Kezdőlap Címkék Emberi Erőforrások Minisztériuma

Címke: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Büntetésként élnék meg a diákok a tanév meghosszabbítását

Vekerdy Tamás semmiképpen sem tartaná jónak a tanév meghosszabbítását, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint pedig átgondolatlan a javaslat, amellyel a Népszava értesülései szerint a kormány megváltoztatná jövő évtől a tanév rendjét. Az Emmi arra hivatkozva cáfol, hogy a táboroztatás nem változtatná meg a tanév rendjét, így az nem is lenne hosszabb.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy semmiféle szakmai egyeztetésre nem kérték fel a szakszervezetet, így ő is csak a sajtótól értesült arról, hogy újra napirenden van a tanév meghosszabbítása. Már tavaly is napvilágot láttak hírek erről, de akkor sem derültek ki konkrétumok, végül pedig elhalt az ügy – mondta.

A Népszava cikke szerint a kormány azzal indokolná a tanév rendjének megváltoztatását, hogy sok szülőnek nehézséget okoz a hosszú nyári szünet alatt megoldania a gyerekek felügyeletét. Ezen a terhen a lap szerint iskolai keretek között szervezett, két hetes, „táborszerű” foglalkozással akarna könnyíteni a kormány.

Szűcs Tamás elmondta, hogy

valóban létező problémáról van szó,

de első körben azért fel kellene mérni, hogy mekkoráról. A PDSZ elnöke úgy gondolja, hogy egy nagyon egyszerű kérdőíves megkérdezéssel ki lehetne deríteni, hogy mennyire lenne igény a szülők részéről a hosszabb iskolai felügyeletre.

Ha ez megvan, akkor lehetne kidolgozni, hogy milyen módszerrel történjen mindez. Szűcs Tamás szerint lehetetlen, hogy egyszerű kormányrendeletben dönteni lehessen erről, hiszen számos munkajogi és egyéb kérdést felvet. A szakszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a tanárok munkája nem ér véget az utolsó tanítási nappal, június 15-én, hiszen ezután még számos feladatuk van a tanév lezárásával kapcsolatban. Ha erre az egyébként is sűrű időszakra még két hét táboroztatást beiktatnának, az nagyon megnövelné a pedagógusok terheit és később tudnának szabadságra menni.

A Népszavában közöltek alapján ráadásul nem normális tanórákban kéne gondolkodni, hanem olyan foglalkozásokban, programokban, amelyek ettől eltérő módon kötik le egész napra a gyerekeket. Értelemszerűen erre jó előre fel kellene készülni.

„Le kellene kötni egy iskolányi gyereket tíz napon keresztül. Nem tudom, hogy erre fel tud-e készülni a pedagógustársadalom év végén”

– mondta.

Jelentős anyagi terhekkel is járna a javaslat megvalósítása, hiszen mivel nem normális tanítási napokról van szó, ügyeleti és készenléti díjat is fizetni kellene a pedagógusoknak. A PDSZ elnöke szerint kérdés, ki finanszírozná mindezt.

Az is felmerül Szűcs Tamás szerint, hogy hogyan lehetne a plusz munkaterhet arányosan elosztani a tanárok között, és mi lenne a szabadságokkal, amelyekről a jogszabályok előírják, hogy csak tanítási szünetekben lehet kiadni. Ha két héttel kitolódna a tanév, sokan nem is tudnák kivenni az összes szabadságukat a rövidebb nyári szünet miatt.

Diákok a vakáció szót írják a táblára az utolsó tanítási napon a debreceni Hunyadi János Általános Iskolában 2017. június 15-én MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Arra a kérdésre, hogy a gyerekek oldaláról mit jelentene mindez, Szűcs azt válaszolta, hogy szerinte

lehetetlen lenne eladni úgy a plusz két hetet, hogy ne büntetésnek érezzék azt a diákok.

Még ha nem is a tanév meghosszabbításának neveznék a „táborszerű” foglalkozásokat, a gyerekek akkor is annak éreznék, és nem a nyári szünet remek indításának. Hiszen a tanév végének közeledtével már mindenki nagyon várja, hogy kiszabaduljon az iskolai falai közül, amiben az is közrejátszik, hogy már most nagyon meleg van.

Szerinte egyébként sem jó megoldás, ha az egész rendszerre akarnak ráhúzni egyetlen megoldást.

„Ez egy nagyon átgondolatlan ügy”

– összegzett a PDSZ elnöke. Hozzátette, hogy ugyan nem látták a részleteket, de magát az elvet és a tervezett megvalósítást is ellenzik az eddig napvilágot látott információk alapján, annál is inkább, mert nem előzte meg egyeztetés.

Vekerdy Tamás gyerekpszichológus nem szerette volna részletesen kommentálni a tervet, amíg nincsenek pontosabb információk, annyit azonban elmondott, hogy

semmilyen formában nem tartja jó ötletnek a tanév meghosszabbítását.

Szerinte Magyarországon túl meleg van nyáron ahhoz, hogy ilyen módon változtatni lehessen a tanév rendjén. Illetve arról beszélt, hogy ez a központilag szervezett táborozás eleve rosszul hangzik. „Nem is értem, mi ez” – mondta arról, hogy nem látja szükségét gyerekek államilag szervezett táboroztatásának.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkerestük a kérdéseinkkel. A minisztérium végül kiadott egy közleményt, melyben azt írják, hogy a Népszava cikkében leírtak „nem igazak”. A tárca nem tervez változtatást a tanév hosszát illetően, a 2018/2019-es tanév rendje változatlan marad, és várhatóan a napokban meg is jelenik a Magyar Közlönyben. „Ennek megfelelően a kormányzati támogatással működő nyári táboroztatási programok nem lehetnek kötelezőek,

az ingyenes részvétel egy lehetőség a gyermekek és a családjuk részére”

– írták.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a cáfolat ellenére mégiscsak napirenden van a táboroztatás kérdése, csak nem számítana bele a tanévbe, és nem lenne kötelező. „Az érintett pedagógusok juttatásban részesülnek, a részvétel számukra sem kötelező” – zárják a közleményt, amelyből az még mindig nem derül ki, mit takarnának a „táboroztatási programok”, és hogyan tervezné őket lebonyolítani a kormány.

Új kormányzati struktúra – lépés az elnöki kormányzás felé?

Pénteken az Országgyűlés elé terjesztették a Fidesz vezető politikusainak nevében azt az új kormányzati struktúrát, amellyel a Fidesz-KDNP a harmadik ciklusának nekivág. A képviselők el is fogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormányban ismét tíz tárca működik majd. A változások viszont arra is utalhatnak, hogy Orbán Viktor tett egy lépést az elnöki kormányzás felé.

Ilyen változások lesznek

A magyar választók által az áprilisi választáson kijelölt célokhoz igazodik az új kormány struktúrája, amely biztosítja, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa az Országgyűlésben. Hozzátette, hogy alapvetően megmarad a korábbi struktúra, csak kisebb módosítások lesznek. A legfontosabbként említette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba szervezik azokat a feladatokat, amelyek

egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek.

A sok kritikát kapott Emmivel kapcsolatban azt mondta, hogy a következő években kiemelt figyelmet szentelnek az egészségügyi fejlesztéseknek, különösen a főváros térségében. Megerősítette, hogy a felsőoktatás felügyeletében, irányításában lesznek változtatások. A honvédelem területén a rendszerváltás óta példa nélküli haderőfejlesztésről beszélt, és az is kiderült, hogy az Információs Hivatal visszakerül az Igazságügy Minisztériumhoz Miniszterelnökségtől.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatról szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén
MTI Fotó: Kovács Tamás

Továbbra is tíz minisztérium lesz

Mielőtt az Országgyűlés plenáris ülésén napirendre tűzhették volna a minisztériumok kérdését, formálisan a törvényalkotási bizottságnak kellett rábólintania arra az előterjesztésre, amely a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot vitára bocsáthatta volna. Gulyás Gergely tíz minisztériumot nevezett meg, amelyek felállításáról – a házszabálytól eltérve – , már pénteken szavaznia kellett a Háznak. A javaslat természetesen zöld utat kapott, noha néhány ellenzéki képviselő szóvá tette például, hogy az egészségügyet, az oktatást, a környezetvédelmet, az önkormányzatiságot hiányolja a kormányzati feladatok felsorolásából, és

a kormányzati struktúra erős centralizálást, a miniszterelnök szerepének további erősödését mutatja.

Erre a kijelölt kancellária miniszter úgy reagált: „a következő kabinet nemzeti kormány lesz”. Hogy ez mit jelent, egyelőre csak találgatni lehet.

Ezek után péntek reggel a képviselők azonnal a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról tartottak összevont vitát. Mindenek előtt arról kellett dönteniük, hogy elfogadják-e az új minisztériumok elnevezését, amelyet meg is tettek 127 igen szavazattal, 35 nem ellenében.

Ez alapján az új kormány minisztériumai ezek lesznek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy

az Európai Unió legkevesebb, tíz minisztériumából álló kormánya jön így létre.

Így segítik a miniszterelnök munkáját

Saját munkaszervezetet állítanak fel Orbán Viktornak. A törvényjavaslat ugyanis rögzíti, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik majd a következő években. Ez a két „háttérintézmény” lesz az, amelyen keresztül a kormányzati tevékenység irányítását kívánja ellátni személyesen a miniszterelnök.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető leendő miniszter
MTI Fotó: Kovács Tamás

Ennek értelmében alighanem más szerepkör vár majd a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyre is.

Megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége, ami korábban Lázár János dolga volt,

az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ – a Kormányiroda – szervei között.

Lépés az elnöki kormányzás felé?

A benyújtók hangsúlyozták, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. Hogy ez miként befolyásolja majd az újonnan felállított minisztériumok és az oda kinevezett miniszterek tényleges szerepét, alighanem majd csak a napi munka során derül ki. Nehezen elképzelhető, hogyan lesz képes az elvártnak megfelelően, gyorsan reagálni az élet napi kihívásaira például egy olyan gigaszervezet, mint amilyen az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a maga szinte áttekinthetetlenül sokoldalú feladatkörével.

Az államigazgatási kérdésekben jártas informátorunk viszont úgy látja, az a bejelentés, miszerint Orbán Viktor közvetlenül is részt kíván venni a kormányzat napi ügyeiben, az

a korábbitól eltérő miniszteri felelősséget feltételez.

Kézi vezérlésre, jóval szerényebb szakmai kompetenciára számíthatnak a kormány tagjai. A miniszterelnök a két szakmai helyettesén keresztül irányítja majd a kormány tagjait. Pintér Sándor a belügyi, állambiztonsági és honvédelmi terület, Varga Mihály a gazdasági tárcák közvetlen felettese lesz, ők közvetítik majd a miniszterelnöki utasításokat beosztottjaiknak. A külügyi- és a külgazdasági tárca, valamint az igazságügy közvetlenül Orbánhoz kapcsolódhat. Az agrártárca ebben „kakukktojás”, de aligha valószínű, hogy ezt a fontos területet az amúgy különösebb feladattal nem rendelkező Semjén Zsolt alá rendeljék. Inkább a kormányprogramnak az a nehezen megfogható feladatköre – a keresztény kultúra megőrzése – lehet majd a jövőbeni munkaköre.

Ezek a folyamatok arra utalnak, mintha a miniszterelnök megtette volna az előkészületeket egy későbbi elnöki kormányzásra. Erre akár a ciklus félidejében is sor kerülhetne. Ebben az esetben a Kormányiroda élére egy, a mainál korlátozottabb hatáskörrel rendelkező miniszterelnököt állítana, Áder János sorsáról ráérnének majd akkor dönteni, mert a köztársasági elnök mandátuma 2022-ben jár le.

Orbán Viktorral akarnak vitázni a diákok

Nem érkezett válasz az EMMI-től, ezért magasabb szinten próbálkoznak a diáktüntetők: magát a miniszterelnököt hívták vitára az oktatásról. Ha ez nem jön össze, jöhet az újabb demonstráció.

Sajtótájékoztatót tartottak a Ne menj suliba! szervezői, miután szerda este lejárt a határidő, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma kapott tőlük arra, hogy reagáljon a január 19-i tüntetésen bejelentett követeléseikre. A minisztérium elé szervezett eseményen néhány tucat diák, és rengeteg újságíró volt jelen, komoly rendőri biztosítás mellett. A diákok először mécseseket gyújtottak meg, közben felolvasták a követeléseiket, amelyek többek között a tanórák csökkentéséről, a szabad tankkönyvválasztásról, az ideológiasemleges oktatásról, a nulladik órák eltörléséről, a felsőoktatási keretszámok visszaállításáról és a diákönkormányzatok szerepének növeléséről szólnak. Majd közösen számoltak vissza 18 óráig – eddig lett volna ideje válaszolni a minisztériumnak.

A szervezők ekkor közölték: semmilyen választ nem kaptak a levélben elküldött 12 pontra, amellyel azonnali változást szeretnének elérni az oktatásban. Hangsúlyozták, hogy ez egyébként is csak a kezdet lenne, hiszen a teljes oktatási rendszer átalakítására szükség van, de ha reagált volna az EMMI, az annak a jele lett volna, hogy hajlandóak tárgyalni a diákokkal. Mivel ez nem történt meg, a független diákparlamentes Gyetvai Viktor azt a következtetést vonta le, hogy

nem törődnek a diákok véleményével az oktatás kérdésében.

Gyetvai Viktor beszél újságíróktól körülvéve a sajtótájékoztatón. Forrás: FüHü

Ezért bejelentették a következő lépést: még magasabb szintre viszik az ügyet, a kormányfőhöz fordulnak, magát Orbán Viktort hívják nyilvános vitára. Azt szeretnék elérni, hogy Orbán, aki fontos szerepet töltött be a rendszerváltásban, az oktatási rendszerváltásban is segítsen, és az érintettekkel egyeztessen a kérdéséről. Ehhez szintén megadtak egy határidőt:

a miniszterelnöknek február 8-ig van ideje eleget tenni a diáktüntetők felhívásának,

ha pedig erre nem hajlandó, február 23-án „nagy megmozdulás” lesz Budapesten – mondta Gyetvai. Erre az esetleges újabb tüntetésre a diákok és a tanárok mellett minden felelős állampolgárt várnak a szervezők.

A bejelentéssel kapcsolatban egyből felvetődött a kérdés, hogy miután az EMMI-től és annak vezetőjétől, Balog Zoltántól nem kaptak választ, mennyire komolyan számítanak arra, hogy maga a kormányfő majd foglalkozik követeléseikkel. A szervezők erre mondták, hogy optimisták, hiszen az oktatással valójában az ország jövője a tét.

A FüHü is megkereste a hét elején az EMMI-t: arról kérdeztük a minisztérium sajtóosztályát, hogy terveznek-e reagálni a diákok 12 pontjára, illetve foglalkoznak-e egyáltalán a követeléseikkel. Konkrét választ mi sem kaptunk, a levelükben csak általánosságban van szó arról, hogy széles körű párbeszéd szükséges, és ebben a diákok véleménye is számít.

„A január 19-ei diáktüntetéssel kapcsolatban a kormány álláspontját már többször világossá tette: Magyarország demokrácia, ahol szólás és véleményszabadság van. A kormány célja, hogy minden magyar fiatal versenyképes tudást kapjon. Az oktatásban mindig széleskörű párbeszédre van szükség, ebben a párbeszédben a pedagógusok, az oktatási szakemberek, a szülők mellett, természetesen a diákok véleménye is számít” – írták.

A NATO szerint a kormány ismét félrebeszél, de ők továbbra is ragaszkodnak a militarizációhoz

0

A NATO felől cáfolták azt téves kormányzati információt, miszerint az úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Terv a „NATO-kötelezettség” része ellene. Ennek ellenére az Emmi továbbra is kitart amellett, hogy ezt a militarizálást Budapestnek mindenképp végre kell hajtania. 

A Népszavának hivatkozó NATO hivatalnok úgy nyilatkozott, hogy a „katonai szövetség  csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére”.  Ugyanakkor a magyar kormány kezdeményezése tagállami hatáskörbe tartozik, és a nemzeti hatóságok felelőssége, hogy az állampolgárokat és az ország infrastruktúráját megvédjék a terrortámadástól és annak következményeitől.

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke közleményben tudatta, hogy szerinte semmilyen terrorfenyegetettség nem indokolja azt, hogy iskolaigazgatóknak és óvodavezetőknek testületileg Honvédelmi Intézkedési Terveket kelljen írniuk a gyermekek tanítása helyett. Ugyanúgy ez az elképzelés a gyűlöletkeltő „kommunikációs kampány” része, és militarizálja a magyar gyerekeket.

Ennek ellenére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) továbbra is azt hangoztatja, hogy a

„NATO rendszere előírja, hogy a tagállamoknak minden olyan lehetőséget meg kell teremteniük, amely a lakosság felkészítését segíti egy esetleges krízishelyzet esetén”.

A honvédelmi törvény pedig szerintük kimondja, hogy a NATO-tagállamoknak jogszabályi kötelezettségük eleget tenni a válságreagálási rendszer követelményeinek. Ezeknek megfelelően Magyarország minden állami intézménye rendelkezik honvédelmi intézkedési tervvel, amelyet az Emmi által fenntartott intézmények többsége már elkészített, az oktatási intézményekben pedig a következő hónapokban fogják elvégezni ezt a feladatot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK