Kína elsőszámú katonája nukleáris titkokat adott el az USA-nak

0
186
MTI

Mi állhat a kínai hadsereg vezetésének példátlan lefejezése mögött?

A kínai hadsereg legfelsőbb parancsnoki értekezletén bejelentett letartóztatások újabb fejezetet nyitnak Hszi Csin‑ping hatalmi konszolidációjában. A Központi Katonai Bizottság első alelnökének, Csang Juhszia tábornoknak és a vezérkari főnök, Liu Csenli tábornoknak az őrizetbe vétele nem csupán korrupciós ügy: a kínai hadsereg modernizációjának és belső stabilitásának egyik legsúlyosabb megrázkódtatása az elmúlt évtizedben.

A hatalmi struktúra megrendülése

A Kínai Kommunista Párt katonai bizottsága – amely a hadsereg felett teljes politikai kontrollt gyakorol – mára gyakorlatilag két főre zsugorodott: Hszi Csin‑pingre és a belső ellenőrzést vezető Csang Sengmin tábornokra. A testület másik alelnökét már 2023-ban korrupció miatt vitték el, így a mostani letartóztatások a katonai vezetés teljes átrendeződését jelzik.

A hadsereg lapja rendkívül kemény vádat fogalmazott meg:

„Politikai és korrupciós ügyekbe keveredtek, aláásták a párt abszolút vezető szerepét.”

Ez a megfogalmazás a kínai politikai nyelvben nem egyszerű fegyelmi ügyet, hanem rendszerellenes magatartást jelent – vagyis a párt szerint a tábornokok veszélyt jelentettek a hatalmi struktúrára.

- Hirdetés -

Miért különösen kellemetlen ez Hszi számára?

Csang Juhszia nem csupán magas rangú tiszt volt, hanem Hszi egyik legfontosabb katonai szövetségese. Az elnök személyesen hosszabbította meg szolgálatát, noha a tábornok már nyugdíjkorhatár felett volt. A letartóztatás így azt sugallja: vagy Hszi rosszul mérte fel saját embereit, vagy a rendszerben olyan mély korrupciós hálózatok működnek, amelyeket még ő sem lát át.

A Defense Priorities kutatóintézet igazgatója szerint:

„Ez azt mutatja, hogy Hszi Csin‑ping súlyos hibát követett el a legfontosabb káderek kiválasztásakor.”

A kínai vezető számára ez politikai presztízsveszteség, amelyet csak még keményebb tisztogatással tud ellensúlyozni.

Kémkedési vádak és belső leszámolás

A China National Nuclear Company vezetője azt állította, hogy Zsang tábornok nukleáris titkokat adott át az Egyesült Államoknak. A vádat azonban egy olyan tiszt tette, aki maga is vizsgálati fogságban van – ez Kínában gyakran a vallomások kikényszerítésének jele.

A washingtoni kínai nagykövetség csak a korrupciós vonalat erősítette meg, ami arra utal, hogy a kémkedési szál akár belpolitikai konstrukció is lehet.

A hadsereg modernizációja veszélybe kerülhet

Zsang tábornok kulcsszereplője volt annak a modernizációs programnak, amelynek célja, hogy a kínai hadsereg 2049-re egyenrangú legyen az amerikaival. Ő volt az egyetlen magas rangú vezető, aki valódi harci tapasztalattal rendelkezett: részt vett az 1979-es kínai–vietnami háborúban.

A vezetés megrendülése több területen is visszavetheti a modernizációt:

  • a digitális hadviselésre való átállás lassulhat,
  • a flottafejlesztés irányítása bizonytalanná válhat,
  • a hadsereg belső bizalmi válsága akadályozhatja a stratégiai döntéshozatalt.

Tajvan elfoglalása egyre távolabbi forgatókönyv

Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia már nem nevezi Kínát első számú stratégiai ellenfélnek, és hangsúlyozza: Washingtonnak „nem érdeke konfliktusba sodródni Tajvan miatt”. A kínai hadsereg vezetésének meggyengítése tovább csökkenti annak esélyét, hogy Peking rövid távon katonai műveletet indítson a sziget ellen.

A szakértők többsége szerint a kínai hadsereg – különösen a haditengerészet – jelenleg nem képes egy ilyen összetett invázió végrehajtására. A mostani tisztogatás ezt a képességet még inkább távolabb tolja.

Történelmi párhuzam: Sztálin árnyéka

A mostani események sokak szerint emlékeztetnek Sztálin 1937-es tisztogatására, amikor a szovjet hadsereg vezetését szinte teljesen kiirtották. A következmények akkor katasztrofálisak voltak: a tapasztalt tisztek hiánya hozzájárult a Vörös Hadsereg kezdeti összeomlásához a náci Németország támadásakor.

A párhuzam nem tökéletes, de figyelmeztető:

  • mindkét esetben a vezető a saját rendszerén belül látott fenyegetést,
  • mindkét esetben a hadsereg stratégiai gondolkodásának gerince tűnt el,
  • mindkét esetben a politikai lojalitás felülírta a szakmai kompetenciát.

A kérdés az, hogy Hszi Csin‑ping tisztogatása megerősíti, vagy éppen meggyengíti Kína katonai erejét hosszú távon.

- Hirdetés -

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .