Kezdőlap Címkék Kémkedés

Címke: kémkedés

Magyarországon is találkozgatott tartótisztjével az oroszoknak kémkedő osztrák ezredes

Redl ezredes új kiadásban: Martin Möller ezredes évtizedekig szolgáltatott információkat az oroszoknak, és csak 2018-ban bukott le. A 71 éves főtisztet rövid szabadságvesztésre ítélték, ahonnan már ki is szabadult.

Miről informálhatta először a Szovjetuniót majd Oroszországot? Szlovákiában N Dennik című portál nézett utána az ügynek, mert Möller ezredes nemcsak Magyarországon, de szlovák földön is találkozgatott tartótisztjével, Igor Zajcevvel.

Az osztrák ezredest a NATO államok afganisztáni műveleteiről kérdezték kezdetben orosz felettesei. Ausztria ugyan nem tagja a NATO-nak, de benne van az úgynevezett Berni klubban, amely semleges országokat is informál a NATO ügyeiről. Möller ezredes lebukása után Ausztriát ki akarták paterolni ebből a jeles hírszerző klubból, de Kurz kancellár elintézte, hogy ez mégsem történjen meg. Ausztria ugyanis remek kapcsolatokat ápol Moszkvával: Putyin elnök még táncra is perdült egy korábbi osztrák külügyminiszter lagziján.

Magyarországot és Szlovákiát hátországként használja az orosz hírszerzés

Ez is kiderül a szlovák portál írásából, amely arra mutat rá, hogy Igor Zajcev egész hálózatot felügyelt a GRU, az orosz katonai hírszerzés nevében. Az imént említett Berni klub Magyarország esetében is több ízben kifogásolta, hogy az orosz hírszerzés “szabadon tevékenykedik” magyar földön. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy a magyar elhárítás ne tudna az orosz hírszerzők ténykedéséről hanem arról, hogy felsőbb parancsra elnézi azokat. Részben azért, mert Németország is szívesen használja fel Ausztriát és Magyarországot orosz kapcsolatai javítására, mert az amerikaiak Berlinben nagyon is éberen figyelik a két nagyhatalom viszonyát.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Navalnij ügyében az Európai Unió egységesen szavazott meg szankciókat, melyek elsősorban Putyin legközelebbi embereit érintik.

Különösen érdekes, hogy uniós fekete listára került Putyin “szakácsa”. Prigozsin cége élelmezi az elnököt, aki retteg a mérgezéstől. Ezért hívják őt Moszkvában Putyin szakácsának. Valójában azonban magas rangú titkosszolgálati tiszt, aki Wagner hadsereg néven komoly harci erőt képviselő alakulatot működtet. A Wagner hadseregben az orosz hadsereg veteránjai harcolnak – pénzért. Putyin olyan akcióiban vesznek részt, melyeket Moszkva hivatalosan nem akar felvállalni. Régebben jelenlétük a Közel Keletre koncentrálódott, és ellenfelük az iszlamista terrorizmus volt /Szíria, Líbia stb./ A legutóbbi időben azonban megjelentek Belaruszban is, ahol a tüntetők hetek óta követelik Putyin “barátjának”, Lukasenkanak a távozását. Az Európai Unió azért helyezte fekete listára Putyin szakácsát, hogy Moszkva tudomására hozza: ami a Közel Keleten elmegy, azt Európában nem lehet alkalmazni!

Iránnak kémkedett egy izraeli miniszter?

0
Gonen Szegev
Forrás: Knesszet

Az iráni hírszerzés vezetője beszélt erről. Izraelben már korábban meggyanúsították Gonen Szegev volt energiaügyi minisztert, hogy Iránnal dolgozott.

Mahmúd Alavi iráni hírszerzési miniszter úgy fogalmazott: ellenőrzésünk alatt tartottuk egy ellenséges ország miniszterét. Ezt mintegy mellékesen jelentette be, amikor arról beszélt, hogy több tucat külföldi kémet fogtak el az országban. Köztük sok a kettős állampolgár, a hírszerzés szerint különböző állami intézményekbe épültek be.

A miniszter nem nevezte meg, melyik „ellenséges ország” miniszteréről van szó,

de több médium egyből az egykori izraeli energiaügyi miniszterre, Gonen Szegevre gondolt.

A Jediót Ahronót honlapja azt írja: Szegev 1995-96-ban töltött be miniszteri posztot, majd üzletember lett. Gyanús ügyei voltak, 2004-ben ecstasy tablettákat akart nagy mennyiségben Izraelbe csempészni. Börtönben ült 2007-ig.

Ezután külföldön élt, 2012-ben, Nigériában kerülhetett kapcsolatba az ottani iráni nagykövetséggel. Ezért júniusban

kémkedés miatt vádat emeltek ellene

Izraelben. Ő egyébként azt állította: át akarta verni az irániakat, és hősként akart hazatérni.

Ilyen magasrangú áruló még nem volt Izraelben és Iránnak sem sikerült soha ilyen magasrangú vezetőt beszervezni egy másik államban.

Kémek nem csak ellenséges viszonyban lévő országokban dolgoznak, hanem például az Európai Unió központjában is. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Letartóztatás Izraelben: Iránnak kémkedett a volt miniszter?

0

Gonen Segev 1995-96-ban, Jichák Rabin miniszterelnök idején energiaügyi miniszter volt. 2004-ben letartóztatták, mert ecstasy tablettákat csempészett Hollandiából Izraelbe. A börtönbüntetés letöltése után 2007-ben elhagyta Izraelt.

Segev nemrég hazatért és ismét letartóztatták. A Sin Bét, a belső elhárítás szerint azért, mert amikor Nigériában tartózkodott, kapcsolatba került az iráni titkosszolgálattal. Az izraeli elhárítás szerint pénzért stratégiai fontosságú adatokat juttatott el Iránnak. Ez főbenjáró bűnnek számít Izraelben, mert Irán a legfőbb ellenfele a zsidó államnak, miután az Izrael létét sem hajlandó elismerni.

Jelenleg Irán katonailag terjeszkedik az Izraellel szomszédos Szíriában, és ez rendkívüli mértékben nyugtalanítja a zsidó állam vezetőit.

Irán jelenleg rakétákat gyárt Szíriában, és ezekkel a rakétákkal a Hezbollah síita milícia közvetlenül támadja Izraelt Libanonból. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen bombázza az iráni katonai létesítményeket Szíriában.

Ebben a helyzetben egy kémvád Iránnal kapcsolatban rendkívül kellemetlen egy volt miniszter esetében. Segev természetesen tagad. Ügyvédei arra hivatkoznak, hogy nem tekinthetnek be a dossziékba, mert azok szigorúan titkos katonai információkat tartalmaznak. Izraelben nagyon ritka, hogy ilyen magas rangú politikusokat kémkedés vádjával hozzanak összefüggésbe Iránnal vagy más ellenséggel kapcsolatban. Ha bebizonyosodnak a vádak az egykori miniszter ellen, akkor a legsúlyosabb büntetésre számíthat Izraelben.

A németek intenzíven kémkedtek Ausztriában

A hírt először a Der Standard című baloldali lap közölte, de ezt követően Sebastian Kurz osztrák kancellár is megerősítette egy rendkívüli sajtóértekezleten, hogy a német szövetségi hírszerzés igen intenzíven kémkedett Ausztria területén.

Nemcsak az osztrák intézmények érdekelték a németeket, hanem az Ausztriában működő amerikai, izraeli, líbiai nagykövetségek is. Ezenkívül a Bécsben levő nemzetközi intézmények is a célkeresztbe kerültek: különösen az OPEC és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.

Több mint 2000 célpontot figyelt meg a Bundesnachrichtendienst (BND) 1999 és 2006 között

– hangsúlyozta a kancellár, aki természetesen sietett tiltakozni emiatt Berlinben. A németek azt igérték, hogy hivatalosan a jövő héten válaszoltak. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy nem volt tudomása a dologról.

2015-ben már volt egy hasonló botrány. Akkor az derült ki, hogy a BND a CIA megbízásából intenzíven kémkedett Ausztriában és néhány más európai államban. Például Franciaországban a CIA a BND segítségével hallgatta le azokat a beszélgetéseket, melyek az Élysée palotában folytak. Mindez úgy derült ki, hogy Edward Snowden dezertált, és külföldön elmondta: az USA a szövetségeseit is lehallgatja.

Barack Obama amerikai elnök akkor megígérte, hogy a jövőben erre nem kerülhet sor, de kevesen adtak hitelt nyilatkozatának. A CIA és a BND között igen jó a kapcsolat, hiszen az Egyesült Államok 1945 után döntő szerepet játszott a titkosszolgálatok újjászervezésében az akkori Nyugat-Németországban. 1945 és 1955 között Ausztria is megszállt ország volt. Ekkoriban Bécs a kémek egyik legfőbb központjává vált Európában.

Vádat emeltek KGBéla ellen

0

Az EU intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás miatt az ügyészség vádat emelt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő ellen. A “KGBéla” nevet kapott politikus ellen Oroszország javára végzett kémkedés gyanújával indult eljárás három és fél éve.

Vádat emelt az ügyészség Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerdán.

Keresztes Imre főügyész közlése szerint a politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja az ügyészség. Kovács Béla mellett még három ember ellen emeltek vádat. Mindannyian szabadlábon védekeznek.

KGBéla ügye közvetlenül a 2014-es parlamenti választások előtt pattant ki. Az Alkotmányvédelmi Hivatal még azon év áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. Az akkori beszámolók szerint

orosz diplomatákkal folytatott konspiratív találkozókat.

A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. Erre közel másfél év elteltével, 2015. október 14-én került sor.

A nyomozás ideje alatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján fiktív gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015. október 16-án újabb eljárás indult, amely kiterjedt a nem teljesített gyakornoki megállapodásokkal javadalmazott személyekre is. Ebben az ügyben az Európai Parlament idén január 1-jén függesztette fel a politikus mentelmi jogát.

A gyanú szerint a képviselő és három társa összesen

több, mint 21 ezer euró – hatmillió forintot meghaladó – kárt okozott

az Európai Parlamentnek.

A nyomozás november 11-én zárult.

MTI/FüHü

Befejeződött a nyomozás Kovács Béla ügyében

0

A Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel közölte, hogy véget ért a nyomozás a Jobbik EP-képviselőjének büntetőügyében.

Az ügy az úgynevezett vádelőkészítés szakaszába lépett, jelenlegi határideje december 11-e. Ez a határidő egyszer meghosszabbítható. Az Átlátszó úgy tudja,

a nyomozó ügyészek vádemelést javasolnak a jobbikos politikus ügyében.

A Legfőbb Ügyészség 2014 tavaszán az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az eljárásnak a kémkedéssel foglalkozó része titkos, de a gyanú szerint

Kovács Béla Oroszország javára kémkedett.

Erre utal gyakran használt beceneve, a KGBéla is.

Emellett költségvetési csalás miatt is folyik eljárás ellene. Ebben az ügyben az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron.

Bevándorlók után kémkedik a török hírszerzés Németországban

0

Beépültek a török hírszerzés emberei a német idegenrendészeti hivatalba – állítja a Der Spiegel és az ARD televízió közös vizsgálata.

Nagyon sok török állam hivatalnok, katonatiszt és újságíró kér menedékjogot Németországban, miután Erdogan elnök Törökországban brutális módon számol le politikai ellenfeleivel. Újságírók kerülnek börtönbe 25 évre mondvacsinált vádak alapján. A két médiának nyilatkozó

török menekültek arról számoltak be, hogy bizalmas adataik a török titkosszolgálat kezébe kerültek.

Ez pedig súlyos csapás lehet azoknak a rokonoknak és barátoknak, akik Törökországban maradtak. Követelik a német államtól, hogy derítse ki: hogyan juthatott a török titkosszolgálat azoknak az információknak a birtokába, melyeket ők a német idegenrendészeti hivatallal osztottak meg.

Több mint hárommillió török él jelenleg Németországban. A döntő többségük török állampolgár. Ha ugyanis lemondanának erről, akkor azzal elveszítenék az örökösödési jogaikat Törökországban. A török hírszerzés természetesnek tekinti, hogy információkat szerez a Törökországon kívüli legnagyobb török közösségről. Különösen most, hogy Erdogan elnök sok ellenfele Németországban telepedett le. Törökország és Németország viszonya jelenleg csapnivaló.

Érdekes új helyzet alakulhat ki, ha Németország új külügyminisztere a török származású Cem Özdemir lesz.

A német sajtó szerint a zöldek vezére az esélyes erre az érzékeny posztra. A török és a német titkosszolgálat között érvényben van egy együttműködési szerződés. Így a török származású német külügyminiszter kiderítheti, hogy a török hírszerzés valóban beépült-e a német idegenrendészeti hivatalba.

Száz éve végezték ki a leghíresebb kémnőt

Mata Hari volt minden idők legismertebb kémnője. Táncosnőként dolgozott, néhány évig rendkívül sikeres és népszerű volt, majd értékesíteni kezdte az így szerzett információkat, de valószínűleg a legendája sokkal nagyobb, mint amennyire kémként sikeres volt – már, ha egyáltalán valóban dolgozott kémként, és nem csak pletykákkal házalt. 1917. október 15-én végezték ki.

A Mata Hari persze csak álnév volt: Margaretha Geertruida Zelle néven született 1876. augusztus 7-én a hollandiai Leeuwarden városában, egy gazdag kalapos lányaként. Ahogy Hahner Péter történész írta róla: sötét hajával, karcsú termetével, fekete szemével, kreol bőrével kitűnt a szőke és testes hollandok közül, és azt beszélték, hogy valamelyik őse jávai lehetett.

Apja meglehetősen elkényeztette a kislányt, aki már kiskorában fantasztikus történeteket talál ki származásáról.

13 éves volt, amikor apja csődbe ment, szülei elváltak, anyja két évvel később meghalt. Margaretha intézetbe került, onnan azonban kirúgták. Az igazgató ugyanis szexuálisan zaklatta, és amikor ez kiderült, a lánynak kellett mennie.

Margaretha úgy gondolta, leginkább nőiességét kihasználva érvényesülhet az életben, ezért 18 évesen válaszolt egy hirdetésre, amelyet egy Indonéziában élő, nála 20 évvel idősebb, feleséget kereső katonatiszt, Rudolph MacLeod adott fel.

Forrás: Wikimedia Commons

Egy fiuk és egy lányuk született, de a katona részeges volt, és gyakran verte feleségét és a szolgálókat is. Margarethát ráadásul szifilisszel is megfertőzte. Egyik alkalmazottjuk, valószínűleg bosszúból a rossz bánásmódért,

megmérgezte gyerekeiket,

és csak a kislányt tudták megmenteni. 1900-ban visszatértek Európába, de itt elváltak, Margaretha pedig Párizsba utazott. Kislánya az apánál maradt.

Itt egy cirkuszban dolgozott, de mivel Indonéziába táncolni is megtanult, átváltott erre, bár saját bevallása szerint sosem táncolt jól. Közben gyakran váltogatta szeretőit, akik anyagilag is támogatták.

Forrás: Wikimedia Commons

A nagy áttörés 1905-ben jött el, amikor felkérték, hogy táncoljon egy múzeumban, elit közönség előtt, ahol

szinte meztelenül adott elő egy csábító táncot,

másnap pedig az egész sajtó róla áradozott.

Azt kezdte terjeszteni magáról, hogy anyja indiai hercegnő volt, a táncot pedig Siva isten templomában tanulta. Életrajzában rejtélyes lyukakat hagyott, hogy többet bízzon a képzeletre. Felvette a Mata Hari (a Hajnal Szeme malájul) nevet.

Azért is nagyon népszerű volt, mert sokan azt hitték, hogy a híres hétfátyoltáncot meztelenül fejezi be. De ahogy Hahner Péter is írta, valójában teljesen sohasem vetkőzött le a színpadon, testszínű ruha volt rajta, és ékszerekkel díszített, fém melltartóit is mindig magán hagyta.

Hamarosan már

csillagászati pénzeket kapott, a politikai és üzleti élet hatalmasságai akartak megismerkedni (és lefeküdni) vele.

A pénzt viszont gyorsan elszórta, az újdonság varázsának múlásával pedig, néhány év alatt megkopott a hírneve, és újra a szeretői tartották el.

Forrás: Wikimedia Commons

Mivel továbbra is a semleges Hollandia állampolgára volt, ezért az első világháború kitörése után is szabadon utazgathatott Németország és Franciaország között – német és francia tiszteket is elcsábítva. Erre persze mindkét titkosszolgálat felfigyelt.

Hahner Péter szerint ekkor arra készült, hogy véget vet vándorlásainak, ugyanis beleszeretett egy fiatal orosz tisztbe. Amikor egy háborús zónában fekvő katonai kórházban ápolták, Mata Hari engedélyt kért, hogy meglátogassa. A francia kémelhárítás egyik kapitánya ekkor megkérdezte, hajlandó lenne-e kémkedni Franciaország számára. Rengeteg pénzt ajánlottak neki, ezért elvállalta a feladatot, de

csak értéktelen információkat szerzett.

Közben állítólag az amszterdami német konzul is megkereste, és ő is pénzt ajánlott neki, hogy kémkedjen a németeknek. Ezt a pénzt is elfogadta.

1916-ban aztán Mata Hari találkozót kért a madridi német katonai attasétól, hogy újra találkozzon a német trónörökössel, akivel állítólag lefeküdt korábban. Az attasé annyit írt erről Berlinbe, hogy „sikerült a H-21 fedőnevű kémet beszerveznie”. Csakhogy a táviratot a franciák is olvasták, és 1917. február 13-án letartóztatták Mata Harit.

Később kiderült, hogy a németek tudták, hogy feltörték a titkosításukat, és szándékosan írták ezt Mata Hariról, valószínűleg azért, mert semmilyen értékes információkkal nem szolgált nekik sem, csak párizsi pletykákkal. Ráadásul így elterelhették a figyelmet a valódi kémeikről.

Mata Hari kivégzése előtt
Forrás: Wikimedia Commons

Kihallgatása alatt a hosszú ideje kitalált világában élő Mata Hara belegabalyodott a valós és elképzelt tényekbe. Mivel azt mondta, hogy egyszer húszezer frankot kapott egy német diplomatától elveszett csomagjai miatt, bizonyítottnak vették, hogy kém.

Ő viszont ezt visszautasította,

kurtizánnak nevezte magát, aki csak a gyönyörnek él.

A hadbíróság viszont halálra ítélte. Valószínűleg azért is, mert a háború éppen a németek sikereit hozta, Franciaország morálja folyamatosan csökkent, Mata Hari viszont jó bűnbak volt a kudarcokra.

Harminc évvel később a bíróság egyik tagja el is ismerte: az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett. A per dokumentumai azonban szigorúan titkosak: csak most, a kivégzés után száz évvel oldják fel őket ez alól.

Mata Harit 1917. október 15-én a vincennes-i erődben végezték ki.

A legenda szerint nem engedte, hogy bekössék a szemét,

és csókot dobott kivégzőinek. Egy másik változat szerint az utolsó pillanatban széttárta kabátját, ami alatt nem viselt semmit, hogy megzavarja a rá célzó katonákat.

Holttestét senki nem kérte ki, így az anatómiai múzeumba került, ahonnan az 1950-es években eltűnt.

A legendája azonban halála után még inkább szárnyalt. Életéről több film is készült: játszotta őt Greta Garbo, Jeanne Moreau, Marlene Dietrich, Gábor ZsaZsa, de még Sylvia Kristel, az Emmanuelle-filmek főszereplője is. 20 évvel ezelőtt kiállítás nyílt az emlékére szülővárosában.

Tíz éve történt – Tízezer NDK-s kémkedett a nyugatnémet hírszerzésnek

0

2007. szeptember 25-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az egykori Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) körülbelül 10 ezer embert szervezett be a nyugatnémet hírszerzés, hogy információkat szerezzen a kommunista államban zajló eseményekről, illetve az ott állomásozó szovjet csapatokról.

A Berliner Zeitung keddi számában nyilatkozó Matthias Uhl német történész szerint a nyugat-német titkosszolgálat egyebek között a berlini fal 1961-es felépítéséről is idejekorán tudomást szerzett, de hiába értesítette a politikusokat, azok nem hittek nekik.

A történész egy kollégájával azt vizsgálta meg, milyen módszerekkel dolgozott a szövetségi hírszerzés az 1949 és 1989 között létezett NDK-ban. A két tudós pénteken jelentet meg egy tanulmányt a nyugatnémet titkosszolgálat néhány éve kutatható archívumában talált dokumentumok alapján.

A kutatás szerint 1955-ben már több mint 4 ezer keletnémet kémkedett a Nyugatnak, az ő feladatuk volt a csaknem 500 szovjet katonai létesítmény megfigyelése.

A berlini fal 1961-es megépítéséig a nyugatnémet hírszerzés viszonylag könnyen be tudta szervezni az embereket

– sokat segítettek a korábbi, egységes Németország idején kialakult ismerettségek, barátságok, többek között a Wehrmacht egykori katonái, felettesei vették fel egymással újra a kapcsolatot.

A kommunista NDK negyven éve alatt több mint 10 ezer keletnémet vállalkozott hosszabb-rövidebb ideig arra, hogy kémkedjen; a hírszerzés veszélyes, de jól fizető munka volt.

A Nyugat 50 és 1000 német márka közötti összegeket fizetett az információkért.

Összehasonlításként: az NDK-ba rokonlátogatásra utazó nyugatnémetek maximum 100 márkát, plusz költségtérítést kaptak, ha jelentettek valamit. A keletnémetek kémek levélben tudósítottak, a sorok között láthatatlan tintával írták jelentéseiket.

A berlini fal 1961-es felépítése után már nehezebben ment a beszervezés. A keletnémet állambiztonsági minisztérium fokozottabban figyelte a gyanús embereket, néha szándékosan szivárogtattak ki hamis információkat, hogy tőrbe csalják a kémet.

A lebukott hírszerzők komoly büntetést kaptak,

1977-ben 12 évre ítéltek egy idős tanárt,

aki feleségével együtt másfél évtizeden keresztül jelentett szovjet katonai bázisokról.

A keletnémet titkosszolgálat, a Stasi körülbelül 6 ezer emberrel kémkedett Nyugat-Németországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK