Kezdőlap Címkék Nagykövetség

Címke: nagykövetség

Újabb orosz-amerikai kémbotrány

0

Több mint tíz éven át dolgozott észrevétlenül egy orosz kémnő az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén. Még az elnök napirendjéhez is hozzáfért.

A Guardian információi szerint az orosz állampolgárságú nőt a többek között az amerikai elnök védelmét is ellátó Secret Service vette fel, és hozzáférése volt olyan szoftverekhez, amelyek révén

rendkívül bizalmas dokumentumokba, például az elnök és az alelnök napirendjébe nyerhetett betekintést.

A nő először 2016-ban vált gyanússá, amikor az amerikai külügyminisztérium biztonsági szolgálatának (RSO) egyik rutinellenőrzése során kiderült, hogy engedély nélkül rendszeresen találkozik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB (a KGB utódszervezete) tagjaival.

Az RSO 2017 januárjában jelezte ezt, a Secret Service azonban nem indított kiterjedt vizsgálatot, inkább néhány hónappal később csendben elbocsátották a nőt, épp mielőtt 2017 júliusában elmozdították az 1200 fős moszkvai amerikai diplomáciai kontingens 750 tagját az amerikai-orosz feszültségek miatt.

A lap úgy tudja, az FBI és a CIA is vizsgálódni kezdett, de mindenki azt várta, hogy a Secret Service deríti fel az ügyet. Egy titkosszolgálati forrás szerint viszont ehelyett

a Secret Service megpróbálta eltussolni az ügyet

azzal, hogy menesztette a nőt. A biztonsági szolgálat nem indított belső vizsgálatot a kém által okozott károk és annak felmérésére, hogy esetleg beszervezett-e másokat is.

A brit lap megkereste a Secret Service-t, amely nem tagadta, hogy lehetséges orosz ügynökként tartották számon a nőt, de igyekeztek eljelentékteleníteni a szerepét. Közleményük szerint a nő nem fért hozzá olyan információkhoz, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. Azt is írták: tisztában vannak azzal, hogy

minden orosz alkalmazott, aki amerikai szolgálatban áll, valamilyen formában kapcsolódik az FSZB-hez.

Az amerikai külügyminisztérium közölte, nem kommentálja az ehhez hasonló ügyeket.

Az ügy nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy Amerikában is lebukott egy orosz kémnő, Marija Butyina. Az ő történetét ide kattintva olvashatja el.

Több tucat nagykövetség állt ki a Budapest Pride mellett

0

Közös közleményt adtak ki, amelyben kiemelik, hogy az emberi jogok mindenkire vonatkoznak, szexuális irányultságtól vagy nemi identitástól függetlenül.

A közleményben azt írják: a 23. Budapest Pride Fesztivál alkalmából támogatásukról biztosítják a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) közösségeket, valamint jogukat a békés és törvényes önkifejezésre. Elismerik az LMBTQ civil szervezetek fontos jogvédő munkáját. Azt is írják: „Az emberi jogok tiszteletben tartása — beleértve az igazságosságot, egyenlőséget, diszkriminációmentességet, szólásszabadságot, valamint ezen jogok háborítatlan gyakorlását —, valamint a jogállamiság azok az alapok, amelyekre a demokratikus államok épülnek.”

Kiemelik, hogy „a nemzetközi emberi jogok ténylegesen azon a premisszán alapulnak, hogy

megkülönböztetés nélkül mindenkit ugyanazok az emberi- és szabadságjogok illetnek meg”.

Így az emberi jogok egyformán vonatkoznak valamennyi emberre, függetlenül az illető szexuális irányultságától vagy nemi identitásától. „Ez demokratikus értékeink lényege” – írják.

A közleményben kijelentik, hogy

elutasítják és elítélik a szexuális irányultságuk és nemi identitásuk miatt célba vett emberek elleni erőszakos és megkülönböztető cselekményeket

a világ bármely táján. Ahogy fogalmaznak: „Az ilyen alapokon történő bármilyen megkülönböztetés összeegyeztethetetlen az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió vonatkozó jogi szövegeinek kitételeivel.”

Mint írják, üdvözlik a pozitív fejleményeket a szexuális irányultság és nemi identitás miatti erőszak és megkülönböztetés elleni harcban, és minden országot arra biztatnak, hogy „tegyen további lépéseket valamennyi ember egyenlősége és méltósága érdekében, függetlenül az egyének szexuális irányultságától és nemi identitásától”.

A közlemény szerint

„a sokféleség ünneplése biztos módja annak, hogy előmozdítsuk az emberi jogok tiszteletben tartását”,

a Budapest Pride pedig, amely „a hasonló események leghosszabb történetére tekinthet vissza Kelet-Közép-Európában, kiáll az LMBTQ emberek egyenlő bánásmódja mellett, ami a befogadó és tiszteletteljes társadalom fontos ismérve”.

A közös közleményt az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Chile, Ciprus, Dánia, Ecuador, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izrael, Kanada, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Mexikó, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia és Új-Zéland nagykövetsége és a British Council adta ki.

Költözési hullám – Ezek az országok teszik át a nagykövetségüket Jeruzsálembe

0

Ezen a héten Donald Trump amerikai elnök beváltotta az egyik legtöbb nemzetközi vitát kavaró ígéretét: az amerikai nagykövetség átköltöztetését Tel-Avivból Jeruzsálembe. Az Egyesült Államokon kívül más – főleg latin-amerikai országok – is jelezték ebbéli szándékukat, amely leginkább abból fakadt, hogy már a hidegháború óta szoros kapcsolatot ápoltak Izraellel. 

Miután Donald Trump amerikai elnök tavaly december 6-án aláírta a Jeruzsálemet Izrael fővárosaként elismerő dekrétumot, az ENSZ Közgyűlésén szavazásra bocsátottak egy olyan határozatot, amely felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a döntését. Erre 128 ország igennel szavazott, 35 távol maradt, 21 pedig nem adta le a voksát. Ellenben kilenc állam kiállt Washington döntése mellett: Guatemala, Honduras, Izrael, Marshall-szigetek Mikronézia, Nauru, Palau és Togo. Ezzel együtt egy tucatnyi ország – köztük a Magyarországgal szomszédos Románia és Csehország – jelezte, hogy a nagykövetség kérdését illetően az amerikaiak hasonlóan lépésre szánták el magukat. Ezzel együtt pedig az izraeli kormány azt ígérte, hogy az első tíz “költöző ország” kedvező adminisztratív és jogi kedvezményekben fog részesülni.

Donald Trump amerikai elnök videoüzenetben szól a résztvevőkhöz a Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetett amerikai nagykövetség megnyitóünnepségén 2018. május 14-én. A kép forrása: MTI/EPA/Abir Szultan.

Habár egyes országokban ez a döntés elég nagy belpolitikai feszültséget – például Romániában, de erről lásd majd bővebben a következő cikkünket – generált, mások már jelezték, hogy május végére megtörténik a “jeruzsálemi átállás”.  További érdekesség, hogy Közép- és Dél-Amerikában található országok döntöttek így:

Honduras, Guatemala és Paraguay

Elsőre úgy tűnhet, hogy ezek az országok az Egyesült Államok miatt döntöttek így, hiszen a hidegháború óta (nagyrészt) Washingtonhoz igazították a külpolitikájukat,  s ha ezekben az államokban veszélybe kerültek az amerikai érdekek vagy szimplán csak “túl cikivé” váltak az amerikai elnökök számára, akkor egy puccsal/katonai hadművelettel buktatták meg őket (pl. Guatemala 1954-ben, Panama 1989-ben). Csakhogy a valóság ennél sokkal árnyaltabb:

ezek a latin-amerikai országok a mai napig szoros viszonyt ápolnak Izraellel.

Leghűségesebb partner 

Jorge Gracia Granados guatemalai nagykövet. A kép forrása Wikimedia Commons.

Guatemala volt az első dél-amerikai ország, amely 1948. május 19-én elismerte az önálló Izraelt. Ám már előtte is különösen szoros kapcsolatot tartott fenn a zsidó szervezetekkel és korántsem elhanyagolható szerepet töltött be az önálló zsidó állam megteremtésében. Ugyanis Guatemala tagja volt a 1947. május 15-én megalakult „Egyesült Nemzetek Szervezetének Palesztinai Különleges Bizottságának” (United Nations Special Committee on Palestine – UNSCOP), amely megvizsgálta Izrael létrehozásának jogi kérdéseit és felmérte annak esetleges következményeit. Jorge Garcia Granados ENSZ nagykövetük  bejárta Palesztinát és a többi latin-amerikai országot, meggyőzve őket Izrael létrehozásának szükségességéről. Egyike volt azoknak, akik 1947. november 29-án megszavazták a  Palesztina gazdasági egységgel egybekötött felosztási tervét.  A guatemalaiak pozitív Izrael-képe elsősorban vallási okokból fakadt:

a lakosság egynegyede evangélikus volt, akiknek befolyása nagy a politikai és üzleti életre. Ők pedig kiemelten támogatták egy zsidó állam létrejöttét a Szentföldön. 

Ugyanúgy Guatemala volt az első ország, amely 1955-ben Jeruzsálembe költöztette át a nagykövetségét, igaz, az ENSZ 478. számú határozata és a helyi farmerek nyomására – akik elsősorban arab piacra termeltek – visszatértek Tel-Avivba. Ennek ellenére ez az esemény sem befolyásolta negatívan a két ország közötti együttműködését, mert Guatemalában a hatóságok erőszakos spanyolosításba kezdtek a maják körében (több száz tiszta maja települést romboltak le, betiltották a nyelvhasználatot stb.), miközben egy rendkívül véres polgárháború zajlott az országban. Mindezek miatt a guatemalai kormányok egyre inkább elszigetelődtek a világban, s a hetvenes évektől már az Egyesült Államok is megvonta a segélyek átutalását.

Így latin-amerikai állam vezetése számára hamarosan Izrael lett a legfontosabb fegyverellátó, az IDF (Israel Defense Force) kiképzői oktatták a helyi katonai és a rendőri erőket (számukat 300-ra becsülik), valamint a két ország titkosszolgálata számos közös akciót hajtott végre. Ugyan a polgárháború 1996-os befejezésével és a belpolitika demokratizálódásával Guatemala elszigeteltsége csökkent, ez sem vetett véget a két fél közötti szoros együttműködésnek.

Sőt, 2015-től egy teljesen új szintre léptek  a kapcsolatok.  Ebben az évben megválasztott Jimmy Morales, egy egykori színész-humorista, akit „Guatemala Donald Trumpjának” hívnak, Washington legszorosabb partnerévé vált a térségben. Évenkénti 500 millió dollárnyi támogatást kapnak az Egyesült Államoktól, amiért cserébe a guatemalai vezetés szinte minden téren támogatja az amerikai elnököt, legyen szó Izraelről vagy az amerikai-mexikói határon lévő fal felépítéséről.

A guatemalai zászló már több hete kitűzték Jeruzsálemben. A kép forrása: Twitter.

2016-ban Izrael volt az első régión kívüli ország, ahova Morales ellátogatott. Az útja során számos mezőgazdasági, tudományos és műszaki egyezményt írtak alá, a guatemalaiakat leginkább az izraeliek vízgazdálkodás felhasználása terén elért eredményei érdekelték.  Tavaly Morales egyfajta „karácsonyi ajándékként” közölte, hogy Guatemala az Egyesült Államok után szintén Jeruzsálembe fogja költöztetni a nagykövetségét.

Azóta pedig nem telt el úgy hét, hogy az izraeli kormány valamelyik prominens tagja ne fejezte volna ki háláját, és rendre felemlegetik a guatemalai döntéshozók “bátorságát”. Morales márciusban tartott amerikai zsidó lobbiszervezet, az AIPAC,  éves konferenciáján tűzte ki a költözés pontos dátumát:

“Két nappal az amerikaiak után, vagyis május 16-tól már Jeruzsálemben fog működni az guatemalai nagykövetség is”

Mintakövetők 

Az izraeli vezetésben sokan bíznak abban, hogy miképp 1948-ban, ugyanúgy most 2018-ban is Guatemala jelenti a “vízválasztó vonalat” a térségben, s hamarosan a többi régióbeli állam szintúgy követi a példáját. Már egy ország jelezte, hogy bár tavaly decemberben nem jelentette be, de idén május végére szintén átköltözteti a nagykövetségét. Ez az ország pedig Paraguay. A megnyitó ünnepségen pedig lehet számolni a paraguayi elnök, Horacio Cartes részvételére, mivel május 21-én és 22-én egy izraeli körúton vesz részt.

Ám ennél többet nem nagyon tudni Paraguay szerepéről vagy arról, hogy Asunciónban miért döntöttek a költözés mellett. Eddig ugyanis viszonylag kevés figyelmet fordítottak az izraeli-paraguayi kapcsolatok történetére, mivel sokkal kevesebb eredményt mutathatnak fel, mint például Guatemala esetében. Sőt, 2002-ben “költségvetési megfontolások” miatt bezárták a diplomáciai képviseleti irodákat egymás országaiban.

Annyi bizonyos, hogy Cartes személye jelentősen hozzájárult a két ország közötti viszony rendezéséhez. Az ő győzelmében nem kis szerepe volt a közel-keleti országnak, mert a paraguayi elnökválasztási kampányának tanácsadói és szakértői között szép számmal akadtak izraeliek. Hálából a segítségért, Cartes a 2013-as megválasztása óta nem egyszer maradt távol vagy vétózott az Izraelt elítélő vagy valamire kényszerítő (például a nukleáris létesítmények megnyitása a nemzetközi ellenőrök előtt) határozatok ellen.  2015-re újranyitották a nagykövetségüket, s azóta a bilaterális kereskedelmük nagysága 200-250 millió között mozog.  További érdekesség, hogy a két állam titkosszolgálata együttműködik egymással a Hezbollah ellen, amely komoly kapcsolatokkal és üzleti hálózattal rendelkezik a dél-amerikai országban.

Az egyik Paraguayba utazott tanácsadó például a képen Netanjahu mellett álló Ali Harov volt. Ő egykoron az izraei miniszterelnök kabinetfőnöke volt, aki tavaly vádalkut kötött és átadta az összes miniszterelnök korrupciójáról szóló anyagot.

Guatemalán és Paraguayon kívül még egy latin-amerikai ország jelezte, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetné át a nagykövetségét, ám pontos időpontot még nem közöltek. Hondurasban Orlando Hernandez elnök tavaly decemberben még Panamával együtt jelentette be ezt a szándékát. Ez korántsem keltett meglepetést, hiszen ő a MASHAV, vagyis az Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködés által indított oktatási programon belül és ösztöndíjából érettségizett le, azóta pedig rendre felemlegeti Izrael-barátságát. Ezt bizonyítva tavaly decemberben vétózott az Egyesült Államokat és Izraelt elítélő határozat ellen, ahogyan azt megelőző években is távol maradt vagy nemmel szavazott, ha a zsidó államról volt szó.

Márciusban a hondurasi parlament elfogadta az átköltöztetésre vonatkozó határozatot, s az izraeli kormány is felkészült az elnök fogadására. Csakhogy Hernandez izraeli útja

nagy belpolitikai vihart kavart Izraelben. 

Az izraeli baloldal és ellenzék a hondurasi vezetés korrupciója, a bűnszervezetekkel való együttműködése, és emberjogi helyzet miatt utasították el a hondurasi elnök érkezését. Az ellenállás miatt végül Hernandez április végén lemondta az ünnepségen való részvételt. Azóta pedig hirtelen megszakadt mindenféle kommunikáció a felek között, semmi konkrétumot nem tudni azzal kapcsolatban, hogy a közép-amerikai ország vajon tényleg kitart-e a korábbi döntése mellett vagy inkább visszakozik.

Hondurason kívül Panama esetleges költözése szintén bizonytalan. A Palesztin Hatóság tavaly decemberben terjesztette el, hogy ez az ország szintén csatlakozik Trump döntéséhez. Azóta viszont ezt az információt a hivatalos panamai csatornák nem erősítették meg, igaz, nem is cáfolták érdemben. Ez annak tükrében furcsa, hogy Isabel Saint Malo de Alvarado elnökasszony szintén széles körben ismert az Izrael-iránti barátságról, de még ő sem említette adta jelét annak, hogy valóban átköltöztetné a követséget.

Isabel Saint Malo de Alvarado panamai elnökasszony és Reuvén Rivlin izraeli államfő találkozója 2015-ben. A kép forrása: Wikimedia Commons

Dominóeffektus vagy elszigetelt esetek? 

Természetesen nem mindegyik latin-amerikai ország viszonyult pozitívan Trump döntéséhez és többször leszögezték, hogy továbbra sem lesznek hajlandóak elismerni Jeruzsálemet Izrael fővárosának, s nem fogják átköltöztetni a nagykövetségüket sem. Az elmúlt napokban Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke Venezuelában járt, ahol felszólította a térség államait, hogy ne kövessék Guatemala és Paraguay példáját. Egyes országok a “tradicionális Amerika-ellenességük”, mások ellenben az arab országokkal való szoros kapcsolataik miatt mindenképp a palesztin elnök felszólításának fognak eleget tenni.

Ráadásul az egész költözés paradoxona, hogy amikor tavaly szeptemberben Benjamin Netanjahu – az első izraeli miniszterelnökként – egy történelmi látogatást tett Latin-Amerikába, akkor nem kereste fel Guatemalát, Hondurast és Paraguayt. Ellenben az izraeli miniszterelnök által meglátogatott Argentína, Kolumbia, Mexikó mindössze annyit tettek, hogy távol maradtak a tavaly decemberben tartott ENSZ Közgyűlés szavazásán, de a költözés kérdése fel sem merült az esetükben. Ez pedig alighanem arra készteti a mostani izraeli vezetést, hogy újragondolja az ország közép-és dél-amerikai politikájának prioritásait.

Ütközet Jeruzsálemért

A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump a hétfői határidőig nem írta alá a tel-avivi amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését előíró törvény halasztását. Az erre vonatkozó elnöki bejelentés a napokban várható. Az amerikai külügyminisztérium utasította közel-keleti nagykövetségeit, hogy készüljenek fel a súlyos döntés miatti zavargásokra.

Sötét fellegek Jeruzsálem fölött
Fotó: Németh Róbert

1995-ben fogadta el a washingtoni képviselőház azt a törvényt, amely elrendeli, hogy Tel-Aviv-ból Jeruzsálembe költözzön az amerikai nagykövetség. A törvény egyik függeléke szerint a mindenkori amerikai elnök minden fél évben (június 1-jén és december 1-jén) fél évre elhalaszthatja a döntés életbe lépését. Ezzel a jogával minden évben élt is három amerikai elnök (Clinton, Bush, Obama), sőt Trump is egyszer. Váratlanul a múlt hét végén a Fehér Ház olyan híreket szivárogtatott ki, hogy

Donald Trump be fogja váltani egyik legfontosabb választási ígéretét: az izraeli nagykövetségének költöztetését.

Ennek nyomatékot adott Jared Kushnernek, Trump főtanácsadó vejének, közel-keleti megbízottjának a nyilatkozata, amelyben elmondta: az elnök döntött (bárhogyan is), és erről a döntéséről maga fog beszámolni.

Ez a zsidó állam nagy diplomáciai sikere lenne, hiszen a legnagyobb szövetségese tenne hitet amellett az izraeli álláspont mellett, hogy Jeruzsálem egységes város, Izrael fővárosa. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik a jövőbeni palesztin állam fővárosának. A washingtoni lépés a „két állam” koncepció megvalósulását kérdőjelezné meg.

A Háárec szerint Amerika több szövetségese, így Szaúd-Arábia és Franciaország is figyelmeztette Trumpot:

az egyoldalú lépés a békefolyamatot fenyegetné.

A palesztinok is tiltakoznak, szerintük, ha Trump elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, azzal destabilizálná az egész régiót. Törökország pedig azt jelentette be: ebben az esetben megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.

Mint majdnem minden világpolitikai jelentőségű lépésnek a hátterében, ebben is a vezérlő motívum a belpolitikában keresendő. Egészen közel jutottak Trumphoz ugyanis az amerikai különleges felhatalmazású ügyész, Robert Mueller vizsgálódásai az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás ügyében. Michael Flynn, tiszavirág életű nemzetbiztonsági főtanácsadó döntése, hogy együttműködik a Mueller-csapattal és kitálal, már akár az impeachment (ebben az esetben az elnök visszahívása, leváltása) veszélyét is kilátásba helyezi. Nem mellesleg,

Flynn vallomásából kiderült, hogy a Trump-kampánystáb „magasrangú tagja”, aki Flynnt utasította a washingtoni orosz nagykövet megkeresésére, éppen Jared Kushner volt.

Amerikai és izraeli hírforrások azt sem tartják kizártnak, hogy Trump vejét akár a letartóztatás is fenyegeti.

A Siratófal és a Templom-hegy
Fotó: Németh Róbert

Ilyen belpolitikai galiba miatt szoktak, főleg nagyhatalmak, látványos nemzetközi lépéseket tenni.

Az észak-koreai válság erre nem nagyon alkalmas,

mert atomfegyverek bevetésének veszélyével járhat és túlságosan is elhúzódhat. Egy szóval strapás és nem hozza meg az egyszeri, világraszóló sikert.

Jeruzsálem kérdése viszont erre a célra már jobban megfelel. A vele járó mellékhatásokkal (zavargások, újabb palesztin felkelés, terrorizmus) együtt.

Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki ellen korrupciós ügyekben vizsgálat folyik és aki ellen folyamatos tüntetések vannak Izraelben, ölbe tett kezekkel figyelheti a fejleményeket, hiszen neki is kapóra jönne egy diplomáciai áttörés.

Felgyújtották az amerikai nagykövetséget, felfüggesztettet kaptak

0

A belgrádi felső bíróság öt, illetve hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt négy vádlottat, akik 2008-ban felgyújtották az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének épületét. A bíróság döntése értelmében három személyt felmentettek a vádak alól.

A büntetést csak akkor hajtják végre, ha az elítéltek két éven belül újabb bűncselekményt követnek el, írja a B92.

A 2008 februárjában a szerb parlament előtt megszervezett Koszovó Szerbiáé elnevezésű tiltakozás után, 18 óra 30 perc körül az elkövetők szervezetten érkeztek meg az amerikai nagykövetség elé, kővel, fáklyával és más tárgyakkal dobálták meg az épületet, amely következtében az épület kigyulladt és az újvidéki Zoran Vujović életét vesztette. Az amerikai nagykövetséget ért kár összege mintegy 900.000 dollár, de a nagykövetség nem kért kártérítést.

Az említett nagygyűlésen felszólalt Vojislav Koštunica szerb kormányfő, Tomislav Nikolić radikális és Ivica Dačić szocialista pártvezető, több szerb miniszter valamint Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő is. A gyújtó hangú szónoklatokat követően indult el a tömeg az amerikai nagykövetség épülete felé.

Orbán: visszatérhet a magyar nagykövet Hollandiába

0

Lezárták a konfliktust a holland miniszterelnökkel, visszatérhet a magyar nagykövet Hollandiába – mondta Orbán Viktor miniszterelnök magyar újságíróknak pénteken Tallinnban.

Az EU soros elnökségét betöltő Észtország fővárosában rendezik meg az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját, amelynek fő témája a digitalizáció. A tanácskozásra érkezve a magyar miniszterelnök közölte, hogy beszélt Mark Lutte holland miniszterelnökkel.

“Le is zártuk a két ország közötti konfliktust, kedveljük egymás tulajdonképpen, és egyetértünk nagyon sok kérdésben”

– mondta. Hozzátette, hogy a Hollandiába akkreditált magyar nagykövet visszatérhet Hágába – írja az MTI.

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője társaságában az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfõi csúcstalálkozójára Tallinnban 2017. szeptember 29-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Sok javaslat van az asztalon, ezek összerendezését vállalta a tanács elnöke, Donald Tusk, és két hét múlva “lesz valami kerete a jövőről való gondolkodásnak” – mondta.

Szijjártó Péter augusztus végén jelentette be, hogy Magyarország és Hollandia diplomáciai konfliktusa miatt hazarendelték a hollandiai magyar nagykövetet.

Összehívná a nemzetbiztonsági bizottságot az LMP

0

Az LMP szerint megfelelő védelem nélkül, a biztonsági előírások teljes mellőzésével működik Magyarország taskenti nagykövetsége. Ezért Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje, a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezi.

Az ügyben Demeter Márta, az LMP újdonsült képviselője közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz. Ennek során megkapta a taskenti nagykövetség bérleti szerződését. A szerződés szerint

a bérbeadó az épület átalakítását a magyar műszaki tartalom teljes ismeretében végezte el,

így megismerhette az épület teljes elektromos tervezési anyagát és a biztonságtechnikai rendszert is.

A párt közleménye szerint az ügy nagyon komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, ezért Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként a testület összehívását kezdeményezi.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK