1988-ban ezen a napon jelentette ki a Moszkva-barát Grósz Károly a Budapest Sportcsarnokban, hogy Magyarországon bizony osztályharc folyik, és ha képtelenek lesznek „az ellenséges, ellenforradalmi erőkkel” szemben sikeresen küzdeni, akkor „az anarchia, a káosz és – ne legyen illúzió – fehérterror uralkodik el” a hazánkban. Meg még azt is mondta, hogy azért is meg kell tartani az egypártrendszert, mert az „történelmileg alakult ki”. Ekkor már öt napja nem ő volt a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke (mai szóval miniszterelnök), hanem Németh Miklós.
Orbán 2025-ben a következőket mondta Nyíregyházán a Fidesz Háborúellenes Nagygyűlésén:
„A Moszkva–Nyíregyháza járattal érkeztem, ami hat órán át tartott, összesen tizenkét órát voltam a levegőben, ehhez képest jó állapotban vagyok.” „A baloldal hatalomra jutása új adóterheket, köztük vagyonadót hozna, amely legelőször a budapestieket sújtaná. Magyar Péteréket szerinte „Brüsszelből fizetik őket, ott írták a programjukat, és onnan védik őket mentelmi joggal”. „… háborút be kell fejezni, mert ha a konfliktus tovább terjed, annak Kárpátalja és az ott élő magyarok is áldozataivá válhatnak.” „Magyarország érdeke a mielőbbi tűzszünet és béke.”
„Olyan erőviszonyok legyenek, hogy mi, magyarok békében tudjunk élni, ne legyen katonai fenyegetés, és a gazdasági fejlődésünket semmilyen háború ne akadályozza.”„Csak akkor nyerhetünk az országgyűlési választásokon, ha az önök vármegyéjében minden mandátumot begyűjtünk” Azaz, ha nem így lesz, akkor a háborúpártiak háborúba viszik az országot.
Grósz akkor fehérterrort hazudott, Orbán most háborút hallucinál a politikai bukás esetére. Halál, erőszak, pusztulás: nem volt és most sincs más mondanivalója a hatalomnak.
Egy évvel Grósz beszéde után, 1989. november 29-én Csehszlovákiában győzött a Bársonyos Forradalom, itthon pedig a novemberi hetek alatt a következők történtek: Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök lett, az EGK úgy határozott, hogy a Közös Piac 1990. januártól megnyílik Magyarországnak, a kormány beadta a csatlakozási kérelmét az Európa Tanácshoz, holott még a Varsói Szerződés is létezett, és szovjet csapatok is állomásoztak a területünkön, egymilliárd dolláros gyorssegélyt kaptunk a Közös Piactól, Czinege Lajos hadseregtábornok lemondott, megalakult a Magyar Szocialista Párt, lefutott a „Négyigenes” népszavazás (1. a köztársasági elnök választásának idejéről, 2. a Munkásőrség megszüntetéséről, 3. a Magyar Szocialista Munkáspárt vagyonelszámolásáról és 4. a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről), illetve a Magyar Televízió elnöke is lemondott.
Megint egy év múlva, 1990. november 29-én megnyílt Budapesten az Európai Közösség diplomáciai képviselete, melynek első nagykövete Hans Beck volt.
Vajon mi lesz itt 2026 novemberében, s 2027. november 29-én?
