„De nem ám a mi hazánkat! Petőfi Sándor sorait idézve reagált Orbán Viktor az ukrán vezetéssel és Brüsszellel éleződő konfliktusra. A miniszterelnök Facebook-bejegyzésében világossá tette: Magyarország nem enged külső nyomásnak sem Ukrajna, sem az Európai Unió részéről, és továbbra is a magyar érdekek mentén hozza meg döntéseit.”
Bizony, hogy annak mentén! De még mennyire, hogy úgy! A költő sorait illetően: a Magyar Királyságnak az Osztrák Császárságból való, Petőfiék által követelt kiválása számos vagyonmegosztási, pénzügyi, adózási és vámkérdést felvetett. Ezek egyike volt az Osztrák Császárság államadóssága megosztásának kérdésköre, amely élénk vitát váltott ki az akkori közéletben. A forradalmi ifjak úgy gondolták, hogy ahhoz az adóssághoz Magyarországnak semmi köze, az osztrákok meg úgy, hogy a két külön állam mindegyike vállaljon belőle részt. A vers érdekessége, hogy Petőfi a hitel nem-átvállalás megtorlásául indítandó osztrák hadjárattal szembeni ellenállásra buzdított:
„Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!”
ami egyértelműen mutatja a költő kőkemény háborúpártiságát, így aztán nem is érthető, hogy a fokozottan békepárti Orbán hogy képzelte ezt. Egy ilyen háborúpárti verssorral üzenni a háborúpárti Ukrajnának? Mintegy jelezni, hogy mi is háborúpártiak vagyunk ám, ha megtámadnak? Bíztatni Zelenszkijéket a honvédő háború folytatására? Megérteni és elfogadni a saját maga(!) szerint is sokszor teljesen értelmetlennek nevezett ukrán szabadságharcot, amelyet az ukránok hazájukért vívnak a népirtó agresszorral?
Teljesen meghülyült vénségére, vagy mi? Persze a miniszter- meg egyéb elnököknél könnyen előfordul, lásd például Donald Trump esetét. Nem bírják a feszültséget, melyet maguk gerjesztenek, meg aztán az eltelt évek sem tesznek jót az agyműködésnek.
„Nem küldünk pénzt Ukrajnába, mert jobb helyen van a magyar családoknál, mint egy ukrán oligarcha mosdójában – írta még Orbán Viktor.”
Na, tessék, még egy önpofánverés. Igaz, ha egy elnök vagy miniszterelnök elkezdi, nehéz ám neki abbahagyni, mert van lehetősége bőven.
Nálunk a „magyar családok” fogalom az Orbán, a Tiborcz, a Mészáros, valamint a többi, hasonlóan NER győztes családot jelenti. A pénz döntő része náluk landol, ahogy az minden nap látható. Ott van a legjobb helyen. Ezen családok hatalmas mázlija, hogy az EU pénzek egykor bőséggel ömlöttek Magyarországra, mert a (nettó befizető) hollandok meg a németek nem mondták azt, hogy
„Nem küldünk pénzt Magyarországnak, mert jobb helyen van a holland/német családoknál, mint egy magyar oligarcha kastélyának valamelyik zebrafuttatójában”,
így aztán ezek a kastélyok a rendszeresen érkező EU pénz révén igen jól felszerelt objektumok. Mindegyik az. Minden vonalon.
Egyébként az a hír járja, hogy a lebukott ukrán oligarcha, Mindics 16 millió dollárral károsította meg Ukrajnát, ami úgy 5 milliárd HUF. Hogy az mennyire elhanyagolható a magyar oligarchák pillanatok alatt összelapátolt vagyonához képest, arról több regényt lehetne írni. Mindicsnek még egy ócska kastélya sem volt, csak lakása.
Nem is értem, hogy annak az országnak a miniszterelnöke, aki maga intézményesítette a korrupciót, és tette azt az ország működésének alapelemévé, ahelyett, hogy kussolna, még gúnyolódni is próbál egy másik országon, mégpedig azon az alapon, hogy ott vannak bűnözök.
Meggárgyult Orbán, vagy mi? Hiszen tudhatná, hogy hatalmas a különbség a bűnözői sorsok között: Ukrajnában a bűnözők lebuknak, és menekülniük kell, a vagyonuk visszajut az államhoz, Magyarországon meg a legnagyobb tolvajok számítanak a legmakulátlanabb üzletembereknek. Ők az ország krémje, hazai és külföldi focicsapatok pénzelői, igaz, állandóan etetni kell mindenféle állami megrendeléssel a nagyra nőtt cégeiket, mert a piacon a túlárazás miatt ezek a cégek sohasem nyernének, és ha nincsen munka, összeomlanak. Ezért dolgoznak mindig itthon, mindig állami beruházáson, és kapnak zsíros szerződéseket, lásd Belgrád-Budapest vasútvonal, Paks II. építési munkálatok, sztrádakoncesszió, és így tovább.
„Nem engedjük, hogy betiltsák az orosz olaj és gáz behozatalát, mert nélküle nincs rezsicsökkentés és nincs megfizethető energia a magyar családoknak.”
Orbán korábban arról beszélt, hogy a gáz ára háromszorosára emelkedik az orosz gáz letiltása esetén. Olyat is mondott, hogy az orosz gáz helyett piaci cseppfolyós gáz vásárlása miatt 800 milliárdos lesz Magyarország vesztesége. Ahogy látható, ezektől a kijelentéseitől már visszalépett, és bizony jobb is, hogy visszalépett, lásd itt.
„Azt sem engedjük, hogy Ukrajnát az uniós jogot megerőszakolva, két év alatt beleszuszakolják az Európai Unióba, mert ezzel a háborút is importálnánk.”
Azt ugyan hogy, tessen mondani? A NATO-ba való ukrán belépés esetén még csak-csak lehet követni a gondolatmenetet, de itt nem erről van szó, hanem az EU-ról. Nem katonai, hanem gazdasági közösségről. Egyébként ebben a harcias kiállásban az az érdekesség, hogy nincs is ilyen „kétéves” EU terv. Zelenszkij ugyan szeretné, de ezt az EU egyáltalán nem támogatja, mert egy ország csak akkor csatlakozhat, ha teljesítette a feltételeket, az meg Ukrajna esetében még hosszú idő. Megmondta neki a német miniszterelnök is.
Orbán szövege hasonló ahhoz, mintha azt mondaná, majd ő nem engedi, hogy minden magyartól elvegyék az összes vagyonát, amit könnyen teljesíthet, mert nem is akarja elvenni senki. Se von der Leyen, se az EU országok vezetői, se más. Csak „Brüsszel”, és az is csak Orbán szerint. További érdekesség, hogy Ukrajna kizárólag akkor csatlakozhat, ha ott már béke van, a háború importálásáról beszélni kifejezetten ostobaság.
„Ameddig nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig ezekről a kérdésekről nem Kijevben és nem is Brüsszelben fognak dönteni. Ezt tudják Ukrajnában is. Ezért akarnak egy új, ukrán-barát kormányt Budapesten, és ezért fenyegetnek lépten-nyomon. A válasz Petőfinél.”
Ebből mindenkinek világos, hogy ha nem Orbánt választja ismét az ország, lesz ám a népnek nemulass! A nemzeti kormány bukása után a nép megvédése az acsarkodó ukránoktól meg a szemétkedő brüsszelitáktól immár tárgytalan, mivel az új kormány majd az előbbiek láncos kutyájaként üzemel, azt ugatja, amit ők mondanak.
Orbán nyugdíjba megy. Hogy miből fizeti szegény az immár csökkentés nélküli rezsit, az persze kérdés, ráadásul rosszkedve is lesz neki, mert a hálátlanságot nehezen bírja elviselni. Hisz annyi jót tett velünk, és mégse választottuk újra!
Akkoron nem lesz már se lángszavú, modern Petőfink, se nemzeti kormányunk, amely megvédhetne minket az ukrán fenyegetéstől, de persze fenyegetés sem lesz, mert az új kormány nem fogja akadályozni Ukrajna EU tagságát, mire ők abbahagyják a fenyegetést, és nyugalom köszönt a magyar népre.
Szörnyű még csak belegondolni is.
