Miután 28 pontos béketervével nehéz helyzetbe hozta Ukrajnát és európai szövetségeseit, Trump órákon keresztül beszélt Takaicsi új japán miniszterelnökkel azt követően, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt Tajvanról.
Komoly feszültség alakult ki Peking és Tokió között, mert a japánok burkoltan kérdésessé tették az Egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kínához tartozik.
Az Egyesült Államok elismerte amikor Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter Pekingben járt 1972-ben, de Trump most képmutatóan hivatalosan hallgat, és élvezi, hogy nagy gazdasági vetélytársa, Kína milyen nehéz diplomáciai helyzetbe került.
“Kínáról beszélgettünk Trump elnökkel kedden délelőtt”
– erősítette meg Takaicsi japán miniszterelnökasszony, aki korábban erősen kétértelmű kijelentéseket engedett meg magának Tajvan kapcsán arra emlékeztetve, hogy a sziget 1945 előtt egy ideig Japán birtoka is volt.
Hétfőn Hszi Csin-ping elnökkel tárgyalt hosszasan Donald Trump, aki eddig még nem volt hajlandó megerősíteni Biden elnök ígéretét:
Washington nem támogatná Tajvan függetlenségének kikiáltását.
Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma: ha a sziget vezetői deklarálnák az elszakadást Pekingtől, akkor óriási belső nyomás nehezedne a kínai államfőre: akadályozza ezt meg akár katonai erővel is! Minthogy az USA és Japán Tajvan oldalára állna, ez hatalmas világháborús kockázatot jelent. Trump ezzel zsarolja Kínát éppúgy, mint európai szövetségeseit Putyin esetleges katonai agressziójával. Ily módon az Egyesült Államok mind Nyugaton mind Keleten megőrizhetné a döntőbíró szerepét. A pekingi sajtó szinte csak Tajvanról írt Trump és Hszi Csin-ping telefonbeszélgetése kapcsán, de az amerikai elnök egy kukkot sem szólt erről miközben a Truth Social oldalon megerősítette: jövő áprilisban Pekingbe látogat, és azután a kínai elnököt fogadja az Egyesült Államokban. A Wall Street Journal kiemeli: szokásától eltérően Hszi Csin-ping elnök kérte a telefonbeszélgetést holott korábban mindig Trump volt a kezdeményező fél. Peking így akarta tudatni Trumppal: időzavarban van.
Nektek órátok van, nekünk időnk
Ez Peking jelszava a Nyugattal folyó gazdasági versenyben, melyben Hszi Csin-ping elnök kiadta az új jelszót: 2030-ban megelőzzük az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia terén. Korábban ez a dátum 2025 volt, ez váltotta ki azt a reakciót Washingtonban, hogy Kínát az első számú stratégiai ellenfélnek deklarálták 2021-ben. A kereskedelmi háborút, melyet Trump már az első elnöki periódusában megkezdett – 2016-2020 – Biden elnök nemcsak, hogy tovább folytatta, de ki is szélesítette: chip háború kezdődött, hogy lefékezzék Kína nyomulását. Ez csak félig meddig sikerült: a Nvidia főnöke, Jensen Huang közölte, hogy Kína nyeri a mesterséges intelligencia versenyt. A Nvidia gyártja a szuper chipeket a mesterséges intelligenciához. Később Jensen Huang visszavonta kijelentését arról, hogy Kína nyeri a mesterséges intelligencia versenyt, de csak annyit módosított, hogy
“Kína másodpercekkel van csak lemaradva, és ott liheg az USA mögött a mesterséges intelligencia fejlesztésében.”
Trump: ”nagyon erősek a kapcsolataink Kínával”
Bár a pekingi külügy szokás szerint azt közölte, hogy Trump kérte a telefonbeszélgetést, Washingtonban az ellenkezőjét állítják. A japán miniszterelnökasszonynak azt az állítását nem erősítették meg, hogy az USA és Japán együtt védelmeznék meg Tajvant egy kínai támadással szemben. Hszi Csin-ping elnök arra emlékeztette Trumpot, hogy
“Kína és az Egyesült Államok együtt győzte le Japánt a második világháborúban.”
Akkoriban Tajvan Japán megszállás alatt állt – ezért oly érzékeny Peking. Trump a kínai sajtó szerint azt válaszolta, hogy “megérti a tajvani kérdés fontosságát Kína számára.”
Washington a “stratégiai kétértelműség” álláspontját vallja Tajvan ügyében vagyis nem deklarálja előre azt, hogy mennyiben kész a sziget védelmére. Trump hajlandósága erre jóval kisebb, mint Biden elnöké volt. Tajvan Trump számára nem más mint az amerikai-kínai viszony egy fontos eleme, mellyel zsarolni lehet Pekinget, melynek növekvő befolyása a világgazdaságra egyre jobban aggasztja az Egyesült Államokat.
