Orbán ellenkezését megkerülve akarja előmozdítani Brüsszel Ukrajna uniós tagságát a koppenhágai csúcstalálkozón, ahol az ukrajnai háború lesz a fő téma.
Hétfőn Ukrajnába utazik az Európai Unió bővítési biztosa, hogy lássa: hogy áll az átvilágítás folyamata? Elvben mind a 27 tagállam szavazatára szükség van ahhoz, hogy Ukrajna uniós tagságát elfogadják, de Antonio Costa, a Tanács elnöke igyekszik megkerülni Orbán várható vétóját. Moldova, ahol az Európabarát erők a hétvégén megnyerték a választást, Ukrajnával együtt pályázik az uniós tagságra, ezért a várólistán találgatják: mikor kerülhetnek be az Európai Unióba?
“Az ukránok mindent átvilágítottak rekord idő alatt. Teljesítették a vállalásukat. Most már a tagállamokon a sor, hogy megadják a zöld jelzést Ukrajna uniós tagságához”
– nyilatkozta a Politiconak Marta Kos, a brüsszeli bizottság bővítési biztosa mielőtt hétfőn Kijevbe repült volna.
A bővítési biztos hozzátette: ”Sem az Európai Unió sem pedig Ukrajna nem engedheti meg, hogy ez a reform folyamat lelassuljon. Épp ellenkezőleg: meg kell gyorsítani Ukrajna uniós tagságának folyamatát!” – hangsúlyozta Marta Kos.
“Az Európai Tanács elnökének fontos az unió bővítése, ezért személyesen lobbizik érte a tagállamok fővárosában illetve legutóbb az ENSZ közgyűlésben New Yorkban” – nyilatkozta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós diplomata a brüsszeli Politiconak.
Mit tervez Antonio Costa? Azt, hogy a csatlakozási folyamat során elegendő legyen a minősített többség Ukrajna és Moldova számára, és csak az utolsó szakaszban kerüljön sor olyan döntésre, amelyhez teljes konszenzus szükséges. Ebben a számításban természetesen az is benne van, hogy Magyarországon 2026-ban választások lesznek, és Brüsszel reményei szerint Orbán Viktor 16 éves uralma véget érhet, ezért már nem vétózhatná meg Ukrajna és Moldova uniós tagságát.
A magyar kormány jelentős részben a magyar kisebbség panaszaira hivatkozva ellenzi Ukrajna uniós tagságát. Éppen ezért Marta Kos uniós bővítési biztos egyik fő célja az, hogy Ukrajnában találkozzon a magyar kisebbség képviselőivel.
“Fontos, hogy az ukrajnai látogatásomat azzal kezdjem: találkozzam a nemzeti kisebbségek képviselőivel. Az Európai Unió mindenütt jelentős sikert ért el a csatlakozási folyamat során a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. Ezt megismételhetjük Ukrajnában is” – hangsúlyozta a szlovén bővítési biztos.
Szijjártó Péter külügyminiszter a hétvégén is magyarellenes politikával vádolta meg Ukrajna kormányzatát a nemzeti kisebbséggel szemben, és hozzátette:
”ezekután azt várják tőlünk, hogy támogassuk Ukrajna uniós tagságát?!”
Uniós krízis csúcs Koppenhágában
Dánia máris jelezte, hogy minden drónt lelőhetnek a csúcstalálkozó idején, mert az utóbbi időben dróntámadások érték az országot éppúgy, mint a balti országokat, Lengyelországot és Romániát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: Putyin teszteli a NATO-t.
Trump elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy le kell lőni azokat a drónokat vagy harci repülőgépeket, melyek megsértik a NATO légterét. A NATO központjában drónfal megteremtését határozták el az észak-atlanti szerződés keleti határán, ahol a hétvégén is észleltek orosz támadásokat. Észtország liberális kormányfője ezekre az orosz támadásokra hivatkozva javasolta, hogy teremtsék meg Európa közös nukleáris elrettentési eszközét, légterének közös védelmét, és hozzanak létre közös hírszerző ügynökséget az orosz támadások megakadályozására.
Ukrajna nevében Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke támogatást ajánlott az Európai Uniónak: “Mindenki tudja, hogy a jövőben a drónok kiemelt szerepet játszanak majd a háborúban, és ebben a tekintetben Ukrajna szép eredményeket ért el. Zelenszkij elnök kész arra, hogy drónokat exportáljon az uniós országokba illetve közös vállalkozásokat ajánl európai barátainknak a drónok gyártásában.”
Zelenszkij elnök a hétvégén azt állította, hogy magyar drónok felderítő akciókat hajtottak végre ukrán területen.
Mindeközben Szijjártó Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott
Putyin portréja alatt ült az orosz Barátság díjjal kitüntetett magyar külügyminiszter, amikor Szergej Lavrovval találkozott az ENSZ közgyűlésben. A megbeszélés középpontjában az ukrajnai háború illetve az orosz energia szállítások álltak. Ukrajna az orosz energiaszállítások leállítását akarja elérni, hogy ezzel gyengítse az orosz hadigépezetet, melynek legfőbb bevételi forrása az orosz kőolaj és földgáz exportja. Trump elnök ebben ügyben beszélt telefonon Orbán Viktorral, de mindmáig nem derült ki, hogy miben maradtak.
Az viszont kiderült: Trump engedélyezte, hogy Ukrajna mélységben támadjon az amerikai fegyverekkel Oroszországban – erről beszélt Keith Kellog tábornok, aki a Fox Newsnak nyilatkozott.
“Nincsenek többé védett helyek – sanctuary – minden célpontot lehet támadni Oroszországban. Ukrajna odacsaphat!”
– hangsúlyozta Trump megbízottja megerősítve ezzel az USA elnökének pálfordulását, amely immár lehetségesnek nevezte Ukrajna győzelmét az Oroszország elleni háborúban, míg Orbán Viktor Kötcsén úgy fogalmazott, hogy Oroszország már megnyerte a háborút …
