Pénzügyi visszaélések miatt Szerbiában letartóztatták Szerbia egykori közlekedési és építési miniszterét, aki tavaly azért mondott le, mert leomlott az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének egy része megölve 15 embert és sokakat megsebesítve. Tomiszlav Momirovics ex miniszteren kívül még négy másik kormányzati embert is őrizetbe vett a szervezett bűnözés ellen létrehozott ügyészség Szerbiában.
A hatóságok öt más személy ellen is elfogatási parancsot adtak ki, köztük van Slobodanka Katanics, annak a cégnek a vezetője, mely a felújítási munkálatokat végezte a Belgrád – Budapest vasútvonalon Szerbiában.
Aligha hiheti bárki is, hogy Orbán nagy szerb barátja, Vucsics elnök nem tudott a korrupcióról. Az újvidéki baleset óta tiltakozó diákok ezért is követelnek rendszerváltást Szerbiában.
Magyarországon szerencsére még nem történt baleset a Belgrád – Budapest vasútvonalon, amely rengeteg pénzbe kerül, és egyáltalán nem olyan fontos a vasúti közlekedés szempontjából mint a MÁV felújítása lenne, amire viszont nem jut pénz. Vajon miért nem? Mert míg a Belgrád – Budapest vasútvonal építése kapcsán minden szerződés üzleti titok addig a MÁV esetében közzé kellene tenni a költségeket és meg kellene azokat indokolni. Vagyis lopni igazán csak a Belgrád – Budapest vasútvonalon lehet.
590 milliárd forint
Ennyibe kerül a Belgrád – Budapest vasútvonal magyarországi szakasza, amely az Új Selyemút program részét képezi. Ez Európában Görögországból indul, a pireuszi kikötőből, amelynek legnagyobb részét a kínaiak a nagy pénzügyi válság idején megszerezték. A tervek szerint a kínai hajók áruit innen szállítanák Európa szívébe, Németországba. Csakhogy ez az út hosszú, és jelenleg a Belgrád – Budapest vasútvonalnak nincsen csatlakozása: a semmi ágán lóg. Hosszú távon lehet, hogy hasznot hoz – elsősorban Kínának – de évtizedeken keresztül csak pénzbe kerül méghozzá sokba. A Privátbankár szerint 590 milliárd forint áll jelenleg az árcédulán, ebből a MÁV felújítása könnyen megvalósítható lenne. Csakhogy Mészáros Lőrinc és a többi kormányközeli vállalkozó ott nem állapíthatná meg oly szabadon az árakat mint a Belgrád – Budapest vasútvonalon, amelyre Magyarországnak nincsen oly nagy szüksége. Mészáros Lőrinc azonban ilyen építkezéseken kereste degeszre magát, és lett a leggazdagabb magyar, akinek vagyona egyik évről a másikra 50%-kal nőtt! Eközben a magyar lakosság döntő többségének vagyona stagnált vagy csökkent az infláció miatt már ha egyáltalán volt vagyona.
Milyen hitelkonstrukcióban épül a Belgrád – Budapest vasútvonal magyarországi szakasza? Ezt csak sejteni lehet, mert mind Peking, mind a magyar kormány igencsak szereti homályban hagyni a részleteket. Magát az építkezést a kínaiak fizetik, de hitelről van szó, melyet a magyar államnak később törlesztenie kell.
Orbán Viktor “jóban van” Hszi Csin-ping elnökkel
Legutóbbi európai útján Párizs és Belgrád mellett Budapesten is vendégeskedett Kína államfője. Amikor Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke, Orbán Viktor sietett ellátogatni Moszkva mellett Pekingbe is. Hiába közölték Brüsszelben, hogy a soros elnökség nem jelenti egyáltalán azt, hogy Orbán Viktor képviselné az Európai Uniót külföldön, a magyar miniszterelnök ezen a címen bejutott Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez. Akik mindketten örvendezhetnek azon, hogy van egy emberük az Európai Unióban és a NATO- ban. Magyarországnak különben nincsen jelentősége a számukra. David Pressman, az Egyesült Államok nemrég távozott nagykövete utólag elmondta, hogy egyik legfőbb feladata az volt: nyomon kellett követnie a magyar – orosz és a magyar – kínai kapcsolatok alakulását, mert ezt a két nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította 2021-ben.
Aki keres, talál: Putyin elnök 2,2 milliárd dollárral támogatta Orbán Viktor gyengélkedő nemzeti együttműködési rendszerét azóta, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában – közölte David Pressman a CNN hírtelevízióban.
Kína esetében még cifrább a történet, amikor Orbán Viktor rádöbbent, hogy nem jönnek a befagyasztott euró milliárdok Brüsszelből, akkor Pekingbe menesztette “kapcsolattartó emberét”, Matolcsy Györgyöt. Az MNB elnökét az Egyesült Államokban régóta kínai ügynöknek tekintették, ezért nem volt ott szívesen látott vendég. Az IMF és a Világbank éves konferenciáin Washingtonban mindig valamelyik alelnök képviselte a Magyar Nemzeti Bankot. Matolcsy el is repült Pekingbe, hogy megkérdezze: milyen pénzügyi támogatásra számíthat Orbán, ha minden kötél szakad? Még a Kádár korban a pénzügyi válság és az IMF belépés idején a kínaiak pénzügyi támogatása létfontosságú volt Magyarország számára. Most viszont Matolcsy kiábrándító választ kapott: Pekingben megismételték az alapelvet, mely szerint “kormányokat nem támogatunk!” Vagyis hitel nincs csak piaci feltételekkel. Beruházásokra hajlandók vagyunk, de ezekhez elvárjuk a magyar kormányzati támogatást – mondták Matolcsynak.
Majd meg is kezdődött a CATL akkumulátor gyár építése Debrecenben és a BYD elektromos autógyáré Szegeden. Matolcsy ezekután megbukott Orbán szemében, ezért nem hosszabbította meg jegybank elnöki megbízását pedig “jobbkeze” élete végéig kívánt az MNB élén maradni éppúgy mint Orbán a kormány élén.
Csakhogy a piramis csúcsán csak egy hely van. Matolcsy viszont pompás bűnbak lehet hiszen 500 milliárd forintot kevesen tudtak elemelni az államkincstárból. A probléma ezzel csak az, hogy maga Orbán Viktor találta ki az egész nagy bankrablást, Matolcsy csak a végrehajtó volt. Egy bírósági tárgyaláson ez is kiderülhetne …
