Az iráni háború romba döntötte a Közel-Kelet energiapiaci egyensúlyát, Európa gáztartalékai kiürültek, Katar leállította a gáztermelést, a hormuzi szoros blokád alatt – és mindeközben az olajárak az egekben. A káosz egyetlen biztos nyertese eddig Oroszország: Putyin most olyan geopolitikai és gazdasági előnyöket kapott, amelyekről 2022 után már senki sem gondolta, hogy újra az ölébe hullhatnak. De hogyan jutott ide a világ, és miért nem volt képes senki megakadályozni?
Putyin a Közel-Kelet új nyertese? – Az iráni háború energiaválsága visszalökte a Kremlt a világpiac közepére. A Nyugat hónapok óta azt ismételgeti: Oroszország elszigetelődött, a háború gazdaságilag megroppantotta, a szankciók térdre kényszerítették a Kremlt. A valóság ezzel szemben most éppen az iráni háború mutatta meg, mennyire sérülékeny ez az önkép, és mennyire törékeny a globális energiaellátás rendszere.
Miközben Irán amerikai–izraeli légicsapások alatt vergődik, a világ egyik legfontosabb energiacsatornája, a hormuzi szoros gyakorlatilag lezárult. Ez pedig mindennél jobban kedvezett Oroszországnak, amely az utóbbi évek legnagyobb olaj- és gázpiaci ajándékát kapta – ajtóstul.
A Kreml nem tudta megvédeni Iránt – de nem is kellett
Orosz rakétavédelmi rendszerek papíron a Közel-Kelet legfejlettebb eszközei. A valóságban azonban nem tudták megakadályozni az amerikai–izraeli csapásokat, sőt: Putyin már hónapokkal korábban jelezte Teheránnak, hogy újabb támadások jönnek. Moszkva nem konfrontálódott – kivárt.
És jól tette. A háború hatására ugyanis az olajár kilőtt, még a korrekció után is 27%-kal magasabb, mint a konfliktus előtt. Oroszország olaja 90 dollárért talált vevőre, míg az orosz költségvetés 59 dolláros árral számolt. Most, hogy a világpiacon 120 dollárt is kerülgeti India egy hónapra mentességet kapott az amerikai szankciók alól – és azonnal növelte importját.
Putyin energiaexportja így a geopolitikai káosz egyik legnagyobb haszonélvezője lett.
Katar leállt, Európa kifogyott, Ázsia tarol – ez Putyin álomtérképe
A hormuzi szoros lezárása nemcsak az olajpiacot tépte szét, hanem a földgáz piacát még brutálisabban érintette. Katar – a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre – részlegesen leállította termelését, mert a cseppfolyósító létesítményeit fenyegeti az iráni válaszcsapás lehetősége.
Ez példátlan lépés – és beláthatatlan következményekkel jár. Az LNG-flották Európa helyett Ázsiába felé fordultak, Japán, Dél-Korea, Tajvan mindent kifizet, amit Európa nem tud. Az iráni háború miatt a katari ellátás hetekre vagy hónapokra is eltűnhet és, hogy a gázárak Európában a 2022-es orosz invázió óta nem látott magasságokba emelkedtek, de most aztán Európa – amely épp hogy túlélte az előző energiaválságot – újra ugyanott találta magát mint akkor: fegyver nélkül az energiafronton.
És ebben a pillanatban lépett színpadra Putyin
Orosz gáz visszatérne Európába – és ezt már nyíltan is kimondja a Kreml. Putyin bejelentette: Oroszország kész újra energiát szállítani Európának.
nyeregben érezve magát feltételeket szabna. Természetesen hosszú távú szerződéseket akar kötni, politikai garanciákkal és a szankciók lazítását követeli.
Vagyis pontosan azt, amit Európa 2022 óta meg akart akadályozni: nevezetesen az orosz függés visszaépülését. A mostani válság az európai döntéshozók kezét gyengíti – miközben a prókátor Orbán Viktor már felszólította Brüsszelt a szankciók visszavonására.
Vagyis minél tovább tart az iráni háború, annál erősebb lesz Putyin energiafegyvere.
A globális energiarendszer túl sebezhető. A világ olaj- és LNG-kereskedelmének 20 százaléka egyetlen szoroson halad át. Ez geopolitikai öngyilkosság, és Irán most pontosan ezt használja ki. Európa nem épített elég gyorsan új kapacitásokat. Az LNG-terminálok, az alternatív források, a tárolókapacitások fejlesztése lassú és drága volt. A tél ráadásul kiürítette a tartályokat.
ugyanakkor a Nyugat alábecsülte Oroszország alkalmazkodóképességét. A Kreml átállt az árnyékflottára Kínán és Indián keresztül mozgatta az olajat, vagyis rugalmasan reagált a szankciókra és jó ütemben használta ki a geopolitikai válságokat.
Most pedig egy újabb válság hullámai ismét Moszkvát sodorták előre.
Mi következik? – Európa előtt két rossz út áll
A Valdis Dombrovskis által felvázolt forgatókönyv könyörtelenül őszinte: ha a konfliktus hetek alatt lezárul: túlélhető lesz, ha elhúzódik: stagfláció, energiaválság és politikai törésvonalak fenyegetik Európát.
Ez a helyzet nem pusztán energiapiaci kérdés. Ez a geopolitikai tér újrarajzolása, ahol Putyin – minden katonai veszteség ellenére – újra stratégiai ziccerben találta magát.
Az iráni háború első számú nyertese tehát egyelőre Oroszország.
A kérdés: meddig engedi a világ, hogy ez így maradjon?
