Izrael szép ajándékot kapott az Egyesült Államoktól: a zsidó állam fennállásának 70. évfordulójára Washington Jeruzsálembe, mint az újonnan elismert fővárosba költözteti nagykövetségét. Annak avató ünnepségére nagyszabású fogadást ad az izraeli külügyminisztérium, és ezen – sajtójelentések szerint – Magyarország nagykövete is részt vesz. Az amerikai döntés megosztja a világot – s magát az Európai Uniót is.
Négy európai uniós diplomáciai képviselő is jelen lesz a Jeruzsálembe átköltöztetett amerikai nagykövetség avatása alkalmából az izraeli külügyminisztérium által szervezett fogadáson – jelentette a Times of Israel. 86, Izraelbe akkreditált külföldi nagykövetet hívott meg a minisztérium, közülük negyven fogadta el a meghívást, egyebek közt a magyar, az osztrák, a cseh és a román.
A többi uniós tagállam nemet mondott, azzal az indokkal, hogy a részvétel nem illeszkedik a közös döntésbe,
amelynek értelmében csak akkor hajlandók elismerni Jeruzsálem státuszát, ha a palesztinokkal sikerrel lezárják az ezzel foglalkozó tárgyalásokat.
Mint az ATV tudósításából is kiderült, az EU eredetileg egy, a franciák által kezdeményezett közös nyilatkozatban ellenezte volna, hogy az Egyesült Államok hétfőn felavatja és Jeruzsálembe költözteti a nagykövetségét. Diplomáciai források szerint a tervezet a többi között azt szögezte le, hogy Jeruzsálemnek mind Izrael, mind Palesztina fővárosának kell lennie; történelmi város végleges státuszáról tárgyalni kell; s végül, hogy
az EU-tagállamok nem követik Amerikát, és nem fogják áthelyezni nagykövetségüket Jeruzsálembe.
Pénteken azonban Magyarország, Csehország és Románia bejelentette, hogy kifogásolja a nyilatkozatot, s ezzel lehetetlenné tették annak közzétételét.
A fenti sajtóértesüléseket Magyarország izraeli nagykövete vasárnap késő délután megerősítette. Az MTI-nek nyilatkozva Nagy Andor közölte: „Az európai uniós tagállamok közül négy nagykövet, Magyarország, Csehország, Románia és Ausztria nagykövete vesz részt a fogadáson, amelyet a külügyminisztériumban Benjámin Netanjahu és felesége ad az Izraelbe akkreditált nagyköveteknek abból az alkalomból, hogy az Egyesült Államok hétfőn megnyitja jeruzsálemi nagykövetségét”. Hozzátette: Magyarország, Csehország és Románia Brüsszelben sem értett egyet azzal, hogy az Európai Unió egységesen elítélje az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését”.”
Egyelőre nem született döntés arról, hogy esetleg Magyarország is Jeruzsálembe költöztetné jelenleg Tel-Avivban működő nagykövetségét. A magyar álláspont nem változott, továbbra is a kétállami megoldás hívei vagyunk” – szögezte le a nagykövet.
Az amerikai nagykövetség költözését Izrael Állam hivatalos megalakulásának a hetvenedik évfordulójára időzítették.
Hírek – és a Reuters minapi összeállítása – szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök áprilisban arról beszélt, hogy
legalább féltucat ország komolyan fontolgatja, hogy követi az Egyesült Államok példáját. Néven azonban nem nevezte őket.
Amit tudni lehet: márciusban A guatemalai elnök bejelentette, hogy két nappal az USA után, május 16-án ők is költöztetik a diplomáciai képviseletüket Jeruzsálembe.
Közben az Egypt Today április közepén arról írt, hogy három ország jelezte, hogy Jeruzsálembe költözteti a diplomáciai képviseletét. A három ország – legalábbis a lap szerint – a Guatemala, Honduras és Románia lenne. Ugyanakkor a Times of Israel április végén már arról írt, hogy Csehország háromlépcsős tervet készített az átköltöztetésre. Némi kétség azért övezi ezt a tervet, mivel azt a korlátozott hatalommal rendelkező elnök jelentette be, az ország vezetése pedig megosztott a kérdést illetően.
Ami viszont biztos: tavaly decemberben 128 ország igennel szavazott arra az ENSZ Közgyűlése által voksolásra bocsátott – nem kötelező érvényű – határozatra, amely felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a Jeruzsálemet, mint izraeli fővárost elismerő döntését. Összesen 9 tagország szavazott a határoz ellen, 35 távol maradt, 21 pedig nem adott le voksot. Nemmel szavazott az Egyesült Államok és Izrael mellett Guatemala, Honduras, Togo, Mikronézia, Nauru, az óceániai Palau és a szintén óceániai Marshall-szigetek.
Szintén foglalkozott az amerikai lépéssel Ferenc pápa, aki a hagyományos karácsonyi Urbi et Orbi (a városnak és a világnak) szóló üzenetében, tavaly karácsony első napján békét sürgetett Jeruzsálem városa és az egész Szentföld számára: a párbeszéd újraindítását szorgalmazta, hogy tárgyalásos úton eljussanak a nemzetközileg elismert kétállami megoldáshoz.
A Szentföldön növekvő feszültségek alatt a pápa arra utalt, hogy Donald Trump a nemzetközi nyomás ellenére nemrég elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Donald Trump ugyanakkor a döntés bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy
“ez semmi más mint a realitás elismerése”.
Palesztin szimpatizánsok.
(MTI/EPA/Mohamed Szaber)
Már az amerikai elnök beszéde előtt elszabadultak az indulatok a Közel-Keleten. Szaúd-Arábiától Törökországig minden térségbeli állam felszólította Donald Trumpot, hogy ne tegye meg ezt a lépést. Mahmúd Abbasz, palesztin elnök az erőszak kiterjedésére figyelmeztetett. A szélsőséges palesztin szervezet, a Hamasz háromnapos „haragot” hirdetett meg.
A tüntetéseken amerikai és izraeli zászlókat valamint Donald Trumpot ábrázoló képeket égettek.
Az Iszlám Együttműködés Szervezete pedig egy héttel Trump bejelentése után rendkívüli tanácskozást hívott össze, amelynek a zárónyilatkozata Jeruzsálem keleti részét Palesztina fővárosának nyilvánította, és arra kérte a világ országait, hogy ők is tegyenek így.
Ahogy korábban elemzésünkben is írtuk, ez a döntés alapjaiban rendezheti át az Egyesült Államok közel-keleti kapcsolatrendszerét, és jelentheti egyben a “hagyományos partnerek” elvesztését is.
