Miután Oroszország és Ukrajna megállapodott arról, hogy utat nyitnak az ukrán gabona exportnak, afrikai körútra indult Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Korábban az Afrikai Egységszervezet vezetői Szocsiban arra kérték Putyin elnököt: tegye lehetővé az ukrán gabona exportját, mert enélkül sok afrikai országban éhezni fognak az emberek.
Az oroszok közismert humanizmusuktól áthatottan megállapodást kötöttek a gabonaszállítások zavartalan biztosításáról, majd követlenül az egyezmény aláírása után, csak úgy a miheztartás és a megbonthatatlan béke és barátság jegyében lőtték Odessza kikötőjét, remélve, hogy a silókban tárolt gabonát sikeresen megsemmisítik rakétáik. Putyinnak közismert a világbékéért megtett számtalan dísz és futólépése. Ezek sorában tökéletesen megfér saját ígéretük megszegése.
Lavrov külügyminiszter Kairóban, ahol a legnagyobb az aggodalom a gabona hiány miatt, kifejtette az orosz álláspontot. Eszerint
a háború célja a Zelenszkij kormányzat megbuktatása vagyis oroszbarát rendszert akarnak Kijevben.
Biden elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az USA célja: Putyin megbuktatása. Az USA kijevi nagykövete úgy nyilatkozott, hogy minden támogatást megadnak Ukrajnának Oroszország legyőzésére.Egyes katonai szakértők szerint ez jóformán lehetetlen, de az Egyesült Államok szerintük éppúgy nem akarja befejezni a háborút mint Oroszország.
Kissinger: az európai vezetők elveszítették az iránytűjüket
Az idén már 99 éves egykori amerikai külügyminiszter még mindig figyeli a nemzetközi eseményeket és tanácsokat ad a republikánus pártnak, amely készül vissza a Fehér Házba 2024-ben. Kissinger szerint Biden konfrontációra alapozott diplomáciája Oroszország és Kína ellen téves. Ezzel csakis közelebb lehet hozni egymáshoz Moszkvát és Pekinget holott az USA célja épp a megosztás lenne.
Az európai vezetők, akik követik Biden konfrontációs irányvonalát szemmel láthatóan elveszítették az iránytűjüket hiszen Európa érdeke a megbékélés Oroszországgal.
Kissinger, aki a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott új könyve megjelenésének alkalmából, hangsúlyozta, hogy a mai vezetők a nyomába sem léphetnek olyan nagyformátumú embereknek mint amilyen De Gaulle tábornok vagy Adenauer kancellár volt.
Kissinger új könyvében róluk is ír hiszen a huszadik század hat meghatározó politikai személyiséget mutatja be, akiket személyesen is jól ismert.
Konrad Adenauer német kancelláron és De Gaulle francia elnökön kívül szerepel még a könyvben a Vaslady. Margaret Thatcher indította el a neoliberális globalizációt Reagan amerikai elnökkel együtt. Nixon elnök képviseli az USA-t Kissinger könyvében hiszen az ő idejében volt aktív a Németországban született külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó.
Nixon igazi államférfi volt – hangsúlyozza Kissinger arra utalva, hogy az amerikai elnök antikommunista múltja ellenére ellátogatott Pekingbe 1972-ben és megállapodott Mao elnökkel az együttműködésben a Szovjetunióval szemben.
Anvar Szadat egyiptomi elnök képviseli Afrikát a könyvben, ő békét kötött Izraellel, és ez az életébe került. Egyik tisztje egy katonai felvonuláson gyilkolta meg. A legtöbbre Henry Kissinger Li Kuanjü szingapúri kormányfőt tartotta. Ő hazáját elmaradott brit gyarmatból világszínvonalú kis tigrissé varázsolta. Kissinger szerint ő lett volna a legjobb amerikai elnök.
