Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Polonius
-
0
Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Különös a véleménye Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszternek, aki az Egyesült Államokban végezte közgazdasági tanulmányait. A baloldali ex görög pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt “sötét alkut” kötött az Egyesült Államokkal, hogy újra világhatalommá tegye Kínát.

Mi volt ez a sötét alku, melyet lehet, hogy a kínaiak most felmondanak?

A lényeg a magas amerikai kereskedelmi deficit, amely az elmúlt évben tovább növekedett, mert az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Joe Biden ezt tovább folytatta. A kínaiak eddig a profitjukat amerikai dollárra váltották át, gyakran úgy, hogy USA kincstár jegyeket vettek. De ez már a múlt. Megjelent a digitális jüan, amely Varoufakisz szerint reálisan kísérelheti meg a dollár vezető szerepének a megkérdőjelezését. A digitális jüan ugyanis új típusú felhő finanszírozást jelenthet amikor a kínaiak számára már nem olyan nagyon fontos az, hogy az USA megengedje a kereskedelmi deficitet, és nem igazán nagy a késztetés arra, hogy dollárra váltsák a jüan profitot.

Mi lesz a high tech-kel?

Hszi Csin-ping elnök bejelentette, hogy 2025-re Kína meg akarja előzni az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Biden elnök hatalmas programot jelentett be annak érdekében, hogy hazahozzák a chip gyártást az Egyesült Államokba, és egyidejűleg betiltották a legkorszerűbb chip technológiák eladását Kínának a nemzetbiztonságra hivatkozva.

Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki egyébként vasárnap Orbán Viktor miniszterelnökkel vacsorázott, a müncheni biztonságpolitikai konferencián csak annyit mondott, hogy a mesterséges intelligencia új alkalmazásai globális kihívást jelentenek. Kínában már a 6G technológiával kísérletezik a Huawei.

Új kínai modell jöhet

Peking most a belső piacra koncentrálhat az export helyett miközben az egész világnak felkínálhatja alternatívaként a felhő alapú digitális jüan finanszírozást. Miután a magyar- kínai tárgyalások titkosak, ezért jóformán semmit sem tudunk a finanszírozás módjáról. Az viszont árulkodó, hogy Orbán Viktor többször is kijelentette: amennyiben nem kapunk pénzt az IMF-től és az Európai Uniótól, akkor adnak majd a kínaiak. Akiknek a tanácsadói már ott szorgoskodnak a Magyar Nemzeti Bankban. Olyannyira, hogy ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt tekintik a kínaiak bizalmi emberének Budapesten.

Hszi Csin-ping elnök G2 modellt javasolt az Egyesült Államoknak vagyis azt, hogy a két világhatalom együtt irányítsa a globális pénzügyeket. Ezt Washington elutasította, ehelyett a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nevezi Kínát. Blinken amerikai külügyminiszter elhalasztotta látogatását Pekingben a tragikomikus léggömb vita miatt. Janisz Varufakisz ex pénzügyminiszter szerint a kínaiak dönthetnek úgy, hogy fokozatosan megpróbálják átvenni a vezető szerepet a globális pénzügyekben. Peking van igazán döntési helyzetben, és nem Washington – állítja az ex pénzügyminiszter, aki szerint az USA sokkal többet veszíthet a két gazdaság szétválasztásával mint Kína.

Mit mondanak maguk a kínaiak? Sokkal óvatosabbak hiszen tudják, hogy a globális pénzügyeknek csak alig több mint 2%-a zajlik kínai jüanban, melyet nemcsak a dollár, de az euró is megelőz. A technológiai váltás ugyanakkor a kínaiak kezére játszhat hiszen a hatalmas 1,4 milliárdos piacon olyan óriási platformok jöhetnek létre, melyek az egész globális gazdaságot befolyásolhatnák.

Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

ki
-
0
Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

Kína eddig is megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, és hamarosan új békejavaslattal áll elő – jelentette ki Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

Vang Ji államtanácsos, aki korábban külügyminiszter azelőtt pedig Kína washingtoni nagykövete volt, elmondta, hogy folytak titkos tárgyalások a béke érdekében Ukrajnáról, de ezek nem vezettek eredményre, mert “egyes nagyhatalmak nem akarják igazán a békét. ”Vang Ji nem mondta ki, de egyértelműen az Egyesült Államokra célzott amikor arról beszélt, hogy “ léteznek különböző érdekek az államok között, de ezeket nem nyomás gyakorlással és rágalmazási kampányokkal kell érvényre juttatni.”

Vang Ji közölte, hogy Ukrajna és Tajvan között semmiképp sem lehet párhuzamot vonni, ahogy az USA gyakran teszi. Az első számú kínai diplomata arra célzott, hogy az Egyesült Államok elismerte az egy Kína elvet, amely azt jelenti, hogy Tajvan Kína része. Ukrajna viszont szuverén állam.

“Visszatért a hidegháborús mentalitás. Bár a Covid pandémiát megfékeztük, de a világ nem vált biztonságosabbá. Nincs bizalom a nagyhatalmak között. Egyre mélyül a szakadék közöttük. Új fenyegetések érik az emberiséget: élelmiszer és energia biztonság, klímaváltozás, mesterséges intelligencia” – hangsúlyozta Vang Ji Münchenben.

Blinken: nem egyforma Oroszország és Ukrajna helyzete

Az amerikai diplomácia vezetője Münchenben így fogalmazta meg a különbséget:

”Ha Oroszország véget vet a katonai műveleteknek és kivonul Ukrajnából, akkor vége a háborúnak. Ha Ukrajna feladja a harcot, akkor vége Ukrajnának!”

Az amerikai diplomácia vezetője azzal vádolta meg Kínát, hogy katonai támogatást készül nyújtani Oroszországnak.

“Az idő nem Putyinnak dolgozik” – jelentette ki Kamala Harris USA alelnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

“Kijev ellenáll, Oroszország meggyengült, a transzatlanti szövetség erősebb mint valaha, és ami a legfontosabb: az ukránok harci szelleme töretlen.”

– mondta az alelnökasszony.

Mit akar az USA: megvédeni Ukrajnát vagy megbuktatni Putyin elnököt és felbomlasztani Oroszországot? Soros György üzenete a biztonságpolitikai konferenciának egyértelműen azt célozta, hogy Putyint meg kell buktatni, és Oroszországot fel kell osztani. Soros kiváló kapcsolatot ápol Blinken külügyminiszter családjával. A külügyminiszter édesapja egykor Budapesten volt az USA nagykövete, és jelentős mértékben támogatta a CEU-t, amely Soros György kedvenc projektje Közép Európában. Orbán Viktor elérte, hogy a CEU nagyrészt átköltözzön Bécsbe.

Zelenszkij: fel kell gyorsítani a fegyver szállítást

Ukrajna elnöke a biztonságpolitikai konferenciához intézett üzenetében arra kérte a NATO államokat, hogy gyorsabban teljesítsék ígéreteiket a fegyverszállításra, mert csak így tudnak szembeszállni az oroszokkal.

Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter az USA ramsteini támaszpontján kijelentette, hogy felgyorsítják a fegyver szállításokat és a katonák kiképzését.

“Hosszú távra elköteleztük magunkat Ukrajna mellett”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere.

Blinken külügyminiszter terve az, hogy katonai szövetséget hoz létre Lengyelország és Ukrajna között. Ily módon nem kellene Ukrajnát felvenni a NATO-ba, de így is létrejöhetne egy olyan erős lengyel-ukrán hadsereg, amely képes ellenállni az orosz fenyegetésnek.

Nyugdíjasok tüntetnek Kínában a megszorítások ellen

Kenderessy Milán
-
0
Nyugdíjasok tüntetnek Kínában a megszorítások ellen

Vuhanból és Dalienből komoly tiltakozást jelentett az AFP hírügynökség, mert mindkét nagyvárosban többszáz nyugdíjas vonult az utcára. Miért? Mert a nagy nyitás után csökkentették az egészségügyi támogatásukat.

A 11 milliós közép kínai Vuhan mindenütt a pandémia szimbóluma lett hiszen innen indult a Covid vírus világhódító útjára. A hároméves zéró tolerancia politika idején az önkormányzat a nyugdíjakat kiegészítő társadalombiztosítási-egészségügyi  támogatást adott az idős polgároknak, akik védtelenül maradtak a vírussal szemben hiszen a kínai oltóanyagok ennek a nemzedéknek nem nyújtottak védelmet. Amint Hszi Csin-ping elnök meghirdette a zéró tolerancia politika végét, az önkormányzatok elkezdték csökkenteni a támogatást. Ezen a héten már másodszor tüntettek ez ellen a nyugdíjasok Vuhanban, ahol azt hangsúlyozták, hogy az egész társadalombiztosítási rendszer változásra szorul, mert a népesség gyorsan öregszik és mind többen szorulnak rá az ingyenes egészségügyi ellátásra.

“Adjátok vissza a befizetett egészségügyi járulékomat!” – skandálták a nyugdíjas tüntetők Dalienben, ebben az északkelet kínai kikötővárosban, ahol sok külföldi fordul meg.

Különösen Tajvan példája zavarja a hatalmat hiszen Kínában úgy tartják: ha a mama a szigeten nyugdíjas, a lánya kommunista Kínában él, akkor nővéreknek nézik őket.

A tüntetések a kommunista párt nyílt bírálatát jelzik

“A nyugdíjasok nemcsak magukért tüntetnek hanem az eljövendő generációkért is. Jelenleg ugyanis az egész egészség és társadalombiztosítási rendszer a kínai kommunista párt pilóta játéka!” – írta egy tüntető egy népszerű társas oldalon. Mindenkit további tiltakozásra bíztat mondván:

”ha nem megyünk ki az utcára tiltakozni ma, akkor az eljövendő generációk a kommunista párt rabszolgái lesznek!”

A kommunista párttagok egyenlőbbek a többieknél

A társadalombiztosítási és egészségügyi rendszert úgy alakították ki Kínában, hogy a hatalom emberei itt is óriási előnyöket élveznek. A SinoInsider portál részletes elemzéssel bizonyította, hogy az ingyenes egészségügyi rendszerben olyan előnyöket élveznek a káderek, amelyekről a közönséges földi halandók nem is álmodhatnak. Mindezt a mi befizetéseinkből – harsogták a dühös nyugdíjasok Vuhanban és Dalienben. Kínában decentralizált az egészségügyi és a társadalombiztosítási rendszer, ennek következtében nagyon sok függ a helyi vezetéstől. Mindkét városban az önkormányzati vezetők azt állítják, hogy költségvetési gondjaik vannak, ezért csökkentették a nyugdíjasok pénzügyi támogatását. Peking hivatalos álláspontja az, hogy meg kell egyezni a nyugdíjasokkal mielőtt kivonulnának az utcára. A Kínát vaskézzel irányító kommunista párt igyekszik elkerülni a nagyszabású tömeges tiltakozást, mert a digitális média világában az pillanatok alatt országos mozgalommá válhat. Sanghajban, Kína legnagyobb városában a múlt évben csoportos tiltakozás bontakozott ki a zéró Covid tolerancia politikájával szemben – emlékeztet a londoni Guardian tudósítója, aki szerint ennek a tüntetés sorozatnak is nagy szerepe volt abban, hogy Peking három év után meghirdette a nagy nyitás politikáját. Csakhogy ennek is vannak kárvallottjai amint ezt a Vuhanban és Dalienben tömegesen tiltakozó nyugdíjasok mutatják.

Budapestre jön a kínai diplomácia vezetője

Polonius
-
0
Budapestre jön a kínai diplomácia vezetője

Vang Ji részt vesz a müncheni biztonságpolitikai konferencián, és ellátogat néhány európai országba. Felkeresi Oroszországot is. Peking reményei szerint Blinken amerikai külügyminiszterrel is találkozhat Münchenben.

Vang Ji, aki korábban washingtoni nagykövet volt, majd pedig külügyminiszter, jelenleg Peking első számú diplomatája államtanácsosi rangban. Tagja a kommunista párt politikai bizottságának. Pekingbe várták Blinken amerikai külügyminisztert, de ő elhalasztotta a látogatását a tragikomikus léggömb viták miatt.

Kína az Európai Unió és Németország első számú kereskedelmi partnere. Olaf Scholz annak ellenére ellátogatott nemrégiben Pekingbe, hogy az USA elnöke megpróbálta lebeszélni erről.

Vang Ji Németországot, Franciaországot és Magyarországot keresi fel

Ezek az országok jó kapcsolatot akarnak fenntartani Kínával Putyin ukrajnai háborúja ellenére is. Peking a maga részéről arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne fogadja el az Egyesült Államok vezető szerepét, mert ily módon elveszítheti a versenyképességét a globális gazdaságban. Az Európai Uniót fontos kapcsolatnak tartják Pekingben, de az USA jelentősége meghatározó Kína számára. A Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát és Oroszországot, és ezzel szakított az USA diplomácia 50 éves szabályával, melyet még Kissinger külügyminiszter állított fel. Az idén százéves veterán diplomata szerint Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatban álljon Moszkvával és Pekinggel mint Kína és Oroszország egymással. Az ukrajnai háború következtében Kína és Oroszország közelebb került egymáshoz, de Peking óvakodik attól, hogy katonai szövetséget kössön Moszkvával. Peking a globalizáció folytatását javasolja míg az USA cordon sanitaire-t akar kiépíteni nemcsak Oroszország de Kína körül is. A gazdasági realitások egyelőre felülírják az amerikai szándékokat: tavaly rekordot döntött az USA-Kína kereskedelem. Pekingbe most Yellen pénzügyminisztert várják, aki úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi körülmények között is szívesen ellátogatna Pekingbe.

Számíthat-e kínai pénzre Orbán?

A magyar miniszterelnök többször is megismételte, hogy “ha az EU és az IMF nem ad pénzt, akkor kapunk a kínaiaktól! ”Csakugyan? Surányi György ex jegybank elnök szerint egyelőre nincs gond Magyarország fizetőképességével, de jobb lenne nem kipróbálni a kínaiak adakozó kedvét. Sri Lanka nemrég csődbe ment jelentős részben azért, mert a pandémia miatt elmaradtak a kínai turisták. Sri Lanka vezetői pénzügyi segélyt kértek Pekingtől, de milliárdok helyett csak milliókat kaptak, és egy jó tanácsot: forduljanak a Nemzetközi Valutaalaphoz! Amit Sri Lanka meg is tett. Az IMF ad is kölcsönt persze szigorú feltételekkel. Az egyik feltétel az, hogy Sri Lankának meg kell egyeznie a külföldi hitelezőkkel. Akik közül Kína áll az első helyen. Megegyezés még nincs. Sri Lanka eddig egy centet sem kapott a nagyon várt IMF kölcsönből. Viszont visszatérhetnek a kínai turisták…

Amerikai-kínai kereskedelmi rekord

Kenderessy Milán
-
0
Amerikai-kínai kereskedelmi rekord

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

A kínai export továbbra is messze meghaladja az amerikait: 536,8 milliárd dollár illetve 153,8 milliárd dollár. A deficit is rekord. Mindez annak ellenére történt, hogy Trump elnök kereskedelmi szankciókat vezetett be Kína ellen, és ezeket Biden tovább szigorította noha Yellen pénzügyminiszter a büntetővámok enyhítését javasolta, hogy elérje az infláció csökkentését az Egyesült Államokban.

“Kényes és kockázatos dolog a nagy szállítási láncok megváltoztatása. Különösen így van ez Kína esetében” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Nick Marro, az Economist Intelligence Unit vezető világkereskedelmi szakértője. Elmagyarázta, hogy miért nem sikeres Washingtonnak az a törekvése, hogy szétválassza /decoupling/ a két óriás gazdaságát:

“Az amerikai cégeket a nap végén elsősorban az érdekli, hogy megkapják a kért árut időre és a számukra előnyös áron. A költség hatékonyság itt döntő tényező.”

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

Ha nem jön Blinken külügyminiszter, akkor jöjjön Yellen pénzügyminiszter – hangsúlyozza a pekingi Global Times. Amely idézi Janet Yellen interjúját, melyet a Reuters hírügynökségnek adott: ”a jelenlegi körülmények között is látom értelmét annak, hogy Kínába látogassak.” Kis szépséghibája a nyilatkozatnak, hogy dátumot nem említett Janet Yellen.

Egyik elődje, Henry Paulson ex pénzügyminiszter a Foreign Affairs című tekintélyes folyóiratban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok többet veszíthet a szétválással mint Kína. USA Kína politikája nem működik – ezt a címet viseli Paulson írása, amely rámutat arra, hogy “eddig a két állam kapcsolata a versengésen és az együttműködésen alapult, de mostanában sokkal inkább a konfrontáció jellemzi azt. Az Egyesült Államok ezzel a politikával hátrányba hozza az amerikai cégeket harmadik államok piacain. Csökkenhet az USA részesedése a globális kereskedelemben, és az Egyesült Államok veszíthet a versenyképességéből a globális piacon.”

Biden elnök évértékelő beszédében Kínával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok célja “nem a konfrontáció hanem a verseny /competition/.

Moszkva új világrendet akar szuperhatalmak nélkül

ki
-
0
Moszkva új világrendet akar szuperhatalmak nélkül

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseiknek már nincs meg az erejük ahhoz, eljátsszák a domináns szuperhatalom szerepet, de a globális rendszer még fennáll – állapítják meg Putyin tanácsadói, akik a Valdaj Klub folyóiratának, a Russia in Global Affairs oldalán tették közzé nézeteiket.

Fjodor Lukjanov, a Valdaj Klub kutatási igazgatója irányította a csapatot vagyis nagyon közel állnak Putyinhoz. Ezért nem meglepő, ha azt állítják, hogy a háború Ukrajnában nem regionális konfliktus hanem a hatalmak között fennálló nemzetközi hierarchia tesztje. Régebben a hatalomváltás a brit birodalom és az USA között viszonylag zavartalanul mehetett végbe, de ma erre nincs lehetőség, mert a világ hatalmai nem fogadnának el egyetlen szuperhatalmat. Kínát sem? Peking sem alkalmas erre a szerepre – hangsúlyozzák Putyin tanácsadói. Miért nem?

Egyrészt, mert az USA semmiképp sem hajlandó átadni a szerepet, és az egész globális rendszer jelenleg őt szolgálja. Másodsorban Kína sem áll készen arra, hogy átvegye a szerepet, mert azt túlságosan is kockázatosnak találja. Harmadrészt – és ez a legfontosabb – a világ hatalmai nem fogadják el a hegemónia rendszerét.

A Nyugat gazdasági háborút folytat Oroszország ellen

A regionális interakció jelezheti a megoldást azoknak a kis és közepes méretű államoknak, amelyeknek nincs elég erőforrásuk az önálló fejlődéshez – javasolják a szerzők. Ez az ukrajnai agresszió burkolt indoklása: Oroszország saját érdekszférát alakítana ki. A szerzők nem teszik fel azt a kínos kérdést, hogy Oroszországnak ugyan bőven van erőforrása az önálló fejlődéshez, de mégiscsak képtelen versenyképes gazdasági modellt kialakítani. Ezért menekülnek Moszkvától az egykori szovjet tagállamok élükön Ukrajnával. Ki akar együttműködni Moszkvával?

Putyin tanácsadói maguk is látják, hogy az alapvető probléma gazdasági és nem katonai. Ezért multipoláris globális gazdasági rendszert javasolnak, amelyben a dollár egyre kisebb szerepet játszik.

Az ukrajnai katonai konfliktus csak az átmeneti korszak jele – hangoztatják Putyin tanácsadói. Akik rámutatnak: a katonai erő a jövőben nem játszik döntő fontosságú szerepet a nemzetközi konfliktusokban! Akkor miért támadta meg Putyin Ukrajnát? A szerzők nem mondják ki, de ugyanazt gondolják mint Talleyrand Napóleonról. Az okos külügyminiszter, aki jóval túlélte a császárt, így nyilatkozott Napóleon egyik akciójáról:

ez több mint bűn , ez hiba volt!

Peking fütyül Moszkvára

Csak egy külügyminiszter-helyettest küldött Hszi Csin-ping elnök Moszkvába, hogy deklarálja a “stratégiai együttműködést” Oroszországgal. Mit jelent ez? Semmi különöset. Főként pedig nem jelent katonai szövetséget. Gazdaságit pedig végképp nem hiszen Oroszország teljesítménye eltörpül Kínáé mellett. A Szovjetunió egykori keleti tagállamai Kína felé tájékozódnak, élükön Kazahsztánnal, melynek elnöke folyékonyan beszél nemcsak oroszul, de kínaiul is. Pekingben Blinken amerikai külügyminisztert várták, aki lemondta útját a tragikomikus léggömb ügy miatt. Peking G2 rendszert szeretne, melyben az amerikaiakkal egyenrangú partnerként igazgathatnák a világ ügyeit. Ebből az USA egyelőre nem kér, de Kína számukra is sokkal fontosabb mint Oroszország. Az Európai Uniónak Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. Az Ukrajna elleni háborúval Putyin kiírta magát a globális rendszerből. Még a saját tanácsadói is úgy gondolhatják, hogy a katonai akció hiba volt. Hogy lehetne megoldani a konfliktust? A döntés Washington kezében van, amely el akarja kerülni, hogy Moszkva és Peking összefogjon ellene.

Kínai provokáció a külügyminiszteri látogatás előtt

FüHü
-
0
Kínai provokáció a külügyminiszteri látogatás előtt

Az Egyesült Államok egy kínai megfigyelő kémballon észlelt, amely az Egyesült Államok északnyugati része felett lebeg – közölte csütörtökön a Pentagon, s amelyről a New York Times számol be. 

Egy nevét nem vállaló tisztviselő elmondta, hogy bár nem ez az első alkalom, hogy Kína kémlufit küldött az Egyesült Államokba, ez a jelek szerint hosszabb ideig marad az ország felett. Biden elnök egyelőre úgy döntött, hogy nem löveti le a kémballont, miután a Pentagon tisztviselői azt javasolták, hogy ezzel azt kockáztatnák, hogy törmelékek csapódjanak földre, rosszabbik esetben akár lakott területre is.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatala összefügghet Kína Blinken pekingi látogatásával – hat év óta először megy amerikai külügyminiszter  Pekingbe –, melynek programjában szerepel egy megbeszélés is Hszi Csin-ping elnökkel. A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Pentagon illetékesei elmondták, hogy az alaszkai Alemut szigetek fölött Kanada északnyugati részén haladt át, mielőtt megérkezett szerdán Montana fölé. A kanadai nemzetvédelmi minisztérium csütörtök késő délutáni rövid közleményében közölte, hogy a nagy magasságban lévő térfigyelő kémballon mozgását „aktívan nyomon követi”.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatalára vonatkozó döntés Kína figyelmét felkelti, hiszen Blinken a látogatás során várhatóan találkozik Hszi Csin-ping elnökkel is.

A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Biden adminisztráció magas rangú tisztviselői több csatornán is sürgősen felhívták kínai kollégáikat, és jelezték a probléma súlyosságát – mondta a vezető védelmi tisztviselő a Pentagonban tartott eligazításon.

Csütörtökön a védelmi minisztérium közölte, hogy az amerikai hadsereg kiterjeszti jelenlétét a Fülöp-szigeteken, katonai elemzők szerint a kínai fegyveres erők korlátozására és az Egyesült Államok Tajvan védelmére való képességének megerősítésére irányuló erőfeszítés részeként.

A Biden-adminisztráció agresszív lépésekkel próbálja kordában tartani Kína technológiai képességét katonai ambícióinak előmozdítására. Az ukrajnai orosz invázió – és az amerikai tisztviselők szerint Kína megengedő álláspontja ezzel szemben – szintén feszültté tette a kapcsolatokat. De messze a legsúlyosabb probléma a két hatalom között Tajvan.

Blinken ugyanakkor kényesen ügyel arra, hogy nyitva tartsa a kommunikációs csatornákat Kínával, és elkerülje a kapcsolatok további megromlását.

A törvényhozók gyorsan felszólították a Biden-adminisztrációt, hogy határozottan lépjen fel minden fenyegetés ellen.

„Kína pimasz semmibevétele az Egyesült Államok szuverenitásával olyan destabilizáló lépés, amellyel foglalkozni kell, és Biden elnök nem hallgathat” – mondta Kevin McCarthy, a kaliforniai republikánus házelnök Twitter-bejegyzésében .

A kémballon egyszerűen egy „provokatív” lépés, mert azon a területen „nem sok minden van ott” – állítják a szakértők .

Biden tárgyalásokat akar Ukrajnáról

Polonius
-
0
Biden tárgyalásokat akar Ukrajnáról

Az amerikai elnök azért szállít fegyvereket Ukrajnának, hogy Putyin rádöbbenjen: nem nyerheti meg a háborút – írja a New  York-i Bloomberg, amely közel áll a Fehér Házhoz.

Korábban az amerikai sajtó kiszivárogtatta a Blinken tervet, amely cordon sanitaire-t vonna Oroszország köré éppúgy mint a bolsevik forradalom után. Ez a védő övezet Finnországtól Bulgáriáig tart. Egy szembeötlő kivétellel, ez pedig Magyarország. Orbán Viktor Putyin barát álláspontja nem simul bele az amerikai elképzelésbe. Orbán önálló hatalmi tényező szeretne lenni, közép hatalomnak álmodja Magyarországot. Ezt a szerepet azonban a NATO Lengyelországnak és Romániának szánja ebben a térségben.

Ukrajna csúcsra járatja a korrupció elleni kampányt miután Kijevbe várják az Európai Unió vezetőit élükön Ursula von der Leyennel.

Zelenszkij elnök kabinetfőnökének helyettese már lemondott korrupció miatt, most pedig az elnök szponzora, Ihor Kolomijszkij került a célkeresztbe. Házkutatást tartottak a dollármilliárdos oligarcha otthonában Dnyipro városában Ukrajna délkeleti részén. Ez finom figyelmeztetés  Zelenszkij elnöknek: senki sem áll a törvények fölött. Bidennek ugyanis nemcsak Putyint kell meggyőznie arról, hogy le kell ülnie a tárgyaló asztalhoz hanem Zelenszkijt is, aki korábban kijelentette: nem hajlandó szóba állni Putyinnal.

A háború lassan egy éve tart, eredmény sehol, a veszteség óriási emberéletekben és anyagiakban egyaránt. Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe érkezik, ahol a kínai vezetőkkel megvitatják az ukrajnai háború ügyét is. Talán ez a tárgyalás is közelebb visz a békéhez hiszen a kínaiak Oroszország legfontosabb partnerei. Kínának viszont százszor fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország a maga kudarcba fulladt háborújával Ukrajnában.

Mit akar az USA Ukrajnában?

Polonius
-
0
Mit akar az USA Ukrajnában?

Az Egyesült Államok külügyminisztere felvázolta az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború befejezéséről. Eszerint az USA mindenképp el akarja kerülni a harmadik világháborút, de nem kíván Ukrajna feje fölött dönteni.

Washington elképzelései szerint Ukrajna továbbra sem lenne a NATO tagja, de az USA és más NATO tagállamok annyira felfegyvereznék, hogy képes legyen magát megvédeni egy orosz agresszióval szemben.

Blinken igen pozitívan értékelte, hogy Németország Leopard tankokat szállít Ukrajnának. Az Egyesült Államok mindenképp egybe szeretné tartani a koalíciót Ukrajna mellett.

Mi legyen Ukrajnával?

Amerikai elképzelés szerint az Európai Unió tagjává válhatna Ukrajna, de a NATO nem vállalhat garanciát a határainak megvédésére. Oroszországnak a Krímet kivéve ki kellene vonni a csapatait Ukrajnából. A Krímet semmiképp sem tudja felszabadítani az ukrán hadsereg, az tehát Oroszország része marad, de demilitarizálni kellene nehogy onnan támadás érje Ukrajnát.

Moszkvából nézve az amerikai javaslat nonszensz, mert a Fekete tengeri flotta főhadiszállása Szevasztopolban van a Krímben. Putyin különben sem adhatna fel mindent Ukrajnában arcának és hatalmának elvesztése nélkül. Ezért Kissinger, a százéves ex külügyminiszter azt javasolja, hogy mindenképp tárgyaljanak Putyinnal, aki több mint 15 ezer atomfegyverrel rendelkezik. Blinken nem tart attól, hogy Putyin ezeket be is akarná vetni hiszen szerinte a NATO katonai fölénye olyan nagy, hogy a válaszcsapás végzetes lenne Oroszországnak.

Kérdés persze, hogy Blinken külügyminiszternek valóban ez az egyetlen elképzelése-e az ukrajnai háború megoldására?

Az ukrán vezetés egyre terjedő korrupciós botrányának időzítése azt mutatja, hogy Washington elszánta magát arra, hogy előbb vagy utóbb rendezze az ukrajnai háborút. Blinken Pekingbe készül, ahol sokkal fontosabb problémák várnak megoldásra. Kína komoly ellenfél, Oroszország nem az. A washingtoni hidegháborús diplomácia tesztje lesz Blinken pekingi utazása. Ha az USA és Kína közeledni kezd egymáshoz, akkor át kell értékelnie egész hidegháborús diplomáciai stratégiáját az Egyesült Államoknak. Ha megmarad a jelenlegi hidegháborús stratégia, akkor végtelenül elhúzódhat a háború Ukrajnában, és a NATO közelebb kerülhet a harmadik világháborúhoz, melyet Biden és Blinken állítólag el kíván kerülni.

Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Polonius
-
0
Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Peking 5,5%-os növekedést tervezett a tavalyi évre, de ebből csak 3% lett. Ez nemcsak Kínában kelt aggodalmat hiszen a világ második legerősebb gazdaságáról van szó, amely első a globális kereskedelemben. Yellen amerikai pénzügyminiszter találkozik a kínai miniszterelnök-helyettessel Davosban.

2,9% volt a GDP növekedése Kínában a negyedik negyedévben 2022-ben – írja a Reuters friss kínai statisztikára hivatkozva. Az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom ennél jobban növekedett, de minden bizonnyal a kedvezőtlen gazdasági adatok bírták rá a kínai vezetést arra, hogy megszüntesse a zéró tolerancia Covid politikát, amely ellen már a nagyon fegyelmezett kínai lakosság is lázadozott. A nyitás következtében a Covid halálozás megközelítette a 60 ezret Kínában – közölte a hivatalos Global Times. A kínaiak legnagyobb ünnepe, a Holdújév január végén kezdődik, ilyenkor százmilliók indulnak útnak, ezért a járvány veszélye rendkívüli mértékben megnőhet. Ezért a nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy idén az első negyedév gyenge lesz, de a másodikban beindulhat a dinamikus növekedés.

Erről beszélt kedden Davosban Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvard egyetemen végezte tanulmányait. A Global Times azt is megemlíti, hogy szerdán a kínai miniszterelnök-helyettes találkozik Davosban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel.

4,9%-os GDP növekedés 2023-ban

Kína GDP-je tavaly meghaladta a 120 ezer milliárd jüant – büszkélkedik a China Daily, amely ismerteti a statisztikai hivatal legfrissebb számait. Dollárban számítva az éves kínai GDP csaknem 18 ezer milliárdot ért el – 17,94 ezer milliárd a tavalyi eredmény. Mire számítanak az idén a szakértők?

A Reuters közvélemény kutatása 4,3%-os éves GDP növekedést tart a leginkább valószínűnek. Ez kínai mércével gyenge eredmény, de a világgazdaságot kedvezően befolyásolhatja hiszen másutt sok helyen recesszióval számolnak. Ha valóban beindul a kínai gazdaság, akkor az fokozhatja a globális inflációt pedig az utóbbi hónapokban ez lassult az Egyesült Államokban és az európai országok többségében.

1...8910...399. oldal a 39-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan