Kezdőlap Címkék Gimnázium

Címke: gimnázium

Gyürkőzz János, rohanj János!

Nincs már miért aggódniuk a magyar embereknek: Áder János előkerült.

Ez azért jó hír, mert az államfőnek az elmúlt hetekben nyoma veszett. Nem szólalt meg egyszer sem a választás előtt, és utána is hallgatott. Pedig sokan várták, hogy mondjon valamit. Nem mintha korábban közéleti dolgokban beszédes lett volna. Épp ellenkezőleg: beszédesen hallgatott az egész országot beborító gyűlöletkampányról, nem mondta el mi a véleménye a migránsozásról, a Soros elleni uszításról, a civilek elleni támadásokról.

A kormányig elérő korrupcióról, vagy arról, hogy vannak jó magyarok, akik ezért levélben is szavazhatnak, míg más magyarok, akik kevésbé megbízhatók kénytelenek száz kilométereket utazni. Hogy talán törvényes, de morálisan biztosan necces, ha egyetlen romos házba kétszáz ukrán ember van bejelentve.

És a választás után is kellett volna mondani valamit. Mert sokan úgy érzik, hogy becsapták őket. Ha lenne hozzá szeme Áder Jánosnak, vagy érdekelné egyáltalán, akkor látnia kellene, hogy ennyire megosztott még soha sem volt ez az ország.

Ezért lett volna elvárható, hogy az államfő, aki a többi között azért kapja a fizetését, hogy a nemzet egységének megteremtésén munkálkodjon, elmondja a véleményét azokról a dolgokról, amelyek megosztják a nemzetet. Próbáljon tenni ez ellen, de legalább nyugtatni az indulatokat.

Áder János most előkerült. Épségben, egészségesen. S ha már így alakult, kedvenc témájáról, a klímaváltozásról tartott előadást a Szentendrei Református Gimnáziumban. Ami, mint tudjuk, nagyon fontos dolog, tulajdonképpen nem is nagyon értjük, hogy miért nincs Magyarországon környezetvédelmi minisztérium. És ha nincs, akkor egy olyan elkötelezett környezetvédő, mint Áder János, miért nem teszi ezt szóvá. Miért nem mondott semmit a városligeti környezet – mondjuk így – átalakításáról, a Római-parton tervezett változtatásokról. (Pusztítást akartunk írni, de az nagyon durva lett volna.)

Tudjuk persze, hogy Áder János nem hétköznapi ember. (Ha az volna, akkor bármelyikünk lehetne köztársasági elnök.) Áder a miénknél távolabbi horizontokra néz, a mi hétköznapi, földszintes észjárásunknál nagyobb távlatokban gondolkodik.

Ezzel együtt, miközben nem győzzük hangsúlyozni, hogy az emberiség jövője szempontjából mennyire fontos a környezet állapota, néha jólesne, ha Áder János a mi földi dolgainkról is mondana valamit. Már csak azért is, hogy ne csak a Föld, de Magyarország társadalmi klímája is élhető legyen. Hogy azok a középiskolások, akiknek most előadást tartott, akkor is Magyarországon maradhassanak, ha közben Európában szeretnének élni.

Híján a perspektívának

0

A Fidesz itteni fiókpártjai szőröstül-bőröstül eladták lelküket a mai magyar hatalomnak (ennek ocsmány kifejeződése volt Kelemen Hunor udvariatlan gesztusa Karácsony Gergely ellenzéki miniszterelnök-jelölt itteni látogatásakor), elképzelni sem tudják, hogy nem a Fidesz és vezére győz, de mi lenne, ha mégis? Mi lenne, ha április 9-én ellenzéki győzelemre ébrednénk? Értem én, hogy ez a kevésbé valószínű forgatókönyv, de azt is biztosan tudom, hogy kisebbségben kétszeresen káros a kalandorpolitika (hogy politikai gengszterizmust ne mondjak).

Mondhatni, business as usual, minden a maga útján halad a politikában, csak a globális fölmelegedés okozta márciusi tél (?) zavar bele az ügymenetbe, pedig dehogy. Semmi nem az, aminek lennie kellene, és a perspektíva, a be-, és főként a kilátások ködösek, mit ködösek, egyenesen sötétek. Igen, a perspektíva – azaz a perspiciere, az át- és előreláthatóság – hiánya jellemezi a politikát, annak minden bugyrát és szegletét.

A körkörös politikai burkok nézőpontjából szemlélve azt láthatjuk, hogy – Caragiale fantáziáját überelve – a mindenestől kiszámíthatatlan amerikai elnök, aki nem mellesleg az észak-koreai diktátorral készül találkára, üdvözli a kínai életfogytig tartó elnökség bevezetésének „perspektíváját”, de nem gratulál Putyin, „fergeteges” (és mindenben szabálytalan) újraválasztásához, holott nemrég nagyon is barátkoztak, amiből mára csúnya vádtömkeleg állt össze ellene. Védővámokat vezet be európai és kínai nagyvállalatok ellen, és továbbiakkal fenyeget, inkább eddig lojális staff-ját meneszti, csakhogy felelőtlen üzelmeit, mantraként ismételgetett rögeszméit követhesse. Szemben, nemcsak a nemzetközi joggal és kereskedelmi renddel, hanem az üzleti racionalitással is. Úgyhogy nehéz eldönteni, hogy – mondjuk a brit-orosz kémkonfliktusban – lehet-e számítani az USA-ra, vagy sem, és hogy merre is tart a világrend(etlenség).

Közelebb hozzánk, a román kormánypártok továbbra sem kormányoznak, hanem újabb fejezetét támogatják a Iordache-Nicolicea-Márton parlamenti különbizottság (i)gazságszolgáltatás-, még pontosabban, jogállamiság elleni támadásainak. Ezt újabb és újabb át nem gondolt törvénytervezetek formájában szórja a bizottság, taposóaknaként – először az Alkotmánybíróság, majd siker, esetleg részletes siker esetén – az elnök és az országos törvénykezés mezejére. A borzongató perspektíva, mely miatt Dragnea és társai álma nyughatatlan, a korrupciós vádak, és ugyan ezek teszik, hogy a Fidesz itteni fiókpártjai a leghatározottabban ellenállnak a korrupció-ellenes föllépésnek, kitartanak az egyre kevésbé vállalható PSD-ALDE koalíció mellett. Ezzel viszont az ellenzéket hívják ki, és azután nem is csoda, ha az játssza ki a nacionalista, kisebbségellenes kártyát. Mi más lenne az Ab-hoz fordulás gesztusa a vásárhelyi katolikus gimnázium létrehozását – félig-meddig szabályosan, viszont az Ab által alkotmányellenesnek ítélt – statuáló törvény okán, ha nem a politikai bosszú, ami a kormánypártiságnak jár ki?

A katolikus gimnázium „esete” viszont jól kifejezi a rommagyar politikai pártok perspektívahiányát, szűklátókörűségét is. Történt ugyanis, hogy azért, hogy elfödjék azt, a már régen kijavítható téves tanácsi határozatot, mely a gimnáziumot eredetileg létrehozta, hogy a tetteseket mentegessék, ráléptek a „járhatatlan útra”, össze-vissza kommunikáltak és kapkodtak fűhöz-fához, közben nem egyszer megtévesztve szülőket, diákokat, egyházat és az egész közösséget is. Az ügy egyik emlékezetes epizódja volt, amikor Orbán Viktor telefonon fordult Liviu Dragneához, és utána a rommagyar és királyi magyar médiák büszkén jelentették, hogy a dolog rendeződött (consider it done, dőltek hátra sokan, és már csak egy feketét kértek, ráadásként), felejthető. Hisz, íme Orbán megvéd és kisegít, ugrik egy jó szóra és sikeresen intézkedik. S hogy mégsem ment, jött a parlamenti, azaz törvénytervezetekkel elkövetett maszatolás, több felvonásban. Először egy lényegében mezőgazdasági (sic!) salátatörvény részeként próbálták becsempészni a gimnázium-alapítást, azután külön törvénnyel, sikertelenül. Pedig, ha a diákok és szülők érdekeit tekintik, és nem a politikai erődemonstrációt, egy új helyi határozattal, és tanfelügyelőségi-minisztériumi koordinációval rendezni lehetett volna az ügyet. Jellemző módon erre javaslatot is tettek jogászok, de szóba sem került tanácsaik megfogadása, hiszen az a tévedés, de legalábbis az inkompetencia, beismerésével járt volna, és a felelősök megnevezésével.

Kampány van Magyarországon, és persze itt is, aránytalan eszközökkel, részrehajló médiával, és a hatalomnak kedvező választási szabályozások mellett, egy félrebillent mezőnyben, mely a hatalom számára lejt, és mely mégsem tekinthető lefutottnak. Érdekes fejlemény Hódmezővásárhely – az egyik fővezér fieff-je – ahol az ellenzéki összefogás eredményt hozott, a minden eszközzel megtámogatott uralkodó párt polgármester-jelöltje veszített, egy jól kommunikáló, jó kiállású függetlennel szemben. Az ellenzék ezután, mintha felrázódott volna, és az utolsó percben keresi az egyezségkötés, a kölcsönös visszaléptetések lehetőségét (listáikat ugyanis már regisztrálták), hiszen a közvéleménykutatások „kormányváltó hangulatot” jeleznek, egy jelentős többség (usque 56%) elérkezettnek gondolja a kormányváltást és ez bizalmat ad az ellenzéknek. A bizonytalanok vagy rejtőzködők (racionálisan érvelhető, a mérések alapján, hogy a kormánypártokat fölülmérik, hogy a bizonytalanok és preferenciával nem rendelkezők között több a váltást óhajtó), jó mozgósítás mellett, leválthatják a nemrég még minden megszállt pozíciójukban bebetonozottnak tűnő hatalmasokat.

Ha Orbán nem talál új témát, és a csőre töltött migráncsozást-sorosozást csak nyílt fenyegetéssel tudja kiegészíteni (vajon nem máris érződik, hogy Finkelstein halott? De Fico sem a régi, és Kaczynski-testvér lengyelkéi csak biodíszletei a kampánynak) az kevés lehet. Ha a többség elhiszi, hogy az Orbán-rendszer leváltható, győzelemre vihet egy, olyan politikai konglomerátumot, melynek működéséről, perspektívájáról alig tudhatunk bármit is. Legföntebb reménykedhetünk, hogy nem folytatja az orbáni ámokfutást, a sehova nem vezető Nyugat-ellenességet, Putyin-Erdogan-pártiságot, visszavenne a korrupcióból, stb., de ez talán kevés a jó kormányzás ígéretéhez.

És akkor itt ajánlok egy gondolat-kísérletet. A Fidesz itteni fiókpártjai szőröstül-bőröstül eladták lelküket a mai magyar hatalomnak (ennek ocsmány kifejeződése volt Kelemen Hunor udvariatlan gesztusa Karácsony Gergely ellenzéki miniszterelnök-jelölt itteni látogatásakor), elképzelni sem tudják, hogy nem a Fidesz és vezére győz, de mi lenne, ha mégis? Mi lenne, ha április 9-én ellenzéki győzelemre ébrednénk? Értem én, hogy ez a kevésbé valószínű forgatókönyv, de azt is biztosan tudom, hogy kisebbségben kétszeresen káros a kalandorpolitika (hogy politikai gengszterizmust ne mondjak). Ma a Fidesz itteni fiókpártjai, és sajnos általuk az egész közösség, ha akarja, ha nem, spárgában áll, egyfelől a bukaresti már-már vállalhatatlan hatalom, másfelől pedig a budapesti akarnok között. Márpedig a spárga egy fárasztó és perspektivikusan, szétszakadással és padlótfogással fenyegető pozíció, merev és kilátástalan.

Nehéz a hosszan kitartott spárgából szerencsésen talpra állni, a meggémberedett tagokat megfelelő izomtónusba hozni és dinamikus mozgásra bírni, ráadásul az önállóság hiánya, politikai sakkvakságot okoz, zavarodottságot és tanácstalanságot. Csak egy példa a nagybányai, ahol a börtönviselt (vajon ki tudhatja, milyen jogi, vagy titkos egyezségek nyomán szabadult?) polgármester magyar gimnázium elleni kirohanását támogatta (ki tudhatja milyen háttéregyezségek és milyen potenciális hasznok reményében), első körben, a helyi rommagyar szervezet, és az igazgatónőt csúnyán fenyegetve győzködte (sőt nyilvános közleményben szólította föl!) a támadás elhallgatására. Azután, központi figyelmeztetésre, legalábbis egyelőre, vissza úsztak a Rubiconon.

Csakhogy „a kocka el van vetve” és könnyen arra ébredhetünk egy áprilisi hétfőn, hogy a kalandorpolitika beérett és iránytű, meg perspektíva nélkül pislogunk „kancsalul festett egekre”.

Magyari Nándor László

 

Lapszem – 2017. december 23.

0

Szombat van, ne felejtse el felköszönteni Viktória nevű ismerőseit, de addig is nézzük, miről írnak a mai újságok.

Orbán cikke a Magyar Időkben

Meg kell védenünk a keresztény kultúrát címmel írt cikket Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Időknek. Ebben többek között azt írja: karácsony közeledtével „különleges állapotban végezhetjük el az év végi számvetést, és gondolhatjuk újra, hogy mi dolgunk lesz a következő évben a világon”.

Azt is írja:

„Mi, magyarok joggal tekintünk magunkra keresztény nemzetként.”

Szerinte a keresztény kultúra a magyar fenntartó erő forrása, az „európai élet fundamentumai” pedig támadás alatt állnak.

Újra csúcson a gimnáziumok népszerűsége

A Magyar Nemzet összesítése szerint a kormány szándékai ellenére az elmúlt évekhez hasonlóan a 2017/2018-as tanévben is rekordot döntött a gimnáziumba járó diákok aránya. A KSH pénteken publikálta az idei tanévre vonatkozó legfrissebb adatokat, ezekből jól látszik: míg

a gimnáziumokba járók száma egy év alatt közel háromezerrel nőtt,

addig a szakgimnáziumba (a korábbi szakközépiskolákba) járóké több mint ötezerrel csökkent.

Furcsa céget támogat az állam

A Népszava szerint kétes múltú vállalkozóhoz kapcsolható kft.-t támogat 450 millióval az állam. A történet egyik szereplője Kósa Lajos feleségének cégvásárlásához is köthető. A cég a támogatást szinte azonnal megkapta tavaly áprilisi alapítása után a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.

Öngyilkosság egy budapesti kórházban

A Blikk szerint kiugrott a hetedik emeletről egy beteg az egyik fővárosi kórházban. Egyelőre nem tudták azonosítani. A lap szerint a pszichiátriai osztályról szökhetett ki.

Lapszem – 2017. november 3.

0

A hét utolsó munkanapján a Győzők ünneplik névnapjukat, és szép, napos időre lehet számítani. Délután 12 és 17 fok között lesz a hőmérséklet. Addig is itt a friss lapszemle, vegyék, vigyék.

Magyar Nemzet: Fekete-Győr András: Nagyobb esélyem van a győzelemre

A Momentum minden választókerületben a Fidesszel küzd meg, ez az egész ügy csak egy műbalhé – mondta egy interjúban Fekete-Győr András a Magyar Nemzetnek arról, hogy a napokban vitába keveredett Juhász Péterrel, az Együtt elnökével, mert mindketten a budapesti 1. körzetben indulnának a választáson. A Momentum elnöke szerint hat hónappal a választás előtt nagyon korai még arról beszélni, hogy ki milyen erős egy adott körzetben, ő pedig csak a budapesti 1. körzetben tud elindulni „felelős szívvel”, mert minden ide köti. Arról is beszélt, hogy azt még nem döntötte el, hogy fog-e nyilvánosan vitázni Juhász Péterrel, de mindenképpen leül vele személyesen beszélgetni.

Fekete-Győr szerint előrerohan, aki parlamenti matematikáról akar vitázni, de hisz abban, hogy vele jobban tudnak azonosulni a választókerület konzervatív polgárai, így nagyobb esélye van a győzelemre a Fidesz jelöltjével szemben.

Népszava: Eltűnt húszezer gimnazista

Korántsem csupán demográfiai okai vannak annak, hogy az elmúlt 12 évben sosem volt olyan kevés érettségiző diák, mint most – írja a Népszava. A lap szerint majdnem húszezerrel csökkent a gimnáziumba járó diákok száma az elmúlt nyolc évben: míg a 2009/2010-es tanévben 201,2 ezer középiskolás kezdte gimnáziumban a tanévet, addig 2016/2017-ben már csak 181,8 ezer gimnazista szerepelt a statisztikákban (a számok a nappali oktatásban résztvevőkre vonatkoznak). Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy gondolja, hogy a számok alakulásának mintegy 25 százaléka vezethető vissza demográfiai okokra. A lapnak azt mondta, hogy az arányokban már megmutatkoznak a kormányzati törekvések is, miszerint egy jó szakma többet ér egy átlagos gimnáziumi érettséginél.

Magyar Idők: Kormánybuktatás és felforgatás a cél?

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Időknek arról beszélt, hogy a Soros György által támogatott civil szervezetek sem mentesülhetnek Magyarország törvényei alól. Azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) közérdekű bejelentéssel fordul a Fővárosi Főügyészséghez, hogy vizsgálják meg, egyes törvénytelenségre, bojkottra buzdító civil szervezetek a civiltörvény hatálya alá tartoznak-e.

Szerdáig 58 civil szervezet regisztrált, de 23, általában Soros György által finanszírozott szervezet indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és közülük 15 nem tüntette fel magát sem ezen, sem a bíróság által létrehozott felületen. Soltész szerint az, hogy a Soros-közeli szervezetek bojkottálták a civiltörvényt, megerősítheti a gyanút, hogy céljaik között szerepel a felforgatás és a kormány megbuktatása.

Magyar Hírlap: A munkaerőpiacon kiemelten fontos az állások megőrzése

A három leghátrányosabb megyében a felénél is kevesebbre csökkent azok aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni, a bérnövekedés és az adócsökkentés itthon tarthatja a fiatalokat – írja a Magyar Hírlap. A magasabb bérek újabb ösztönzést adnak, a keresetek emelkedése elősegíti az országon belüli mobilitást is, a bérfelzárkózás pedig tovább segítheti a magyar munkaerő itthon tartását – nyilatkozta a lapnak Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Elmondta, hogy az ország három leghátrányosabb helyzetű megyéjében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád) a felénél is kevesebbre sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt hét évben.

Diákokat rendelt a határra a kormány

0

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint

nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni

– tette hozzá. Eddig csak arról lehetett hallani, hogy a kormány „ehetetlen moslékkal” élelmezi a határon szolgáló rendőröket és katonákat, de van lejjebb, hiszen „szinte gyerekeket” visznek a határra, akiknek semmi sem jár – fogalmazott.

Hozzátette, ha igazak a hírek, akkor a diákok jövő január elejéig is maradhatnak a határon, a tavalyi télen pedig már lehetett látni, hogy a kormány mennyire becsüli a határon állomásozó magyar katonákat rendőröket: nem, hogy fűtött szállás, sokaknak még egy sátor vagy pokróc sem jutott.

A DK szerint

a kabinetnek gondoskodnia kell arról, hogy a kivezényelt diákok tudjanak tanulni

vagy szabadidős programokban vehessenek részt, dolguk ugyanis nem lesz. Az utóbbi időben a déli határon lényegében egyetlen egy menekült sem érkezett az országba, ráadásul „Soros Györgyöt sem látták a környéken lángvágóval ólálkodni” – fogalmazott Vadai Ágnes.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK