejlesztéséhez például 16,17 milliárd forintot, Andy Vajnának a Tv2 megvásárlásához 13,3 milliárd forintot hitelezett. A Mészáros Lőrinchez köthető cégek is kaptak nagy hiteleket a banktól, a Hunguest Hotelt 35,53 milliárd forinttal, a Mészáros tulajdonában lévő Opimus Grouphoz tartozó Wamsler SE tűzhelygyárat 933 millió forinttal segítette ki. „
Nem az első ilyen eset
Hasonló trükközéskor a Fidesz ennél sokkal finnyásabb volt: emlékszünk még, amikor – 2005-ben – a Fideszhez közel álló akkori jegybank vezetése, jelesül annak egyik alelnöke, Szapáry György egy, az uniós pénzügyminiszterek egyik ülését előkészíteni hivatott tanácskozáson (a korabeli sajtó megfogalmazása szerint) “kételyeinek adott hangot az autópálya-finanszírozás elszámolásával kapcsolatban. Akkor annyi történt, hogy a kormány ki akarta venni az autópálya-építési költségeket az államháztartásból, így csökkentve a hiányt.
Nyolc térségi országban kellene egymillió aláírást összegyűjteni a Jobbik kezdeményezte európai bérunió megvalósulásához. A nemzetközi jogász szerint a terv ellentétes az uniós joggal, Vértes András GKI-elnök a piacgazdasággal ellentétesnek tartja.
Vona Gábor elkerülhetetlennek nevezte a bérek rendezését, amikor augusztus 20-án útnak indította a párt által kezdeményezett európai bérunióról szóló aláírásgyűjtést. A Jobbik elnöke szerint a kelet-közép-európai országokat nem a felzárkózás miatt vették fel az unióba, hanem azért, hogy
a többi tagállam olcsó munkaerőhöz és piacokhoz jusson.
Vona pozitív példaként említi az NDK-t, amely az egyesítés óta komoly fejlődésen ment keresztül és erősebbé tette a német gazdaságot.
A Jobbiknak sikerült maga mögé állítani a régió hét országából hét pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt. A Magyarország mellett Horvátországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban, Romániában és Lengyelországban indult kezdeményezés célja, hogy
egyenlő munkáért egyenlő béreket kapjanak az Európai Unió állampolgárai.
A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint tévedés, hogy a nyugati országoknak nem érdeke a bérunió, mert a Brexit egyik fő oka is az olcsó kelet-európai munkaerő okozta szociális feszültség volt, de már a franciák és az osztrákok is törvényi szabályozással kénytelenek megoldást találni a problémára. Úgy véli: nyugaton is az alacsony bérekben látják a probléma lényegét, csak más szempontból: az egyik legnagyobb német szakszervezet, az I. G. Metal már irodákat nyitott Kecskeméten és Győrben, hogy kiharcolják a német autógyárak magyar munkásainak is az élhető béreket, megakadályozva ezzel, hogy Németországban keressék a boldogulásukat.
Az Európai Bizottság vonatkozó határozata egyértelműen kimondja, hogy a Jobbik kezdeményezése nem vonatkozhat a fizetésekre – mondta el nemrégiben az ATV-ben Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
A kérdést közgazdaságilag megközelítők szerint a magyar gazdaság termelékenysége nem teszi lehetővé a nyugatit megközelítő béreket. Egy elemzés szerint ha holnap minden multinak az egy munkavállalóra jutó bérköltsége annyi lenne, mint például Németországban,
akkor az összes multi fogná a sátorfáját és itt hagyná az országot.
A bérek és árak az ország által megtermelt értékektől függnek, ami összhangban van az ország fejlettségével/versenyképességével.
Forrás: Eurostat, ténytárblog
Ha azonos szintre kellene emelni minden bért, akkor – mivel emögül hiányozna a munkavállalók által kitermelt többletérték – vagy valakinek kevesebb jutna, vagy valamilyen külső forrásból kellene ezt minden szereplőnek megfinanszíroznia (eladósodás minden szektorban). Mivel egyik sem jó opció, gyorsan otthagynák azokat az országokat, ahol a versenyképességi előnyt pont az alacsonyabb bérek jelentették.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a fuhu.hu-nak ehhez hozzátette, hogy bár jól hangzik az azonos munkáért egyenlő bér kívánalma, és az egyenlő(bb)ség fontos cél, de piacgazdaságban kivitelezhetetlen: se az árak, sem a gazdaság teljesítménye nem azonos egyes országok között. Ha csak az egészségügyet nézzük, az például sokkal rosszabb teljesítményt nyújt nálunk, mint a fejlett országokban. A bérunió fékezné a fejlődést – mondta. Az NDK példájához pedig annyit tett hozzá, hogy az egyesítés után a németek 15 éven át évi 100 milliárd márkát, összesen 1500 milliárdot fordítottak a keleti országrészre, és a felzárkózás így se volt teljesen sikeres.
Az első félévben majdnem ötven százalékkal nőtt az eladott lakások száma tavalyhoz képest, a tervezetteké pedig negyvennel. Budapestre már kiadta a figyelmeztetést az MNB a jövedelmek gyarapodási ütemétől jelentősen elszakadt árak miatt. A fizetőképes legfeljebb felső három jövedelmi tized helyébe mindinkább az állam állhat finanszírozóként egyre nagyobb összeget öntve a lakástámogatásba a választások előtt. Kérdőjel a befektetési célú ingatlanok piaca, valamint az uniós agrártámogatások pénzének vándorlása.
A lakáspiacon – elsősorban Budapesten és Nyugat-Magyarországon – valósággal elszállt árak közepette már láthatók a megtorpanás első – meglehet, még távoli – jelei. A GKI Gazdaságkutató most közzé tett felmérése szerint az ingatlanpiaci kilátások túl vannak a csúcson, de még derűlátók a szereplők. Látható azonban, hogy hét negyedéves mélypontra került azok száma, akik biztosan vagy valószínűleg terveznek lakást venni-építeni. Azt is megállapította a GKI, hogy a várakozásokat tükröző index már csak Budapesten növekedett, az ország többi részén csökkent, és ugyancsak hét negyedéves mélypontra süllyedt.
Az értékesített (használatba vett) új ingatlanok száma félévkor 5004 volt, 46 százalékkal több az előző évi hasonló időszakinál. Ez pontosan akkora növekedés, mint az első negyedéves összehasonlító index volt. A kiadott építési engedélyek és bejelentések azonban lassulást mutatnak az idei két részidőszak között: tavasszal csaknem 90 százalékos volt az éves növekedés, félévkor (19,8 ezer) viszont már csak 40 százalék. Különösen Budapesten szembetűnő a mérséklődés: 320 helyett 212 százalék a változás mértéke, továbbá a községekben 166 százalékról 70 százalékra zuhant a tervbe vett kivitelezések dinamikája. (Az később derül ki, hogy egyszeri, például szezonális változásról vagy tendenciáról van szó. A GKI mindenesetre az építési telkek piacán is a várakozások romlásáról számolt be.) A gazdaság teljesítményének szempontjából az új építésű ingatlanoknak van elsődleges jelentőségük, ezért fontos mutató, hogy a piaci várakozások szerint a használt lakások értékesítési árában 2-2,5 százalékos változást (drágulást) várnak a megkérdezettek, egyedül Budapesten számítanak 3 százalékhoz közeli áremelkedésre, az új építésűeknél ennél két és félszer nagyobb ellenérték-gyarapodásra számítanak: a fővárosban stagnálásra, másutt stagnálásra-csökkenésre, egyedül a keleti országrészben prognosztizálnak hét százalékos növekedést.
Az MNB súlyos kockázatot lát
Az elmúlt két évben az új lakások négyzetméter-árai (is) szinte megállás nélkül növekedtek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentése arról számol be, hogy a Budapesten 2016 végén tapasztalt átlagosan 461 ezres négyzetméter-ár „már kiugrónak mondható”. Sőt, a jelentés legvégére elrejtve az MNB komoly figyelmeztetést ad:
„Budapesten a lakásárak növekedési üteme több éve meghaladja a háztartások jövedelmének növekedési ütemét”.
Továbbá „a fővárosi lakáspiacon felmerül kockázatként a lakóingatlanok értékének túlzott, a fundamentumok által indokolt szintet meghaladó emelkedése, ezért a budapesti lakáspiac folyamatos monitorozása kiemelten fontos”. Azóta ugyan júliusban Budapesten enyhe visszafordulás történhetett (a szárnyalás tempója az első félévben 11,3 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 23,3 százalékhoz képest, ami csaknem 50 százalékos dinamika-süllyedés), de a tavalyi csaknem tízezer után idén reálisan elérhető a 15 ezer eladott új lakás – mondta a fuhu.hu-nak Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója, kutatásvezető.
A közelmúltbeli értékek mindenesetre jelentős bővülést mutatnak. Júniusban az építőipari termelés volumene 27,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist, az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Májushoz képest a termelés növekedése 1,1 százalék, az év első fél évében 27 százalék volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene június végén 94,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. A második negyedévben az építőipar termelői árai is emelkedtek, 4,6 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
Mindezek alapján (is) gyakran teszik fel a kérdést elemzőknek: meddig tarthat a lakáspiac növekedése? Petz Raymund szerint a trendforduló megbecsülése a legnehezebb kérdés. A GKI kutatásvezetője úgy véli, mostanában ezen a magas szinten stabilizálódnak a várakozások, de nem látszik a kilátások további javulása. Ezzel együtt akár további 2-3 kedvező év is lehetséges. Egyelőre kemény korlátnak látszik 2019 vége, amikor lejár a lakásépítésre 27-ről 5 százalékra leszállított áfa ideiglenes időtartama, amit az EU-val a „szociális lakásépítésre” hivatkozva fogadtatott el a magyar kormány. Petz szerint még egy négy éves ciklusra talán sikerülne prolongálni, de azért ez nem száz százalék, mert a fő szabály az ingatlanokra az általános kulcs (nálunk a 27 százalék) alkalmazása. Ennek annyiban is súlyos következményekkel járó jelentősége van, hogy az áfa visszaállására minden bizonyára satufékkel reagálna a lakáspiac. Jelenleg azonban égető probléma a hiányzó munkáskéz. Emiatt már most több negyedéves, helyenként akár egy éves csúszásban vannak lakásfejlesztések, sőt, több projektről azt sejtik a piacon, hogy végül el se kezdődnek. A Budapesti Lakáspiaci Riport
egy hónapja 7500 lakás esetében számolt be csúszásokról.
Kiknek készülnek az új lakások?
A GKI szakértője egyetért azzal a felvetéssel, hogy az elmúlt időben kialakult gigantikus árak legfeljebb a legfelső két-három jövedelmi-vagyoni tizedbe tartozók számára érhetők el, ezek száma viszont nagyon erősen korlátos. Az ingatlanvásárláshoz-cseréhez nélkülözhetetlen „beugró” egyik forrása a meglévő vagyontárgy, a másik a különféle pénzügyi eszköz (megtakarítás, befektetés). Az MNB nemrégiben közzétett tanulmánya a háztartások megtakarításairól egészen döbbenetes vagyoni koncentrációról számol be (az adatok 2015-ösök, de az arányok lényegesen nem változtak azóta.) Eszerint a háztartások első (alsó) feléé a jellemzően ingatlant tartalmazó nem pénzügyi vagyon 15 százaléka, a maradék 85 a másik 50 százaléké. A megtakarításoknál ez az arány 11-89 (az adósságtól megtisztított nettó pénzállomány).
A felső két decilisnél található az ingatlanvagyon 54 százaléka és a megtakarítások 76 (!) százaléka
(ezen belül a leggazdagabb egytizedé a pénzügyi vagyon kétharmada). Ezeket összevonva a magyar háztartások nettó vagyonának 52 százalékát a felső tized, 15 százalékát a második decilis birtokolja. A nyolcadik tizednél már csupán a nettó lakossági vagyon 10 százaléka áll rendelkezésre.
Forrás: KSH
És itt nem feltétlenül milliomosokra kell gondolni: a mérés szerint a legfelső jövedelmi tizedbe már évi bruttó 3,5 millió forintnál volt a „belépő”, a kilencedik decilis kerekítve 2,2, a harmadik „leggazdagabbaké” pedig 1,8 milliós összes bevételtől kezdődik. Utánuk már az országos átlag (1,44 millió) jövedelmet épphogy meghaladók, majd az alattiak sorakoztak. Háztartásokat (optimális esetben kétkeresős családokat) feltételezve lényegesen magasabb összjövedelemről beszélhetünk, de azért
szó sincs krőzusokról, akik 600-700 ezer forintot stabilan tudnának kifizetni nagyobb új ingatlan négyzetméteréért.
Még a (jelenleg) lefelé tartó banki kamatok láttán se. (Ennek hosszabb távú kockázatáról itt olvashat.) A 6-7-ik decilisbe tartozó szülők kétszer bruttó másfélmilliós éves bevételéből már komoly számolgatást igényelhet belevágni 8-10 milliós kölcsön törlesztésébe tisztán piaci alapú megoldással. Különösen úgy, hogy a 2015-ös adatok szerint is a legkedvezőbb helyzetben a gyermektelen férfiak háztartásai voltak-vannak éves nettó 1,6 milliós jövedelemmel. A kifejezetten a több gyerekeseket segítő kormányzati családtámogatás természetesen módosít ezen a helyzeten, de az állami segítség jelenleg is a felső jövedelmi csoportba tartozóknak igazán előnyös. Ha területenként vizsgáljuk a jövedelmeket, azt látjuk, hogy mindössze Budapesten és Vas megyében volt a háztartásonkénti éves jövedelem 4 millió forint feletti. Nem nehéz belátni, hogy az alsó jövedelmi 60 százalékba tartozók családjainak gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy havi 60-80 ezer forint törlesztéssel járó kölcsönt vegyenek fel (és kapjanak banktól), amely alapjaiban változtatná meg lakásviszonyaikat.
S noha a jövedelem és a vagyon nincs minden esetben szoros korrelációban, az átlagot akár többszörösen meghaladó felhalmozás (az öröklést kivéve) az átlagnál jóval nagyobb rendszeres bevételt feltételez, különösen a gyarapodás éveiben. A háztartások helyzetét vizsgáló MNB-tanulmány szerint az életkori besorolás alapján relatíve legjobban „eleresztett”, 46-55 éves háztartásfők vezette családokban
átlagosan 14 milliós ingatlan- és 16 milliós pénzügyi vagyon található,
és e generációé a legnagyobb háztartási összvagyon is. A 65 évesekig terjedő következő csoportban 13 és 8 millió az ingatlan-pénzvagyon átlaga. Az átlagjövedelemben ehhez hasonló a helyzet: az életkori alsó-közép háztartások évi bruttó 4,5 millióhoz, a felső-közép 3,2 millióhoz jutottak két éve.
Forrás: MNB
A grafikon azt szemlélteti, hogy a részben mozgósítható, tőkeként felhasználható nettó (tartozásokkal megtisztított) vagyon átlagosan egyáltalán nem verdesi az eget. Budapesten meghaladja a 32 milliót, 20 és 30 millió közötti Vas, Somogy, Veszprém és Pest megyében. A legszegényebb területek: Jász- Nagykun-Szolnok (6 millió), Nógrád és Baranya (8 millió), Csongrád (9 millió). Természetesen ezekben a megyékben a lakásárak is lényegesen alacsonyabbak. Az egy háztartásra jutó vagyonban a legszegényebb és leggazdagabb megyék háztartásai között több, mint ötszörös a különbség. S bár ezekben az országrészekben lényegesen alacsonyabbak az árak, ennyi vagyon-jövedelem legfeljebb használt-használt lakás/ház tranzakcióra nyújthat fedezetet, ha egyáltalán van vevői érdeklődés. Ezek azok a területek, amelyek az elvándorlással leginkább sújtott részei az országnak.
Mesterséges költségvetési élénkítés?
Petz Raymund szerint hagyományosan elsősorban a felső osztályokat segítik a kormányok a lakástámogatással, s most is ezek erősítése a látható cél. Azzal együtt is, hogy a 2008-as válság után évekre befagyott lakáspiacon nagy elhalasztott kereslet ér célba mostanában. A szakértő a választások előtt további lazításra számít a dinamika fenntartása érdekében, de kérdés, merre megy tovább a kormány, megpróbálja-e az alsóbb jövedelmi rétegek előtt is kitárni a kaput. Annyit tudhatunk, hogy a CSOK-ra eddig elköltött 126 milliárd forint (ami 50 ezer családot érint) 2018-ban minden eddiginél több pénzt, 236 milliárdot ontanak a lakáspiacba különféle támogatások formájában. Ez magasra pumpálhatja a használt és új lakóingatlanok forgalmát, de jelentősen megemelheti a későbbeni törlesztési kockázatokat.
A GKI kutatásvezetője két nehezen áttekinthető terület esetében lát kérdőjelet. Fogalmunk sincs, hogy az EU-ból területalapú agrártámogatásképpen érkező pénzeső hányad része vándorol máshová, például ingatlanokba – fogalmaz. Ezzel részben összefügg, hogy a lakáspiacot nem kis hányadban a 40 százalékra becsülhető arányú befektetési célú vásárlások lódítják előre. Ezt láthatjuk az albérletek szintén rakétasebességű drágulásában, a lakáshotelek szaporodásában. Amíg más befektetési lehetőségnél itt nagyobb hozam érhető el, addig maradhat a nagy tőkebeáramlás a lakásokba.
Telítődés esetén számottevő visszaesés következhet.
A felfelé ívelő kereslet kielégítésére az elmúlt időben rohamosan épül ki a kapacitás az építőipari cégeknél. A tervezéstől a kivitelezés befejezéséig tartó egy-másfél év figyelembe vételével nem látható előre, milyen keresleti viszonyok lesznek 2018 végétől, s hogyan alakul az áfa. Az ingatlanpiaci szakértő nem mert becslésbe bocsátkozni arról, hogy a fizetőképes kereslet esetleges megcsappanása következtében hány építőipari vállalkozás mehet csődbe.
A biztosító társaságokhoz a vasárnapi vihar miatt szerdáig nyolcezer kárbejelenés érkezett, a becsült kárérték megközelíti a 600 millió forintot. A leginkább érintett településről, Orosházáról több mint ezer kárt jeleztek a tulajdonosok – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). A biztosítók még sok bejelentésre számítanak.
A vasárnapi újabb nagy vihar után is fokozatosan érkeznek a megkeresések a biztosítókhoz, szerda délig nyolcezer kárbejelentést regisztráltak. Az eddigi becsült kárérték közel 600 millió forint. A Mabisz tájékoztatása szerint a jelzések alapján a lakossági ingatlanok mellett jelentős károk keletkeztek középületekben is, fakidőlések, jégverés miatt sok helyen gépjárművek is sérültek. Több biztosító jelezte, hogy hétfőn átcsoportosította kárfelmérő szakembereit az érintett területekre. Becslésük szerint
a károk darabszáma jelentősen emelkedhet, sokan még a kármentést végzik, és csak azt követően fordulnak a biztosítóhoz.
A legsúlyosabb károk Békés megyében történtek, a bejelentések száma már most meghaladja az 1600-at. A települések közül Orosháza, Püspökladány, illetve a főváros volt leginkább érintett. Egyedül Orosházáról ezer tulajdonos jelzett károsodást. A leggyakoribb károk
ként a biztosítási szakemberek a vihart, a villámcsapás indukciós hatását, a jégverést, valamint a beázást jelölték meg. A biztosítók 2010 és 2016 között 330 ezer esetben, összesen több mint 25 milliárd forintot fizettek ki villámcsapások okozta károkra. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Biztosítók Szövetsége közös ajánlást dolgozott ki a túlfeszültség okozta károk megelőzésére. Az ajánlás elérhető a MEE és a MABISZ honlapján.
Lassult az euróban számolt magyar külkereskedelmi forgalom dinamikája, a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az egyenleg értéke pedig csökkent júniusban. Kérdés, mi lesz a többi nyári hónapban. A múlt héten kijött ipari adat nem kecsegtet túl sok jóval.
A tavalyi év első hat hónapjához képest – euróban számolva – az idei első fél évben a magyar külkereskedelemben a behozatal gyorsabb ütemben bővült (11,3 százalékkal), mint a kivitel (10,9 százalékkal), s ennek megfelelően kevesebb többlet teremtődött, mint tavaly. Ezzel együtt is jelentős a forgalom többlete, mert – mint a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából kiderül – az export közel 51, az import ugyanakkor csak valamivel több, mint 45,5 milliárd euró volt. Az egyenleg még így is meghaladja az 5 milliárd eurót, ami azonban 41 millióval elmarad a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált értékétől.
Ehhez a 41 millió eurós mínuszhoz egyébként maga a június jócskán hozzátett:
a többlet 97 millió euróval csökkent a tavalyihoz képest, s így lett alig több, mint 1 milliárd euró. Az idén júniusban ugyanis az export euróban számított értéke 4,5, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, azaz az import-export olló szétnyílt, 2 százalékpontos volt.
A részletes adatok a hónap végén látnak napvilágot, egyelőre csak annyi plusz információt tett közzé a statisztikai hivatal, hogy a kivitel 79, a behozatal 78 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
A fentiek tükrében érdemes megnézni az egy hónappal ezelőtti adatokat: akkor az első öt havi exportdinamika 11,1 százalék volt, az import esetben pedig 12,4 százalék. Májusban az export az egy évvel korábbi – szintén euróban számolt – növekedése 20, az importé 19 százalék volt – ahogy a KSH második gyorsbecslésében látható.
A héten kijött (első) ipari termelési adat is a korábbinál gyengébb havi dinamikát mutatott: a júniusi hó/hó alapú ipari termelés 1,2 százalékkal csökkent. Ennek hatásai minden bizonnyal még a következő kereskedelmi statisztikáiban is láthatóak lesznek. S szakértők szerint az ipari termeléseben a nagy autógyáraink nyári karbantartással indokolt leállásai miatt a fekete leves még hátra van. Ez feltétlenül kihat majd a külkereskedelmi forgalom alakulására is.
Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat. Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.
A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került, s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.
Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok,
sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése (prezentáció, 34-36. tábla) szolgál részletes adatokkal az árfolyamgátas szerződésekről. Eszerint az eredetileg 170 ezerből mostanra 120 ezer élő megállapodás maradt 828 milliárd forint össztartozással. A korábbi elszámolás, előtörlesztés után 69 ezer ügyfél szembesül a törlesztés emelkedésével, nekik 496 milliárdos terhet kell visszaadniuk. Futamidő-hosszabbítás 44 ezer kliensnél szükséges (303 milliárdnyi tartozás), közülük 5 ezren (55 milliárd) 5 évnél nagyobb idővel toldhatják meg a szerződést.
Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.
Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is,
ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.
A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével
a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.
A Portfólió megvizsgálta, mekkora törlesztőrészlet-emelkedéssel lehet számolni. Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.
Ez további súlyos ezresekkel toldhatja meg a „tipikus” lakáshiteles havi kötelezettségét. Ez könnyen megnyomhatja a bedőlt szerződések számát. Ennek alakulásáról itt.
Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
