Európa új gazdasági motorja nem a technológia, nem is a zöld átállás, hanem a hadiipar lehet. Miközben a Világbank és az IMF arra figyelmeztet, hogy a katonai kiadások robbanásszerű növekedése kiszorítja az oktatást, az egészségügyet és a szociális támogatásokat, a kontinens vezetői „hadiipari konjunktúráról” beszélnek. A „vaj helyett ágyút” korszak újraéledni látszik – csak most a béke és a gazdasági növekedés nevében.
A világ ma úgy néz ki mintha új fegyverkezési versenybe süllyedne – békésebb köntösben. Az IMF friss World Economic Outlook jelentése szerint a Föld országainak fele növeli katonai költségvetését. Az Egyesült Államokban Donald Trump példátlan, 50 százalékos növelést hajtott végre „békeidőben”, miközben az államadósság már meghaladja a GDP 100%-át, az oktatási minisztériumot pedig megszüntették.
Ajay Banga, a Világbank elnöke a CNBC-nek nyilatkozva figyelmeztetett: a kormányok egyre inkább a védelmi szektorra költik pénzüket, miközben elhanyagolják a fejlődést, az oktatást és a szociális hálót.
„Sok államban a katonai kiadások növelése vált prioritássá”
– mondta. A bank ugyanakkor igyekszik ellensúlyozni ezt a tendenciát: 2024-ben 24 milliárd dollár támogatást nyújtott a legszegényebb országoknak, összesen 100 milliárd dollár értékben.
Európában viszont más a narratíva. Roland Lescure francia pénzügyminiszter szerint a fegyverkezés a gazdaság élénkítésének új formája:
„A magasabb katonai kiadások növelik a szuverenitást és új munkahelyeket teremtenek. A hadiipar fejlesztése iparpolitikai eszköz – nem háborút akarunk, hanem biztonságot és konjunktúrát”
– hangsúlyozta Washingtonban, az IMF–Világbank találkozón.
A kijelentés aligha véletlen: Franciaország gazdasága stagnál, az államadósság a GDP 120%-ánál jár, a társadalom elégedetlen, és jövőre választások jönnek – méghozzá a szélsőjobb folyamatos erősödése mellett.
Az európai vezetők között egyre hangosabb a törekvés, hogy az EU katonailag is szuperhatalommá váljon. Friedrich Merz német kancellár Münchenben kijelentette:
„Csakis egy erős, közös európai hadipar teheti az Uniót egyenrangúvá az Egyesült Államokkal és Kínával.”
Tavaly az EU 381 milliárd eurót fordított katonai célokra – már most többet, mint Kína, de még mindig jócskán elmarad a közel 900 milliárdos amerikai védelmi büdzsétől.
Mario Draghi volt EKB-elnök szerint az Unió jövője szempontjából kulcsfontosságú lenne egy 100 milliárd eurós közös hadiipari fejlesztési alap létrehozása. De az ehhez szükséges politikai akarat még mindig csak formálódik – többek között a magyar vétó miatt.
Gazdasági fellendülés vagy fegyverkezési illúzió?
A hadiipar nem csak fegyvereket gyárt: technológiai innovációt, ipari kapacitást és munkahelyeket is teremt. Ugyanakkor a Világbank és az IMF figyelmeztetése nem véletlen: ahol a hadiipar lesz a gazdasági növekedés motorja, ott gyakran háttérbe szorul az emberi fejlődés.
A 21. század paradoxona így talán ez:
Európa a béke érdekében fegyverkezik – gazdasági fellendülés reményében.




















