Kezdőlap Címkék Antiszemitizmus

Címke: antiszemitizmus

“Az antiszemitizmus járványos vírus”

A Covid-19 világ járvány megnövelte az antiszemita jelenségek számát a világhálón és azon kívül is. Németországban az antiszemita ügyeket vizsgáló nemzeti hivatal március óta több mint ötven ügyben indított vizsgálatot.

Mindegyik kapcsolatba hozta a gyilkos járványt a zsidókkal – éppúgy mint a középkorban amikor a pusztító kolera vagy pestis járványok idején gyakran hibáztatták a zsidókat. A hatalom pedig, amely nem tudta kezelni a vírus válságot, sok helyen pogromokat szervezett, hogy levezesse a társadalmi feszültséget , amely a pusztító járvány miatt alakult ki. “Közvetlen kapcsolat áll fenn a járvány terjedése és az antiszemtizmus fokozódása között. Az antiszemitizmus járványos vírus!” – hangsúlyozta Felix Klein, aki az antiszemita ügyekkel foglalkozó kormányhivatal főnöke Németországban.

Franciaországban is felélénkült az antiszemitizmus

Twitter

A You Tube-on és a Facebook-on sok összeesküvés elmélet jelent meg a korona vírus járvány kitörése óta. A fő célpont egy híres házaspár: Agnès Buzyn, aki nemrég még a kormány egészségügyi minisztere volt és férje, a híres immunologus, Yves Lévy. Szabályosan kútmérgezéssel vádolják őket az antiszemita támadások. “Egész Európában szokás volt a középkorban, hogy a zsidókat tegyék felelőssé a járványokért. Franciaországban ez a forradalom óta megszűnt, de most visszatért” – nyilatkozta Tal Bruttmann történész a párizsi Le Figaronak.

Stürmer stílus

A Conspiracy Watch talált egy olyan antiszemita kiadványt, mely a náci Stürmer stílusában bírálja a volt egészségügyi minisztert illetve a férjét. A Twitteren megjelent durván antiszemita közlemény 24 óra alatt 1300 like-t gyűjtött be, és több mint 700-an terjeszteni kezdték!

Az antiszemita közleményeket olyan képekkel illusztrálják, melyeken a nagyorrú miniszter asszony épp egy kút mellett áll, és mérget csöpögtet bele!

Az USA-ban is növekszik az antiszemitizmus

“Nálunk még nem olyan nagy mértékben mint Franciaországban, de az antiszemitizmus kétségkívül növekszik” – nyilatkozta Deborah Lipstadt amerikai professzor. Az FBI olyan felhívások után nyomoz, melyeken arra szólítják fel az embereket, hogy szándékosan fertőzzék meg a zsidókat Covid-19 vírussal!

“Az antiszemitizmus a világ legrégibb gyűlölete. Nagyon is ismert a legtöbb országban, hogy minden rosszért  a zsidókat teszik felelőssé – különösen a járványok idején. Az internet pedig sokban elősegíti ezeknek az antiszemita nézeteknek a terjedését” – magyarázza Deborah Lipstadt professzor, aki a párizsi Le Figaro-nak nyilatkozott.

A francia szélsőjobboldal vezére elhatárolja magát az antiszemitizmustól

Marine Le Pen asszony kegyelettel emlékezett meg arról a 13 ezer francia zsidóról, akiket 78 évvel ezelőtt gyűjtött össze a francia csendőrség, hogy átadja őket a náciknak. Akik azután a Lengyelországban levő haláltáborokba szállították őket. Döntő többségük ott veszítette életét. Az egyharmaduk gyermek volt…

“A zsidókérdés részletkérdés”

Ez volt a véleménye Jean-Marie Le Pennek, aki a szélsőjobboldali mozgalom korábbi vezére volt. Még a bíróság előtt is azt fejtegette, hogy a hatmillió zsidó meggyilkolása “csak egy nem túlságosan jelentős részlete a második világháborúnak”. Jean-Marie Le Pen aztán nyugdíjba ment a szélsőjobboldal éléről. Utóda lánya lett, aki már nem a zsidókat hanem a muzulmánokat tekinti bűnbaknak. Marine Le Pen igyekszik a kapcsolatait javítani Izraellel és a franciaországi zsidó közösséggel, amely a legnagyobb Európában. A migráns ellenség, amely iszlám fóbiával párosul sok hívet szerez a szélsőjobboldalnak Franciaországban, ahol Európa legnagyobb muzulmán közössége él.

“Nem mi vagyunk a felelősek a zsidóüldözésért”

Marine Le Pen most elítélte a holokausztot, de korábban azt hangsúlyozta: a nácik a felelősek a zsidók legyilkolásáért és azok a franciák, akik együttműködtek velük. Ezt vallotta korábban De Gaulle tábornok is. Ugyanez volt az álláspontja a szocialista Mitterrand elnöknek is, aki a negyvenes években a nácikkal együttműködő Pétain kormányzatban szolgált. Államtitkárként a munkaszolgálatot szervezte, és ezért megkapta a rendszer legmagasabb kitüntetését, a francisque-ot. Amikor ezt a szemére vetették, akkor azzal védekezett, hogy eredetileg a zsidók ügyeinek államtitkárságát akarták rábízni, de azt nem vállalta. Franciaországból mintegy 90 ezer zsidót vittek a nácik a haláltáborokba, ahonnan csak a 10%-uk tért vissza a holokauszt után.

Pokorni kitart a Turul mellett

A magyar közélet emlékezetes drámáját láttuk, amikor Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester azzal szembesült, hogy nagyapja 1945 januárjában részese volt kerületi zsidók szervezett legyilkolásának. Láthatóan őszintén megrendült, és intézkedett, hogy nagyapja nevét távolítsák el a kerületben másfél évtizede elődje által felállított, de később általa is megvédett emlékműről.

A héten a Pokorni vezette kerületi közgyűlés úgy döntött, hogy továbbra is fenntartják az emlékművet, csak átminősítik első világháborús emlékművé, és külön emelnek egy másik, második világháborús emlékművet.
Pedig Pokorni most már nemcsak azt ismerte el, hogy az emlékművel az a baj, hogy olyanok neve is szerepel rajta, akik nem áldozatok voltak, hanem gyilkosok. (A felkért történészek további neveket találtak, akik az utóbbi kategóriába tartoznak.) Az Azonnali portál beszámolója szerint azt is

elismerte, hogy helytelenül járt el, amikor polgármesterségének kezdetén megvédte az emlékművet.

Mikor ő 2006-ban polgármester lett a kerületben (amikor ugye még szocialista kormány volt hatalmon, a Fidesz meg ellenzékben),elég szerencsétlen módon folytattam ezt a csatát, mert úgy éreztem, hogy a turulszobrot megvédeni egyfajta kötelezettség, egy ellenzéki polgármesternek ez a dolga, hogy a kormánypárt önkényével szemben megvédje’.
Hozzátette:

ma már sajnálja azokat a szavakat, amiket akkoriban mondott, meggondolatlan, sőt, bizonyos értelemben nagyképű dolog volt olyat mondani, hogy amíg ő a polgármester, a helyén marad a turul. Szerinte nincs erre mentsége, talán annyi, hogy ha harctéri vakságban van az ember, nem lát ki belőle.

Igaz, azt se állítja, hogy most objektívebb lenne az ügyben, még rosszabb a helyzete, mint akkor volt érzelemmentesség tekintetében – utalt a nagyapja szerepére. Így Pokorni abban a kérdésben, hol legyen a turulszobor, maradjon-e, nem is szavazott.”
Nem szavazott? Nem szavazott, mint a képviselőtestület egyik tagja. A fideszes többségű képviselőtestület azonban megszavazta, hogy maradjon a szobor. Az Azonnali ismerteti az indoklást is: az önkormányzat szerint viszont „nem volna helyes és sokakat joggal sértene, ha a szobordöntögetés mai divatjának hódolva” lebontanák a turulszobrot, „mind művészi megformálása, mind pedig a magyar vitézséget, bátorságot és önfeláldozást szimbolizáló jellege miatt indokolt, hogy a helyén maradjon”. Marad tehát, de „a turulszobor inkább az első világháborús áldozatoknak állítson emléket, hiszen abban az időben még nem kötődött semmilyen negatív tartalom a turul szimbólumához”.

Miféle „magyar vitézséget, bátorságot és önfeláldozást” szimbolizál a kardot tartó turul?

Azt, hogy a magyar katonák az első világháborúban részt vettek Szerbia megtámadásában, harcoltak a galíciai Przemyślnél, az olaszországi Isonzónál stb. Magyarország területén nem, hiszen az első világháború idején (a román hadsereg egy erdélyi betörését kivéve) nem folytak harci események a magyar határokon belül, illetve a magyar határ védelmében.
Az első világháború tehát nem volt Magyarország számára honvédő háború, az – némi leegyszerűsítéssel – Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia hódító, befolyásszerző háborúja volt, mint ahogy az antanthatalmak részéről is hódító, befolyásszerző háború volt.

A turulszobor mint első világháborús emlékmű tehát egy, a magyarok milliói szemszögéből nézve értelmetlen háborús részvételt dicsőítene.

A turul-szobor helyén maradása emellett ott, a hetvenöt évvel ezelőtti tömeggyilkosságok színhelyének közelében az emlékmű javasolt és elfogadott átminősítése esetén ezután is kegyeletsértő marad.
Meghallgatva a testületi ülés vitájának felvételét, hozzá kell ehhez tennem még valamit. Elhangzott ott, többek között Pokorni polgármester hozzászólásában, hogy azoknak, akik annak idején, 2005-ben az emlékmű felállításáról döntöttek, nem volt kegyeletsértő szándéka. Ez nem állja meg a helyét.
Akik a kardot tartó turulszobrot mint második világháborús emlékművet ott, a Böszörményi út sarkán felállították, azok a második világháborúban, a Szovjetunió megtámadásában, az ukrajnai megszálló feladatok kegyetlen végrehajtásában megnyilvánuló „magyar vitézséget, bátorságot és önfeláldozást”, illetve egyáltalán azt a magyar hagyományt kívánták dicsőíteni, amely az országot a tengelyhatalmak oldalán bevitte a második világháborúba.
Ennek

a magyar hagyománynak elválaszthatatlan része az irredentizmus és az antiszemitizmus.

Az, hogy kit sért ennek a hagyománynak a turul-szoborban való megjelenítése, sem azt a polgármestert – Mitnyán Györgyöt – és az általa vezetett képviselőtestületi többséget nem érdekelte, akik az emlékmű felállításáról eredetileg döntöttek, sem pedig azt a polgármestert – Pokorni Zoltánt – és az általa vezetett képviselőtestületi többséget sem, amely néhány évvel később kitartott az emlékmű mellett.
Ha Pokorni polgármester tényleg megértette volna, hogy ennek az emlékműnek a felállításában és fenntartásában azon túl is hiba történt, hogy kiknek a neve került fel az emlékműre és kiknek a neve nem, akkor a testületi ülésen amellett kellett volna szavaznia, hogy az emlékművet jelenlegi helyén bontsák le, és befolyásával élve erre kellett volna felszólítania a többi fideszes képviselőt is.
Mi több, arra kellett volna erőfeszítést tennie, hogy megszerezze ehhez az őt szavazataival támogató helyi közvélemény támogatását. De nem ezt tette.
Ahogy korábban az MSZP–SZDSZ kormány „önkényével” szemben tartotta fontosnak megvédeni az emlékművet (hol volt itt önkény? Nem a kormány, hanem a fővárosi önkormányzat nem járult hozzá teljesen jogszerűen az emlékmű felállításához), úgy most fontosnak tartotta megvédeni az emlékmű révén megjelenített, a Fidesz által folyamatosan dicsőített hagyományt azokkal szemben, akik a jelenlegi helyéről való eltávolítását szorgalmazták.
Végül is, tekintet nélkül személyes drámájára, amelynek fontos eleme volt a gyilkos nagyapa szerepeltetésének az emlékművön, hű maradt korábbi ígéretéhez: amíg ő a polgármester, a turul marad.

A zsidó, a gój és az energia ital

Néhány napja kapta a szerkesztőség az alábbi felhívást. Tulajdonképpen a tartalma egyszerűen butaságot állít, amit túlzás nélkül nevezhetnék akár hülyeségnek is.

“Cégünk a Kosher Energy Drink Zrt. már hetekkel ezelőtt jelezte a sajtónak, hogy közzéteszi és felhívja a zsidóság figyelmét arra, hogy termékünk bojkott alatt áll, az 1930-as német ,,ne vásárolj zsidótól,, mintájára.
Antiszemita cégek szégyen és ellen bojkott listája: Müller , MOL , dm , LUKOIL , ÖMV , ROSSMANN , Auchan , TESCO , SPAR , Del Fabro , Sauber F1 Team , FORBES , index.hu , 444.hu , Portfolio.hu…”

Történt ugyanis, hogy a cég energia italát nem fogadta be egyetlen nagyobb kereskedelmi lánc sem, de amennyire én a kisebb üzletek polcain kutakodni szoktam kijelenthető a kisebb láncok, üzletek sem.

Fogalmam sincsen milyen lehet a szóban forgó ital, hűti e a szomjam, vagy legalább néhány pillanatra doppingol e, az viszont biztos

irtózatosan rossz szakembernek kellett lennie annak a marketingesnek, aki a világ lakosságának “Kosher” energy drink néven forgalomba enged egy üdítőt.

Nem a márkanév jelentésével van baj, hanem, hogy marketinges szempontból kifejezetten hátrányos a kereskedelemben a vásárlók egy viszonylag szűk rétege számára esetlegesen vonzó névválasztással piacra engedni terméküket. Ellenkezőleg a márkanév (brand) akkor jó ha minél szélesebb körben tud vonzóvá válni.

Ha viszont csak a ortodox zsidósághoz akarták eljuttatni e feltehetően emberi fogyasztásra alkalmas nedűt, akkor nem lenne szabad a márkanévvel (Kosher) és a terméknévvel (Moses) megcsúfolni sokak hitét.

Megjegyezném, hogy nem tudom mit szólnak a vallásukat gyakorlók, vagy éppenséggel csupán kellő empátiával rendelkező emberek ahhoz, hogy Mózes nevével terméket reklámoznak?

Még akkor is megrökönyödést válthat ki, ha igaz, hogy az eladások utáni bevétel tíz százalékát a zsidó közösség javára fordítják!

Ez idáig szokásos morgolódásaim egyike lehetne csupán, sőt mondhatom, a fentiek miatt az egész szót sem érdemelne és még az is lehet, hogy nincsen igazam! Csakhogy van még néhány mondat:

“Antiszemita cégek szégyenlistája! A meg nem jelentetés is gyűlöletkeltő! Ezért meghirdetjük az ellen bojkottunkat, ami felhívás a zsidóság és a toleráns társadalom(!!!) számára, hogy ,,antiszemita cégektől ne vásárolj “Aki elítéli az antiszemitizmust az a közzétett cégektől, NEM vásárol, NEM vesz szolgáltatást, és NEM olvassa őket”.”

Rögtön bevillant néhány jelenet kisgyerek koromból. Berta nagynénikémtől hallottam mindig, hogy a gójok így meg úgy, amit ugyan nem tudtam mit jelent de, mindig pejoratív volt a hangsúly amit viszont érzékeltem. Mivel nénikém hol gójoknak, hol náciknak hívta a vele egy házban lakó családokat, így bennem összemosódott a két szó, lassanként azonos fogalmat alkotott.

Az emlékkép második jelenete az volt amikor megtudtam, hogy én zsidó vagyok, jelentsen ez bármit is. Ezt

Kovács Andris mondta nekem, aki a szüleitől tudta, hogy pár év és a “maradékot” is kiírtják.

Andris sajnálkozva nézett rám, mert hát én mindig lepasszoltam neki a labdát, s ő rúgta a gólokat, nem úgy mint “Zűrzavar” – akinek kimondhatatlan neve talán ehhez a nem éppen felemelő szóhoz esett legközelebb -, ő persze egyedül vitte a Bazilika oldalában a makadámon felállított kiskapuig.

Hazaérve kérdésekkel bombáztam Nagyit. A Berta is ott ült kissé félrehúzódva, közelebb a jó meleg szeneskályhához. Mi az a zsidó, ki az a zsidó, mikor írtanak ki minket, ja és miért? Kikerekedett szemmel hallgattam, hogy az isten minket zsidónak teremtett, és habár sokszor írtottak minket, legutóbb például a nácik, de most nem fognak, s hogy nyomatékot adjon a dolognak hozzátette: “jó órában legyen mondva”. Persze Berta rögvest replikázott, “honnan tudod ezt Tercsi (nagyanyám) a szomszédban az a “náci gój” minden pillantásával elküldene a többiek után.” Na, innen kezdve végképpen nem értettem semmit a világból. Ki az az isten, kik a zsidók, a gójokról és nácikról már volt némi fogalmam, ők azok akik a Nagymező 14-ben Bertát meg akarják gyilkolni és nemsokára biztosan a 26-hoz érnek ahol mi lakunk és akkor én is sorra kerülök. Már olvasni tudó emberkeként leemeltem anyám könyvespolcáról a Révait és keresni kezdtem a gój szót. Buta ember lehetett ez a Révai, mert ilyen címszó nem volt. A magyarázatot a gaj címszó alatt találtam meg: A “gaj” (írásváltozatai: goj, gój) jiddis jövevényszó, melynek jelentése: nem zsidó.

Aha, értem – gondoltam – aki nem zsidó az gój és elvetemült gazember, gyilkos briganti, mert hát hogy képtelen volt zsidónak születni.

Ez jutott nekem eszembe amikor a közlemény “A meg nem jelentetés is gyűlöletkeltő!” mondatát olvastam.

Tudom, hogy szerte a világban nagy élelmiszerboltokban külön polcokon árulnak kizárólag kosher termékeket, ha jól emlékszem nálunk is van ilyen élelmiszerlánc. Ez a tény aztán – kedves Kosher Energy Drink Zrt. – nagyon is valószínűsíti, hogy

nem az üdítő eredetével, hanem kóserságával
lehet baj!

Ferenc pápa: a zsidók a testvéreink!

Az Apostolok cselekedeteit idézte fel a pápa, és ennek kapcsán beszélt az antiszemitizmus erősödéséről. Claudius császár kitiltotta a zsidókat Rómából. Ennek kapcsán a pápa elmondta: a zsidókat sokáig üldözték, de azt hittük, hogy ennek vége.

Most azonban azt kell tapasztalnunk, hogy az antiszemitizmus újra felütötte a fejét. “Ez sem nem humánus sem nem keresztény! A zsidók a testvéreink!” – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki ebben elődei: II. János Pál és XVI. Benedek irányvonalát követi.
Ferenc pápa az antiszemitizmus megerősödése kapcsán egyetlen államot sem említett konkrétan , de Olaszországban különösen nagy visszhangra találnak szavai. Olaszország egy veterán, Auschwitzot megjárt szenátora ugyanis olyan parlamenti bizottságot javasolt, mely megvizsgálná a rasszista és antiszemita bűncselekményeket. Ezt nem szavazták meg a jobboldali pártok. Utána viszont olyan gyűlölet kampány indult meg a holokauszt túlélő szenátor ellen, hogy a kormány szükségesnek látta védőőrizet elrendelését Olaszországban.

Főrabbi : az antiszemtizmus létében fenyegeti a zsidó közösséget

A legnagyobb európai ortodox rabbi szervezet vezetője utalt a merényletre Halle városában, ahol egy szélsőjobboldali német fiatalember megölt két embert, többet megsebesített Yom Kippur ünnepén.

Halványul a holokauszt emléke és sok muzulmán érkezik Európába, ezért fokozódik ott az antiszemtizmus – hangsúlyozta Pinchas Goldschmidt főrabbi. Ez fenyegeti a zsidó közösséget Európában.

Kikelt az ellen, hogy egyes európai államokban újra akarják szabályozni a körülmetélést és a kóser vágást. A zsidó identitás számára mindkettő fontos. Tudom, hogy elsősorban a muzulmánok miatt akarnak több országban intézkedéseket a körülmetélés és az állatok rituális vágása terén, de ez minket zsidókat is érint – mondta a főrabbi, akinek szavait az ynetnews izraeli portál idézi.

Keresztények egy szál gyertyával a zsinagóga előtt Halleban

Megerősítik a zsidó intézmények védelmét Németországban. Erről beszélt a Bundestagban Horst Seehofer belügyminiszter. A hallei zsinagóga elleni merénylet megmutatta, hogy az antiszemitizmus erősödőben van Németországban, ezért a rendőrségnek fokozott védelmet kell nyújtania a zsidóknak illetve intézményeiknek.

Seehofer belügyminiszter csomagtervet terjesztett elő ennek érdekében, mely szerint az iszlamista terrorizmus idején alkalmazott védelmi intézkedéseket alkalmazzák a jövőben Németországban. Ezenkívül aktívan üldözni fogják az antiszemita gyűlölet beszédet a világhálón. A hallei szélsőjobboldali terrorista is onnan merítette antiszemita meggyőződésének alapjait. A 16 német tartomány belügyminiszterei pénteken megvitatják az antiszemitizmus elleni harc csomagtervét Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter irányításával.

Keresztények a zsidók mellett Halleban

Szászország – Anhalt tartományban a katolikus és a protestáns püspökök arra szólították fel a híveket, hogy egy szál gyertyával vonuljanak a zsinagóga elé Halleban, hogy kifejezzék szolidaritásukat a zsidókkal. Joseph Schuster, a németországi zsidók tanácsának elnöke hangsúlyozta a hallei merénylet megmutatta, hogy a szélsőjobboldali antiszemitizmus veszélyét sosem szabad alábecsülni Németországban! “A hallei merénylet nem elszigetelt akció volt hanem egy régóta tartó folyamat része és fejleménye!” – hangsúlyozta a zsidó vezető, aki intézkedéseket sürgetett a zsidók és intézményeik védelmére Németországban.

“Nem ajánlom a kipa viselését mindenütt Németországban”

Ezt nyilatkozta az antiszemita ügyekkel megbízott kormánybiztos a Funke médiának. Felix Klein óvni akarja a zsidó közösséget az erőszakos akcióktól, melyek száma emelkedett Németországban. Míg 2017-ben 1504 antiszemita akciót tartottak számon, addig tavaly már 1646-ot. Vagyis 10%-os az emelkedés.

“Ez szégyen Németországra nézve”- nyilatkozta Katarina Barley igazságügyi miniszter. Aki hozzátette: a rendőrség éberen figyeli az antiszemita csoportok tevékenységét. A zsidó közösség azt kérte az államtól, hogy az kösse antiszemita ellenes eskühöz az állami segélyeket.

A rendelkezésére álló adatok szerint a zsidókkal szemben elkövetett támadások mintegy 90 százaléka szélsőjobboldali, és jóval kisebb számban muszlimok az elkövetők.

Sok frissen érkezett muzulmán bevándorló hajlamos az antiszemita megnyilvánulásokra Németországban. A hagyományos német antiszemitizmus is felélénkült – nyilatkozták a szakértők a Deutsche Welle nevű közszolgálati médiának. Az ellenzék legfőbb erejét jelentő Alternative für Deutschland párt megtűri az antiszemita csoportokat a tagjai között. Az Alternative für Deutschland tagja annak a szélsőjobboldali pártszövetségnek, melyet Matteo Salvini belügyminiszter hozott létre Milánóban. Ezzel a pártszövetséggel javasolt együttműködést az Európai Néppártnak Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A zsidó diákok 89%-a tapasztalt antiszemita jelenségeket a francia egyetemeken

0

Ezt a meglepően magas számot hozta ki az első olyan vizsgálat, mely Franciaország felsőoktatási intézményeiben térképezte fel az antiszemitizmust. A franciaországi zsidó diákok szervezete rendelte meg a vizsgálatot az Ifop közvélemény-kutató intézetnél.

Kiderült: a zsidó diákok 20%-a tapasztalt valamilyen agresszív antiszemita cselekményt is, de mégis alig fordulnak a hatóságokhoz ilyen ügyben. Mindössze a megkérdezett zsidó diákok egy százaléka fordult a hatóságokhoz ilyen ügyben.

Miért? – tudakolta a párizsi Le Figaro a franciaországi zsidó diákok szervezetének vezetőjétől. A diákok szörnyen tájékozatlanok. A döntő többség egyáltalán nem is tud arról, hogy minden francia egyetemen van egy referens, akinél bejelentést lehet tenni, ha valakit vallási vagy faji alapon sérelem ér. Amint belép valaki az egyetemre, akkor azonnal meg kellene kapni ennek a referensnek a telefonszámát – mondta Sacha Gozlan. A franciaországi zsidó diákok szervezetének vezetője szerint az a baj, hogy az antiszemitizmus egészen hétköznapi jelenséggé vált a francia egyetemeken az elmúlt tíz évben. Kevés antiszemita csoport van, de azok erősek és jól szervezettek, hallatják a hangjukat.

Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége. Az elmúlt évek során több iszlamista merénylet irányult közvetlenül a zsidók ellen Franciaországban. Emiatt a zsidó intézmények jórésze állandóan rendőri védelem alatt áll. Emmanuel Macron elnök nemrég Párizs legnagyobb zsinagógájában ígérte meg a franciaországi zsidók szervezetének, hogy a rendőrség fokozni fogja a zsidó közösségek védelmét. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendszeresen alijára buzdítja a franciaországi zsidókat. Emmanuel Macron elnök – elődeihez hasonlóan – azt ígéri a Franciaországban élő zsidóknak, hogy a francia állam megvédi őket annak ellenére, hogy az elmúlt években növekednek az antiszemita jelenségek a francia társadalomban – ahogy az egyetemeken készült első felmérés is ezt igazolta francia földön.

Helyszíni tudósítás Párizsból – 9.

0

Az elmúlt hónap emlékezetes eseményei az antiszemitizmus, cionizmus-anticionizmus körüli politikai manőverek, az Alexandre Benallával kapcsolatos szenátusi vizsgálat és Macron európai választási kampányának hivatalos kezdete.

A tizenhét hete tartó válság újabb fejezettel bővült ki. “Az antiszemitizmus terjed, mint a méreg”, “támad, és rohasztja a szellemi életet” – ezekkel a drámai mondatokkal vezette be a belügyminiszter az antiszemita tettek 2018-as frissen publikált statisztikai mérlegét február 11-én. Az elmúlt évben 541 antiszemita cselekedetet és fenyegetést tartanak nyilván az országban, amely a 2017-ben elkövetett 311 ilyen akció számához képest 74%-os növekedést jelent.

Mindenki tudja, az antiszemitizmus nem új jelenség Franciaországban

Mély történelmi és társadalmi gyökerei vannak. Maradjunk csak a 21-ik század első két évtizedében, 2002-ben, 2004-ben és 2009-ben kivételesen magas volt az antiszemita tettek és fenyegetések száma, majd valamennyit csökkentek, de 2014-ben megint az előbb említett évekére hasonlított. 2014 első félévében 527 antiszemita tettről és fenyegetésről panaszkodott a CRIF, a francia zsidó egyesületek esernyőszervezete, ami a megelőző évhez képest 91%-os emelkedést jelentett. És még mindannyian emlékszünk a kóser hypermarket elleni támadásra 2015 január 9-én, az ott meggyilkolt három személyre és az órákig fogvatartott túszokra.

Minden évben minden kormány felháborodásának ad hangot az új adatok nyilvánosságra hozatalakor, és minden alkalommal – elsősorban nevelési – programokat, no és kemény megtorlásokat ígérnek. Ez már amolyan politikai rutin. De, ahogy Delphine Horviller rabbi-nő nemrég megjelent “Gondolatok az antiszemitizmusról” című könyvében írta, az antiszemitizmus évszázadok óta “szétszórt, ugyanakkor nincs sehol, megbújik az emberek között, de nem keveredik össze velük, felismerhetetlen, de nem asszimilálható”. Tehát nehéz harcolni ellene.

Az antiszemitizmus politikai célokra való felhasználása szintén rutin már

Kevés államfő hagyja ki a lehetőséget az éppen aktuális problémák összekapcsolásával. Idén a kormány és a mögötte álló sajtó és értelmiségiek a mintegy három hónapja tartó társadalmi válságot kirobbantó és fenntartó sárgamellényesek diszkreditálására használja fel az antiszemitizmus megnyilvánulásait. “Amikor a zsidók gyűlölete és a demokrácia gyűlölete egybefonódik, akkor a fasiszta szféra szókincse ellepi a házak falait” nyilatkozta a rasszizmus elleni miniszterközi megbízott egyik tweetjében rögtön a belügyminiszter után, és mindenki értette, hogy az adó- és szociális egyenlőségért és a demokrácia kiszélesítéséért, a népi kezdeményezésű népszavazás bevezetéséért tüntető sárgamellényesek mozgalmát tette felelőssé.

Három nappal később, a politikai színen való fennmaradásért küzködő Szocialista párt villámgyorsan reagált a belügyminiszter riasztó mondataira. “Elég volt! Egység az antiszemitizmus ellen” címen hirdetett meg nagygyűlést február 19-re a Köztársaság téren, amelyhez azon nyomban csatlakozott a kormány nevében a miniszterelnök és tizennégy jobb- és baloldali demokrata párt (Le Pen pártja nem szerepelt a meghívottak listáján).

Trágár antiszemita sértegetések

A nemzeti egységet jelképezni hivatott nagygyűlést megelőző szombaton robbant be egy újabb esemény, amely még tovább fokozta a politikusok és a sajtó szenvedélyét. A sárgamellényesek tizennegyedik tüntetésén a mainstream médiák által kedvelt francia és izraeli kormánypárti publicista-filozófus, izlamofób és Izrael-barát gondolatainak gyakran hangot adó Alain Finkelkraut megjelent a tüntetés útvonalán, és a boulevard Montparnasse-on tapasztalta meg a felvonulók ellene irányuló haragját, gyűlöletét, trágár antiszemita, anticionista sértegetéseit. Tettlegességre nem került sor, amit a védelmére (talán előre?) mozgósított rendőröknek nyilvánosan meg is köszönt. Már másnap – vasárnap – bírósági vizsgálat indult a trágár mondatot kiabáló sárgamellényes beazonosítására.

A Libération napilap tizenkét politikus reakcióját szedte csokorba, amelyek az olvasókban azt az érzést kelthetik, hogy Franciaországban elszakadt a gát, törők-zúzók hordái gyújtogatnak és most ráadásul a zsidókat is kezdik támadni, üldözni. Alain Finkelkraut “jelképe [lett] annak, amit a Köztársaság kinek-kinek megenged” írta tweet-jében az az Emmanuel Macron, aki hetekig várt, hogy a Benalla ügyben vagy a sárgamellényesek követelései kapcsán megnyilatkozzon. “Nem, ti nem a nép vagytok, ti a gyűlölet Franciaországa vagytok, azé a Franciaországé, amely miatt szégyenkeznünk kell” nyilatkozta a szenátus elnöke (5) a Finkelkraut-incidens után.

Nos mi a helyzet a sárgamellényesek antiszemitizmusával?

Röviden, valószínűleg ugyanaz, ami a francia társadalom egészével (lásd 3.bekezdés). Mivel a pártoktól és a politikát irányítóktól való függetlenségük, a politikai játékokban való résztvétel és a mozgalmon belül mindenfajta hierarchia elutasítása továbbra is a mozgalom alapköveit képezik, nehéz az egész mozgalmat am blok felelőssé tenni néhány antiszemita vagy anticionista tettéért. Illetve csak akkor, ha három hónap nem volt elég a sárgamellényesek jelenségének valamelyes megértésére.

Mindezidáig nem készült országos vizsgálat a sárgamellényesek mozgalmában résztvevő antiszemiták arányáról, se annak a francia társadalom egészével való összevetéséről, se antiszemitizmusuk (zsidógyűlölet), anti-cionizmusuk, (Izraelnek a palesztin kisebbséggel kapcsolatos politikájának bírálata) okairól és tartalmáról. És ha készül ilyen vizsgálat, és ha netán nem igazolja a sárgamellényesekkel kapcsolatos kvázi hisztériát, akkor – és ez is abszolút rutin – nem lesz a sajtóban helyreigazítás, és egyik politikust és sajtóterméket sem fogják felelőssé tenni Macron új törvénye nevében “fake news”-ok (hamis információk) terjesztéséért. Végül csak egy apró tény, a tizennegyedik tüntetés szombatján felfedezett antiszemita tag-ek nagy része nem a felvonulás útvonalán lett felmázolva a falakra és postaládákra, és mivel nem értek senkit tetten, és tanukat se találtak eddig, nem lehet tudni, hogy valóban sárgamellényesek a tettesek vagy sem.

Cohn-Bendit Macron jó barátja

Még néhány szót az antiszemitizmus politikai célokra való felhasználásáról, ami gyakran és régóta jó eszköznek bizonyul a politikai ellenfelek, pártok, politikusok lejáratására. Cohn-Bendit a 74 éves hajdani 1968-as diákmozgalmi hős, régen maoista, ma Macron jó barátja, a sárgamellényesek mozgalmát rendszeresen szidalmazó, “totalitáriánus szándékkal” megbélyegző EU képviselő Jean-Luc Mélenchont, a France Insoumise vezetőjét támadta azért, mert nem reagált elég gyorsan a Finkelkraut-ot ért sértésre.

Nem csak Franciaországban dívik az antiszemitizmussal való vádaskodás a zavaró politikai ellenfelek ellen. A La Manche másik partján a Labour-párt következő választásokon miniszterelnökségre esélyes baloldali főtitkárát, Jeremy Corbyn-t az utóbbi hetekben ezzel az érvvel próbálják diszkreditálni ellenfelei pártján belül és kívül. A számukra elfogadhatatlan álláspont: Corbyn keményen bírálja Izrael politikáját a közel 21%-ot képviselő palesztin kisebbséggel szemben. Két lemondottt Labour-párttag vádjaival szemben több mint 200 zsidó párttag nyílt levélben cáfolta meg a pártfőnök ellen hangoztatott hamis vádakat. (Az információért köszönet a Londonban élő Márkus Piroskának.)

Alexandre Benalla, itt még Macron testőreként
Alexandre Benalla, itt még az elnök testőreként

A francia belpolitika másik érzékeny pontja Alexandre Benalla és a Macron-rendszer átláthatatlansága

A szenátus február 20-án nyilvánosságra hozta több hónapos kihallgatásainak, vizsgálatának eredményét, amely megállapítja, hogy a Benalla-ügy kapcsán az állam legfelsőbb szintjén “jelentős működési zavarok” tapasztalhatók. “Nem lenne ma Benalla ügy, ha május 2-án Alexandre Benalla, tette elkövetése után [május 1-én rendőrruhába öltözve másodmagával a felvonulás után tüntetőket brutalizált] megfelelő szankciókban részesült volna.” A szenátus szükségesnek látja “az érdekkonflikusok megelőzését és szankcionálását az elnök kabinetjeiben dolgozó személyzet körében, hogy ezentúl ne külső érdekek befolyása alatt cselekedjenek”.

Ezután részletezi a jelentés mindazokat az illegális eszközöket (köztük a fegyverrel, diplomáciai útlevéllel rendelkezés jogát) amelyeket Benalla magának tulajdonított és amelyeket a felettesi utólag jóváhagytak. Ami az “orosz szerződést” illeti, ez “országunk érdekein túl, az államfő biztonságát is sérti” állapítja meg a jelentés. Többek között Benalla és még két személy, a már vád alatt álló és lemondott elnöki hivatal főigazgatójának, Macron egykori jobbkezének, beszédírójának és az elnök személyes kabinet vezetőjének, Benalla közvetlen felettesének bíróság elé állítását kéri hamis tanúskodásaik vádjával.

A jelentésnek nagy visszhangja volt, de a legfigyelemreméltóbb a kormány reakciója. A miniszterelnök, az igazságügy miniszter és a kormány szóvivője nyílt támadásba kezdett a szenátus ellen. Mindhárman kórusban megkérdőjelezték a kormány és a parlament/szenátus hatalomelválasztásának elvét, a Köztársaság egyik alappillérét. Szerintük “sem a parlamentnek, sem a szenátusnak nincs joga véleményt nyilvánítani a köztársasági elnök hivatalának tevékenységéről és belső szervezetéről”.

Macron Európa jövőjéről fejtette ki vízióját

Emmanuel Macron, aki tavaly nyár óta hallgatásba burkolózik volt tanácsadója és biztonsági embere ügyében, március 4-én a londoni The Guardian Vélemény rovatában fejtette ki vízióját Európa jövőjéről.  Elszürkült imázsát az európai válság megoldásának, Európa megmentésének ambíciójával szeretné retusálni. A januárban elindított patetikus “nagy vita“, az eddig nem sok eredményt hozó példátlan rendőri és bírósági erőszak, az ENSZ, az Amnesty International, az Európai Bizottság, kül- és belföldi civil szervezetek bírálatai ellenére úgy gondolja, hogy május 23-ig, az EU parlamenti választásokig bizalmat tud kelteni az EU megmentőjének szerepében.

“Drága Európa, a Brexit lecke mindannyiunknak: itt az idő a megújulásra” – a cikk jól hangzó címe ellenére a kíváncsi olvasó, akit érdekel a Brexit tanulsága és az EU jövője, kevés új gondolatot olvashat benne. Csak a politikai nyelvészet és kommunikáció szakbemerei és amatőrjei számára nyújt csemegéket a cikk arról, hogy hogyan, milyen szókinccsel, fordulatokkal lehet/kell tálalni a megújulás-de-semmi-ne-változzon stratégiáját. Javaslatai egytől egyig vagy már érvényben vannak (közös határvédelem, minden ország maga határozza meg a minimálbért, nulla CO2 kibocsátás 2050-ig, a mezőgazdasági mérges vegyszerek megfelezése 2025-ig), és megvalósításukra kevés a remény, vagy megvalósításuk az EU keretében tökéletesen kizárt mert olyan EU egyezményekbe ütköznek, amelyek módosítása vagy eltörlése nem áll a tagállamfők – Emmanuel Macront beleértve – és a mögöttük álló lobbyk érdekében. Az IFOP március 8-án közölt közvélemény-kutatása szerint Macron pártjának listájára a választók 24%-a gondol szavazni.

Körösi Zsuzsa, Párizs

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK