The Washington Post – Orbán kérdőjel

0
3420
wikipedia

Amióta Orbán Viktor áprilisban szabadnak, de nem tisztességesnek minősített választásokon újra többséget szerzett, a korábbiakkal ellentétben már nem csak a belpolitikáját bírálják, hanem megkérdőjelezik azt is, megbízható-e az Egyesült Államok szövetségeseként és a demokratikus nyugati világ tagjaként. Magyarország egyre inkább gazember államként viselkedik – írta a lapban James Jamie Kirchick, a Brookings Institution Egyesült Államok és Európa központjának előadja.

Megállapítását alátámasztandó a szerző felhozza, hogy a NATO külügyminisztereinek decemberi találkozóján Magyarország mindent elkövetett, hogy szabotálja a szervezet és Ukrajna közötti kapcsolatok javítását, és indokként az ukrán oktatási törvényt hozta fel. „Magyarország Moszkva parancsát teljesíti azzal, hogy ilyen jelentéktelen témával obstruálja a NATO támogatását Ukrajnának, amelynek területéből Moszkva annektált egy részt a II. világháború óta első európai fegyveres hódításában. Ez nem is az első eset, hogy Magyarország így viselkedik” – írta a szerző.

Felhozta, hogy Budapest megtagadta orosz fegyverkereskedők kiadását az Egyesült Államoknak, azt, hogy hivatalosan Budapest ugyan támogatja az EU Moszkva elleni szankcióit, de élesen bírálja azokat, és visszavonásukat követeli, valamint azt, hogy amikor Európa kerülte Putyint az Ukrajna elleni támadás és sok más ok miatt, az orosz elnök többször is tett baráti látogatást Orbán Viktornál. „Magyarországot jelenleg az orosz befolyás-szerzési törekvések fő csatornájának tekintik sokan a titkosszolgálatok világában” – írta a szerző.

Hozzátette: a budapesti amerikai nagykövetség egy volt munkatársa 2017-ben azt mondta a Politicónak: „Hatalmas az aggodalom, hogy Oroszország alapvetően előretolt hírszerzési műveleti területként használja Magyarországot a NATO-ban és az EU-ban”. Emellett Orbán osztja Putyin előszeretetét a revansizmus iránt, amelyet a nyugati intézményekben való tagság szigorúan tilt.

„Orbán a 21. század legfontosabb következményeket hozó politikusainak egyikévé vált azt követően, hogy sokáig kevéssé vették figyelembe, mert Európa szélén lévő, marginális figurának tekintették, egy furcsa nyelvű, kicsi ország vezetőjének. Orbán már hatalmon volt évekkel a brexit, Trump és a nemzeti populizmus számos más megnyilvánulása előtt, és szorgosan dolgozott azon, hogy Magyarországot egypártrendszerré építse át, és elválassza a hagyományos demokratikus szövetségeseitől” – írta Kirchick.

„Ha Orbán az Egyesült Államok megbízható szövetségese lenne, talán még a demokrácia visszacsúszása is megbocsátható lenne – az Egyesült Államok kész volt elsiklani a tekintélyelvű tendenciák, de még katonai diktatúrák felett is a hidegháború idején a NATO-szövetségesek körében. Ma azonban Közép-Európában a harca nem a kapitalizmus és a kommunizmus között zajlik, hanem a demokrácia és a tekintélyelvűség között. És egyre nehezebb megmondani, hogy Orbán melyik oldalon áll” – írta a szerző.

Ara-Kovács Attila

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .