Mahmúd Ahmadinezsád budapesti látogatásának titkai új megvilágításba kerültek azután, hogy az egykori iráni elnök amerikai légicsapásban életét vesztette. A magyar kormány által államtitokká minősített tárgyalások, a háttérben zajló iráni–izraeli kapcsolatok, valamint Orbán Viktor háborús retorikájának felerősödése egyszerre rajzolnak ki egy olyan geopolitikai játszmát, amelyben Magyarország a közel-keleti konfliktus és a hazai választási kampány metszéspontjába került.
Mahmúd Ahmadinezsád, Irán egykori elnöke – akinek családjában zsidó felmenők is voltak – 2024-ben Budapesten járt, ám a látogatás részleteit államtitokká nyilvánították, így hivatalosan nem tudni, miről tárgyalt. Különösen figyelemre méltó, hogy az exelnök arra a konferenciára érkezett, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezett „Közös értékek a globális környezetben” címmel. Nehéz elképzelni, milyen „közös értékekről” lehetett szó egy olyan ország képviselőjével, amely Izrael létét sem ismeri el, és 2023 októberében támogatta a Hamász terrortámadását, amely több száz zsidó civil életét követelte, és elindította a máig tartó közel-keleti háborút.
Ahmadinezsád 2024 májusában államfői protokollal érkezett Budapestre, nem sokkal a Hamász támadása után. A hvg.hu információi szerint a volt elnök izraeli partnerrel is találkozott a magyar fővárosban, méghozzá a magyar titkosszolgálat technikai közreműködésével – bár magyar diplomata nem vett részt a megbeszélésen. Orbán Viktor régóta jó kapcsolatot ápol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akinek segítségével jutott be először a Fehér Házba Donald Trumphoz. Netanjahu engedélyezte, hogy Magyarország olyan izraeli lehallgatóeszközökhöz jusson, amelyeket eredetileg iszlamista terroristák ellen fejlesztettek ki. A Direkt36 később feltárta, hogy a Pegasus rendszert ellenzéki újságírók és politikusok megfigyelésére is használták.
Ahmadinezsád egyébként holokauszttagadó, ami különös ellentmondásban áll saját részben zsidó származásával. Iránban történelmileg jelentős zsidó közösség élt – gondoljunk csak Eszter könyvére –, ám a többség Izraelbe vándorolt. A megmaradt közösségnek van parlamenti képviselete, de állandó rendőri felügyelet alatt állnak.
Irán máig rendőrállam, amely keményen fellép mindenkivel szemben, aki megszegi az iszlamista törvényeket.
Az iszlám államvallás tartja egyben a soknemzetiségű országot, ahol a perzsák alig a lakosság felét teszik ki; mellettük arabok, azeri törökök, kurdok, beludzsok és más népcsoportok élnek.
Ahmadinezsád 2025-ös budapesti útjáról sem közöltek semmit, ugyanúgy, ahogy a 2024-es látogatás részletei is titkosak maradtak.
Orbán a háborús feszültség fokozására használja az iráni konfliktust
Orbán Viktor a Facebookon biztosította támogatásáról Donald Trumpot: „Hajrá Donald!” – írta. Néhány nappal később azonban már arról beszélt a kampány közepén, hogy az iráni háború miatt a Barátság kőolajvezeték jelentősége megduplázódott. A miniszterelnök ismét felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy indítsa újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, amelyet az orosz légierő rendszeresen támad.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatási igazgatója a Mandinernek azt állította, hogy Zelenszkij és Friedrich Merz német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencián találkozott Orbán Anitával, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltjével, és megállapodtak a kőolajszállítás leállításáról, hogy ezzel nehézséget okozzanak a magyar kormánynak a választási kampányban. Az érintettek természetesen cáfolták a volt titkosszolgálati tábornok állítását.
Tény ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság április 15-én, három nappal a magyar választás után kívánja bejelenteni: az EU leválik az orosz olajról. Ha Magyar Péter győz, számára ez várhatóan nem jelent komoly problémát. Orbán Viktor számára viszont annál inkább, hiszen ez nemcsak uniós, hanem amerikai elvárás is.
Szijjártó Péter Washingtonban – nagy nyilvánosság nélkül – aláírta, hogy Magyarország leválik az orosz földgázról, és helyette amerikai LNG-t vásárol.
Orbán Viktor erről nem tájékoztatta a választókat, noha ez alapjaiban gyengíti a kormány kampányának egyik fő üzenetét. Kiderült ugyanis: nemcsak az EU, hanem Donald Trump is az orosz energiafüggőség megszüntetését követeli.
