Kezdőlap Címkék Apple

Címke: Apple

Csinos bírságra számíthatnak az USA informatikai óriásai az Európai Unió új digitális törvényének megsértése miatt

A brüsszeli bizottság jelenleg három amerikai óriást vizsgál: az Apple, az Alphabet, a Google anyavállalata és a Meta- a Facebookot irányító cég van a célkeresztben. Legalább egy évig eltart ez a vizsgálat – mondták a Bloomberg tudósítójának Brüsszelben.

Az Európai Unió már 2022- ben elfogadta az új digitális törvényt, de ez csak most lépett hatályba. A törvény verseny semlegességet hirdet, de mind az Apple mind a Google és a Facebook saját rendszerében a saját app store-ba tereli a potenciális vevőket visszaélve az erőfölényével. Az Apple ráadásul nemcsak ezt teszi meg, de díjat számol fel, hogyha valaki rajta keresztül más app store-ban vásárol illetve ezeket az érdeklődéseket szépen hátrébb sorolja azokhoz képest, melyek a saját app store lehetőségek iránt  kíváncsiskodnak. Az Amazon is elsőbbséget biztosít a saját termékeinek eladásánál- állapította meg a brüsszeli bizottság előzetes vizsgálata.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa személyesen is bejelentette a vizsgálat megindulását hiszen ez az első ilyen vállalkozása a brüsszeli bizottságnak az új digitális törvény érvénybe lépése óta.

Mindez természetesen összefügg a közelgő európai választásokkal hiszen akkor új parlament és új brüsszeli bizottság jön létre. A jelenleg működő brüsszeli bizottság bizonyítani kívánja az európai választók előtt, hogy képviseli érdekeiket a digitális piacon is.

Azt például különösen nehezményezi a bizottság, hogy a Facebook pay or consent megoldást alkalmaz vagyis ha valaki nem járul hozzá ahhoz, hogy adatait az amerikai óriás tetszése szerint felhasználja, akkor 10 dollárt kell fizetnie havonta, ha azt akarja: ne árasszák el az oldalát a hirdetések.

A büntetés akár több milliárd dolláros is lehet

Március elején a brüsszeli bizottság 1,9 milliárd dolláros bírságot rótt ki az Apple-re a trösztellenes törvény megsértése miatt. Ha a most indult vizsgálat végén elmeszelik az Apple-t, a Google-t és a Facebookot, akkor ezek az amerikai óriások az éves forgalmuk 10-20%-át befizethetik bírságként az Európai Unió kasszájába.

A brit Telegraph szerint az Apple ezúttal giga bírságra számíthatna, melynek értéke elérheti a 30 milliárd fontot.

Az Európai Unió digitális törvénye, mely március elsején lépett életbe kifejezetten az amerikai óriásokat célozza meg. Olyan cégekre vonatkozik, melyek tőke értéke meghaladja a 75 milliárd eurót – 81,7 milliárd dollár -, illetve amelyeknek 45 millió aktív felhasználója van egy hónapban az unión belül. Ezek az óriások, melyeket Brüsszel kapu őröknek nevez szinte kizárólag amerikaiak: Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft. Egyetlenegy kínai van, a Tiktok.

A célkeresztben levő cégek természetesen nem boldogok, de az Apple közölte, hogy módosítja rendszerét, és lehetővé teszi más app store-ok könnyű elérhetőségét az Iphone-okon és az Ipadeken.

Az Európai Unió azt szeretné, hogy az amerikai és kínai Góliátok mellett labdába rúghassanak az európai Dávidok is, de korai még a kérdés, hogy az új európai digitális törvény mennyiben tudja elősegíteni ezt.

Itt az új számítógépes forradalom

Az amerikai és tajvani chip gyártó óriás azután döntött így , hogy az Egyesült Államok tovább szigorította a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges szuper chipek eladási tilalmát Kínával szemben. Együtt épít mesterséges intelligencia gyárat a Foxconn és a Nvidia.

“Mesterséges intelligencia gyárakat vagyis óriási adatközpontokat hozunk létre a Foxconnal együtt, hogy ezekben önjáró járműveket, robot platformokat és nagy nyelvi központokat állítsunk elő” – mondta Nvidia alapító igazgatója Jensen Huang. A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az amerikai chip gyártó óriás, melynek az üzleti forgalma már meghaladja az egymilliárd százmillió dollárt, nagy veszteséget szenved el az amerikai tilalommal hiszen Kína volt eddig az egyik legnagyobb piaca. A Nobel díjas közgazdász, Krugman a New York Timesban azt írta a Biden kormányzat tilalmáról, hogy

“az meg akarja fojtani a kínai mesterséges intelligencia fejlesztést.”

Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy Kína 2025-re világelső kíván lenni a mesterséges intelligencia terén. Ez a bejelentés kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát 2021- ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Jensen Huang, a Nvidia főnöke elrepült Tajvan szigetére, hogy ott a Foxconn  elnökével, Young Liuval együtt jelentsék be “az új számítógépes forradalmat.” Azt nem fejtették ki, hogy mennyiben különböznek ezek a közös mesterséges  intelligencia gyárak azoktól a már működő központoktól, melyek Nvidia szuper chipeket használnak.

Liu, a Foxconn elnöke azt hangsúlyozta, hogy új stratégiai céljuk van:

”Eddig chip gyártással foglalkoztunk, de a jövőben át akarunk térni arra, hogy ne csak gyártsunk chipeket, de megoldási platformokat is kínáljunk a vásárlóknak.”

Példaként a Foxconn elnöke bemutatott egy új elektromos kisteherautót , amely csatlakozik a tajvani cég elektromos flottájához. “A Foxconn hamarosan fellövi első műholdját is” -büszkélkedett az elnök.

A Foxconnt a világon eddig mindenki elsősorban úgy tartotta számon mint az IPhone okostelefonok előállítóját. Csakhogy ezeknek az üzemeknek a jelentős része Kínában működik, és ez a washingtoni tilalmak miatt egyre több problémát okoz. A Foxconn rá is kényszerül a váltásra, mert kínai vetélytársa egyre jobban szorongatja – állapítja meg a Financial Times. A Luxshare Precision Industry nevű kínai cég mind szorosabban együttműködik az Apple-el: az új Vision Pro headset előállításában már fontos szerepet játszottak. Tim Cook, az Apple főnöke nemrég Csöcsiang tartományban felkereste a Luxshare Precision Industry üzemét miután a kínai kormány jelezte: jónéven venné, ha az amerikai óriás a tajvani partnert lecserélné.

Peking hatásos üzenetet küldött az Apple-nek: közölték, hogy állami intézmények alkalmazottai nem használhatják az amerikai cég termékeit, mert “fennállhat a kémkedés gyanúja”.

Az Apple természetesen cáfolt, és a kínai kormány képmutatóan közölte, hogy nincs ilyen tilalom. Csak épp a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt döntéséről van szó, melyet a nem kommunista munkavállalók is “megértéssel szoktak fogadni.”

Kína globális és egységes fejlesztést akar

Ezt hangsúlyozta Hszi Csin ping elnök, aki nagyobb globális együttműködést sürgetett a kiber térben abban az üzenetben, melyet a Kínában szerdán megnyílt Világ Internet konferenciához intézett. A China Daily elbüszkélkedett azon, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új tudományos közlemények kilencven százalékát Kínában teszik közzé. Peking októberben nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a mesterséges intelligenciát globális szinten szabályozzák. Ezt a kínai kezdeményezést kedvezően fogadták mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

“A digitális technológia ma alapvetően megváltoztatja a világgazdaságot. Kína nyitást akar és párbeszédet ezen a fontos területen”

– nyilatkozta a China Dailynek Ouyang Zsihuj professzor, a pekingi közgazdaság-tudományi egyetem internet kutató intézetének főmunkatársa.

Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin ping kínai államfő a jövő héten találkozik San Franciscóban, hogy megpróbálják enyhíteni a feszültséget, mely a világgazdaság két óriása között kialakult.

A szabadság utolsó lélegzete

Augusztus 18-án, pénteken a moszkvai városi bíróság elrendelte a Szaharov Központ egyesület feloszlatását, amely az emberi jogok védelmének egyik utolsó pillére Oroszországban. Tavaly tavasszal az egyesületnek már el kellett hagynia történelmi moszkvai telephelyét is. A feloszlatást  a bíróság konferenciák és kiállítások illegális megrendezése miatt rendelte el.

Utolsó lépés a világvége előtt. Natalia Tiourina, a központ alelnöke teljes egészében a menthető megmentésére irányuló feladatában nem akar semmi rosszindulatot látni ennek a dátumnak a megválasztásában, az ukrajnai „különleges katonai művelet” első évfordulójában. A központ alelnöke szerint a város csak „buzgón” alkalmazza a „külföldi ügynökökről” szóló, új változatában 2022 decemberében elfogadott törvényt. Ez megtiltja az állami struktúráknak, hogy a legcsekélyebb segítséget is nyújtsanak a „külföldi ügynököknek”, amely titulust a Szaharov Központ 2014 óta viseli.

A fizikus (1921-1989), a szovjet H-bomba atyjának, mielőtt korának egyik legjelentősebb disszidensévé válása előtti életútját bemutató leletek mellett a múzeum értékes archívumot is őriz. Szaharov, aki 1989-ben halt meg, kulcsszerepet játszott a Szovjetunió hidrogénbomba-programjának kidolgozásában, de később az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság előmozdítása érdekében tett aktivizmusáról vált híressé. 1975-ben Nobel-díjat kapott, de nem utazhatott Norvégiába, hogy átvegye. 1980-ban belső száműzetésbe küldték, amely hat évig tartott.

A csoport 1996-os megalakulása óta több száz vitának, kiállításnak és egyéb rendezvénynek adott otthont.

2015-ben emberek ezrei gyűltek össze ott, hogy leróják utolsó tiszteletüket Borisz Nyemcov ellenzéki politikus előtt, akit a Kreml falai mellett gyilkoltak meg.

Januárban az orosz főügyészség közölte, hogy az Egyesült Államokban működő Andrej Szaharov Alapítványt felvették azon külföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek listájára, amelyek tevékenységét „nemkívánatosnak ismerték el” Oroszország területén. 

Egy 2015-ös törvény értelmében a címke a részvételt bűncselekménynek minősíti.

Januárban kilakoltatási felszólítást kapott a moszkvai városi hatóságoktól, áprilisban pedig kiürítették történelmi épületéből. A Szaharov Központ mindhárom helyiségét, a főépületet, a kiállítótermet és egy Szaharov egykori lakását korábban ingyenesen biztosították a Szaharov Központnak.

A moszkvai ingatlanügyi minisztérium közölte, hogy a külföldi ügynökökről szóló, vitatott törvény tavaly december 1-jén hatályba lépett módosításai megtiltják, hogy a külföldi ügynöknek bélyegzett szervezetek és magánszemélyek bármilyen állami támogatást kapjanak.

A Kreml kritikusai szerint a hatóságok kibővítik a különvélemény elleni történelmi fellépést, a legtöbb ellenzéki ember rács mögött vagy száműzetésben van, és a legfelsőbb jogvédő csoportokat bezárják.

Januárban a bíróság elrendelte Oroszország legrégebbi emberi jogi szervezetének, a Moszkvai Helsinki Csoportnak a bezárását is.

Az orosz hatóságok pedig 2021 végén feloszlatták a Memorialt, amely a civil társadalom kulcsfontosságú pillérévé vált, néhány hónappal azelőtt, hogy Putyin csapatokat küldött Ukrajnába.

Csütörtökön a hatóságok megvádolták Grigorij Melkonyantsot, a Golos, egy prominens független választási megfigyelő csoport vezetőjét azzal a váddal, hogy részt vett egy „nem kívánatos” szervezetben.

Melkonyants ügyvédje, Mihail Birjukov azt mondta, hogy védence pénteken megjelenik a moszkvai Basmanyij Kerületi Bíróságon. Akár hat év börtön is fenyeget.

Golost nem jelölték meg „nemkívánatosnak”. De egykor tagja volt a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának, egy olyan csoportnak, amelyet 2021-ben „nemkívánatosnak” nyilvánítottak Oroszországban.

A Golost 2000-ben alapították, és azóta kulcsszerepet játszik az oroszországi választások független megfigyelésében. Az évek során egyre nagyobb nyomás nehezedett a hatóságok részéről. 2013-ban „külföldi ügynöknek” nevezték ki – ez a címke további kormányzati ellenőrzést jelent, és erős pejoratív konnotációt hordoz.

Három évvel később az Igazságügyi Minisztérium civil szervezetként bezárta.

A hatóságok emellett betiltották az olyan népszerű közösségi médiaplatformokat, mint a Facebook, az Instagram és a korábban Twitter néven ismert X, más online szolgáltatásokat pedig komoly pénzbírsággal sújtottak.

Csütörtökön egy orosz bíróság hárommillió rubel (32 000 dollár) bírságot szabott ki a Google-re, amiért nem törölte az ukrajnai konfliktusról szóló állítólagos hamis információkat. A bírói bíróság az Apple és a Wikipédiát üzemeltető Wikimedia Foundation ellen is eljárt augusztus elején.

Orosz hírek szerint a bíróság megállapította, hogy a Google tulajdonában lévő YouTube videoszolgáltatás bűnös volt, mert nem törölt olyan videókat, amelyek téves információkat tartalmaznak a konfliktusról – amelyet Oroszország „különleges katonai műveletként” minősít.

Forrás: Hírügynökségi jelentések.

Az Apple vígan együttműködik Pekinggel

Az Apple titkos megállapodást kötött Kínával  csekély 275 milliárd dollár értékben. Az Apple ennyivel járult hozzá a  kínai ötéves terv sikeréhez, mert Tim Cook, az Apple főnöke elszántan lobbizott Pekingben azért, hogy a világ legdrágább cége ne veszítse el előnyös pozícióját a világ potenciálisan legnagyobb piacán, Kínában – írja a The Information.

Az IPhone piacvezető lett Kínában, ahol pedig a hazai cégek is elképesztő tempóban fejlődnek. Hogy sikerült ezt elérni? A The Information megtalálta a választ: titkos megállapodás a kínai kommunista vezetéssel.

Miért kötött 275 milliárd dolláros szerződést titokban a kínaiakkal az Apple? Tim Cook ily módon akart a kínaiak ötéves tervébe bekapcsolódni. A 2016-ban meginduló ötéves terv számára azt igérte: az Apple a legkorszerűbb informatikai technológiával látja el Kínában működő vállalkozásait, és ezt a technológiát megosztja a kínaiakkal. Érdekes, hogy Tim Cook már első pekingi látogatása során megállapodott arról, hogy öt éven keresztül az Apple több mint 275 milliárd dollárt fektet be Kínában. Azóta persze Tim Cook rendszeres látogatója Kínának. Kidolgozta annak az ellátási rendszernek az alapját, amely Kínából indul és a világ más részein működő Apple üzemekben ér véget. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az IPhone-ok, Ipadek és Mac számítógépek alkatrészeinek nagyrészét Kínában gyártják. Az Apple vállalja a munkaerő képzését. Ezenkívül az Apple befektet kínai cégekbe is, amelyek megkapják a technológiát is. Ilyen kínai cég például a Didi Chuxing.

Az Apple forgalma és profitja rekordokat döntöget Kínában annak ellenére, hogy Trump idején az USA kereskedelmi háborút inditott Peking ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a szankciókat. Tim Cook remek kapcsolatot épített ki Donald Trumppal, aki kétértelmű viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Ezért nem fúrta meg Tim Cook üzletét, csak annyit kért, hogy tartsák titokban. Minthogy a kínaiak is ugyanezt kérték, Tim Cook vezérigazgatónak nem esett nehezére a titkolózás. Ugyanakkor mindent megtett, hogy elnyerje a pekingi vezetés kegyeit.

Az Apple üzleti szempontból már egybe számolja a kínai és a hongkongi piacot – Greater China – hogy ezzel is tetszést arasson Pekingben. Az Apple eladásainak egyötöde már ezen a piacon történik. A forgalom meghaladja a 68 milliárd dollárt.

Meghosszabbítják-e a megállapodást az Apple és Peking között?

Elvben a megállapodása idén májusban lejárt – írja az appleinsider portál, de egyéves időtartamra meg lehet hosszabbítani vagyis érvényes 2022 májusáig. Tim Cook közölte, hogy távozik az Apple éléről. Ezért az Apple kínai menedzserei lobbiznak most Pekingben a cégért. A megállapodásért persze Washingtonban is lobbizni kell. Biden kínai ügyekkel foglalkozó tanácsadója korábban azt írta, hogy Kína a technológia versenyben akarja legyőzni az USA-t. Ahogy Trump annak idején rábólintott az Apple hatalmas kínai üzletére ugyanúgy Bidennek is engedélyeznie kell azt, mert már nem lehet titokban tartani ahogy azt éveken keresztül sikerült.

G 20 és a külön csata

0

Kínaiak építik meg Argentína új atomerőművét – értesült a Reuters hírügynökség. Ez kettős üzenet Trumpnak, akivel Hszi Csinping elnök Buenos Airesben találkozik a G 20 csúcs kapcsán.

Egyrészt kiderül, hogy a kínaiak immár képesek atomerőművet exportálni olyan kedvező pénzügyi feltételekkel, melyekkel az USA nem tud versengeni. Másrészt pedig, hogy az USA védett vadászterületére merészkednek, pedig Monroe elnök már a XIX-ik században kimondta: Amerika az amerikaiaké!

A kínaiak rohamtempóban bizonyítják, hogy vezető szerepre törekszenek a globális gazdaságban. Hszi Csinping elnök ezt ki is mondta Hangcsouban amikor először rendeztek Kínában G 20 csúcstalálkozót. Obama udvariasan mosolygott, Trump viszont megindította a kereskedelmi háborút.

Mire jut Buenos Airesben „a két régi jó barát” Donald Trump és Hszi Csinping? A South China Morning Post szerint a személyes kapcsolat kifejezetten jó a két vezető között, de ez aligha elég egy jó megállapodáshoz. Trump a Wall Street Journalban kifejtette, ha nem lesz megállapodás, akkor Kína teljes amerikai exportját büntető vámokkal sújtja. Nem kíméli az IPhone-t és az IPadet sem, melyek oly kedvesek a fogyasztóknak az Egyesült Államokban és persze az Apple-nek, amely a világ legdrágább cége. De hogyha Trump kereskedelmi háborúja eléri az IPhone-t és az IPadet is, akkor az Apple is búcsúzhat a dicsőségétől. Trump mindenkinek azt tanácsolja: építsenek gyárakat Amerikában! A kínaiak viszont vígan nyomulnak előre, és ők építenek atomerőművet az amerikai kontinensen pontosan ott, ahol a G 20 csúcsot tartják. Argentínában nagy a tét, és a mozgalmasnak ígérkező hétvége után kiderülhet: háború vagy béke következik a globális gazdaság két óriása, az USA és Kína között!…

Az Apple bocsánatot kér és árat csökkent

0

Egy sor lépést jelentett be az Apple egyazon céllal: visszanyerni az ügyfelei bizalmát, amelyet jelentősen megtépázott az általa is beismert tény, hogy a kiöregedés útjára lépett iPhone modelleket direkt lelassította.

 

A cég olcsóbban fogja lecserélni az akkumulátorokat és 2018-ban egy olyan szoftvert bocsát ki, amellyel az ügyfelek ellenőrizni tudják telefon-aksijuk állapotát. Sokan gyanították a lassítást, aminek a célja, hogy a felhasználók modernebbre, újabbra cseréljék le azokat – írja a BBC. Az Apple ugyanakkor azt állítja, hogy a lassítás célja a készülék élettartamának a hosszabbítása volt.

A honlapján most közzétett listája értelmében az Apple az iPhone 6-os és a későbbi modellek eetében a garanciaidőn túli akkumulátorokat 50 dolláros engedménnyel, azaz 29-79 dollárért cseréli majd le.

A cég ellen nyolc különböző per indult az Egyesült Államokban ebben a témában, s továbbiak Izraelben és Franciaországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK