A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump a hétfői határidőig nem írta alá a tel-avivi amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését előíró törvény halasztását. Az erre vonatkozó elnöki bejelentés a napokban várható. Az amerikai külügyminisztérium utasította közel-keleti nagykövetségeit, hogy készüljenek fel a súlyos döntés miatti zavargásokra.
Fotó: Németh Róbert
1995-ben fogadta el a washingtoni képviselőház azt a törvényt, amely elrendeli, hogy Tel-Aviv-ból Jeruzsálembe költözzön az amerikai nagykövetség. A törvény egyik függeléke szerint a mindenkori amerikai elnök minden fél évben (június 1-jén és december 1-jén) fél évre elhalaszthatja a döntés életbe lépését. Ezzel a jogával minden évben élt is három amerikai elnök (Clinton, Bush, Obama), sőt Trump is egyszer. Váratlanul a múlt hét végén a Fehér Ház olyan híreket szivárogtatott ki, hogy
Donald Trump be fogja váltani egyik legfontosabb választási ígéretét: az izraeli nagykövetségének költöztetését.
Ennek nyomatékot adott Jared Kushnernek, Trump főtanácsadó vejének, közel-keleti megbízottjának a nyilatkozata, amelyben elmondta: az elnök döntött (bárhogyan is), és erről a döntéséről maga fog beszámolni.
Ez a zsidó állam nagy diplomáciai sikere lenne, hiszen a legnagyobb szövetségese tenne hitet amellett az izraeli álláspont mellett, hogy Jeruzsálem egységes város, Izrael fővárosa. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik a jövőbeni palesztin állam fővárosának. A washingtoni lépés a „két állam” koncepció megvalósulását kérdőjelezné meg.
A Háárec szerint Amerika több szövetségese, így Szaúd-Arábia és Franciaország is figyelmeztette Trumpot:
az egyoldalú lépés a békefolyamatot fenyegetné.
A palesztinok is tiltakoznak, szerintük, ha Trump elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, azzal destabilizálná az egész régiót. Törökország pedig azt jelentette be: ebben az esetben megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.
Mint majdnem minden világpolitikai jelentőségű lépésnek a hátterében, ebben is a vezérlő motívum a belpolitikában keresendő. Egészen közel jutottak Trumphoz ugyanis az amerikai különleges felhatalmazású ügyész, Robert Mueller vizsgálódásai az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás ügyében. Michael Flynn, tiszavirág életű nemzetbiztonsági főtanácsadó döntése, hogy együttműködik a Mueller-csapattal és kitálal, már akár az impeachment (ebben az esetben az elnök visszahívása, leváltása) veszélyét is kilátásba helyezi. Nem mellesleg,
Flynn vallomásából kiderült, hogy a Trump-kampánystáb „magasrangú tagja”, aki Flynnt utasította a washingtoni orosz nagykövet megkeresésére, éppen Jared Kushner volt.
Amerikai és izraeli hírforrások azt sem tartják kizártnak, hogy Trump vejét akár a letartóztatás is fenyegeti.
Fotó: Németh Róbert
Ilyen belpolitikai galiba miatt szoktak, főleg nagyhatalmak, látványos nemzetközi lépéseket tenni.
Az észak-koreai válság erre nem nagyon alkalmas,
mert atomfegyverek bevetésének veszélyével járhat és túlságosan is elhúzódhat. Egy szóval strapás és nem hozza meg az egyszeri, világraszóló sikert.
Jeruzsálem kérdése viszont erre a célra már jobban megfelel. A vele járó mellékhatásokkal (zavargások, újabb palesztin felkelés, terrorizmus) együtt.
Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki ellen korrupciós ügyekben vizsgálat folyik és aki ellen folyamatos tüntetések vannak Izraelben, ölbe tett kezekkel figyelheti a fejleményeket, hiszen neki is kapóra jönne egy diplomáciai áttörés.
