Fontos

A magyar kormány felelős az orosz és a kínai vakcináért

A brüsszeli bizottság elnökasszonya, Ursula von der Layen hangsúlyozta a német Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva, hogy a magyar kormánynak kell vállalnia a felelősséget az orosz és a kínai vakcináért.

Ursula von der Leyen nem vonta kétségbe egyetlen uniós tagállamnak sem azt a jogát, hogy vészhelyzetben engedélyezzen külföldi vakcinákat – nemzeti hatáskörben. Ebben az esetben viszont az EU nem vállalhat garanciát, azt minden tekintetben a tagállam kormányának kell megtennie!

Nem a kínaiak vagy az oroszok a felelősek hanem az a kormányzat, amely azt engedélyezi!

– jelentette ki Ursula von der Leyen.

Eddig csakis Magyarország kötött szerződéseket orosz illetve kínai vakcina szállítására.

Az EU követett el hibákat

Ursula von der Leyen elismerte, hogy a brüsszeli bizottság menetközben többször is hibázott. Ez részben azért következett be, mert a gyógyszergyárak olyan feltételeket támasztottak, melyeket Brüsszelben nem tudtak elfogadni. Izrael például azért kapott jelentős mennyiségű védőoltást, mert polgárainak egészségügyi adatait a gyógyszergyárak rendelkezésére bocsátotta. Erre a brüsszeli bizottság nem volt hajlandó.

A párizsi Le Monde szerint a brüsszeli bizottság azért hibázott, mert elsősorban az európai gyártókat favorizálta miközben az amerikai Pfizer és a Moderna gyorsabban jobb eredményt produkált.

Ezért maradt le az Európa Unió Nagy Britannia, az USA és Izrael mögött a Covid vakcinák szállításának ügyében.

Hamisított vakcina a fekete piacon Kínában

Több mint 80 embert letartóztattak és 3000 hamisított Covid-19 vakcinát foglaltak le a rendőrök egy nagyszabású razzia során Kínában. Szeptember óta folyt az üzletelés a fekete piacon – számolt be a pekingi Global Times.

Külföldre akarták csempészni a hamisított oltóanyagot? A rendőrség, amely Pekingen kívül elsősorban Santung és Csiangszu tartományban talált vakcina előállító helyeket és tartóztatott le csempészeket, hivatalosan nem nyilatkozott. Az igen befolyásos Global Timesnak viszont elmondta egy magát megnevezni nemkívánó gyógyszergyári főnök: nagy valószínűség szerint külföldre akarták csempészni a 3000 vakcinát. A Covid-19 védőoltást előállító gyár egyik vezetője azt is közölte: korábban megpróbáltak Afrikába csempészni hamisított oltóanyagot. A trükk meglehetősen egyszerű: valamilyen sóoldatot tettek az előzetesen megtöltött fecskendőbe. „A hamisított vakcina nem használt, de nem is okozott egészségi károsodást” – hangsúlyozta Tao Lina sanghaji gyógyszer szakértő, aki a Global Timesnak nyilatkozott.

A pekingi belügy figyel

A rendőrök utasítást kaptak, hogy éberen figyeljék a vakcina fekete piacot. Ebben az esetben ugyanis olyan hamisított vakcinát találtak, mely nem okoz egészségi károsodást, de előfordulhat, hogy komoly veszélynek teszi ki magát az, aki a fekete piacon próbál magának oltóanyagot szerezni.

Miután Kínában oltóanyag hiány lépett fel, ezért a gyógyszergyárak is kísértésbe eshetnek: a fekete piacon magasabb árat érhetnek el. A Global Times cikke hangsúlyozza: a belügyi hatóságok igen alaposan vizsgálják azt, hogy a gyógyszergyárak nem gyártanak és értékesítenek-e vakcinát a fekete piacon?!

Vajon a hivatalos oltó központok nem próbálnak-e meg vakcinát szerezni a fekete piacon, ha a hivatalos csatornán kevesebb oltóanyag érkezik mint amennyi kellene?

A szakértő szerint ez kizárt, mert „az oltó központok nagyonis jól fel tudják mérni a kockázatot, amellyel a fekete piaci vakcina beszerzés járhat. Ezenkívül minden vakcinán van egy kód, mellyel azonosítani lehet a védőoltás eredetét.”

Tao Lina gyógyszer szakértő azt elismerte, hogyha vészhelyzet van, akkor nem sokat törődnek a vakcina eredetiségével.

Japánba kínai vakcinát csempésztek?

A pandemia miatt óriási a kereslet a védőoltásokra. Japánban januárban a sajtó arra azt írta, hogy az elit egyes tagjai olyan kínai oltóanyaggal olttatták be magukat, melyeket Kínából csempésztek a szigetországba. Kína tokiói nagykövetsége cáfolta a hírt – írta a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző Global Times.

Nem sikerült a francia vendéglősök nyitási akciója

Február elsején sok vendéglős azzal fenyegetőzött: kinyitja az éttermet, mert különben csődbe megy. Aztán szinte senki sem vállalta a kockázatot, mert az állam közölte: egy hónapos támogatást veszíthetnek el.

„Aki nem tiszteli a törvényt, az egy hónapig egy vasat sem kap a szolidaritási alapból!”

– ezt közölte Bruno LeMaire pénzügyminiszter. Ez a legelszántabbakat is meghátrálásra késztette – írja a Le Figaro. Végülis a nagy tiltakozásból az lett, hogy a megfőzött ételeket el lehetett vinni az étteremből. Ezt nem tiltja a törvény.

Csendőrök a helyszínen

A mozgalom egyik vezetője, a Kék Forrás étterem tulajdonosa, azzal találta szembe magát Doubs megyében, hogy csendőrök lepik el az éttermet február elsején. Közölték: azonnal kiürítik az éttermet, ha a tulaj megpróbálná megnyitni azt. Erre Stéphane Turillon megadta magát:

„Családom van. Nem foszthatom meg őket a szolidaritási támogatástól.”

Mi lett a már elkészült ételekkel? Sátrat állítottak fel az étterem előtt, és onnan a vásárlók elvihették a megrendelt ételeket.

A mozgalom vezérei mégsem elégedetlenek: fel tudták hívni a nagyközönség figyelmét a vendéglősök áldatlan helyzetére. Ezt nyilatkozta a Le Figaro tudósítójának a Le Pescador étterem tulajdonosa Vaucluse megyében. „Ha kinyitottam volna az éttermet délben, akkor 12.05-kor be kellett volna zárnom! A média viszont kint volt, és így felhívhattuk a figyelmet a szakma helyzetére”. Persze ő is tudja, hogy az elmúlt hetekben sokan szavaltak arról, hogy február elsején kinyitunk – kerül amibe kerül. Aztán pedig szinte senki sem vállalkozott erre. „Már amikor belekezdtünk a mozgósításba, akkor akkor láttuk, hogy kevesen követnek igazán.”

Egy merész nő

Kathia Boucher megpróbálta: kinyitotta az éttermét, melyet a csendőrök azonnal bezárattak. Minden vendég adatait felírták, és közölték velük: büntetésre számíthatnak. A tulaj komoly pénzbüntetést kaphat. Sőt egy időre be is zárhatják az éttermét, amely így házhoz szállítást sem vállalhat. Ennek ellenére a Bohém étterem gazdája nem bánt meg semmit.

„Ez maga volt a boldogság, mert végre dolgozhattam az éttermemben!”

Mit szól a pénzügyminiszter fenyegetéséhez?

„Én luxus kategóriás vagyok úgysem kapok állami támogatást. Amíg nem tudom megnyitni az éttermet addig a házhozszállitásból élek.”

Katia Boucher megérti azokat, akik meghátráltak, de abban bízik, hogy előbb vagy utóbb kialakul valamiféle szolidaritás a vendéglősök között Franciaországban.

0%-os államilag garantált  hitel

Az öt hónapja zárva tartó vendéglők tulajdonosai azt szerették volna elérni a nyitvatartási akcióval, hogy kedvezményes hitelt kapjanak az alkalmazottak fizetésére.
A pénzügyminisztérium nem akar tárgyalni: ” a lázadókkal nincs párbeszéd! Nyáron mindent tisztáztunk a szakma vezetőivel. Nem látom, hogy a vendéglősök miért követelnek többet?!” – nyilatkozta Bruno LeMaire pénzügyminiszter egyik munkatársa a Le Figaronak.

Öt RMDSZ prefektus

Miután a magyar érdekképviselet belépett a bukaresti kormányba, így a súlyának megfelelő képviseletet kapott a prefektusok között is. Hegedűs Csilla, az RMDSZ szóvivője elmondta a maszol.ro portálnak, hogy öt prefektus és 11 alprefektus helyet kaptak.

Románia közigazgatási rendszere sokban a francia mintát követi. A prefektusok a megyék élén álló legfontosabb állami tisztviselők, akiknek különösen nagy szerepe van a vírusválság idején.

Kovászna megyének magyar prefektusa lesz

Romániában két székelyföldi megyében maradt meg a magyar többség. Ezek közül az egyik Kovászna, melynek székhelye Sepsiszentgyörgy. Itt lesz ezentúl magyar prefektus éppúgy mint Arad, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyében. Mindegyik megyében jelentős számú magyar kisebbség él.

A többi erdélyi megyében alprefektusa lesz az RMDSZ-nek – kivéve Szebenben, ahol a szászok alkotják a legnagyobb nemzetiségi kisebbséget. Ezenkívül alprefektusa lesz az RMDSZ-nek Bukarestben is, ahol szintén sok magyar él.

Ellentétek

Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy jogviták alakultak ki a prefektusok és az önkormányzatok között Erdélyben, ahol a román prefektusok egy része kifogásolta a magyar jelképek használatát. A jövőben – a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezésével – feltehetően enyhülni fognak ezek az ellentétek.

„Az EU fel akar lépni a korrupcióval szemben Magyarországon és Lengyelországban”

Erről nyilatkozott Vera Jourova a Handelsblatt című német lapnak. Az Európai Unió bizottságának alelnöke, igazságügyi biztosa, már régóta szálka a magyar kormány szemében. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen kérte elbocsátását a brüsszeli bizottságtól. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya válaszul udvariasan közölte: erről szó sem lehet!

A német lap most arról faggatta Vera Jourovat, hogy mikor indulhat korrupciós vizsgálat Magyarországon és Lengyelországban a kormányzat kétes ügyeiben amikor az uniós pénzeket a lojális cégeknek osztják ki?

Válaszában Vera Jourova hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja azt a jogi mechanizmust, mely lehetővé teszi ilyen vizsgálat végrehajtását akkor is, ha a szóbanforgó tagállam nem csatlakozott az európai ügyészséghez.

Ha meglesz az Európai Bíróság döntése, akkor az

felhatalmazhatja a brüsszeli bizottságot, hogy visszamenőlegesen is vizsgáljon gyanús korrupciós ügyeket mind Magyarországon mind pedig Lengyelországban.

„Igazságos és hatékony eszközünk van”

Vera Jourova nemcsak a korrupciót emlegette általában hanem a nepotizmust is. Ez nyílt célzás Orbán Viktor vejére, akinek kétes üzleti ügyeire már az OLAF is felhívta a figyelmet.

Ugyancsak nyílt célzásnak tekinthető a nemzeti együttműködés rendszerére Vera Jourova igazságügyi biztosnak az a kijelentése, hogy válság idején különösen fontos a szabad média jó működése. Vera Jourova többször is elmondta, hogy ő is diktatúrában nőtt fel Csehszlovákiában, ezért pontosan meg tudja ítélni a szabad és az irányított sajtó közötti különbséget.

Orbán Viktor, aki a 2022-es választások megnyerésére koncentrál, abban bízik, hogy az uniós korrupciós vizsgálatok csak ezt követően kezdődnek el. Akkor pedig a média már oly egyértelműen a hatalom irányítása alatt lesz, hogy a miniszterelnök számára kínos leleplezések el sem juthatnak a közvéleményhez Magyarországon.

Nem csak a fertőzéstől a terjedéstől is óv az oxfordi vakcina

Az AstraZeneca vakcina bizonyítottan nem csak a fertőzéstől óvja meg az embereket, hanem drasztikusan csökkenti a vírus terjedését is.

Az AstraZeneca vizsgálatának eredményei elsőként mutatnak be olyan vakcinát, amely a fertőződés megakadályozásán túl jelentősen csökkenti a vírus terjedését is. A brit tisztviselők üdvözölték az eredményeket, mondván, hogy ez is bizonyítja mennyire kulcsfontosságúak a tömeges oltások a járvány megszüntetéséhez.

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett vakcina nem csak megvédi az embereket a súlyos betegségektől és a haláltól, hanem jelentősen lelassítja a vírus átterjedését is állítja egy most közzétett tanulmány.

Ez egy olyan megállapítás, amely utat nyit a tömeges oltás szükségszerűségét elsődlegessé tevő stratégiákhoz.

Az Oxfordi Egyetem kutatóinak tanulmánya elsőként dokumentálja annak bizonyítékát, hogy bármely koronavírus elleni vakcina csökkentheti a vírus terjedését. Az eredmények, amelyeket az Oxford és az AstraZeneca kutatói egy tanulmányban részleteztek, azt mutatják, hogy a vakcina közel kétharmadával csökkentheti az átvitel mértékét.

„Most már tudjuk, hogy az oxfordi oltás is csökkenti az átvitel mértékét, és ez mindannyiunk számára elősegíti a pandémia mielőbbi legyőzésének lehetőségét” – mondta Mr. Hancock államtitkár a BBC-nek adott szerda reggeli interjúban.

Az Oxford és az AstraZeneca kutatói azt is megállapították, hogy a vakcina egyetlen dózisa 76 százalékban hatékony a Covid-19 megelőzésében.

Az első oltás beadását követő három hónapban az adatok nem mutatják annak szükségességét a védelem életbe lépéséhez, hogy szükséges kivárni a kezdeti három hetes időszakot.

A biztató eredmények megerősítik azt a már alkalmazott stratégiát, amely prioritásként kezeli a lehető legtöbb első adag vakcina bevitelét, félretéve az aggodalmat, hogy gond ha az emberek a tervezettnél később kapják meg a második adag vakcinát.

A legfrissebb adatok nem befolyásolják azt a vitát, hogy az Egyesült Államokban engedélyezett két oltás, a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltásaira is érvényes e mindez mivel az AstraZeneca vakcinájára vonatkozó adatok nem általánosíthatók más oltásokra.

A vakcina akkor tűnt hatékonyabbnak, amikor a két oltás beadása közötti intervallum hosszabb volt, mint az eredetileg tervezett négyhetes kivárás – állapították meg az oxfordi és az AstraZeneca kutatói. A klinikai vizsgálatban résztvevők között, akik két standard erősségű dózist kaptak legalább három hónapos különbséggel, a vakcina 82 százalékos hatékonyságot mutatott, szemben az 55 százalékos hatékonysággal, amikor az adagokat kevesebb, mint hat hét különbséggel adták be.

Az oltási stratégia, amely három hónappal elkülöníti az adagokat, „optimális lehet a pandémiás vakcina bevezetéséhez, ha a készlet rövid távon korlátozott” – írták a kutatók.

Az újonnan közzétett tanulmány a tavaly év végén kiadott adatokra épít, és megállapította, hogy az oltóanyag két százalékos erősségű dózisban 62 százalékos hatékonyságú volt. Ezekben a kezdeti megállapításokban a vakcina hatékonysága jóval magasabb, 90 százalék volt, ha a a vakcina első adagját csak fele mennyiségben adták be.

Az oxfordi és az AstraZeneca kutatók eredetileg a különböző hatékonysági szinteknek tulajdonították a kezdeti dózis alacsonyabb erősségét. De fokozatosan más következtetésre jutottak: a dózisok közötti idő  a legvalószínűbb magyarázat.

Az újonnan közzétett tanulmány várhatóan elegendő biztonsági adattal látja el az AstraZenecát, hogy március elejéig engedélyt kérjen az oltóanyag sürgősségi felhasználására.

Peking legnagyobb barátja a Mészáros-Orbán duó

Magyarország elsőként vásárol kínai vakcinát az Európai Unióban, és a miniszterelnök közölte: ezzel kívánja beoltatni magát. Ez is jól mutatja, hogy a kínaiak Kelet Európai nyomulásában olykor maguk a helyi kormányok játszák a legfontosabb szerepet.

A Demokrácia Kutató központ, mely Szófiában működik, 12 kelet-európai államot vizsgált meg abból a szempontból, hogy az Új Selyemút programba hogyan illeszkednek be.

Budapest – Belgrád vasútvonal

A kínaiak számára ez azért fontos beruházás, mert később összekötheti a pireuszi kikötőt Európa közepével, Németországgal. A pireuszi kikötőt a kínaiak akkor szerezték meg amikor a pénzügyi válsággal küszködő Görögország parlamentje vastapssal üdvözölte Athénban a kínai kormányfőt, aki kölcsönöket és támogatást ígért. Görögország – Magyarországgal együtt – azóta is támogatója a pekingi törekvéseknek ebben a régióban.

A Budapest-Belgrád vasútvonal építésében magyar részről fontos szerep jut Mészáros Lőrincnek, akit sokan a magyar miniszterelnök alteregojának tekintenek.

14 milliárd dollár tőkebefektetés Kínából

Ennyi érkezett 2010 és 2020 között Európa keleti felébe. A kínaiak különösen kedvelik a kiszolgáltatott országokat, ahol minden kölcsönnek vagy tőkebefektetésnek sőt az ígéreteknek is nagyon örülnek. A görögök aztán megtapasztalták, hogy mit jelent ez a gyakorlatban: a pireuszi kikötő ma Kína legfőbb hídfő állása a Földközi tenger keleti medencéjében. Miközben a görög kikötőben pang a forgalom, a kínai részen permanens növekedés tapasztalható.

A Balkánon Kína jelenleg Szerbiára, Bosznia Hercegovinára és Montenegrora koncentrál. Ezek az államok ugyanis nem tagjai az Európai Uniónak vagyis az ellenőrzés nem különösebben szigorú. Épp emiatt kedvelik Magyarországot is, ahol a miniszterelnök kitüntető barátsága megóvja a kínaiakat a kellemetlen kérdésektől.

Mi haszna van ebből Magyarországnak? Minthogy minden fontos szerződés titkosított méghozzá évtizedekre, ezért meg sem lehet kísérelni a választ.

Mi haszna van ebből a magyar miniszterelnöknek? Erre a kérdésre meg pláne nincsen válasz…

14%-al nőtt a magyar kínai kereskedelem

Vang Ji, kínai külügyminiszter miután tárgyalt Szijjártó Péterrel, a magyar diplomácia vezetőjével a kínai vakcina szállításról kijelentette jelentős mértékben megnőtt a kínai-magyar kereskedelem forgalma.   

Vang külügyminiszter elmondta: a jövőben azt szeretnék, ha még több kínai vállalkozásnak nyílna lehetősége Magyarországon illetve a magyar vállakozások is fokoznák a jelenlétüket a kínai piacon. A kínai diplomácia vezetője megköszönte, hogy az Európai Unióban Magyarország következetesen képviseli a kínai nyitás politikáját.

Vakcina együttműködés a két állam között

Pekingben pozitívan értékelik, hogy Magyarországon engedélyezték a kínai vakcinát – elsőként az Európai Unió tagállamai közül. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a nehéz időkben a két állam segíti egymást.

A kínaiak nem oltják a hatvan felettieket

Európában sok az aggodalom a kínaiak által kifejlesztett vakcinákkal szemben. Oroszországgal ellentétben Kínának nincs nagy tapasztalata a vakcinák előállításában.

Maguk a kínaiak is úgy vélik, hogy hatvan fölött problematikus lehet az oltás, mert nem lehet kiszámítani a szervezet reagálását. Optimális esetben a szervezet kialakít egy speciális védekező rendszert a Covid-19 vírus ellen. Hatvan fölött kétségesek a vírus reakciók, mert a szervezet többféleképpen reagálhat. Ezért a kínaiak nagymennyiségű Pfizer-BioNtech vakcinát vásároltak, hogy a vezetés hatvan fölötti tagjai is biztonságban legyenek.

Obama a populizmusról

Az USA első színesbőrű elnöke szerint a populizmus fő okát abban lehet keresni, hogy a globalizáció körülményei között az emberek nem érzik magukat biztonságban: sem egzisztenciálisan sem pedig kulturálisan. A korábban biztosnak tűnő viszonyok villámgyorsan változnak, és ehhez nagyon nehéz alkalmazkodni.

„Meg kell tanulnunk együtt élni az új körülmények között!”

– hangsúlyozta Barack Obama, aki nyolc évig volt az Egyesült Államok elnöke. Kezdetben őt baloldali populizmussal vádolták meg vetélytársai és ellenfelei, de nyolc év alatt kiderült, hogy az amerikai demokrácia jól működött amíg ő volt a Fehér Házban.

Utóda, Donald Trump azután olyan változásokat indított el, amelyek alapjaiban rázták meg az amerikai demokráciát.

„Korábban el sem tudtam volna képzelni azt, hogy olyan támadás érje a Capitoliumot mint Trump elnökségének végnapjaiban”

– mondta erről Obama ex elnök egy spanyol televíziónak.

Egyetlen társadalom sem immunis a populizmussal szemben

Az USA a világ egyik legrégibb demokráciája, és mégiscsak sikerült Trumpnak és követőinek megingatnia a biztosnak hitt alapokat.

„A leggazdagabb és legfejlettebb államok sem immunisak a populizmusra. Ezt bizonyították az elmúlt hónapok eseményei. Ugyanezeket a problémákat látjuk olyan országokban is mint Oroszország, Törökország vagy a Fülöp szigetek és Mianmar.

Olyan fejlett államokban is megmutatkoznak ezek a problémák mint az USA , Németország, Spanyolország vagy Magyarország ” – hangsúlyozta Barack Obama.

Biden Törökországgal együtt említette Magyarországot

Az USA jelenlegi elnöke, aki Obama alelnöke volt, a választási kampány során bírálta azokat az országokat, melyek letértek a demokrácia útjáról: a nemzeti együttműködést rendszerét Erdogan autokratikus uralmával állította párhuzamba.

Obama idejében az amerikai vezetés megkísérelte megbuktatni Erdogant, aki mindinkább szembeszegült az Egyesült Államokkal és közeledett Oroszországhoz. A törökök Moszkvától vásároltak rakéta elhárító rendszert noha Törökország a NATO tagja és az orosz fegyverek nem kompatibilisak az észak-atlanti szervezet informatikai rendszerével.

Erdogan azzal vádolta Obamát, hogy puccsot szervezett ellene. Brutálisan leszámolt ellenfeleivel Törökországban, és méginkább megerősítette autokrata rendszerét. Hívei szultánnak nevezik…

Titkosított szerződéseket kötöttek a gyógyszergyártókkal

Amikor az Európai Parlament tagjai leültek ebben a hónapban, hogy elolvassák az első nyilvánosan elérhető szerződést a koronavírus elleni vakcinák vásárlásáról, észrevettek, hogy valami hiányzik. Valójában sok valami hiányzik.

A kormányok dollármilliárdokat öltek bele az oltások fejlesztésének segítésébe, és további milliárdokat költenek adagok vásárlására. Ezeknek az ügyleteknek a részletei nagyrészt titokban maradnak, a kormányok és a egészségügyi szervezetek beleegyeznek a gyógyszercégek titoktartási igényébe – írja New York Times.

Még alig néhány hete folyik az oltási kampány és kiderült a titoktartás teljesen lehetetlenné teszi az elszámoltathatóságot.

A Pfizer és az AstraZeneca gyógyszergyártók nemrégiben bejelentették, hogy nem tudják teljesíteni az európai szállítási célokat, ami széleskörű aggodalmat okoz a veszélyes vírusvariánsok terjedése miatt. De a szerződéseik feltételei továbbra is szigorúan őrzött titkok maradnak, ami megnehezíti a cégek vagy a kormány tisztviselőinek a felelősség tisztázását.

A rendelkezésre álló dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a gyógyszergyártók rugalmas szállítási ütemtervet, szabadalmi oltalmat és mentességet kaptak a minden felelősség alól, ha bármi rosszra fordul.

Az adagonkénti ár? Megváltoztatható. A bevezetési ütemezés? Megváltoztatható. Az előre kifizetett pénzösszeg? Megváltozhat.

A kormányok legalább három típusú oltóanyag-megállapodást kötnek:

  • néhányan közvetlenül gyógyszergyáraktól vásárolnak,
  • mások olyan regionális szerveken keresztül vásárolnak, mint az Európai Unió vagy az Afrikai Unió
  • sokan a nonprofit Covax programhoz fordulnak. Ez a szervezet több mint 190 ország szövetsége, amely a gyógyszergyártóktól vásárol azzal a céllal, hogy az oltóanyagok világszerte elérhetővé váljanak, különösen a szegény országok számára, nekik ingyenesen vagy kedvezményesen.

Néhány kormány megállapodást írt alá a gyártókkal és a Covax-szal egyaránt.

Az Egyesült Államok 400 millió adag Pfizer-BioNTech és Moderna oltást kötött le, amely 200 millió ember számára elegendő. Közel áll további 200 millió további adag megrendeléséhez, de nyárig, akár 500 millió további vásárlási lehetőséggel is rendelkezik. Ezenkívül több mint 1 milliárd adagra szóló elővásárlási megállapodásokat kötött négy másik olyan társasággal, amelyek vakcinája még nem rendelkezik az Egyesült Államok hatósági jóváhagyásával.

Az UNICEF és az Airfinity tudományos elemző társaság által összegyűjtött adatok szerint az Európai Bizottság, az Európai Unió 27 tagállama nevében tárgyaló közel 2,3 milliárd adagra kötött szerződést, és további mintegy 300 millióról tárgyal.

A Covax szerint valamivel több mint 2 milliárd oltóanyag-dózisra van megállapodása, bár ők is titkolják a szerződéseit. A szövetség keretében oltástámogatásra jogosult 92 ország közül csak körülbelül egy tucatnak sikerült külön üzletet kötnie az egyes vállalatokkal, összesen 500 millió adagért.

A titoktartás ellenére a kormányzati és a szabályozási dokumentumok, a nyilvános nyilatkozatok, az interjúk és az alkalmi csúszások feltártak néhány fontos részletet az oltóanyag-megállapodásokról.

A kormányok anyagilag segítették az oltóanyagok kifejlesztését

Az oltások fejlesztése kockázatos vállalkozás. A vállalatok ritkán fektetnek be a gyártásba, amíg meg nem bizonyosodnak meg arról, hogy oltóanyagaik hatékonyak-e, és elnyerhetik-e a kormány jóváhagyását. Ez az oka annak, hogy ezek fejlesztése és bevezetése általában sok időbe telik.

Ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében a kormányok – elsősorban az Egyesült Államok és Európa – és az olyan nonprofit csoportok, mint a CEPI, magukra vállalták e kockázat egy részét vagy egészét.

Az Egyesült Államok például 1,6 milliárd dollár vállalt arra, hogy a Maryland-i székhelyű Novavax vállalatnak segítséget nyújtson a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésére. A CEPI mintegy 400 millió dollár támogatást és kamatmentes hitelt indított el.

Más vállalatok még több segítséget kaptak. A massachusettsi Moderna biotechnológiai vállalat nemcsak a kormány által kifejlesztett technológiát használta oltóanyagának alapjaként, hanem mintegy egymilliárd dollár állami támogatást is kapott a gyógyszer fejlesztésére. Augusztusban a kormány ezt követően kifizette az oltás első megrendelését 1,5 milliárd dollár értékben. A vállalat közölte, hogy a projektet teljes egészében a szövetségi kormány fizette.

Az ilyen típusú megállapodásokat úgy tervezték, hogy segítsék a vállalatokat a gyártás megkezdésében és az olyan költségek fedezésében, mint a klinikai vizsgálatok.

A vállalatok megőrzik tulajdonukként a szabadalmakat

Az óriási adófizetői beruházások ellenére a gyógyszergyártók általában teljes mértékben birtokolják a szabadalmakat. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok eldönthetik, hogyan és hol gyártják az oltóanyagokat, és azok mennyibe kerülnek. Amint azt a CureVac szerződés megmagyarázza, a vállalat „jogosult kizárólagosan minden  tulajdonjoggal élni”.

Ez már hónapok óta vita tárgya. Országok koalíciója India és Dél-Afrika vezetésével kérvényezte a Kereskedelmi Világszervezetet, hogy gyártók mondjanak le a szellemi tulajdonjogokról, hogy a generikus gyógyszergyártók megkezdhessék az oltások gyártását. Az Egészségügyi Világszervezet támogatta ezt az elképzelést, de mindezt az Egyesült Államok és Európa ellenzi, amelyek gyógyszergyártói szerint a szabadalmak és az ezekből származó nyereség az innováció éltető eleme.

„A kormányok mesterséges hiányt okoznak”

– mondta Zain Rizvi, a Public Citizen  csoportból.

„Amikor az állam finanszírozza a járvány megszüntetéséhez szükséges ismereteket, Azokat nem szabad titokban tartani.”

Árak változnak

A vakcinaszerződések egyik kulcsfontosságú feltételét – az egy adagra vonatkozó díjat – gyakran módosítják a kormányzati szerződések nyilvános verzióiban. A vállalatok ezt üzleti titoknak tartják.

Egyes gyógyszergyártók olyan záradékokat vezettek be a szállítási szerződéseikbe, amelyek lehetővé teszik számukra a szállítások felfüggesztését, ha az országok felfedik az árat.

Azzal, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy árazásuk bizalmas maradjon, a gyógyszergyártók elsőbbséget élveznek a kormányzati tárgyalókkal szemben ezért nem tudják, mit fizetnek más országok.

Míg a kormányok elfogadták ezt a rendelkezést, a kiszivárogtatott összegek és néhány hivatalos jelentés megmutatja az eltéréseket. Az Európai Bizottság 2,19 dollárt fizetett az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca Egyetem által kifejlesztett vakcina minden adagjáért, míg Dél-Afrika több mint kétszer annyit, 5,25 dollárt fizetett a médiában megjelent hírek szerint .

A gyógyszergyártók nem válaszoltak arra a kérésre, hogy áttekintsék a meg nem valósult szerződéseiket, vagy elmagyarázzák, miért van szükség a titoktartásra. A Moderna szóvivője csak egy szabályozási dokumentumra mutatott rá, amely szerint

a szerződés „szokásos feltételeket és feltételeket tartalmaz”.

Ezért váltott ki ekkora felháborodást a múlt hónapban, amikor egy belga tisztviselő tévesen árlistát tárt fel, amelyből kiderült, hogy az Egyesült Államok adófizetői adózóként 19,50 dollárt fizettek a Pfizer oltásért, míg az európaiak 14,70 dollárt.

Dag Inge Ulstein, norvég nemzetközi fejlesztési miniszter szerint az országoknak és a nemzetközi szervezeteknek többet kell tenniük a szerződések nyilvánosságra hozatala érdekében. Arra is felszólította az országokat, hogy osszák meg az oltástechnológiát, és szerinte a gazdag kormányoknak mielőbb adományozniuk kell vakcinákat a szegény országoknak – még akkor is, ha továbbra is beoltják saját állampolgáraikat, ahogy Norvégia tervezi.

„Átláthatóságnak kell lennie a beszerzési megállapodásokkal kapcsolatban”

– mondta egy interjúban. Ennek érdekében megosztotta a The New York Times-szal országa Covaxszal kötött adásvételi szerződését. Ez a szervezet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni ügyleteit – sem a gyógyszergyártókkal, sem azokkal az országokkal, amelyeknek értékesíti.

Az országokkal kötött Covax-szerződések 10,55 USD / adag költséget feltételeznek, de figyelmeztetnek arra, hogy a végső költség magasabb lehet, miután belefoglalták a „hozzáférési/ sebességi prémiumot”, amelyet a Covax szerint arra használnak, hogy a vállalatok elősegítsék oltóanyagaik piaci bevezetését.

Az adományok és a viszonteladások erősen korlátozottak

A közegészségügy szószólói arra hívták fel a gazdag országokat figyelmét – amelyek a korai dózisok kivételével mind a sarkokba szorították a piacot – adományozzanak vagy adják tovább az oltóanyagokat a szegény országoknak. De a szerződések korlátozhatják a vásárlók lehetőségét  a vakcinak továbbértékesítésére, mert ezzel ronthatnák a gyógyszergyártók értékesítési lehetőségét.

A CureVac szerződés például megtiltja az európai országoknak, hogy a vállalat engedélye nélkül továbbadják, exportálják vagy adományozzák az oltóanyagot – beleértve a Covaxot is. Egyes szerződések az Egyesült Államokban hasonló korlátozásokkal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a vállalatok belefoglalták a szerződésekbe azt a rendelkezést, hogy garantálják bárhol is használják a vakcinájukat, ugyanazon jogi védelem vonatkozik rájuk.

A kormányok pedig más módszereket próbálnak találni az export korlátozására.

Kedden Németország lobbizta az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze tagállamainak, hogy blokkolják az oltóanyagok kivitelét az unión kívüli országokba, miután az oltóanyag-forgalmazás akadozva elkezdődött Európában.

Az oltások megérkeznek amikor  odaérnek

A kézbesítési idők belső információnak minősülnek, ezért nincsenek nyilvános referenciaértékek, amelyek alapján számonkérhetnék a vállalatot.

Sehol sem egyértelműbb ez, mint az Európai Uniónak az AstraZenecával folytatott harcában a vállalat bejelentése miatt, miszerint az idei első negyedévben nem szállítja le  beígért és várt adagot. Az európai tisztviselők szerint konkrét, szerződéses biztosítékokat kaptak az ilyen szállításokért. A vállalat szerint csak azt ígérte, hogy mindent megtesz ezen célok elérése érdekében.

Az európai tisztviselők, akik eredetileg beleegyeztek a szerződés titkosításába, most arra kérték a céget, hogy hozza azt nyilvánosságra. Hacsak nem történik meg, nincs mód annak felmérésére, hogy ki a felelős.

De nem kérdés, hogy a gyógyszergyártók rengeteg mozgásteret építettek be maguknak a szerződésekbe.

A CureVac szerződés szerint becsléseknek kell tekinteni a szállítási határidőket.

– ez áll a szerződésben. Hasonló rendelkezések vannak más szerződésekben is.

Szinte minden oltóanyaggyártó hasonlóan mondta a befektetőknek, hogy esetleg nem tudják teljesíteni az előzetesen jelzett mennyiséget.

„Lehet, hogy nem tudjuk időben létrehozni vagy növelni a gyártási kapacitást”

– figyelmeztetett Pfizer tavaly augusztusban egy vállalati beadványban.

Ez a bizonytalanság elkeserítette az egészségügyi tisztviselőket. Amikor a Pfizer nemrég azt mondta Olaszországnak, hogy átmenetileg 29 százalékkal csökkenti a szállításokat, a kormány közölte, hogy fontolgatja a cég bíróság elé állítását. ha ez a per, ha megvalósul, nyilvánosságra hozhatja az Európai Unió a Pfizerrel kötött szerződésének néhány részletét, amely jelenleg egészében titkos.

„Több oltást és gyorsabb szállítást ígértek” – mondta Steven Van Gucht, a belga kormány legfőbb virológusa. – Végül nem tudtak szállítani.

Néhány kormány profitál

A világjárvány elején az Európai Beruházási Bank, az Európai Unió hitelnyújtó szervezete 100 millió dolláros hitelt nyújtott a BioNTech német cégnek, amely a Pfizerrel együttműködve oltóanyagot gyártott.

A kölcsön kamatain felül az európai bank akár 25 millió dollár oltásnyereséget is kap, a szerződés átdolgozott változata szerint, amelyet a BioNTech nyújtott be az értékpapír-szabályozókhoz.

A bank szerint a profitmegosztási megállapodások tükrözik a korai finanszírozás kockázatát. Rizvi azzal érvelt, hogy ez a kormányokat egy oldalra állítja a gyógyszergyártókkal, és csökkenti a vakcinák olcsó és széles körben elérhetővé tételének ösztönzőit.

A vállalatok felelősségvédelmet kapnak

Az Egyesült Államokban a gyógyszergyártókat szinte minden felelősség alól védik, ha oltóanyaguk nem működik, vagy súlyos mellékhatásokat okoz. A kormány a Covid-19 gyógyszergyártókat biztosította a PREP törvény alapján, amely egy 2005-ös törvény célja, hogy felgyorsítsa az orvosi felhasználást az egészségügyi vészhelyzetek idején.

Ez azt jelenti, hogy az emberek gondatlanság vagy hanyagság esetén sem indíthatnak pert a cégek ellen. Az egyetlen kivétel ha bizonyítani lehet a „szándékos kötelességszegést”.

A gyógyszergyártók hasonló felelősség alóli mentességeket kötnek ki minden más országgal folytatott tárgyalás során is. Az európai tárgyalók ezt nem akarják elfogadni. A Covax mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az országok minden felelősséget átvállaljanak a gyártótól.

A CureVac-EU szerződés is néhány kivételtől eltekintve megvédi a gyógyszergyártót a felelősségtől. Ezeket a kivételeket most most nyilvánossá teszik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!