A világon ma már mintegy 3000 dollármilliárdos él, derül ki a brit Oxfam friss jelentéséből. A szervezet külön kiemeli: az elmúlt öt évben a szupergazdagok vagyona nőtt a leggyorsabban. 2025-ben 16 százalékos gyarapodást mértek ebben a körben, miközben a milliárdosok száma rekordot döntött.
Miért nő ilyen gyorsan a szupergazdagok vagyona?
A globális kapitalizmus eleve azoknak kedvez, akik a pénzügyi piramis csúcsán helyezkednek el. Az elmúlt évben azonban két tényező különösen felgyorsította a vagyonkoncentrációt:
- Az amerikai adócsökkentések: Donald Trump kormányzása alatt jelentősen csökkentek a felső jövedelmi kategóriák adói, és meghiúsult az a globális adóreform, amelyet a korábbi demokrata adminisztráció készített elő.
- A mesterséges intelligencia körüli tőzsdei eufória: az AI‑cégek részvényei hatalmas növekedést produkáltak, sokszor anélkül, hogy a valós gazdasági teljesítmény igazolta volna ezt. Szakértők emiatt „lufiról” beszélnek.
A legtöbb dollármilliárdos továbbra is az Egyesült Államokban, Kínában és Európában él, de India és a Közel-Kelet – különösen Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – gyorsan zárkózik fel.
És mi a helyzet Magyarországon?
A Forbes adatai szerint Mészáros Lőrinc vagyona 2025-ben naponta 1,3 milliárd forinttal nőtt, miközben Magyarország GDP‑növekedése mindössze 0,3 százalék volt. A kérdés, amelyet sokan feltesznek: mennyiben Mészáros saját vagyona ez, és mennyiben Orbán Viktoré? Erre senki sem tud biztos választ adni.
Magyar Péter elszámoltatást ígér, és azt, hogy a jogtalanul gazdagodó politikusok és oligarchák börtönbe kerülnek. Hogy ez valóban megtörténik‑e, az a jövő zenéje. Magyarország 36 évnyi demokráciája alatt egyetlen politikai elit sem lett valóban elszámoltatva.
Románia példája: amikor az USA is beleszól
Romániában – amerikai nyomásra – komoly tisztogatás zajlott a korrupt elit soraiban. Laura Codruța Kövesi főügyész több magas rangú politikust és oligarchát juttatott börtönbe. Az USA célja az volt, hogy kiszorítsa az oroszbarát szereplőket egy stratégiai fontosságú országban.
Magyarország azonban nem stratégiai ország Washington szemében. David Pressman volt amerikai nagykövet a CNN-nek elmondta: őket kizárólag Orbán és Putyin kapcsolata érdekelte. Azt vizsgálták, mennyi pénzt kap Orbán Moszkvából, és mit ad érte cserébe. Pressman szerint Putyin 2,2 milliárd dollárt juttatott Orbánnak az ukrajnai invázió óta, amiért cserébe Magyarország az EU-ban és a NATO-ban is Oroszország érdekeit védi.
A növekvő egyenlőtlenség politikai következményei
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász már 2012-ben figyelmeztetett: a globális kapitalizmus drámai mértékben növeli az egyenlőtlenséget. Ezt használják ki a szélsőjobboldali – olykor szélsőbaloldali – demagógok a nyugati világban.
Donald Trump nyíltan a szupergazdagok érdekeit képviseli, és egy időre miniszterként alkalmazta a világ leggazdagabb emberét, Elon Muskot is. Németországban a szélsőjobboldali AfD-t támogatja, amely neoliberális gazdaságpolitikát hirdet – akárcsak Trump vagy az argentin elnök, Javier Milei.
Latin-Amerikában és Ázsiában is hasonló trendek figyelhetők meg: Chilében és Japánban is jobboldali, neoliberális irányzatok erősödtek meg.
Orbán és a nemzetiszocialista gazdaságpolitika logikája
Orbán Viktor olyan gazdasági modellt épített ki, amely sok tekintetben a náci Németország államvezérelt, nagyvállalatokkal összefonódó rendszerére emlékeztet. A cél nem a versenyképesség, hanem a politikai lojalitás megvásárlása.
A rendszer lényege:
- sokmillió államfüggő szavazó létrehozása,
- a gazdasági racionalitás háttérbe szorítása,
- a kiszolgáltatottság újratermelése.
József Attila szavaival: olyan tömeg jön létre, amely „nem elégedetlen, bár nem elégedett”.
A külső finanszírozás kényszere
A versenyképtelen rendszert kívülről kell finanszírozni. Brüsszel azonban megelégelte az oroszbarát politikát és a korrupciót, ezért visszatartja az uniós források egy részét.
Orbán ezután:
- Kínához fordult, de elutasították,
- sorra vesz fel kedvezőtlen külföldi hiteleket,
- növeli az államadósságot.
A helyzet annyira súlyos, hogy Orbán pénzügyi védőpajzsot kért Donald Trumptól. Hazatérve azt állította, hogy meg is kapta. Trump azonban később a Politicónak elmondta:
„Orbán ugyan kért tőlem pénzügyi védőpajzsot, de én nem ígértem neki ilyet.”
Ha valóban pénzügyi vagy politikai katasztrófa fenyeget, Orbán felhasználhatja Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István vagyonát – de éppen azért akarja megnyerni a választást, hogy ezek a vagyonok tovább nőhessenek.
