1857-ben érkezett meg a hajó a Közel Keletről Triesztbe fedélzetén Ferenc József császár ifjú arab kadétjával, akit a Monarchia küldöttsége hozott magával Damaszkuszból, hogy az arab lovakkal foglalkozzon a császár gazdaságában Bábolnán. Az arab fiú 14 éves korában érkezett meg Bábolnára, ahol élete végéig a híres ménes lovaival foglalkozott illetve azután új arab paripákkal gazdagította azt.
Fadlallah al Hedad Mihály lett a neve miután a maronita vallásról áttért a római katolikus kereszténységre. Mindenki Mihálynak vagy Misi bácsinak szólította Bábolnán. A kezdet nem volt éppen könnyű, mert az arab fiú egyetlen nyelven sem tudott, és nem ismerte az udvari protokollt sem. Ferenc József császár igen elismerően nyilatkozott a fiú munkájáról amikor Bábolnára látogatott, és közben elismerése jeléül Misi kardját veregette. Ám arab földön ez súlyos sértés, és az arab fiú rá is csapott Őfelsége kezére. A levegő megfagyott, de a császár megértette, hogy az arab fiú, aki egy kukkot sem értett az elismerő szavakból, egyáltalán nem felségsértést akart elkövetni, hanem félreértett valamit. Ferenc József vállalta a fiú kiképzési költségeit, így Misi Őfelsége hadseregének egyik kadétja lett, aki azután altábornagyként vonult nyugdíjba 70 éves korában.
A császár muzulmánnak nézte az arab fiút, és tudta, hogy a büszkeség ebben a vallásban párosul a tekintély tiszteletével. Ezért Ferenc József úgy tartotta, hogy a Monarchia legjobb katonái a bosnyákok, akik többségükben muzulmánok.
Kirobbanó siker Párizsban a világkiállításon
A lovak lassan már kimentek a divatból hiszen a vasút és a megjelenő gépkocsik fokozatosan feleslegessé tették őket a hétköznapokban. 1900-ban Párizsban mégis óriási szenzációt keltettek a szép lovak, melyek közül kiemelkedtek az arab paripák, amelyek Bábolnáról érkeztek.
Pontosabban sokan csak ott nevelkedtek, hiszen az akkor már alezredesi rangban levő Mihály többször járt szülőföldjén, hogy újabb arab lovakkal frissítse fel a lóállományt Bábolnán. Ténykedése egyáltalán nem maradt észrevétlen: Rudolf trónörökös intézte el a ló beszerző expedíciós pénzügyi fedezetét. Olyan jól sikerültek ezek az expedíciós, hogy a külföldi uralkodók a bécsi látogatás után rendszeresen felkeresték a ménest is Bábolnán.
A hírneves ménes nyolc lovat nevezett a világ kiállításra, ahol az 1717 ló közül messze a legjobban szerepeltek: négy arany és két ezüstérmet szereztek és aranyérmet kapott maga a bábolnai ménes is. Hazatérve a ménesgazda így nyilatkozott:
”Európában a legjobb, a leggazdagabb és fajtisztaságban kiváló arab ménes Bábolnán található. Bátran állíthatom, hogy Keleten sem találtam olyan ménest, amely oly értékes, gazdag tenyészanyag lenne mint a ménes Bábolnán.”
A párizsi siker után az arab ménesgazda megkapta az előléptetést: magyar ezredese lett Ferenc József császár seregének.
Bábolnai temetőben nyugszik az arab altábornagy
Mihály vagy Misi bácsi 1913-ban hetvenedik születésnapján ment nyugdíjba miután megkapta az altábornagyi rangot. Arab katonatiszt aligha ért el magasabb rendfokozatot egy európai hadseregben. Igaz, hogy már magyar tisztként könyvelték el a ménesgazdát Bábolnán, aki 81 éves koráig élt. Ott van eltemetve Bábolna temetőjében az a Damaszkuszból érkezett egykori arab fiú, aki világszínvonalra emelte a ménest Bábolnán, ahol még mindig élnek azoknak a lovaknak a leszármazottai, amelyeket Misi bácsi hozott szülőföldjéről a Dunántúlra.
