Kezdőlap Címkék Hernádi

Címke: hernádi

Hernádi kontra Wembley

Horvátországban eddig még nem váltott ki nagyobb érdeklődést, hogy Zágráb javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága Dubajban. Azaz: újra kiadják a nemzetközi elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A hír egyébként a horvát belügyminisztérium honlapján jelent meg. Ez a kétségtelen nemzetközi siker azonban semmi ahhoz képest, hogy a világbajnokság második helyezettje ma délután a Wembley-ben lép fel Anglia ellen.

Aggodalmaskodó hangnemet megütő cikkek sorozata jelent meg arról, hogy Rakitić (a vébé egyik horvát hőse) könnyebb sérülést szenvedett és talán be sem kerülhet a kezdő tizenegybe. És hogy mit mond Dalić, a szövetségi kapitány („Nem félünk senkitől sem!”).

A fociláz árnyékában alig jut hely Hernádinak és a mélypontra igyekvő horvát-magyar kapcsolatoknak.

A dubaji közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött, és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat.

Korábban Hernádi Zsolt egyszer már lekerült a szervezet körözési listájáról, de Horvátország augusztusban kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.

Az ügy kiinduló pontja, mint ismeretes az, hogy a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban vádat emelt Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, állítva: soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A per egyik bizonyítéka egy videó volt, amelyen az látszik, hogy Hernádi és Sanader egy zágrábi étteremben ül és egy cédula gazdát cserél.

Zágráb azóta többször is bíróság elé akarta állítani a Mol-vezért (tanúként, vádlottként),

de a magyar hatóságok nem tettek eleget sem a horvát, sem a nemzetközi követelésnek. Szintén nemzetközi fórumokon egyszer Magyarországnak, máskor Horvátországnak adtak igazat. Tény, hogy Hernádi nem nagyon utazgat külföldre.

Az eset károsan hat a két ország kapcsolatára és állítólag a két miniszterelnök, Orbán és Plenković nyári magántalálkozóján is erről esett a legtöbb szó. Olyannyira kulcskérdés lehet a Mol-ügy, hogy Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) minapi ülésén még meg is fenyegette a horvátokat:

„Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a

magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat.”

Ennél világosabban aligha lehet fogalmazni. Pedig néhány napja még úgy tűnt, hogy enyhül a feszültség Zágráb és Budapest között. A horvát külügyminiszter bejelentette: Magyarország mégis támogatja országuk csatlakozását az OECD-hez. Eddig éppen a Hernádi iránt tanúsított bánásmód miatt akadályozta.

Továbbá Orbán december elsején és másodikán részt vesz Zágrábban a Közép-Európai Kezdeményezés elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői találkozóján. Magyar miniszterelnök hivatalosan utoljára 2011 járt Horvátországban. Az más, hogy rendszeresen ott nyaral és a horvátoknak szurkolt a foci vébén.

Az Interpol legújabb döntése ismét egy fordulatot hoz az ügyben és Gruevszki mellett Magyarországnak immár még egy nemzetközileg körözött híressége van.

Mit csináljunk Hernádival?

A védelemnek a bíró személye elleni kifogásai miatt elhalasztották az INA-MOL néven elhíresült ügy újbóli tárgyalását a zágrábi megyei bíróságon. Ivo Sanader volt horvát kormányfőt korábban azért (is) ítélték tíz, majd 8 és fél évre, mert állítólag Hernádi Zsolt, a MOL elnöke 10 millió euróért megvesztegette és emiatt került a magyar cég irányító pozícióba az INA-ban. A horvát alkotmánybíróság végül is, bizonyítékok hiányára hivatkozva, megsemmisítette a jogerős ítéletet és újat rendelt el. Sanadert pedig addig is szabadlábra helyezték.

Függetlenül a halasztástól, Zágrábban úgy tudják, hogy a magyar fél három tételre alapozza Hernádi védelmét. Az elsőnek időhúzási jellege van és abból áll, hogy a védelem kérni fogja a tárgyalási anyagok magyarra fordítását. A második tétel tulajdonképpen a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak tavalyi döntése, amely szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a vádlott (Sanader) kenőpénzt fogadott el a Moltól, a koronatanú nem volt hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett. A MOL-vezér védelmének harmadik támasza a Fővárosi Törvényszéknek az a döntése, hogy elutasítja a horvát kérelmet, mellyel Hernádi kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben. Az indoklás: Hernádi Zsolt átadása idején nem látják biztosítottnak, hogy megkapná a tisztességes eljáráshoz való jogot. Így aztán, állapítja meg például a Jutarnji list is, a MOL-vezér Budapestről kísérheti figyelemmel a bírósági tárgyalást. Már, amikor az egyáltalán elkezdődik.

Az Ivan Turudić bírósági elnök elleni kifogásról a horvát Legfelsőbb Bíróságnak kell dönteni,

ezért lesz a halasztás másfél hónapos.

Zágrábi sajtóértesülések szerint a védelem pozícióját erősíthetik a kétoldali legfelsőbb politikai találkozók is. Orbán Viktor és Andrej Plenković utoljára nem hivatalosan augusztusban találkoztak Abbáziában. Az ilyen találkozók leggyakoribb kérdése, horvát kormányközeli források szerint, hogy „mit csináljunk Hernádival?”. Horvát részről azt követelik, hogy

jelenjen meg Zágrábban, a magyarok meg azt mondják, hogy hagyják őt békén.

A magyar félnek ezenkívül még vannak ütőkártyái. Ezek pedig gazdasági jellegűek. Horvát gazdasági szakértők szerint várható, hogy a közeljövőben elkezdik fejleszteni a rijekai olajfinomítót, több száz millió eurós beruházásról lenne szó. Ezzel egyidejűleg megváltoztatnák (leépítenék?) a sisaki finomító jellegét. A MOL-nak az a mottója, szintén a Jutarnji list szerint, hogy „amikor Magyarországon egy finomító működik, Szlovákiában is, sőt Szlovéniában egy sem, akkor Horvátországban miért lenne kettő, amely közül az egyik ráadásul még veszteséges is?”.

És akkor itt van még a koronatanú, egy bizonyos Robert Ježić, akiről nemcsak Budapesten és Genfben állították, hogy teljes mértékben hiteltelen tanú, hanem a horvát Alkotmánybíróság is, hiszen ezzel is indokolta a Sanader/Hernádi ügyben a perújrafelvételt. Nem titok, hogy Ježić annak idején éppen vizsgálati fogságban ült más ügyei miatt és nagyon is igyekezett fontos koronatanúvá válni. Másrészt az is igaz, hogy

Ježić egy időben sülve főve együtt volt Ivo Sanader miniszterelnökkel,

többek között a Marcellino nevű zágrábi étteremben, ahol a közismert videó is készült (Sanader, Hernádi meg egy papírcetli). Erről a felvételről állítják magyar részről, hogy montírozott és semmit sem bizonyít. A horvát ügyészség meg azt mondja, hogy videó nem is perdöntő, hanem az a tény, hogy Ježić svájci bankszámlájára megérkezett 5 millió euró, méghozzá egy ciprusi offshore cégtől, amely „mögött a MOL tanácsadója állt”. Márpedig annak idején is a MOL élén Hernádi állt.

Zágrábban lebilincselő fogadtatás várja Hernádit

Egy luxemburgi bíróság döntését sokféleképpen magyarázzák, a horvát fővárosban például úgy, hogy a MOL-vezért a magyaroknak ki kell adniuk. Addig is az Interpol tegye fel ismét a körözöttek listájára. Szeptemberben pedig meg találkozhat régi cimborájával, Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökkel, akinek pere (a MOL-INA vesztegetési ügyben is) akkor újra kezdődik.

2011: Egy Marcellino nevű zágrábi fogadó csendes zugában egy miniszterelnök és egy nagyvállalat vezére cserélt nemcsak eszmét, hanem – a titkos videófelvétel alapján – valami mást is. Mondjuk egy gyufásdobozt, amire valamiket ráírtak. Ez volt az egyik bizonyítéka annak, hogy Ivo Sanader akkori kormányfő 10 millió eurós megvesztegetési pénzt vett át Hernádi Zsolttól, a MOL akkor és mostani vezetőjétől. Ez volt állítólag az ára, hogy a magyar olajvállalat megszerezze az irányítást Horvátország egyik nemzeti büszkesége a szintén olajban és földgázban utazó INA felett.

Azóta Sanader már ült, majd elég nagy meglepetésre szabadon engedték és pereit újra tárgyalják, méghozzá szeptembertől. A gyanú a MOL-vezér ellen továbbra is fennáll.

A horvátok kérésére Hernádi felkerült az Interpol körözési listájára is, majd onnan lekerült. Közben a horvát kormányok egyre elégedetlenebbül nézték a

„MOL karjaiban vergődő INA-t”:

Enis Zebić a Szabad Európa Rádió zágrábi veterán tudósítója azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy Horvátországban általános az a meggyőződés, hogy a MOL irányítása alatt a horvát vállalat visszafejlődött. Például a magyarok nem fektettek be a fejlesztésbe és a kutatásba; habár erre szerződésbeli kötelezettségük lett volna nem modernizálták a két olajfinomítót, a rijekait és a sisakit. Sőt a Sisak városában levő finomító bezárását is kilátásba helyezték és az ottani munkavállalókat a kereskedelmi részlegekbe helyezték volna át. Horvát szakemberek és a média többször annak a véleményüknek adtak hangot, hogy

a MOL tulajdonképpen fel akarja számolni az INA termelését

és a horvát piacot a MOL magyarországi és szlovákiai finomítóinak a termékeivel lepné el.

Volt olyan szándék is, hogy a Plenković-kormány kivásárolná az INA-t a MOL-tól. Csakhogy erre nincs elegendő pénze. Egyik ötlet az volt, hogy privatizálják (magyarul: eladják) a Horvát Villanygazdaságot, csakhogy ez akkor felháborodást keltett, hogy gyorsan elálltak tőle.

Súlyosbítja Zágráb anyagi helyzetét, hogy a régió legnagyobb vállalata, az Agrokor több tízezer alkalmazottal közvetlenül a csőd előtt állt és kénytelenek voltak túladni rajta, főleg orosz bankok (Sberbank) javára.

Ilyen előzmények után került sor a luxemburgi székhelyű európai bíróság döntésére, amit Horvátországban úgy olvastak, hogy Magyarország kénytelen az illetékes horvát bíróságnak kiadni Hernádi Zsoltot, mert „az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták”. Ergo:

a horvát rendőrség ismét azt kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot.

Ivan Turudić, horvát jogszakértő szerint Horvátország a luxemburgi döntéssel szakmai és erkölcsi elégtételt kapott; Magyarországnak alá kell vetnie magát a bíróság döntésének, különben az unióval kerül szembetűzésbe. A szakember hozzátette: a Hernádi elleni ügy csak 2020-ban évül el, tehát van jócskán idő, hogy ezt sikeresen befejezzék.

Fotó: Youtube (ATV)

Teljesen egyetért Hernádi Zsolt horvát ügyvédjének értelmezésével Zamecsnik Péter, hangsúlyozva: szó nincs arról az Európai Unió bíróságának az ítéletében, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi. A  Független Hírügynökségnek leszögezte: az ítélet, amelyet ő is olvasott azt tartalmazza:

 

a magyar bíróságnak, ez esetben a Fővárosi Törvényszéknek arról kell döntenie, hogy kiadja-e Hernádit.

Úgy gondolja – információja ugyan erről nincs –, hogy a horvát hivatalos szervek a magyar hivatalos szervek útján intézik majd a dolgot, tette hozzá.

Felvetésünkre, hogy eddig mindig Hernádinak adtak igazat a magyar bíróságok, amikor eléjük került az ügy, Zamecsnik aláhúzta: kétfajta eljárásról van szó. Amit most a horvátok kommunikálnak az a kiadatással kapcsolatos, s nem magával az üggyel.

Az MTI jelentése szerint Laura Valkovic, Hernádi horvát ügyvédje a horvát hírügynökségnek azt mondta: az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki, hogy Magyarországnak ki kell szolgáltatnia Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hanem hogy Horvátország kiadatási kéréséről egy magyar bíróságnak kell döntenie.

Zágrábnak fő a feje, de nem Hernádi miatt

A magyar-horvát kapcsolatokat évek óta beárnyékoló INA-MOL ügy jelenleg Horvátországban csak azért nem vezető sztori, mert a déli szomszédnak sokkal nagyobb gondja van: a régió legnagyobb vállalatának, az Agrokornak a megmentése. Szinte minden áron.

Milan Gavrović, az egyik legismertebb horvát gazdasági szakértő a Független Hírügynökségnek kifejtette, hogy mostanság a közbeszédből kimarad az INA rendezetlen helyzete. Az előzményekről azt kell tudni, hogy a jobboldali Plenković-kormány úgy gondolta megoldani a horvátok számára tarthatatlan helyzetet, miszerint a MOL irányítja a horvát olajvállalatot, hogy ki akarta vásárolni a magyar részvényeket. Gavrović szerint ez az ötlet eleve komolytalan volt: semmilyen elemzés nem előzte meg és mindenki tudta, hogy nincs erre pénz. Akkor a kormány előállt a horvát villamosipar (Elektroprivreda) egy részének eladásával, de nem volt mersze meglépni ezt a lépést. Utána már arról kezdtek cikkezni, hogy tulajdonképpen minek ez a nagy felhajtás az INA körül, megéri-e ennyit vesződni vele.

Az INA benzinkutak hálózatává süllyedt

Gavrović emlékeztet arra, hogy a független Horvátországban az INA-t szinte szétlopták és természetesen semmit sem fektettek be, nemhogy a korszerűsítésbe nem, hanem a karbantartásba sem. Ennek súlyos következményei voltak. A kiutat egy stratégiai partnerben kezdték el keresni és a MOL-ban meg is találták. Hernádiék átvették a részvények irányító többségét. És a volt Jugoszlávia legnagyobb vállalata benzinkutak hálózatává süllyedt – mondja Gavrović, aki szerint ezt már kár visszavásárolni.

Most éppen új stratégiai partner után kutatnak (aki kivásárolná a MOL részvényeit). Az oroszok már ajánlatot is tettek, de a horvát kormány ettől ódzkodik az amerikaiak miatt.

Hernádi egyre szabadabb

Időközben kiderült, hogy az Európai Bíróság sem foglalkozik Hernádi Zsolt elfogásával. Az Európai Bíróságnak nincs mozgástere, ha egy tagállami hatóság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását – erre az ítéletre tett javaslatot a luxemburgi testület főtanácsnoka.

A horvát hatóságok előbb 2013-ban, majd két évvel később adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen a Mol–INA-ügyben, a magyar hatóságok mindkét esetben megtagadták ennek végrehajtását.

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsították meg a horvát hatóságok, hogy pénzzel megvesztegette Ivo Sanader horvát exkormányfőt annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot 2013-ban szökés veszélye miatt adták ki, mert a horvátok már akkor úgy látják, hogy a Mol-vezér nem akar megjelenni az ottani igazságszolgáltatás előtt.

A horvátok 2016 decemberében fordultak az Európai Bírósághoz – nem sokkal azután, hogy a Mol-vezér lekerült az Interpol körözési listájáról.

Agrokor

Vissza Horvátországba. Aki az Adrián nyaralt, bizonyosan vásárolt már a Konzum áruházlánc valamelyik üzletében, vagy ha csak Vajdaságba ruccant át ott is betérhetett az IDEA-ba, amely a Konzum szerbiai neve. De a legnagyobb horvát vállalatnak, az Agrokornak Szlovéniától kezdve Macedóniáig vannak érdekeltségei.

A független Horvátország első elnöke Franjo Tuđman idejében lett a ma 67 éves Ivica Todorić és az Agrokor igazi nagyhatalom nemcsak Horvátországban, hanem a Balkán jelentős részén is. Fénykorában csaknem 60 ezer alkalmazottja volt.

2016-17-ben az Agrokor csőd közelébe került és megtalálták a hamisított számlákat is. A horvát kormány megszavaztatta a parlamenttel a Lex Agrokort, amely elvben lehetővé tette, hogy állami pénzből mentsék meg a süllyedő zászlóshajót. Azóta már az óriásvállalat élére kinevezett kormánybiztos, majd egy miniszter is lemondott. A fényűző életmódhoz szokott Todorić pedig Londonban várja a kiadatását. Ha visszaküldik hazájába, valószínűleg börtönben végzi.

Milan Gavrović azt mondja, hogy amikor egy nagy vad esik áldozatul, akkor rendre megjelennek a hiénák is. Az ügy megoldására azonnal felajánlotta segítségét egy amerikai alapítvány (Knighthead).

A horvát kormány azonban nem akar külföldről több hitelt, saját tartalékai meg nincsenek. Nem marad más hátra – véli a horvát gazdasági szakértő – minthogy a vállalat vagyonából kártérítsék a külföldi hitelezőket, a hazaiak meg vessenek magukra.

Gavrović szerint úgy tűnik, hogy az amerikaiak és az oroszok (ők a legnagyobb hitelezők) megállapodtak egymás között; ki mit vesz magához. Az Agrokor tehát tovább fog működni, csak már nem lesz horvát tulajdonban.

Nem nyomoznak Hernádi és Garancsi ellen – Levélváltás Szabó Tímea és Polt Péter között

0

Írásban kért választ Szabó Tímea független képviselő Polt Péter legfőbb ügyésztől, a Puncs.hu portált üzemeltető Dating Central Europe számára nyújtott támogatással kapcsolatban. Polt Péter válaszolt, s amint az a levélváltásból kiderült, nyomoznak is, meg nem is.

Szabó Tímea  levelében leírta, hogy az Európai Unió által  Magyarországon 2009-ben, 130 milliárd forinttal elindított Jeremie program forrásainak elosztásával kapcsolatban több probléma is felmerült az utóbb i időben, amelyek miatt az Európai Bizottság több milliárd forintos büntetést is kiszabott.

Több újságcikk is foglalkozott már a program visszásságaival .

Az uniós ellenőrök kifogásolták például azt, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője egy szexpartner-kereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott uniós források felhasználásával.

Az egyik ilyen oldal a Dating Central Europe tulajdonában lévő puncs.hu amely az utóbbi időben meglehetősen nagy társadalmi felháborodást váltott ki a prostitúcióra buzdító köztéri plakátjaival . Az NGM korábban azt közölte, hogy a jogszerűtlen támogatások miatt büntetőeljárások i s indultak.

Szabó Tímea arra kérte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy a fenti üggyel kapcsolatban az alább i kérdésekre szíveskedjen válaszolni : Hány büntetőeljárás indult a Jeremie-program szabálytalanságai miatt? Történtek-e vádemelések? Indult-e nyomozás Gran Kockázati-tőkealap által nyújtott támogatásokkal kapcsolatban? Ha nem, akkor mi ennek az oka? Vizsgálta-e az ügyészség a Dating Central Europe számára nyújtott támogatást? Különös tekintettel arra, hogy ez a vállalkozás jelenleg prostitúcióra buzdító köztéri plakátkampányt folytat a számára nyújtott támogatás felhasználásával.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Polt Péter levélben válaszolt a független képviselő felvetésére. A legfőbb ügyész közlése szerint a NAV Bűnügyi Igazgatósága nyomozást rendelt el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. A gyanú szerint ugyanis a kihelyezett befektetések egy részét a gazdasági társaságok nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően használták fel.

A nyomozás tart, annak határidejét a Legfőbb Ügyészség 2018. január 26-ig meghosszabbította.

Egy másik feljelentés Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen irányult. Ifj. Tényi István a 444.hu cikke alapján

Hernádi saját rokonának és régi üzlettársának, Garancsi Istvánnak is osztott pénzt.

Polt Péter közlése szerint a feljelentés alapját képező cikk – és ily módon a feljelentés sem – nem tartalmazott költségvetési csalásra utaló és ezzel összefüggésben vagyoni hátrányt okozó adatokat. Ezért a Fővárosi Főügyészség a feljelentést elutasította.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK