A világhírű professzor, aki már 93 éves, szegény zsidó fiúként nőtt fel az Egyesült Államokban, ahol a gazdasági világválság felerősítette az antiszemita érzelmeket a társadalomban, ha nem is oly mértékben mint a náci Németországban, ahol Adolf Hitler erre alapozta politikáját.
1940-41-ben egy öt-hat tagú fiatal banda rendszeresen csúnyán elverte a vallásos fiút, aki az iskolából tartott hazafelé, és olyasmit kiabáltak, hogy
“Hitlernek igaza van: meg kell ölni a zsidókat!”
Az összevert zsidó Aronson azon tűnődött véres orral az utca kövén, hogyha ezek a fiúk jobban megismernék őt, és látnák, hogy ő egy milyen helyes kissrác, akkor akár még barátok is lehetnének egymással?
“Miért gyűlölik ezek a nálam alig idősebb gyerekek ennyire a zsidókat? Vajon maguktól vagy valaki ösztönzi őket erre?” Ez a töprengés indította el hosszú pályáján a szociálpszichológia klasszikusát, aki túl a kilencvenedik évén foglalta össze pályájának tanulságait Varró Szilviának, az Index munkatársának.
Érdemes megemlíteni, hogy a fiatal Henry Kissinger, aki 1923-ban született Németországban, és szüleivel együtt sikeresen az Egyesült Államokba menekült, hasonló antiszemita jelenségekről számolt be. Arról nem is beszélve, hogy mint zsidó menekültnek esélye sem volt bekerülnie az elit egyetemekre. Bár már az Egyesült Államokban élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége 1941-ben a második világháború kirobbanásakor, de Roosevelt elnök nagyon vigyázott arra, hogy az USA háborús céljai között nyilvánosan ne szerepeljen: Hitlerrel a zsidók miatt keveredtünk háborúba! Roosevelt elnök jól tudta, hogy az antiszemita érzelmek elég erősek az amerikai társadalomban is.
Az antiszemitizmus újra a felszínre tört az Egyesült Államokban
A Hamász brutális terrrortámadása Izrael ellen kétéves ellencsapást váltott ki, mely a polgári lakosságot rendkívüli mértékben érintette a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg szinte mindent lerombolt. A palesztinbarát szervezetek tiltakozó mozgalmat szerveztek az USA-ban, melyben összekeveredett az antiszemitizmus és az anticionizmus. Mindez mélységesen megosztja a zsidó közösséget az Egyesült Államokban és másutt is. Így fordulhatott elő, hogy New Yorkban olyan muzulmán főpolgármestert választottak, aki nem is titkolta anticionista érzelmeit vagyis elítélte a Nagy Izrael álmát, melyet Benjamin Netanjahu és támogatói próbálnak megvalósítani, miközben elutasítja az antiszemitizmust is- megszerezve jelentős zsidó közösség támogatását is a világ pénzügyi fővárosában.
A New Yorkban született Donald Trump mindig is kiváló kapcsolatokat ápolt a zsidó közösséggel: veje, Jared Kushner lengyel földről kivándorolt ortodox zsidó famíliából származik, az elnök unokái között is vannak zsidók.
Trump mentora az üzleti életben Roy Cohn szélsőjobboldali ügyvéd volt, aki a McCarthy bizottságban fontos szerepet játszott abban, hogy villamosszékbe ültették a Rosenberg házaspárt az atomtitok átadásáért a Szovjetuniónak.
A Hold utcát emiatt Rosenberg házaspár utcának nevezték Budapest ötödik kerületében egészen a rendszerváltásig.
A magyar jobboldal búcsúja az antiszemitizmustól?
Bár több mint félmillió magyar zsidó vált a holocaust áldozatává 1944-ben, a rendszerváltás után Csurka István, a kormányzó MDF egyik alelnöke nyíltan antiszemita húrokat pengetett. Csurka emiatt távozni kényszerült az MDF-ből, de megalakította a MIÉP-et, amely együttműködött Orbán első kormányával, és nyíltan kérdésessé tette, hogy iszlamista terrorakció volt a New York-i ikertornyok elleni támadás 2001-ben.
A MIÉP utódpártja a Mi Hazánk, amely sokban együttműködik ma is az Orbán kormánnyal, és hasznos szövetséges lehet 2026 után, ha bekerül a parlamentbe.
Orbán Viktor amikor kapcsolatba kívánt kerülni Trump elnökkel annak még az első elnöke idején, akkor rádöbbent, hogy Netanjahu brit miniszterelnökön keresztül vezet az út a Fehér Házba. Ezért meghívta Benjamin Netanjahut Budapestre, és pártjában szelektívvé tette az antiszemitizmust: Soros György a liberális zsidó bűnbak és célpont maradt míg Benjamin Netanjahu a nacionalista zsidó szövetségessé vált. Ez a szövetség felerősödött azt követően, hogy a Nemzetközi Bíróság háborús bűnösnek nyilvánította Benjamin Netanjahut, és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene éppúgy, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Válaszul Orbán Viktor meghívta Budapestre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és kiléptette Magyarországot a Nemzetközi Bíróságból.
