“Mindenki tudja, hogy az oroszok meg fognak egyezni az amerikaiakkal. Az európaiak problémája az, hogy háborús bűnössé nyilvánították az orosz elnököt, így nekik problematikus találkozni vele. Az amerikai elnök nem tett ilyet, így ő bármikor találkozhat vele” – jelentette ki Orbán Viktor szokásos pénteki rádió beszélgetésében.
Trump szankciókat jelentett be két orosz olaj óriás ellen annak érdekében hogy rászorítsa Putyint a tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére. A másodlagos szankciók Kínát és Indiát sújtanák az orosz kőolaj további importjáért. Mind Peking, mind Delhi villámgyorsan reagált, hiszen mindkettőjüknek fontosabb Washington mint Moszkva.
Trump telibe találta Putyint
Trump bejelentése nyomán Kína négy legnagyobb állami olajvállalata leállította a Rosznyeft és a Lukoil olajvállalatoktól a vásárlást. India hasonló döntésre készül, és ez komoly csapás Putyin számára, hiszen a két legnagyobb olajvásárlóról van szó, és az olajexport adja a központi költségvetés legfőbb bevételét. Kína olajvezetéken és tengeren át egyaránt vesz orosz kőolajat, Trump szankciói egyelőre csak a tengeri kereskedelmet érintik: Peking naponta 250 ezer hordó olajat importált ily módon Oroszországból, míg a vezetékes szállítás 900 ezer hordó naponta. A Brent olajár 5%-ot emelkedett a változások következtében, és további árnövekedés várható bár az orosz olaj a világkereskedelemnek csak kb. a 10%-át teszi ki.
És nálunk?
Üzemanyagár növekedés jöhet a benzinkutaknál – írja a vilaggazdasag.hu oldal, amely hozzáteszi, hogy a magyar diplomácia “állíthatja le a pörlekedést az USA és Oroszország között.”
Szijjártó Péter az események idején Washingtonban tárgyalt Rubio amerikai külügyminiszterrel, de semmi jele sem mutatkozott annak, hogy Donald Trump meggondolta volna magát. A brüsszeli Politico egyenesen arról ír, hogy “megszűnhet az orosz olajszállítás Magyarországra és Szlovákiába.”
Miért? A szankciók által sújtott Lukoil szállít olajat Magyarországnak és Szlovákiának – a magyar szükséglet 86%-át, a szlováknak 100%-át fedezi az orosz kőolaj.
Szlovákia máris aktívan lobbizik Washingtonban azért, hogy rá ne vonatkozzék a Trump olajszankció és Szijjártó Péter minden bizonnyal felvetette ezt Marco Rubio külügyminiszternek.
Trump valószínűleg megkíméli Orbán Viktort, mint első számú európai szövetségesét, akinek a választási sikerében bízik. Egy olajkrach nemigen segíthetné elő Orbán választási győzelmét, melyet egyébként Putyin is forrón remél.
A magyar miniszterelnök számára létfontosságú egy Trump – Putyin paktum hiszen diplomáciai számításait épp arra építi, hogy az USA és Oroszország új Jaltát készít elő, és ebben Közép Európa újra orosz érdekszféra lenne: Magyarország, Szlovákia, Szerbia és Csehország alkotná azt az orosz kiskirályságot, ahol Putyin emberei uralkodnának: Orbán Viktor, Robert Fico, Andrej Babis és Aleksandar Vucsics.
Ezt szervezi az SZVR, az orosz hírszerzés, amely nyíltan támogatásáról biztosította Orbán Viktort a jövő évi választásokon. Az SZVR főnökének, Szergej Nariskin tábornoknak a fia házat is vásárolt Magyarországon, és ezt csak azután adta el, hogy David Pressman, akkori USA nagykövet felhívta a NATO tagállam Magyarország figyelmét arra, hogy az ukrajnai háború idején nem tűnik célszerűnek, ha az orosz hírszerzés vezetőjének fia magyar állampolgárságot kapna, aki ezzel szabadon utazgathatna Nyugaton.
Palotás János a Népszavában arról írt, hogy 5000 milliárd forintnak megfelelő pénz jött Putyintól Orbánnak az energiaszállításokon keresztül 2010 óta. Ha leállnak az orosz energiaszállítások, akkor Putyinnak új lehetőséget kell találnia Orbán pénzelésére. Addig is a magyar miniszterelnök szorgosan munkálkodik Putyin érdekében: azért támogatta a magyarfaló George Simiont a legutóbbi román elnökválasztáson, mert ő Romániát is behozta volna ebbe az oroszbarát szövetségbe. Nem véletlen, hogy a választásokon győztes Európabarát Nicusor Dan egyre inkább nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az erdélyi magyar kisebbséget, melynek érdekképviselete, az RMDSZ Orbán oroszbarát vonalát követi.
Brüsszel vagy Moszkva – ez itt a kérdés!
Georgiában veszítettek az Európabarát erők, Orbán Viktor rögtön a helyszínen termett, hogy gratuláljon a Moszkva-barát győztesnek. Moldovában az Európabarát erők nyertek, Orbán nem sietett gratulálni. Andrej Babis győzött Csehországban: Orbán örült, Brüsszelben búslakodnak. Babis egykor összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között, jól tudja tehát, hogy mit jelent a moszkvai kapcsolat, de azt is világosan látja, hogy Csehország legfőbb gazdasági partnere, Németország végképp szakított Oroszországgal, Merz kancellár nem akar visszatérni Angela Merkel örökségéhez: a német – orosz stratégiai együttműködéshez.
Orbán viszont úgy tesz mint aki még hisz abban, hogy helyreállhat a nagy kontinentális együttműködési rendszer, mely az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig tart. Csakhogy az USA épp ezzel szemben hirdette meg stratégiáját 2021-ben amikor ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Az persze még Biden volt, Trump még habozik, de a nagy kontinentális együttműködést semmiképp sem fogadhatja el, mert az diszkvalifikálná az USA-t világhatalmi szerepéből.
Most mindenki Kínára figyel: Trump november elsején találkozhat Hszi Csin-ping elnökkel Dél Koreában. Onnan nézve Európa és benne Magyarország ügyei meglehetősen jelentéktelenek tűnnek, és hogyha Orbán Viktor azt hiszi, hogy befolyásolni képes a nagyhatalmak “pörlekedését”, akkor ebben minden bizonnyal csalatkoznia kell.
