A Facebookon Bóka János európai ügyekkel megbízott miniszter ismertette a kormány hatpontos akció tervezetét az antiszemitizmus elleni harcban.
Bóka János, aki a kormány megbízottja is a zsidóság problémáit illetően, korábban a Dohány utcai Zsinagógában beszélt abból az alkalomból, hogy a szovjet Vörös Hadsereg 85 éve szabadította fel a budapesti gettót. Bóka János elmondta, hogy családjának egy része a szolnoki gettóban volt, melyet a szovjet csapatok felszabadítottak,
“csakhogy ott már nem volt kit felszabadítaniuk.”
Bóka János nem hallgatta el a magyar hatóságok felelősségét sem a holokausztban. Magyarország több mint félmillió zsidó polgárát veszítette el 1944-ben, és a zsidók elszállítása Magyarországról a náci haláltáborokba csak július elején állt le miután Roosevelt amerikai elnök megfenyegette vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót, hogy ő is a háborús bűnösök közé kerül, ha nem állítja le a zsidók deportálását.
Raoul Wallenberg amerikai támogatással mentette a magyar zsidókat
A 32 éves svéd diplomatát az OSS, a CIA elődje választotta ki a nehéz feladatra, amelyre azért látszott alkalmasnak a leggazdagabb svéd család gyermeke, mert ekkoriban már a nácik is tisztában voltak azzal, hogy elveszítik a háborút, és ezért a semleges Svédországot lehetőségként kezelték egy nyugati különbéke számára. Minden bizonnyal emiatt fogatta el Sztálin Raoul Wallenberget, aki valószínűleg a Ljubankán, a szovjet államvédelem központjában végezte életét.
1953-ban Raoul Wallenberg pert terveztek Budapesten, ahol a Zsidó Tanácsot vádolták volna a zsidómentő svéd diplomata halála miatt. Gerő Ernő szerint “a Zsidó Tanács tagjai a Gestapo ügynökei voltak.”
A Wallenberg perből azért nem lett semmi, mert Sztálin 1953 márciusában meghalt.
Péter Gábor altábornagy is ennek köszönhette az életét hiszen az ÁVH parancsnokát mint “cionista ügynököt” tartóztatták le. A bizonyíték erre a fénykép volt, mely együtt ábrázolta Péter Gábort Allen Dulles-szel, az OSS főnökével. 1945 után együtt üldözték a nácikat egy ideig…
A magyar kormány hatpontos terve az antiszemitizmus ellen
“A magyar kormány garantálja a zsidó közösségek biztonságát” – hangsúlyozza Bóka János, aki hozzátette:
”a magyar kormány arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy lépjen fel hatékonyabban az antiszemitizmus ellen.”
A hatpontos program szerint: ”Létrejön a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Park – ez elsősorban holokauszt emlékhely lesz, de rendezvényeket is tarthatnak itt.”
A kormány “innovatív oktatási és kapcsolatépítési lehetőségeket fejleszt” – áll a dokumentumban. Ebből a szempontból jó lenne, ha a Nobel díjas Kertész Imre regénye, a Sorstalanság méltó helyére kerülne a magyar oktatási rendszerben, mert ez a fiatalok szemével mutatja be a holocaust hétköznapjait.
Az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló programját felül kellene vizsgálni, mert a gázai háború miatt megváltozott a helyzet – állapítja meg a dokumentum. 2023 októberében a terrorista Hamász brutális támadást intézett Izrael ellen, és ez kemény válaszcsapást váltott ki, mely elsősorban a gázai övezet ellen irányult. Emiatt
megnövekedett az antiszemita bűncselekmények száma az Európai Unióban.
Épp ezért a magyar kormány hatpontos tervezete azt javasolja, hogy Brüsszel fordítson több pénzt és figyelmet az antiszemitizmus elleni küzdelemre.
“Várom a visszajelzéseket és a javaslatokat a cselekvési tervvel kapcsolatban“ – fejeződik be Bóka János miniszter bejegyzése a Facebookon.
