Az jutott eszembe…

0
1681
Facebook

Tegnap olvastam, hogy Erdogan, török elnök gratulált Joe Biden elnökké választásához. A mi miniszterelnökünk már korábban üdvözletét küldte. Kérdés, hogy mihez?

A fent említett írás megjegyezte: lassan alig marad állam és kormányfő, aki ne tette volna meg ugyanezt. Néhányan ugyan kimaradtak a sorból azon címszó alatt, hogy az eredmény még nem végleges, nem hivatalos, de ez rendben van, elfogadható indok annak ellenére, hogy nem túl okos lépés ez a késlekedés, mert ha tetszik, ha nem Joe Biden lesz az elkövetkezendő négy évben az Egyesült Államok elnöke. Ha valaki az elnök korára való tekintettel csak legyintene annak már előre szólok, hogy az alelnöke, aki ha Bidennel történne valami visszavonhatatlan, akkor a helyére kerülne, egy lényegesen liberálisabb, sőt baloldalibb politikai elveket valló, bevándorló szülőktől származó, színes bőrű  és nőnemű ember!

Az, hogy a magyar kormány rosszul pozicionálta magát tulajdonképpen még elfogadható lenne. Ismerjük el Trump és Orbán szellemi magaslatainak találkozása, mondhatnám egybefonódása eleve sejteni engedte Orbán végsőkig való kiállását Trump mellett.

Az a mellékes körülmény már csak hab a tortán, hogy külügyminisztere – akinek diplomáciai érzéke csak egy porcelánboltba betévedő hím elefántéhoz hasonlítható -, még fel is hívta a jövendő elnök figyelmét Árpád népére, akiknek nevében halasi csipkénk finom cizelláltságához hasonlatos diplomáciai finomsággal bűnözőnek nevezi az Egyesült Államok 46. elnökét és családját is.

Persze olyan a beosztott, mint a Főnök.

Orbán politikai talentumának köszönhetjük azt a nem alábecsülhető politikai éleslátást amely tudatosította bennünk „a magyarok sorsát a magyarok döntik el”. Csakhogy ez a megdönthetetlen tézis sajnos nem mondható el olyan politikai szempontból elhanyagolható tényezőről, mint az Egyesült Államok. Ők bizony rászorulnak az igaz magyar szellem fényének útmutatására, mely szerint:

a Kánaánhoz vezető út csakis az idiotizmusáról sokszorosan tanúbizonyságot tévő Trump elnök vezetésével járható.

Miniszterelnökünk nagyságát mi sem mutatja jobban mint, hogy elődei jó hagyományait követve ismét  – a mi nevünkben is – a vesztes fél mellett tette le voksát.

(Ezen a helyen nem szeretnék kitérni Orbán négyszáz felé ágazó médiájára, mely a pártatlan tájékoztatás messzemenő figyelembe vételével tudósított minket a tengeren túli történésekről. Ja… mégsem)

Igazából a fentiek csak Szószátyár-kodásom miatt lettek rögzítve. Valójában csupán reagálni akartam arra a médiában elterjedt tévhitre, hogy, ha kissé késve is, de Orbán is gratulált Bidennek. Hát nem!

Szedjük csak szét és értelmezzük Orbán Bidennek írott üdvözletét:

„Engedje, hogy gratuláljak Önnek a sikeres elnöki kampányhoz. Jó egészséget és folyamatos sikereket kívánok rendkívül felelősségteljes feladatainak ellátásához.”

Tehát az első mondatban a sikeres kampányhoz és nem elnökké választása okán küldött gratulációt, míg a másodikban az előtte álló feladatok sikeres elvégzéséhez, legyenek azok a feladatok bármilyenek is!

Olyan betyárosan, vagy mondhatom divatosabban: kipcsákosan magyar virtus szerinti a megfogalmazás. Ügyes, a baj csak az, hogy nem Orbán hátán csattan majd az ostor.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .