Ukrajna ügyében Brüsszel ki akarja játszani Orbán vétójogát, de váratlan szövetségesei támadhatnak a magyar miniszterelnöknek. Akinek azzal kell szembenéznie, hogy minősített többség is elég lehet Ukrajna és más jelentkezők – például Moldova – csatlakozási tárgyalásainak kezdetén.
Antonio Costa, a Tanács elnöke a koppenhágai csúcstalálkozó előtt azt javasolta, hogy csak a végszavazás alkalmából lenne szükséges a teljes konszenzus.
Így lehetetlenné válna Orbán számára a vétózás Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak kezdetén. Csakhogy más tagállamok vezetői is ragaszkodhatnak a vétójoghoz – beleértve akár Macron francia elnököt is.
Orbán Viktor – szuverén módon Putyin kedvét keresve – Ukrajna uniós csatlakozását akarja megakadályozni vagy legalább késleltetni – jelentős részben az orosz elnök megbízásából.
Más tagállamoknak is van hasonló elképzelésük:
Görögország mindent megtesz Törökország uniós tagsága ellen, Bulgária Észak Macedóniát nem látná szívesen az integrációban, míg Horvátország pedig a szerbeket, és folytatni lehetne a sort…
Antonio Costa javaslatát megtárgyalják a koppenhágai informális csúcstalálkozón, és eddig a 26 tagállam vezetői közül senki sem vétózta meg nyíltan a minősített többség gondolatát, de többen a fenntartásaikat hangoztatják.
Finnország viszont teljes mértékben kiáll a változtatás mellett: Alexander Stubb elnök elmondta a Politiconak:
“Minden olyan elképzelést támogatunk, amely felgyorsíthatja Ukrajna uniós tagságát. Minden olyan mechanizmus, amely rugalmasabbá teszi a döntési rendszert és megakadályozza annak blokkolását, élvezi a személyes támogatásomat!”
Finnország azért lépett be a NATO-ba, mert hosszú közös határa van Oroszországgal, amely megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én. Finnország lelkes híve Ukrajna támogatásának, ezért is vették bele Alexander Stubb elnököt abba az uniós küldöttségbe, amely Trump elnökkel tisztázta a támogatás feltételeit a Fehér Házban.
Finnország 1918 előtt a cári birodalom része volt éppúgy mint Ukrajna. 1940-ben a Szovjetunió megtámadta Finnországot, amely a Hitler – Sztálin paktum értelmében orosz érdekszférának számított. Bár a finnek hősiesen ellenálltak, de megalázó békére kényszerültek: elveszítették Karéliát, az ősi eposz, a Kalevala szülőföldjét, amely ma is Oroszországhoz tartozik.
Magyarország 1940-ben elszántan támogatta Finnországot az orosz agresszióval szemben.
Brüsszelben is sokan tartanak a Costa tervtől
“Egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy jó ötlet megváltoztatni a döntési szabályokat menetközben. Ha minősített többséggel lehet dönteni, akkor az egész folyamat teljesen politikai színezetet ölthet” – nyilatkozták magukat megnevezni nem kívánó uniós diplomaták a Politiconak, akik arra is rámutattak, hogy “a döntési folyamat megváltoztatásához teljes konszenzus szükséges, ez pedig ebben az esetben lehetetlen Orbán várható vétója miatt.”
Macron elnöki hivatala hasonló fenntartásokat fogalmazott meg:
”csakis egyhangú szavazással lehetne megváltoztatni a döntéshozatal folyamatát, de a jelenlegi körülmények között ez lehetetlennek látszik.”
A brüsszeli bizottság viszont kitart amellett, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna és esetleg Moldova uniós tagságát: “Ukrajna az Európai Unióhoz tartozik!” – hangsúlyozza Ursula von der Leyen asszony. Marta Kos, a csatlakozási biztos Kijevben állapította meg, hogy
“Ukrajna rekord idő alatt teljesítette a csatlakozási feltételeket.”
Csakhogy mindettől függetlenül a csatlakozási tárgyalások még nem kezdődhettek meg, mert ehhez közös döntés szükséges. Ehhez viszont hiányzik a magyar miniszterelnök szavazata. Moldova ugyanebben a hajóban ül: hiába győztek az Európa barát erők a hétvégén Putyin oroszbarát mozgalma fölött, a formális tárgyalások megkezdéséhez konszenzus kellene.
Orbán valószínűtlen szövetségesei
Macron francia elnök többször is megerősítette: semmiképp sem támogatja Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz. Franciaország a jogállami normák be nem tartását kifogásolja – teljes joggal hiszen Erdogan elnök börtönbe záratta legfőbb politikai ellenfelét.
Görögország történelmi okból akadályozza Törökország esetleges csatlakozását: a görögök az első világháború után megpróbálták visszaszerezni Kisázsiát, de megalázó vereséget szenvedtek a modern Törökország megalapítójától, aki a győzelem után a Kemal Atatürk nevet vette fel.
Ciprus is blokkolná Törökország tagfelvételi tárgyalásait miután a sziget északi részét a törökök tartják megszállva.
Horvátország nem örülne Szerbia tagságának, Bulgária Észak Macedóniát kifogásolja, vagyis Orbán Viktornak lehetnek szövetségesei Koppenhágában annak ellenére, hogy a nyilvánosság előtt mind a 26 tagállam elutasítja a magyar vétót Ukrajna uniós tagsága előtt.
