Kezdőlap Címkék Megállapodás

Címke: megállapodás

A mesterséges intelligencia 7 óriása 8 szabályban állapodott meg a Fehér Házzal

Felelősségteljesen fejlesztik a mesterséges intelligenciát – ígérték  az Amazon, az Anthropic, a Google, az Inflection, a Meta, a Microsoft és az Open AI vezetői. A megállapodás nem kötelező érvényű, de a cégek vezetői ígérték, hogy betartják azokat a közjó érdekében.

“Ez a megállapodás lehet a szabályozó rendszer alapja” – üdvözölte az eredményt a Szoftver Szövetség /BSA/.

A Fehér Ház szóvivője annyit mondott, hogy Biden elnöki rendeletet készül kiadni a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi normáiról, de azt nem közölte, hogy erre mikor kerülhet sor. A washingtoni kongresszus is foglalkozik a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi és társadalmi problémáival, de még ott sem tudja senki sem megmondani, hogy mikor lehet ebből törvény – írja a Politico tudósítója.

A techcrunch portál ismerteti, hogy miben is állapodott meg a hét cég a Fehér Házzal. Mindjárt a bevezetőben megemlítik, hogy az óriások nem az elsőszámú vezetőikkel voltak jelen, és a megállapodás nem kötelező érvényű, csak irányelveket jelent. Mik ezek?

  • a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek vállalják, hogy csak alapos tesztelés után dobják piacra az új szoftvert. A tesztelést nemcsak maga a cég végzi hanem külső ellenőrzés is szükséges.
  • meg kell osztani az információkat a kockázatokról a kormányzattal és a társadalommal
  • komoly pénzeket kell fordítani a mesterséges intelligencia fejlesztésének biztonságára, figyelni kell arra is, hogy a cégen belülről is érkezhet hekker támadás
  • meg kell könnyíteni azt, hogy kívülről is bele lehessen látni a mesterséges intelligencia fejlesztésébe
  • a tartalom fejlesztést nagyon erős korláttal kell ellátni
  • állandóan jelezni kell a mesterséges intelligencia határait
  • prioritást kell adni az olyan kutatásoknak , amelyek a társadalmi hatásokkal foglalkoznak, a magánélet szentségével stb.
  • a mesterséges intelligenciát abban az irányban kell fejleszteni, amely a társadalom legfőbb kihívásait érintik: a rák gyógyítása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem. A Fehér Ház nem szeretne úgy járni a mesterséges intelligenciával mint a Facebook-kal és a többi társas oldallal amikor meglehetősen lemaradtak a jogi szabályozással.

Mind az elnök mind pedig az alelnök asszony ezért is forszírozza a találkozást a mesterséges intelligencia fejlesztő cégekkel, hogy mielőbb megtalálják a megfelelő szabályozást hiszen a törvény a mesterséges intelligenciáról még jó messze van az Egyesült Államokban – állapítja meg a techcrunch portál.

Putyin, Prigozsin és a pusztai hadviselés – Az amerikai hírszerzés számított a Wagner-lázadásra

Puccskísérlet, amely kudarcba fulladt vagy hadicsel, amely nem jött be, mert az ellenfél átlátott a szitán? A pusztai hadviselés régi szabálya volt a csel: visszavonulást színlelni, majd egy ellentámadással végzetes csapást mérni a megzavarodott ellenségre – így harcoltak az ősmagyarok is.

A Wagner hadsereg “puccskísérlete” rövid időre meggyengítette a frontot, ahol 10 ukrán dandár várakozik a nagy áttörésre. Kettőt az orosz tüzérség már felmorzsolt. Ha a Wagner hadsereg által üresen hagyott frontszakaszokon az ukrán dandárok előrenyomultak volna, akkor az orosz tüzérség szétlőtte volna őket. Létszámuk éppúgy 40 ezer körül van mint a Wagner hadseregé, amely a frontról elvonulva elfoglalta Rosztovot és Voronyezst, majd Moszkva felé indult. Az ok a lázadásra? Július elsején a vezérkar átvette volna az irányítást a Wagner hadsereg fölött is mondván: nem lehet úgy háborúzni, hogy nincs egységes irányítás.

Putyin hazaárulónak nyilvánította Prigozsint, aki ezt követően tárgyalt Lukasenko belorusz elnökkel. Putyin udvari bohóca levonult a színről egy másik, belorusz bábfigura segítségével. A Wagner hadsereg azon tagjai akik hajlandók betagozódni a hadsereg kötelékébe és nem követtek el közvetlenül aktív szerepet a lázadásban, ők visszatérhetnek a frontra.

A válság elmúlásának jele, hogy Wagner harcosai vasárnap elhagyták a Moszkvától délre fekvő Voronyezs és Lipecki régiókat, a helyi hatóságok szerint a főváros elérésére tett kísérletük felhagyásának bizonyításaként.

Nem történt semmi. Peszkov, Putyin szóvivője közölte: az orosz elnök nem nyilatkozik. A színjáték látványosan megbukott – akár Putyin rendezte akár nem. Az ukrán elit dandárok nem mozdultak, továbbra is készülődnek a nagy offenzívára.

Az ukrán hírszerzés sokkal jobb mint az orosz

A Washington Post megírta, hogy az amerikai hírszerzés már hetek óta tudott a Wagner hadsereg tervezett akciójáról, és ezt az információt természetesen átadta az ukránoknak is.

Az viszont kizárható, hogy ha Nyugat felé már korábban kiszivárgott a puccs terve, akkor bármennyivel is hatékonyabb az Egyesült Államok, vagy akár Ukrajna titkosszolgálata, az orosz szolgálatoknak is tudniuk kellett a készülődésről. Esetleg az elképzelhető, hogy Putyin tudott róla, de időközben annyira megrendült  politikai befolyása, hogy a katonai vezérkar rákényszeríthette a cselekvésre.

Marina Miron, a londoni King’s College katonai szakértője elmondta a Deutsche Wellenek, hogy az ukrán hírszerzés maga is jóval hatékonyabban használja a mesterséges intelligenciát mint az orosz. Az eredmény?

Az ukránok előbb ismerik meg az orosz vezérkar döntéseit mint maguk az orosz katonák, akiknek a parancsot végre kell hajtaniuk!

Emiatt az ukrán vezérkar annak pontos ismeretében dönthet, hogy mit tervez az orosz vezérkar. Amely óriási tűzerőt összpontosított az ukrán frontra. Így sikerült két elit dandárt szétverniük, melyek megkezdték a nagy offenzívát, melyet az ukránok a NATO csúcstalálkozó elé időzítettek. Hiába.

Júliusban Litvániában rendezik meg a NATO csúcstalálkozót, melytől az ukránok azt remélték: meghívót kapnak az észak-atlanti szervezetbe annak ellenére, hogy a NATO alapszabálya szerint háborúban álló államot nem vehetnek fel. Stoltenberg főtitkár sietett lehűteni Ukrajna reményeit: nincs meghívás a NATO tagságra, legalábbis egyelőre nincsen, mert “néhány tagállam ezt ellenzi.” Nyilvánvalóan amerikai döntésről van szó: az USA nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal, Franciaország, Németország vagy Magyarország és Törökország még kevésbé.

Az ukránok számára figyelmeztető jel volt, hogy Londonban a helyreállítási konferencián az USA csak 1,3 milliárd dollárt ajánlott föl míg az Európai Unió 50 milliárdot!

Biden választási kampányt folytat, és az amerikai közvélemény mind kevésbé támogatja az ukrajnai háború nagyvonalú finanszírozását. Ezért passzolta át Biden az Európai Uniónak Ukrajna támogatásának oroszlánrészét. Kérdés persze, hogy Ursula von der Leyen asszony honnan szerez 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására, mert az uniós tagállamok lelkesedése meglehetősen visszafogott e tekintetben.

A Prigozsin puccs így a béke javára válhat: a 100 éves Kissinger azt jósolta, hogy kínai közvetítéssel az év végéig létrejöhet a tűzszünet Oroszország és Ukrajna között. Putyin látványosan meggyengült, Ukrajna nyugati támogatása erőteljesen mérséklődik, így mindkét fél lemondhat az irreális győzelemről, és elfogadhat valamiféle kompromisszumot.

Majdnem kudarcba fulladtak a lengyel-ukrán gabona tárgyalások

Maga a tárgyalásokat folytató lengyel mezőgazdasági miniszter jelentette be, hogy hosszas egyeztetés után, az a közbülső megállapodás született a két ország miniszterei között, hogy lengyel piacra nem kerül ukrán gabona, de zavartalan folyósót biztosítanak az országon történő átszállításra más országokba.  Lengyelország után Magyarország és Szlovákia is leállította az olcsó ukrán gabona behozatalát. Az Európai Unió tiltakozik, mert garantálta a vámmentességet Ukrajnának.

Brüsszel egy évre felfüggesztette a vámot Ukrajnával szemben, hogy így támogassa az orosz agresszióval küzdő országot, amely a háború előtt a világ egyik legnagyobb gabona exportőre volt. A vámmentességet kihasználva a kereskedők nem a korábbi afrikai és közel-keleti piacokra szállították az olcsó ukrán gabonát hanem eladták azt a közép-európai országokban. Ennek kettős hatása lett: egyrészt mérsékelte az inflációt, és ennek az állam és a fogyasztók örvendeztek hiszen a pékáru mindenütt szörnyen megdrágult, a gazdák viszont felháborodtak hiszen nem bírták az árversenyt. Lengyelországban idén választásokat tartanak, ezért a konzervatív kormányzat ugyancsak odafigyel a gazdák gondjaira hiszen ők jelentik a legstabilabb választói támogató réteget. Így bár Lengyelország Ukrajna legkövetkezetesebb támogatója, leállították a gabona importot. Megkezdődtek a tárgyalások, melyek során közbülső megállapodás született. Kérdés mit fog szólni ehhez Brüsszel, mert ez uniós szabályozás alá tartozna.

“Addig fogunk dolgozni amíg 100%-os garanciát nem kapnak a lengyel gazdák” – jelentette ki Lengyelország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus szerint csakis akkor lesz megállapodás, ha Lengyelország csak tranzit ország lesz, minden ukrán gabonát másutt adnak el.

A két csendestárs: Magyarország és Szlovákia ugyanígy gondolja, de valójában sokkal inkább uniós kárpótlást szeretne kapni. Brüsszel utalt is rá, hogy a gazdák  kaphatnak  pénzt abból az alapból, amelyikből az ukrajnai háború következményeit hárítják el.

Mi lesz a megbonthatatlan lengyel-ukrán barátsággal?

A gabonaválság a két szomszédos állam között épp akkor robbant ki amikor Zelenszkij elnök Varsóban tárgyalt – jól mutatva azt, hogy a lengyel-ukrán együttműködésben sok ugyan a közös érdek, de gazdasági tekintetben legalább ennyi a megosztó tényező is. Gondoljunk arra, hogyha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, akkor mezőgazdasági exportja letarolhatja az egész régiót, mert a híres ukrán csernozjom jobb termést ad, és a birtok nagyság sokkal nagyobb mint Lengyelországban vagy Magyarországon. Az amerikaiak és a kínaiak hatalmas birtokokat vásároltak föl – éppúgy mint a hollandok vagy a franciák -, ezért óriási a versenyelőny az ukrán oldalon.

Blinken, az USA külügyminisztere egységes lengyel-ukrán katonai blokkot képzel el az orosz fenyegetés semlegesítésére. Ameddig az USA és az Európai Unió pénzeli ezt a katonai együttműködést, addig ez nem Kijev és Varsó gondja, de mi lesz hosszútávon? Ha Ukrajna megvédésének a hasznát a nagybefektetők – USA, gazdag nyugat-európai államok és Kína – élvezik viszont az árat Közép Európának kell viselnie, akkor a lelkesedés hamar elolvadhat Lengyelországban is. Nélkülük pedig nem működik a Blinken terv. Amely valamiféle cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határainál. Ennek a Skandináviától egészen a Balkánig húzódó rendszernek lenne a kulcs eleme a lengyel- ukrán katonai együttműködés.

Ki profitál a hidegháborúból?

Mindenekelőtt az Egyesült Államok, amely 2021-ben Biden elnök hatalomra kerülése után meghirdette az új amerikai hidegháborús stratégiát: Oroszország és Kína immár stratégia ellenfél!

Putyin agressziója Ukrajna ellen újra helyreállította az USA vezető szerepét a nyugati világban – annak minden előnyével együtt.

Csakhogy az USA távolról sem oly erős már mint a második világháború után amikor a hidegháború a versenyképtelen kommunista Szovjetunióval és Kínával állította szembe

– érvel az idén már 100 éves Kissinger.

Kína immár modern világhatalom, amely sokkal inkább képes befolyásolni a nemzetközi fejleményeket mint a Szovjetunió és Kína az első hidegháború idején. Jól látják ezt az Egyesült Államok gazdasági vezetői: a Federal Reserve Board elnöke, Jerome Powell sokéves szünet után tárgyalt Washingtonban a pekingi jegybank elnökével. Yellen amerikai pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bármikor hajlandó Pekingbe utazni, csak Biden elnök engedélyére vár. A gazdasági együttműködést javasolja Peking is vagyis az ajtó nyitva áll a globális gazdaság új szakasza előtt. Washingtonban még nem döntöttek: együttműködés vagy hidegháború. Macron elnök Pekingből figyelmeztette az Egyesült Államokat: Európának nem érdeke a hidegháború.

A globális fellendüléshez tűzszünet kellene Ukrajnában, ez az USA döntésén múlik elsősorban. Ha lesz tűzszünet belátható időn belül, akkor elkerülhető a hidegháború. Ha nem, akkor újrakezdődhet a kevéssé kívánatos korszak, melyről Krisztallina Georgieva, az IMF főnökasszonya így beszélt:

”A hidegháborúban hideg van. Én Bulgáriában születtem, emlékszem a nélkülözésre és az elnyomásra.

Kérem a nagyhatalmakat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ne legyen újra hideg, sem háború!”

Nem megy több ukrán gabona Lengyelországba

0

Megállapodott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij Varsóban, arról, hogy nem értékesítenek ukrán gabonát a lengyel piacon.

A múlt héten lemondott a lengyel agrár miniszter, mert nem tudta elintézni Brüsszelben, hogy akadályozzák meg az ukrán gabona dömpinget, amely amiatt állt elő, hogy az Európai Unió vámmentesen engedi be az ukrán gabonát. Ez a támogatás egyik formája, melyet Ukrajna kap az Európai Uniótól. Csakhogy sok lengyel, magyar és más uniós gazda számára ez nagy csapás, mert az olcsó ukrán gabona miatt nemcsak a hazai piacokat vesztik el, de a külföldieket is. Lengyelországban a gazdák tüntettek is, és ez lépéskényszerbe hozta a lengyel kormányt, mely idén választással néz szembe, és népszerűsége szempontjából nagyon is fontos a falusi gazdák véleménye hiszen a konzervatív kormányzat sziklaszilárd támogatóiról van szó. Lengyelországban most megoldódott a válság: az ukrán gabona leplombált vagonokban halad át Ukrajnából Lengyelországon keresztül az exportpiacokra. A lengyel gazdáknak tehát nem kell tartaniuk a hazai piacon konkurenciától. És mi van nálunk?

Az Orbán kormány csak áll és néz

Lengyelország Ukrajna legjobb szövetségese, ezért Zelenszkij elnök nemigen tehetett mást minthogy rábólintott Mazowiecki kormányfő kérésére. Zelenszkij és Orbán Viktor kapcsolata azonban egészen más jellegű: a magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont meglehetősen gyakran bírálja az ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó ennek megfelelően igyekszik rossz színben feltüntetni Ukrajna elnökét, aki pedig a háború során felnőtt a feladathoz, és zsidó színész létére nemzeti egységet teremtett a vallásilag és nemzetiségileg megosztott országban, mely élet-halál harcot vív a nála jóval erősebb Oroszországgal. A magyar miniszterelnök harcias narratívájába sokkal jobban beleillene Dávid támogatása Góliát ellen, de erről szó sincs. Orbán Viktor mint magányos békegalamb repked az Európai Unióban, ahonnan továbbra sem kap pénzt. Pedig az ukrán gabona kapcsán is kért uniós támogatást Magyarország, de Brüsszel azt elutasította míg a többi tagállam hasonló kérését elfogadta. Brüsszel bírálata így ezen a fronton is öngólt eredményezett.

Miért nem lép Orbán? Egyrészt, mert túl van a választáson vagyis a népszerűség vesztését megengedheti magának. Különben is a baloldali-liberális ellenzék annyira leszerepelt az utóbbi időben, hogy onnan nem fenyegeti veszély. A Mi Hazánk erősödhet, amely azonban méginkább oroszbarát mint Szijjártó Péter, akit Lavrov külügyminiszter a legmagasabb orosz érdemrenddel tüntetett ki. Orbán Viktor kivár és abban reménykedik: Trump visszatér a Fehér Házba. A vád alá helyezett ex elnök fogadkozik: egyetlen nap alatt békét teremt Ukrajnában! Trump szeret nagyokat mondani, de ezúttal arra mutatott rá egy évvel az ukrajnai háború kezdete után, hogy a fegyverszünet  Ukrajnában elsősorban az Egyesült Államoktól függ.

Csak Szijjártó mondott nemet a gázfogyasztás csökkentésével kapcsolatban

Az Európai Unió kormányai kedden megállapodtak abban, hogy ezen a télen 15 százalékkal csökkentik a földgáz felhasználását, hogy megvédjék magukat az Oroszország által okozott további szállítási korlátozásoktól, miközben Moszkva ukrajnai invázióját folytatja.

Az EU energiaügyi miniszterei elfogadták azt az európai törvénytervezetet, amely augusztustól márciusig 15 százalékkal csökkenti a gáz iránti keresletet. Az új jogszabály önkéntes nemzeti lépéseket tesz a gázfogyasztás csökkentésére, és ha ezek nem hoznak kellő megtakarítást, akkor kötelező lépéseket tesznek a 27 tagú blokkban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a lépést, mondván, hogy az EU határozott lépést tett annak érdekében, hogy szembenézzen Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes gázszünetelésének veszélyével.

Lavrov Africanus: célunk Zelenszkij megbuktatása

Miután Oroszország és Ukrajna megállapodott arról, hogy utat nyitnak az ukrán gabona exportnak, afrikai körútra indult Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Korábban az Afrikai Egységszervezet vezetői Szocsiban arra kérték Putyin elnököt: tegye lehetővé az ukrán gabona exportját, mert enélkül sok afrikai országban éhezni fognak az emberek.

Az oroszok közismert humanizmusuktól áthatottan megállapodást kötöttek a gabonaszállítások zavartalan biztosításáról, majd követlenül az egyezmény aláírása után, csak úgy a miheztartás és a megbonthatatlan béke és barátság jegyében lőtték Odessza kikötőjét, remélve, hogy a silókban tárolt gabonát sikeresen megsemmisítik rakétáik. Putyinnak közismert a világbékéért megtett számtalan dísz és futólépése. Ezek sorában tökéletesen megfér saját ígéretük megszegése.

Lavrov külügyminiszter Kairóban, ahol a legnagyobb az aggodalom a gabona hiány miatt, kifejtette az orosz álláspontot. Eszerint

a háború célja a Zelenszkij kormányzat megbuktatása vagyis oroszbarát rendszert akarnak Kijevben.

Biden elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az USA célja: Putyin megbuktatása. Az USA kijevi nagykövete úgy nyilatkozott, hogy minden támogatást megadnak Ukrajnának Oroszország legyőzésére.Egyes katonai szakértők szerint ez jóformán lehetetlen, de az Egyesült Államok szerintük éppúgy nem akarja befejezni a háborút mint Oroszország.

Kissinger: az európai vezetők elveszítették az iránytűjüket

Az idén már 99 éves egykori amerikai külügyminiszter még mindig figyeli a nemzetközi eseményeket és tanácsokat ad a republikánus pártnak, amely készül vissza a Fehér Házba 2024-ben. Kissinger szerint Biden konfrontációra alapozott diplomáciája Oroszország és Kína ellen téves. Ezzel csakis közelebb lehet hozni egymáshoz Moszkvát és Pekinget holott az USA célja épp a megosztás lenne.

Az európai vezetők, akik követik Biden konfrontációs irányvonalát szemmel láthatóan elveszítették az iránytűjüket hiszen Európa érdeke a megbékélés Oroszországgal.

Kissinger, aki a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott új könyve megjelenésének alkalmából, hangsúlyozta, hogy a mai vezetők a nyomába sem léphetnek olyan nagyformátumú embereknek mint amilyen De Gaulle tábornok vagy Adenauer kancellár volt.

Kissinger új könyvében róluk is ír hiszen a huszadik század hat meghatározó politikai személyiséget mutatja be, akiket személyesen is jól ismert.

Konrad Adenauer német kancelláron és De Gaulle francia elnökön kívül szerepel még a könyvben a Vaslady. Margaret Thatcher indította el a neoliberális globalizációt Reagan amerikai elnökkel együtt. Nixon elnök képviseli az USA-t Kissinger könyvében hiszen az ő idejében volt aktív a Németországban született külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó.

Nixon igazi államférfi volt – hangsúlyozza Kissinger arra utalva, hogy az amerikai elnök antikommunista múltja ellenére ellátogatott Pekingbe 1972-ben és megállapodott Mao elnökkel az együttműködésben a Szovjetunióval szemben.

Anvar Szadat egyiptomi elnök képviseli Afrikát a könyvben, ő békét kötött Izraellel, és ez az életébe került. Egyik tisztje egy katonai felvonuláson gyilkolta meg. A legtöbbre Henry Kissinger Li Kuanjü szingapúri kormányfőt tartotta. Ő hazáját elmaradott brit gyarmatból világszínvonalú kis tigrissé varázsolta. Kissinger szerint ő lett volna a legjobb amerikai elnök.

Mikorra várható megállapodás az uniós pénzekről?

0

Rendkívül közel van a megállapodás Magyarország és az Európai Unió között – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hivatala a vg.hu portállal. Csak őszre várható megállapodás – mondta maga Navracsics Tibor miniszter a New York-i Bloombergnek.

“ Magyarországnak még dolgoznia kell ezért” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki  hozzátette:

“még további bizalom építő intézkedésekre” van szükség ahhoz  hogy Magyarország hozzájusson az 5,8 milliárd euróhoz, amely életmentő lehet a magyar gazdaság jelenlegi válságos helyzetében.

Nemcsak a helyreállítási alapról van szó, hanem magáról az uniós költségvetésről is, amely 21,7 milliárd eurót jelent egészen 2027-ig.

“Mindkét esetben az ősz a realitás a megállapodásokra” – hangsúlyozta a magyar miniszter. Hozzátette, hogy az uniós költségvetés esetében már közel van a megoldás, de a helyreállítási alap esetében nem. Ez utóbbi ugyanis “átpolitizálódott”. Ebből a szempontból furcsa üzenet, hogy a magyar parlament megszavazta: ebben a formában nincs szükség az Európai Parlamentre.

Az Európai Parlament az igazi ellenfél

Az Európai Parlament illetékes bizottsága megszavazta, hogy a magyar kormánynak ne adjanak addig egyetlen euró centet sem amíg nem teljesít néhány alapvető követelést a jogállamisággal kapcsolatban. Minthogy az uniós elveket régóta és rendszerszerűen sérti meg a magyar kormányzat, ezért el kell zárni a pénzügyi csapot. Ezt a határozatot az Európai Parlament valamennyi fontos frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, melynek még nem is olyan régen a Fidesz is tagja volt.

A törvényt előterjesztő bizottság elnöke az a Daniel Freund, német zöld képviselő szerint Orbán Viktor családja, rokonai és barátai minden negyedik uniós eurót lenyúlják. Ez évente 1 milliárd eurót jelent!

Mennyibe kerül az orosz földgáz?

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov erről nem tudott megállapodni az orosz gáz áráról Budapesten az orosz külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésein, ezért a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazik, hogy ott tisztázza az új hosszútávú földgáz szerződés feltételeit. Magyarország szempontjából az időzítés nem kedvező, mert a világon emelkedik a földgáz ára.

Ha hideg lesz a tél kevés lehet a földgáz, emelkedhetnek az árak

Mélyponton a gáztárolók feltöltöttsége, és ha októberben is így lesz, akkor az uniós országok úgy mennek neki a télnek, hogy elég lesz egy gixer ahhoz, hogy komoly gondok legyenek az energia szolgáltatásban – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió brüsszeli központjában is aggódnak

117 milliárd köbmétert képesek a gáztárolókban tartani az uniós államok, ez az éves fogyasztás egyötöde. Egy évvel ezelőtt a gáztárolók tele voltak, és ez tette lehetővé, hogy az uniós államok átvészeljék a hideg telet, amely óriási gázár emelést eredményezett januárban.

Jelenleg a gáztárolókban a telítettség 60%-os, ezt jelentősen emelni kellene októberig, hogy az uniós államok magabiztosan vághassanak neki a télnek, amely idén is hidegnek ígérkezik.

A pandémia megváltoztatta a játékszabályokat

2020-ban a gáztárolók tele voltak, a gazdaság viszont jelentős részben leállt. Az otthoni fűtés viszont fontosabb lett, mert a távmunka és a távoktatás ezt szükségessé tette. Olyan túlkínálat alakult ki a piacon, hogy a gázár lecsökkent 3 dollárra! (millió British Thermal Unit – BTU). Ezért az uniós államok lemondtak az USA-ból érkező cseppfolyósított földgázról, amely ennél drágább volt.

Csakhogy manapság már a gazdaság újraindult, és a piacon 15 dollár az azonnali szállítás árfolyama. Nemcsak a gazdaság újraindulása növelte meg a gázárat hanem a természeti katasztrófák is, és a hálózati hibák, melyek fennakadást okoztak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy Brazíliában a hőség miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent, ezért rákényszerültek arra, hogy több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból.

Európa legnagyobb földgáz kitermelő helye, a norvég Troll júliusban leállt, mert nemvárt karbantartási munkálatokra volt szükség.

Augusztus hatodikán a Gazprom is radikálisan csökkentette a földgáz szállítást arra hivatkozva, hogy tűz ütött ki Szibériában egy telephelyen.

Az árak is megugrottak, mert a Gazprom az ukrajnai kapacitásoknak csak egy kis részét kötötte le. Erről is tárgyalt Merkel kancellár Moszkvában és Kijevben. A Gazprom abban bízik, hogy Németországban még az idén engedélyezik az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállít földgázt Oroszországból közvetlenül a német partra.

Mindennek következtében nagy a bizonytalanság a gázpiacon

“Van egy kis félelelem attól, hogy bejönnek a felárak (premium prices) a tél közeledtével, és ez olyan mozgásokat indíthat el a piacon, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek a valóságos problémához képest” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Gazprom árpolitikájáról Jack Sharples az oxfordi Energia kutató intézet szakértője.

A populisták veresége a Brexit egyezmény

Az utolsó utáni pillanatban megszületett megállapodás Nagy Britannia és az Európai Unió viszonyáról egyértelműen a populizmus vereségét jelenti – hangsúlyozza a német Die Zeit.

A brit Alan Posner azt írta a német hetilapban, hogy Merkel kancellár halogató taktikája végül meghozta az eredményt. Először is hatékonyan blokkolta a magyar-lengyel vétó kísérletet, majd pedig falhoz szorította Boris Johnson kormányát, amely kénytelen volt elfogadni az uniós álláspontot a legtöbb fontos kérdésben.

A német elnökség kettős sikere

Mindkét populista kezdeményezés elbukott: a magyar-lengyel vétó végül nem akadályozta meg, hogy elfogadják az uniós költségvetését és a válságkezelő programot. Boris Johnson pedig hiába jelentette ki, hogy Nagy Britanniát úgy is kiviszi az Európai Unióból, hogy nincs egyezmény, végül kénytelen volt elfogadni egy olyan kompromisszumot, mely az EU elképzeléseit tükrözi.

Nagy Britannia és az EU kereskedelme 1000 milliárd eurós tétel, amely sokkal fontosabb Londonnak mint Brüsszelnek. Ez konkrétan ki is derült amikor a Tesco Londonban csak maximum három tojást tudott adni egy vásárlónak, mert a La Manche csatornát lezárták a Covid-19 mutáns vírusa miatt. Jelenleg is ezerszám vesztegelnek a kamionok Kent grófságban várva a határátkelésre.

Boris Johnson igazából nem is populista hanem opportunista

A miniszterelnök az utolsó pillanatban állt a Brexit támogatói mellé amikor kiszimatolta, hogy ott vár rá politikai karrier. Most viszont azzal kell szembenéznie, hogy a megerősödött nacionalizmus az Egyesült Királyságot magát fenyegetik. A skótok nyíltan zúgolódnak, és népszavazást terveznek, mely kilépésüket eredményezheti az Egyesült Királyságból. Egyúttal pedig Skócia belépését az Európai Unióba!

Mindezt akkor amikor Boris Johnson saját pénzügyminisztere jelentette ki, hogy az ország az elmúlt 300 év legnagyobb gazdasági válságával néz szembe!

Merkel kancellár viszont eredményesen zárhatja a német elnökség félévét, mert sikerült megoldania két súlyos problémát miközben a populisták lényegében veszítettek, mert az EU a közös válságkezelő programmal olyan új utat jelölt ki, mely az integráció elmélyítése felé vezet hiszen az uniós kölcsönökért a tagállamok immár közösen vállalnak felelősséget.

Jogállamiság vagy mentőcsomag?

Brüsszelnek választania kell – legalábbis ez a véleménye a Bloomberg egyik szerzőjének. Andreas Kluth, a Handelsblatt nemzetközi kiadásának főszerkesztője, aki Németországban él. Úgy látja, hogy Merkel kancellár feladja a jogállamiság védelmét annak érdekében, hogy minél gyorsabban elfogadják az uniós költségvetést és a 750 milliárd eurós válságkezelő csomagot. A szerző szerint ezzel az Európai Unió a vesztébe rohan…

Orbán és a 6 milliárd euro

A magyar miniszterelnök számára a német elnökség kompromisszumos javaslata sem elfogadható. Kockára teszi-e a 6 milliárd eurós európai támogatást Orbán Viktor? Ez egyáltalán nem valószínű hiszen Magyarország Lengyelországgal együtt mindig az élen járt az uniós pénzek megszerzésében. Most ráadásul fokozottan szüksége is van erre a magyar miniszterelnöknek: a Covid-19 járvány sokkal súlyosabb mint ahogy korábban a hatalom gondolta és az ennek következtében kialakuló gazdasági válság is sokkal mélyebb mint ahogy azt hivatalosan beismerik.

2022-ben választásokat tartanak Magyarországon, és Orbán Viktor népszerűségének aligha tenne jót, ha addig csökkenne az életszínvonal.

A hatalom egyik legfőbb bevételi forrását is az uniós pénzek jelentik. Ezért a magyar miniszterelnök zsarolása üres blöff, amely mögött nem áll semmiféle gazdasági realitás viszont ellenfeleinek jó ismerete igen. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy Olaszországnak és néhány más uniós államnak még nála is jobban kell a válságkezelő program pénze. Ez az idegek háborúja, melyet háttéralkuk döntenek el Brüsszelben és másutt. Orbán Viktor minden bizonnyal már megállapodott Angela Merkel kancellárral, ezért a mostani nyilatkozat háború nem más mint PR színjáték.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK