Kezdőlap Világ Oldal 160

Világ

Észak Korea fura ura betiltotta a kínai vakcinákat

Kim Dzsong un azt követően döntött a betiltás mellett, hogy egy magasrangú észak-koreai vezető belehalt egy Kínából importált oltásba. A hírek szerint nem COVID-19 vakcináról van szó. A tilalom viszont arra is vonatkozik.

A kínai vakcina azért okozhatott azonnali szív leállást, mert nem megfelelően tárolták. Észak Koreában rendszeres az áram kimaradás. Még a kórházakat sem kíméli. Kim Dzsong un ettől függetlenül a kínai gyógyszerek átmeneti felfüggesztése mellett döntött, bár Peking az egyetlen valódi szövetségese Észak Koreának. A probléma csak az, hogy sem a lakosság sem pedig az elit nem bízik a hazai gyógyszerekben Észak Koreában.

A titkosszolgálat a fő gyógyszerbeszerző

A diktátor és az elit számára ők szerzik meg a szükséges dollárokat, és azután a gyógyszereket. A hírek szerint nagy adag Pfizer oltóanyagot csempésztek be Észak Koreába, hogy beolthassák az elitet a COVID-19 vírus ellen. Hivatalosan ugyan nincsen járvány, de egyes jelentések szerint maga Kim Dzsong un is átesett a COVID fertőzésen.

Észak Korea ellen szankciók vannak érvényben, mert a nemzeti kommunista rendszer rohamtempóban fejleszti nukleáris és rakétafegyvereit. Kim Dzsong un így akar az USA tárgyaló partnere lenni. Trump el is fogadta az alkut: több PR találkozót is tartott Észak Korea fura urával.

Biden elnök a hagyományos diplomácia híve. Nemrég fogadta a Fehér Házban Dél Korea elnökét, hogy megvitassa vele: mihez lehet kezdeni Kim Dzsongunnal, aki apjához és nagyapjához hasolóan feláldozza népét azért, hogy megtarthassa hatalmát.

Orbán, Babits és az uniós mezőgazdasági alapok

“Meg akarjuk fogni Orbánt és Babist!” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Európai Parlament mezőgazdasági alapokat ellenőrző képviselőnője. Ulrike Müller elmondta, hogy hála a modern informatikának már sokkal jobban utána lehet nézni annak, hogy az egyes tagállamokban kik is kapják a támogatásokat a 270 milliárd eurós uniós mezőgazdasági alapból (CAP).

Ulrike Müllernek és az Európai parlament sok tagjának erős a gyanúja, hogy Magyarországon és Csehországban a kormányfők cimborái kapják a pénz jórészét.

“Nem a paraszti kis gazdaságokat akarjuk ellenőrizni, hanem azokat a mezőgazdasági nagyvállalkozásokat, amelyek az uniós támogatások nagyrészét megkapják”

– mondta Ulrike Müller.

Ő is azok közé az Európa parlamenti képviselők közé tartozik, akik torkig vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök állandóan bírálja Brüsszelt miközben a hozzá közelálló vállalkozói körnek juttatja az uniós támogatások jórészét.

Az Európai Unió pénz alapjai közül a mezőgazdasági a legnagyobb. Ha itt sikerül fogást találni a magyar és a cseh miniszterelnökön, akkor ez kemény csapás lehet mind Orbánnak mind Babisnak annál is inkább, mert mind a ketten választások előtt állnak Magyarországon illetve Csehországban.

Orbán-Zelenszkij csúcs Kárpátalján

Már tavaly megígérték, de idén júniusban várhatóan össze is jön a két szomszédos állam vezetőjének találkozása Munkácson és Debrecenben. Együtt avatják fel a Munkácsy házat Kárpátalján.

A két állam kapcsolata meglehetősen feszült, mert a nyelv törvény Ukrajnában korlátozza a mintegy 140 ezer fős magyar kisebbség jogait. A kijevi kormányzatot az zavarja, hogy a magyarok döntő többsége kettős állampolgár lett, noha Ukrajna törvényei ezt nem teszik lehetővé.

A megosztó múlt

Kárpátalja az Osztrák-Magyar monarchia felbomlásáig Magyarország része volt. A trianoni béke után csehszlovák terület lett azon az alapon, hogy a lakosság döntő többsége valamilyen szláv nyelvet beszél. Csehszlovákia felbomlása után Kárpátalja újra Magyarország része lett.

A második világháborút lezáró párizsi béke következtében vált Ukrajna részévé vagyis szovjet területté.

A Szovjetunió bukása után Ukrajna része. Miután a Krím félszigetet Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, és Moszkva támogatja a kelet-ukrajnai területek elszakadási törekvéseit, Kijevben aggodalom ébredt Kárpátalja ügyében is. Ukrajna fővárosában sokan úgy gondolják, hogy Putyin és Orbán valamiféle szövetséget kötött Ukrajna ellen.

Ukrajna és a NATO

A jelenlegi ukrán vezetés csatlakozni szeretne az észak-atlanti szövetséghez, de ezt Moszkva semmiképp sem akarja elfogadni. Ezért Putyinnak előnyös, hogy a magyar diplomácia blokkolja Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Nyilvánvalóan erről is szó lesz Orbán és Zelenszkij találkozóján.

Az Egyesült Államok támogatja a jelenlegi vezetést Kijevben, de az egész problémát az amerikai-orosz kapcsolatok részének tekinti. Ezért is tárgyalt Rejkjavikban a két állam külügyminisztere Ukrajnáról is. Hamarosan Biden-Putyin csúcstalálkozó is lehet, melyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba kerül majd.

Kijevben azonban nem vártak erre hanem szép csendben lepaktáltak Putyinnal. Kirúgták a stratégiai fontosságú Naftogaz éléről a nyugatbarát főnököt, és a helyére olyan csúcs menedzsert hoztak, akinek az édesanyja az egyik Putyin barát párt főnöke Ukrajnában.

A Putyin-Zelenszkij paktum mögött az a kijevi felismerés áll, hogy a nyugati támogatás nem hozott életszínvonal emelkedést Ukrajnának, ahonnan millió számra vándorolnak ki az emberek. A Kárpátalján élő magyarok ezért is vállalják a magyar állampolgárságot, mert ily módon munkát találhatnak az egész EU területén.

mRNS Kínában

A német BioNTech és a kínai Fosun Pharma által közösen kifejlesztett COVID-19 mRNS vakcina nagyon gyorsan bevezethető Kínában, miután sűrgősségi engedélyt kapott, és mivel a tömegtermelés kulcsfontosságú lépései már közel rendelkezésre is állnak – tudta meg a Global Times.

A BioNTech és a Fosun Pharma vegyes vállalkozást hoz létre a Kínában COVID-19 elleni mRNS oltóanyag gyártására és értékesítésére, amelynek gyártási kapacitása évi 1 milliárd adag előállítása – írja Fosun a hongkongi tőzsde iratanyagában ( PDF ).

A hír akkor érkezett, amikor a pár a BNT162b2 vagy a Comirnaty néven ismert oltóanyag kínai jóváhagyását várja legkésőbb júliusig – állítja Ugur Sahin, a BioNTech vezérigazgatója néhány nappal ezelőtti kommentje és a Reuters beszámolója szerint.

Az együtt kifejlesztett vakcina Kínában történő bevezetését három lépésben hajtják végre: az import és forgalmazás jóváhagyása, 100 millió adag szállítása egy korábban aláírt megrendelés alapján, és a Fosun Pharma kísérletei az oltás Kínában történő előállítására, amivel ki tudják elégíteni a helyi igényeket.

A vállalat Sanghajban, a Pudong New Area területén létesített tárolót már több mint 100 hűtőszekrénnyel látták el. A telepített a hidegláncú szállítórendszereken többször is végeztek próbákat annak előkészítésére, hogy jövőbeli folyamatos szállításra működőképes legyen.

A tavaly márciusi első megbeszélés során a BioNTech és a sanghaji székhelyű Fosun Pharma előzetes megállapodást kötött. Az együttműködés azzal a feltétellel jött létre, hogy a kínai fél a releváns kutatás elősegítése érdekében biztosítja a klinikai hatékonyságot és biztonságosságot.

„Üdvözöljük a BioNTech-t, hogy elmélyítse az együttműködést a kínai vállalatokkal az oltásokkal kapcsolatban, és pozitívan járuljon hozzá az emberek életének, biztonságának és egészségének jobb megóvásához”

– mondta egy kínai kormányzati illetékes.

Kína öt oltóanyagot használ a tömeges oltási kampány részeként – három inaktivált vakcinát a Sinopharm és a Sinovac, egylövéses vakcinát a CanSino és egy rekombináns alegység vakcinát az Anhui Zhifei Longcom Biopharmaceutical.

Április elején az ország egyik legjelentősebb betegség-ellenőrzési tisztviselője ritka őszinteséggel  azt mondta, hogy a kínai oltások alacsony szintű védelmet nyújtanak a vírussal szemben és javasolta, hogy más gyártók oltóanyagaival növeljék hatékonyságukat.

 A nyugati vakcina jóváhagyásának megszerzése jelentős mérföldkő egy olyan országban, amelynek öt megkérdőjelezhető minőségű hazai oltása van.

Kína nem először vesz részt egy nyugati céggel együtt a COVID-19 vakcinagyártás terén. Tavaly augusztusban az AstraZeneca hasonló fejlesztési, gyártási és forgalmazási megállapodást kötött egy BioKangtai céggel, amely megállapodott abban, hogy már 2020 végéig 100 millió adag oltóanyagot gyárt.

A Global Times korábban megtudta, hogy a Fosun Pharm átadta a klinikai vizsgálatok adatait és a vonatkozó anyagokat a kínai állami szabályozó hatósághoz felülvizsgálatra.

Az mRNS-technológia kutatási partnerségét és együtt fejlesztését a Fosun Pharma és a BioNTech között várhatóan kiterjesztik több országot is érintő együttműködéssé, többféle olyan orvosi projektben, mint például a rák elleni oltások – javasolta a magát megnevezni nem kívánó forrás a Global Times cikke szerint.

Rejkjavikban lesz az USA-orosz csúcs?

Tony Blinken amerikai külügyminiszter azt javasolta orosz kollégájának Szergej Lavrovnak, hogy Rejkjavikban legyen a két elnök csúcstalálkozója, miután tárgyalt az izlandi fővárosban orosz kollégájával. Korábban már a két államfő telefonbeszélgetésén szóba került a csúcstalálkozó lehetősége.

A mélyponton levő amerikai-orosz kapcsolatokon ez mindenképp javítana. Washington mindenesetre jelezte, hogy nem alkalmaz szankcióit az ellen a cég ellen, mely az Északi Áramlat II. földgázvezetéket épiti Oroszország és Németország között. Az amerikaiak elszántan fúrják az EU-orosz kapcsolatokat. Az európai ügyeket most az a Victoria Nuland intézi a State Departmentben, aki

az ukrajnai válság idején nőies finomsággal így fogalmazott: fuck the EU!

Magyarország kémparadicsom lesz?

A magyar kormány a NATO és EU tagállamok közül egyedül továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washingtonban mind Oroszországot mind pedig Kínát stratégiai ellenfélnek nyilvánították. A CIA emiatt attól tart, hogy ily módon

Magyarország a kémek paradicsomává válhat, de lehet, hogy már ma is az.

Kérdés persze, hogy ez komolyan aggasztja-e Washingtont hiszen ily módon informális módon maga is kapcsolatot tarthat a két másik nagyhatalommal miközben nem kellene tartania attól, hogy a media ebből kiszaglászik valamit.

Magyarország a kínaiak és az oroszok trójai falova a NATO-ban és az EU-ban

Ez viszont már sokkal jobban aggaszthatja az Egyesült Államokat, mert ily módon olyan információkhoz juthat hozzá Oroszország és Kína, melyeknek stratégiai jelentősége lehet. A NATO-n belül már bizonyos tárgyalásokba nem vonják be a magyar diplomatákat, mert az USA nem lehet biztos benne, hogy az ott elhangzott információk nem jutnak-e el Moszkvába és Pekingbe is. Más kérdés, hogy az orosz és a kínai hírszerzés profi vagyis tudják: olyan állam, mely nyíltan hirdeti orosz vagy Kína barátságát túlságosan is gyanús minden kémelhárítás szemében. Célszerűbb olyan államot választani mint Ausztria, Franciaország vagy Olaszország, ahol a kémkedés gyanúja kisebb.

Az orosz hírszerzést korábban Franciaország akkori hadügyminisztere Francois Léotard tájékoztatta a NATO tanácskozásokról…

Mindegyik jó, ha megvéd

Amikor az emberek influenzaoltásra mennek, általában nem tudják, melyik cég készítette az oltást. Manapság nehéz olyan embert találni, aki nem ismeri a Covid-19 oltások márkanevét. Valójában preferálják is, hogy melyikkel szeretnék magukat beoltatni.

A még be nem oltottak számára van néhány jó és néhány rossz hír. Rossz hír, hogy nem választhatnak. Az oltási folyamat nem annyira egyéni aktus, mint kollektív stratégia a teljes lakosság – különösen annak legkiszolgáltatottabb tagjainak – védelmére.

A jelenleg rendelkezésre álló oltások közül – nem lehet azt mondani, hogy az egyik egyértelműen jobb, mint a másik. Legalábbis ebben a pillanatban nem.

„A legjobb bevizsgált oltóanyag az, amelyikkel leghamarabb beoltanak”

A szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében, hogy mindenki a lehető leghamarabb fogadja el az általa megjelölt oltást.

Először is fontos meghatározni, hogy mit értünk „jobb” alatt. Az egyadagos oltás jobb lenne, mint a kétadagos kezelés. A szájon át bevehető vakcina jobb lenne, mint az, akinek fecskendőre van szüksége. A szobahőmérsékleten tartható adagok jobbak lennének, mint az ultrahideg körülmények között. A bármilyen típusú fertőzést megakadályozó vakcina jobb lenne, mint az, amely csak a tüneteket akadályozza meg, de mégis célszerűbb olyan vakcinát alkalmazni, amely kiküszöböli a súlyos betegség és halál lehetőségét, mint egy olyan oltóanyag, amely csak nagyon hatékony a Covid enyhe formái ellen.  A minden korosztályon tesztelt vakcina előnyösebb lenne, mint az, amelyet csak bizonyos csoportokkal próbáltak ki, bár ez utóbbiak számára ugyanolyan jó lehet.

Egyelőre nincs olyan oltóanyag, amely a legtöbb pontszámot kapná ezekben a kategóriákban.

Talán egyszer egy vakcina sokkal jobbnak bizonyul, mint az összes többi. És talán mindenkinek elegendő adag lesz. De ma nem ez a helyzet. Ezért a szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében az, hogy mindenki regisztráljon és a lehető leghamarabb vegye fel mindkét oltását.

Nincs elegendő adat annak megállapításához, hogy a rendelkezésre álló  oltóanyagok közül hatékonyságában lényegesen különbözik egymástól.

Nincs is véglegesnek tekinthető tanulmány. Az AstraZeneca vakcina egy hónappal az adatok elküldése után az Európai Gyógyszerügynökségnek az oltóanyag hatékonysága 59% -ról 70% -ra nőtt. De még az ábrákat sem olyan könnyű értelmezni.

„Ha jobban megnézzük a konfidencia intervallumokat, akkor azt látjuk, hogy a hatékonyság valóban nagyon hasonló az összes oltás esetében”

– mondják a szakértők.

Más szavakkal, a statisztikai különbségek miatt, ha a klinikai vizsgálatokat újra elvégeznék, ezek a hatékonysági arányok könnyen megegyezhetnek az összes rendelkezésre álló vakcina között.

Némelyik jobb, mint másik

Tehát lehetséges, hogy egyes oltások valóban jobbak, mint mások?

„Igen, természetesen,  de még mindig nem tudhatjuk biztosan, mert nincs elég adat.

fontos az, hogy minden jóváhagyott vakcina biztonságos és nagyon hatékonyan működjön”

– mondja a londoni King’s College fertőző betegségek osztályának kutatója.

„A helyzet az, hogy az emberek megszokták, hogy a legjobbat vegyék: például egy fél hüvelyk nagyobb képernyővel rendelkező mobiltelefont vagy egy kicsit hosszabb ideig tartó akkumulátort akarnak” – teszi hozzá. – De az oltásokkal ez nem így működik, többek között azért, mert nincs mindenki számára elegendő. Emellett bebizonyosodott, hogy az összes jóváhagyott gyógyszer biztonságos és hatékony a betegség súlyos formáinak és a halálesetek megelőzésében, ami valójában a legfontosabb.”

Mikor engedélyezi az Európai Gyógyszerügynökség a Szputnyik V-t?

Oroszországban a helyszínen vizsgálta meg az Európai Gyógyszerügynökség a vakcina gyártását. „Még további információkra van szükség ahhoz, hogy kijelöljük az időpontot. Erre a következő hetekben kerülhet sor” – mondta az EMA vakcina stratégiai igazgatója.

„Ha az Európai Gyógyszerügynökség nincs meggyőződve az adatok hitelességéről, akkor nem fogja megadni az engedélyt” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Guido Rasi, aki korábban vezette az ügynökséget.

Rámutatott arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökségben profi szakemberek dolgoznak, akik nagyon alaposan vizsgálódnak. Elmesélte, hogy az EMA egyik francia tagja csak egy pillantást vetett egy gyógyszergyár labor eredményeire, és már sétált is ki onnan.

„Ezek mind hamis adatok”

– indokolta villámgyors távozását.

Hitelesek-e az adatok?

A tekintélyes orvosi szaklap, a brit Lancet februárban közzétette a Szputnyik vakcina kisérleti adatait a harmadik fázisban. Ezek alapján a Lancet kedvezően értékelte az orosz vakcinát.

Az ellenvélemény a British Medical Journalben jelent meg. Ebben

a transzparenciát hiányolják elsősorban az adatokat illetően.

Ugyanebben az orvosi szaklapban már korábban megjelent egy levél, melyben sok tudós a kétségeit írta meg. Köztük volt Vaszilij Vlaszov járvány szakértő Moszkvából, aki nem értette, hogy a Lancet-ben megjelenő táblázatban nem szerepelnek a vizsgálatban résztvevők 30%-ának a védettségi adatai. Az orosz szakértő különösen amiatt aggódik, hogy továbbra is hiányoznak ezek a fontos adatok a Szputnyik V vakcina biztonságos használatáról annak ellenére, hogy Oroszországban nagyarányú oltási kampányt folytatnak. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy az oroszok többsége ma is szkeptikus a védőoltással kapcsolatban. Vlaszov ennek ellenére azt állitja, hogy a Szputnyik V „más vakcinákhoz hasonlítva eléggé biztonságos”. Szerinte a komplikációkkal kapcsolatos adatok azért hiányoznak, mert az oroszok tudatosan eltüntették őket, hogy előnyös legyen az összehasonlítás a többi vakcinával.

Egy másik kritikus tudós a franciaországi Rennes-i egyetem professzora. Florian Naudet elcsodálkozott, hogy a Szputnyik V klinikai kísérleteinek első és második fázisában mennyire egyformák a számsorok. Erre a Szputnyik V előállítói azzal válaszoltak, hogy túlságosan kicsik voltak a minták. A francia professzor azzal vágott vissza, hogy a harmadik fázisban sokkal nagyobb volt a minta, de a számsorok ugyanúgy nagyon hasonlítottak egymásra holott általában lényeges a szóródás.

Naudet professzort az zavarta különösen, hogy minden korcsoportban ugyanúgy biztonságos 90-92%-os eredemény jött ki pedig általában nagyobbak a különbségek az egyes korosztályok között. A francia professzor szerint a 70-90% közötti szóródás lett volna a reálisan várható eredmény.

A brazil bukta

Április 28-án az Anvisa, a brazil gyógyszer biztonsági hatóság nem engedélyezte a Szputnyik V-t! Az oroszok politikai elfogultsággal vádolták meg őket. Guido Rasi, az Európai Gyógyszerügynökség korábbi vezérigazgatója azt nyilatkozta a Politiconak, hogy nagyon is komolyan kell venni a brazil szakmai véleményt, mert komoly intézmény döntéséről van szó. A brazilok szisztematikusan törekszenek arra, hogy elérjék azt a szintet, ahol az EMA és az amerikai Food and Drug Administration áll.

A brazilok a vakcina minőségét kifogásolták elsősorban. Korábban a Szputnyik V vakcinát előállító cég tudományos igazgatója elismerte a CNN-nek, hogy vannak problémáik az oltóanyag tömeggyártásával kapcsolatban.

Ez a probléma felmerült Szlovákiában is, ahol a helyi gyógyszer ellenőrző hatóság ugyancsak az oltóanyag minőségét ítélte nem biztonságosnak:

a Lancetben megjelent klinikailag vizsgált vakcina és a Szlovákiába érkezett oltóanyag nem egyezett meg egymással!

Szlovákia magyar szakértőket kért, akik megnyugtatták pozsonyi kollégáikat. A szlovák egészségügyi miniszter szerint júniusban Szlovákiában is megkezdődhet az oltás a Szputnyik vakcinával.

Német kétségek

Több német tartomány jelezte: szívesen vásárolna Szputnyik vakcinát. Ugyanígy nyilatkozott Kurz osztrák kancellár is. Jens Spahn, német egészségügyi miniszter azonban lehűtötte a reményeket. Közölte, hogy Németország csakis az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat fogadja el.

„Amíg nem kapunk hiteles adatokat a kínai és az orosz vakcinákról, addíg nem fogadjuk el őket!”

– hangsúlyozta a német egészségügyi miniszter.

Leeza Osipenko, aki a londoni School of Economics-on tanít azzal magyarázza az adatok hiányát, hogy gondatlanság történt Oroszországban, de nem tudatosan próbáltak meg dezinformálni. A professzor asszony maga is a Szputnyik V oltást kapta, és utána kialakult a védettség.

Jonathan Cushing, aki a Transparency International egészségügyi csapatát vezeti rámutat arra, hogy nemcsak a Szputnyik V esetében vannak gondok az adatokkal.

„Csakhogy a Szputnyik már állami ügy lett Oroszországban. Ha pedig az állam presztízse forog kockán , akkor jóval nagyobb nyomás nehezedik a vakcina kutatóira és előállítóira”- nyilatkozta a brüsszeli Politiconak.

Orbán és az uniós alapok mennyei mannája

Bár a magyar miniszterelnök folyamatosan bírálja az Európai Unió brüsszeli vezérkarát, de az uniós pénzekkel erősíti meg nem épp jogállami rendszerét. Erre mutat rá Daniel Freund német zöld képviselő a párizsi Le Figaroban.

Különösen a 750 milliárd eurós válságkezelő alap izgatja azoknak a nepotista rendszereknek a fantáziáját, melyet az EU a világjárvány miatt oszt szét a tagállamok között. Bár a magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, de Orbán – és a hozzá hasonló politikusok nagyon is számítanak a pénzre.

Jól mutatja ezt a lengyel New Deal, amely jelentős részben uniós pénzekkel kívánja fellendíteni az ország gazdaságát, mely első ízben süllyed recesszióba az elmúlt harminc évben – a koronavírus járvány miatt. Az Orbán Viktor rendszerével szimpatizáló lengyel kormányzat épp az uniós pénzek segítségével kívánja megnyerni a 2023-as választást, hogy aztán továbbra is szembeszállhasson az EU-val, mely a jogállami normák betartását kéri számon.

Magyarországon ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a választások jövőre lesznek. Orbán Viktor miniszterelnöknek addigra kellene életszínvonal növekedést produkálnia miközben a gazdaság teljesítménye nem biztos, hogy eléri a 2019-es szintet.

Korrupció

Félő, hogy gyengül az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése pedig épp az lenne szükséges, hogy jobban a körmére nézzenek a korrupcióval gyanúsítható rendszereknek – hangsúlyozza Daniel Freund. A párizsi lap megemlíti a Trasparency International korrupciós indexét, ahol az első három helyen Bulgária, Románia és Magyarország osztozik.

Június elsejétől működni kezd az európai ügyészség, melynek épp az a fő feladata, hogy kivizsgálja a korrupciós ügyeket a tagállamokban. Orbán Viktor kormánya épp ezért be sem lépett az európai ügyészségbe bár együttműködési szerződést kötött vele. Polt Péter főügyész írta ezt alá Laura Codruta Kovesivel, az európai ügyészség vezetőjével. Ettől függetlenül a korrupció vizsgálata nemzeti hatáskörben marad Magyarországon, ahol Polt Péter főügyész nemigen indít vizsgálatot a hatalom bizalmi emberei ellen.

Hosszabb távon azonban mégiscsak megnövekedhet az uniós ellenőrzés, mert az Európai Parlament követelésére elfogadtak egy olyan közös dokumentumot, mely a jogállami normák betartásához köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult, hogy ily módon késleltesse az ellenőrzést, de Vera Jourova , a brüsszeli bizottság alelnöke és jogi biztosa többször is úgy nyilatkozott, hogy az idei év második felében már megindulhatnak a vizsgálatok a renitens tagállamok ellen.

Orbán és a lengyel New Deal

Vajon készül-e Magyarországon is olyan nagyszabású gazdasági program mint amilyennel Lengyelországban a PiS meg akarja nyerni a 2023-as választásokat?

A Morawiecki kormány levonta a következtetéseket a Covid járványból, amely óriási áldozatot követelt Lengyelországtól: több mint 71 ezren haltak meg a Baltimore-i Johns Hopkins egyetem szerint. Magyarországon ez a szám 29 ezer. Varsóban a kormányzat tisztában van azzal, hogy a közvélemény jobb egészségügyet akar. Ezért a lengyel New Deal, melyet a pénzügyminiszter ismertetett a Financial Times-szal előirányozza, hogy a GDP-ben az egészségügy részesedés 5-ről 7%-ra növekedjen. Ezenkívül csökkentik a szegények adóját, és további családtámogatást vezetnek be. A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése is prioritás lett Lengyelországban.

Az adócsökkentés több mint 7 milliárd zlotyba kerül az államnak, de a kormány bevállalja, hogy újra beindítsa a gazdaságot, amelyet recesszióba taszított a járvány, és persze azért is, hogy ily módon megnyerje a következő választást, amely a nagyarányú elégedetlenség miatt kétesélyes.

500 ezer új munkahely megteremtése is cél, mert a járvány okozta válság ezen a téren is súlyos gondokat okozott Lengyelországban.

Uniós források

A varsói kormány jelentős részben az Európai Unió 750 milliárd eurós válságkezelő alapjára alapozza a számításait.

Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta Ursula von der Leyen asszonyt, hogy a magyar kormány ennek csak azt a részét veszi igénybe, amely vissza nem fizetendő támogatás. A kedvezményes hitelfelvételből egyelőre nem kér. A vonakodása oka: a közös hitelfelvétel egy lépés az Európai Egyesült Államok felé, ezt pedig a magyar kormány elutasítja.

Vajon elég lesz-e a vissza nem térítendő támogatás egy magyar New Dealhez? Ráadásul az Orbán kormánynak az idő horizontja szűkebb: a választások jövőre lesznek. Addigra kellene érezhető életszínvonal növekedést produkálni. Csakhogy a magyar gazdaság teljesítménye egyelőre még a 2019-est sem éri el, és erre valószínűleg csak jövőre lesz lehetőség. Akkor viszont miből várható az életszínvonal növekedése? Ha Orbán Viktor a varsói példát nézi, akkor előállhat a magyar New Deal-lel, de nem kizárt, hogy abban a hitben él: olcsóbban is megúszhatja a választást. A magyar nyugdíjasok nyári inflációs pótléka mindössze 26 milliárd forintjába kerül a nemzeti együttműködés kormányának…

Hároméves börtönbüntetést kaphat Kurz kancellár

Fennáll a gyanú, hogy az osztrák kancellár hamis vallomást tett egy parlamenti bizottság előtt, mely az Ibiza botrányt vizsgálta. Az Ibiza videó ügybe belebukott a kormány 2019-ben Bécsben.

„Tudtam, hogy a törvény előírja, hogy az igazat kell mondanom a parlamenti bizottság előtt, és ezért igazat is mondtam” – jelentette ki Sebastian Kurz, aki megerősítette: nemcsak ő, de kabinetfőnöke, Gerhard Bonelli is korrupciós vizsgálat alatt áll.

Miért? Kurz kancellár tagadja, hogy bizalmasát, Thomas Scmidet ő nevezte volna ki az ÖBAG élére, de a hatóságoknak bizonyítékuk van az ellenkezőjére. Az ÖBAG irányítja az állami holdingokat Ausztriában. Ennek vezére Thomas Schmid úgy kapta meg az állást, hogy elintézett egy fontos politikai ügyet Kurz kancellárnak. A katolikus egyház ellenállt annak a kormányzati elképzelésnek, hogy migránsokat gyanú alapján is őrizetbe lehessen venni. Schönborn bíboros szerint ez a náci időket idézi. Scmid megfenyegette a katolikus egyházat, hogy a jövőben csökkentik az állami támogatást, ha ellenállnak.

Ezek után igérte meg Sebastian Kurz Thomas Schmidnek: bármit megkaphatsz amit akarsz! (Érdemes megemlíteni, hogy a törvényjavaslatból nem lett semmi, mert végülis Schönborn érsek a fenyegetések ellenére nem hátrált meg.)

Ibiza videó

2017-ben a Szabadságpárt vezére találkozott egy nővel, aki egy olyan orosz oligarcha lányának  mondta magát, aki Putyin bizalmasa volt.

Heinz-Christian Strache, aki a botrány kirobbanásakor 2019-ben alkancellár volt Kurz kormányában, kissé becsípve kínos részleteket árult el a pártok pénzügyeiről. Nem véletlenül, mert pénzt akart kérni Putyin feltételezett bizalmasától egy olyan sajtó birodalom megteremtésére „mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon”.

A nőről kiderült, hogy nem is orosz, és pénzért vállalta a szerepet. Az ügybe a kormány belebukott. Heinz Christian Strache a perifériára sodródott, de Sebastian Kurz ma is kancellár – igaz, hogy immár a zöldekkel együtt.

Csakhogy Strache sokféle ügyet említett, és a vizsgálat eljutott az ÖBAG-hoz is. A sarokba szorított Thomas Schmid elnök vezérigazgató megígérte, hogy megbízása lejártakor távozik tisztségéből.

Egy másik kínos ügyben Kurz másik bizalmasa, a pénzügyminiszter érintett. Gernot Blümel a Novomatic botrányban játszott szerepet: ez a szerencsejáték cég sok pénzt adott a Néppártnak. Vajon mit adott cserébe Kurz kancellár? A gyanú szerint adókedvezményeket.

A pénzügyminiszter nem akarta kiadni a számukra kellemetlen dokumentumokat, de van Bellen államfő megfenyegette: ha kell, akkor karhatalommal veszik azokat el tőle. A pénzügyminiszter engedett, és most Sebastian Kurz-cal együtt nyakig ül a pácban.

Három év börtön

Ennyit kaphat Kurz kancellár, ha rábizonyítják a hamis vallomást a parlamenti bizottság előtt. A még mindíg csak 34 éves kancellár azt állította szerdán, hogy elferdítik szavait, melyeket a parlamenti bizottság előtt mondott. Semmiképp sem kíván lemondani bárhogyan is végződjön a vizsgálat.

A korrupciós vádak ellenére Sebastian Kurz kancellár népszerűsége változatlan Ausztriában – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!