Ezen a héten is kitettek magukért politikusaink, ismét rengeteg emlékezetes mondat hagyta el a szájukat. Ön mennyire emlékszik ezek közül? Töltse ki kvízünket és kiderül!
A múlt heti kvízt itt találja.
FüHü
Lapszem 2018. március 3.
Ma Kornéliák ünneplik a névnapjukat, s előre szólunk, ne feledkezzenek meg a Kázmérokról sem – őket holnap kell majd felköszönteni. Március ide, március oda, ma még országszerte folytatódik a tél: kisebb havazás is előfordulhat, s helyenként erős szél is lesz. A csúcshőmérséklet -3 és +2 fok között alakul. Késő estére -1 és -8 fok közé hűl le a levegő. A napilapokat lapozgattuk.
Népszava – Jön a választási nyugdíj-kiegészítés
A lap nyugdíjas körökből származó információi szerint még húsvét előtt újabb ajándékot kaphatnak az idősek. Elterjedt, hogy az Orbán-kabinet a választás előtt még kioszt egy kör Erzsébet-utalványt – a találgatások szerint az elhúzódó tél kiadásaira hivatkozva. A Fidesz kampányfogásának hírét az erősítette fel, hogy jövő kedden délelőtt 11 órára összehívták az egyébként ritkán ülésező kormányközeli Idősek Tanácsát. Ezt a testület több tagja is megerősítette lapnak. A tanács nevében korábban is rendszeresen nyilatkozó Kusovszky Imréné ugyan azt mondta, meghívót és várható napirendet nem kaptak, őt is telefonon hívták meg a tanácskozásra, de azt a hírt nem cáfolta, hogy
az ülésen részt vesz Orbán Viktor kormányfő is. Márpedig az utóbbi években ez akkor fordult elő, amikor a miniszterelnök valamilyen nagy bejelentésre készült nyugdíj-ügyben.
Magyar Idők – Jelentős előrelépések az egészségügy terén
A béremeléstől kezdve a várólisták csökkentésén át az egynapos sebészet bevezetéséig nemigen maradt az egészségügyi ágazatnak olyan szegmense, amelyet ne fejlesztett volna a kormány az elmúlt nyolc évben – írja a Magyar Idők, amely az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárral beszélgetett. Mészáros János a többi között állította, hogy az utolsó baloldali kormányzat által biztosított forráshoz képest a mostani kormány jelenleg 546 milliárd forinttal többet fordít az egészségügyi ágazatra. A 2010 óta elért egészségügyi eredmények kapcsán hangsúlyozta: az alapellátás finanszírozása 70 százalékkal nőtt az elmúlt években: 2015 óta minden évben 130 ezer forinttal több működési támogatást kaptak, 2018-tól pedig az alapellátó fogorvosok is részesülnek a pluszfinanszírozásból. Az egyik legjelentősebb előrelépés az ágazati bérekben történt, miután sikerült megállapodni az ágazat reprezentatív szakszervezeteivel és a kamarákkal.
Majd hosszan sorolta azokat a területeket, amelyek komoly fejlesztéseket, fejlődéseket sikerült elérnie az Orbán-kormányoknak. A rezidensprogram, a háziorvosok letelepedési és praxisvásárlási támogatása, a várólista-csökkentési program, az egynapos sebészet, amelyeket külön részletezett.
Magyar Nemzet – Nemzeti agyhalál
Hollik István KDNP-s képviselő lakossági fórumán járt a lap munkatársa, akinek a beszámolója szerint a beszélgetés háromnegyedét a migráció témája tette ki. Mindennapi életünk feszítő kérdéseiről, az egészségügyről, az oktatásról, a lakáshelyzetről, a fiatalok elvándorlásáról, jövőjéről, a népességfogyásról szó sem esett. De még a nyugdíjasokról sem, pedig jórészt nyugdíjaskorúak gyűltek össze. Az este legszomorúbb pillanata az volt, amikor a moderátor sebesen félretette a mikrofont: „Kérdésekre nem lesz idő, képviselő úr siet, mennie kell. Hívták is már, ugye, képviselő úr?” – idézi a tapasztaltakat az újságíró, aki kiemeli:
Csend volt…csak egy kis fészkelődés, és a torokszorító érzés, amit Magyarországon oly sokszor lehet tapasztalni. Hogy nem szívesen látott vendég, aki önállóan kérdezésre vetemedik. Voltaképpen ellenség.
Hierarchiára, félelemre, függésre, kölcsönös szívességekre épülő országban élünk, és a politika is egy azon rendszerek közül, amelyeknek nincs feltétlenül szükségük önálló emberekre, sem ilyen közösségekre. Nem kell olyan, aki kérdez – olvasható az írásban amely arra jut, hogy „Néhányan talán csodálkoznak, milyen népszerűnek látszik az új önmeghatározás, a „csalódott fideszes”. Pedig nincs min meglepődni. Aki a Fiatal Demokraták Szövetségére fizetett be, az – migráció ide vagy oda – nem biztos, hogy nem kéri vissza a pénzét, ha észreveszi, hogy változott a program, és a jegye hirtelen már az Idősödő Autokraták Függőségi Rendszerére szól.”
Óriási siker atlétikában: az első világbajnoki aranyunk
Márton Anita a magyar atlétika első világbajnoki címét szerezte meg: 19,62 méteres országos csúccsal megnyerte a női súlylökést a birminghami fedettpályás vb-n.
A békéscsabai színekben versenyző nehézatléta világranglista-másodikként érkezett a brit városba, ahol egyértelműen az aranyesélyesek között tartották számon. A 29 éves klasszis immár évek óta a nemzetközi elit tagja, fedettpályán a legutóbbi két Európa-bajnokságot megnyerte, míg a 2016-os portlandi vb-n második volt. Az amerikai versenyen két éve országos csúcsot lökött, s most egyértelműen azzal a céllal lépett dobókörbe, hogy javít az akkori 19,33 méteres eredményén –emlékeztet az MTI.
Márton Anita az M4 Sportnak a helyszínen úgy nyilatkozott, hogy az éremszerzés volt a célja, illetve az, hogy megjavítsa az országos csúcsot, és ez mind sikerült.
A riói olimpián harmadik, a tavalyi, londoni szabadtéri vb-n második helyezett, kétszeres fedett Eb-győztes Márton a magyar atlétika ötödik érmét nyerte fedett vb-n, előzőleg egy ezüst és három bronz volt a mérleg.
Az 1987-es első, indianapolisi fedett vb-n Forgács Judit (400 m), majd 1999-ben, Maebasiban Szabó Zsuzsa (rúdugrás) és Czingler Zsolt (hármasugrás) a harmadik helyen végzett. Czingler csak utólag vehette át a bronzérmet, miután az eredetileg harmadik bolgár Dimitrovot doppingolás miatt kizárták. Két éve Márton Anita nyert Portlandben ezüstérmet – írja a magyar hírügynökség.
Újra őrizetbe vették Czeglédy Csabát
Alig egy napot volt szabad Czeglédy Csaba, de több forrásból származó információ szerint pénteken este újra őrizetbe vették. A csalással vádolt, de a választáson független képviselőként induló Czeglédy mentelmi jogát péntek délután függesztette fel a választási bizottság, este már ott várták szombathelyi lakásánál, és egy másik, de a korábbi gyanúval összefüggő bűncselekményre hivatkozva visszavitték.
A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságának határozata alapján elrendelték az előzetesből alig 24 órája szabadult Czeglédy őrizetbe vételét. Az eljárás tavaly nyár óta folyt ellene különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt, ebben a határozatban erre a korábbi eljárásra hivatkozva, de egy másik bűncselekményre, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalásra utalva vitték újra börtönbe.
A Szombathelyre pénteken az esti órákban visszatérő
Czeglédy családtagjaival, barátaival vacsorázott egy helyi étteremben,
mikor hívták, hogy jelenjen meg a lakásán, mert a NAV emberei várják. Innen vitték el, illetve vették őrizetbe és újra Szegedre viszik, ahol korábban is töltötte az előzetes letartóztatást.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) péntek délután úgy döntött, felfüggeszti a mentelmi jogát, amit azzal szerzett, hogy független képviselő-jelöltként indul a választáson. A testület 4:2 arányban döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről, az NVB azért döntött így, mert a büntetőeljárást képező ügy a választás kiírása előtt történt és az eljárás nem áll összefüggésben a választási eljárással.
Czeglédy Csaba csütörtökön szabadult előzetes letartóztatásból, miután hivatalosan is országgyűlési képviselő-jelöltté vált, így megilleti a mentelmi jog. Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztését a Nemzeti Választási Bizottságnál, amely most meghozta a döntést.
Magyar György ügyvéd a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy Czeglédy felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához, amely 72 órán belül köteles dönteni. Utána válhat jogerőssé az NVB döntése.
A Kúria döntése előtt azonban a NAV lépett.
Bréking nyúz, március 2. – Tudósítás a másik valóságból
Mára egy gyékényen árulnak a jobbikosok és a szemkilövetők – írja a Pesti Srácok. Az Origo viszont hírül adja: Kálmán Olga még lejjebb süllyed. És megszólalt maga Bayer Zsolt is: A pániknak vége!
Rohadt állatok az orvosok, elvenném a diplomát, szanaszét verném a fejüket, és utána csuknám őket börtönbe – mondja egy interneten keringő, összeollózott felvételen Bayer Zsolt. A balliberális és utóbb már jobbikos körökben is nagy vihart kavart videóval csupán egyetlen „apró” baj van: durván összevágott, manipulált, eredeti szövegkörnyezetéből szándékosan kiragadott felvételről van szó. Bayer Zsolt az esettel kapcsolatban portálunknak úgy nyilatkozott: nincs különösebben meglepődve, hogy a balliberális sajtó, vagy a jobbikos Szotyori-Lázár Zoltán ilyen nemtelen eszközökhöz nyúl, hiszen mára egy gyékényen árulnak a jobbikosok és a szemkilövetők. Olvasóinkat arra kérjük, ne dőljenek be a hírhamisításnak, és olvassák el cikkünket, amelyből megtudhatja, valójában miről beszélt Bayer Zsolt azon a tavaly októberi fórumon, amelyből a manipulált felvételt összeollózta az egyik ballib zugportál.
Origo: Kálmán Olga még lejjebb süllyed: már a börtönből érkezett Czeglédy Csabának is hízeleg
A börtön falai közül egyből Kálmán Olga ölelő karjai közé vetette magát Czeglédy Csaba, Gyurcsány Ferenc ügyvédje. A Simicska-tévében elképesztő történetekkel állt elő a képviselő-jelölt, de a végén már saját maga sem bírta követni a történeteit. Kálmán Olga persze mindezt hagyta, sőt, ha durvábban fogalmazunk, nyalta a sokmilliárdos csalással gyanúsított Gyurcsány-ügyvéd fenekét. Sápítozott, sajnálkozott, hízelgett. Nevetséges bohócszámot adtak elő, ők ketten. Czeglédyt a mentelmi jogára hivatkozva engedték ki a börtönből, de valószínűsíthető, hogy nem sokáig. A legfőbb ügyész már kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, és az NVB fel is függesztette.
A pániknak vége, térjünk észhez! S ez vonatkozik ránk is, a média embereire, sőt leginkább ránk vonatkozik!
A váratlan hódmezővásárhelyi vereség után az első 24 órában összevissza beszéltünk. Mintha a vásárhelyi fiaskó megváltoztatta volna hirtelen a világpolitikát vagy az európai helyzetet is.
Nem, nem változtatta meg. Európa legfontosabb, legégetőbb és legfélelmetesebb sorskérdése továbbra is a migrációs nyomás, illetve az erre adandó lehetséges válaszok. Magyarország pedig Európa része. Ráadásul ma éppen mi vagyunk Európának azon a részén, amelyiknek még nem ment el a józan esze, amelyikből még nem tűnt el végérvényesen az önfenntartás ösztöne, így nekünk még van esélyünk európainak, kereszténynek maradni.
Amerikai-európai kereskedelmi háború?
Védővámok bevezetését fontolgatja az EU az acél- és alumíniumtermékekre – közölte az Európai Bizottság reagálva arra, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette: a jövő héttől 25 százalékos importvámot vezet be ezekre az árukra. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi főbiztosa annyit közölt a Financial Times tudósítása szerint, hogy bármilyen ellenintézkedés előtt megvárják a formális washingtoni bejelentést.
Korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hasonló lépéseket helyezett kilátásba, Sigmar Gabriel német külügyminiszter erre fel is szólította az unió vezetőit.
Trump szerint a védővám „jó dolog”, egy hasonló uniós vagy kínai lépés azonban könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet. Malmström a Financial Timesnak arról beszélt, dominóhatást válthat ki a csütörtök este bejelentett intézkedés.
Nem lelkesednek Trump ötletéért a piacok sem: a tőzsdék világszerte eséssel reagáltak a bejelentésre. Ráadásul az sem biztos, hogy az amerikai gazdaság profitál egy ilyen vámból: Európa legnagyobb háztartásigép-gyártója, a svéd Electrolux bejelentette, hogy felfüggeszti Tennessee-be tervezett gyára megvalósítását. Ezzel egy 250 millió dolláros üzlet hiúsulhat meg.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy akár már a jövő héten 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.
(Financial Times/hvg.hu)
Eltemették Barsiné Pataky Etelkát
Barsiné Pataky Etelka vasárnap, életének 77. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Barsiné Pataky Etelka 1990-ben az MDF színeiben lépett a demokratikus politikai életbe, majd 2000 és 2003 között Magyarország bécsi nagykövete volt.
2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti mandátumot, 2009-ben pedig a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé választották. 2010-ben az Európai Unió Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztossá nevezték ki.
Barsiné Pataky Etelka a magyar polgári politizálás egyik meghatározó alakja volt, sokoldalúságával és munkabírásával sokunk számára példaképként is szolgált – írta korábbi közleményében a Fidesz.
Temetésén megjelent többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Martonyi János volt külügyminiszter is.
Az NVB felfüggesztette Czeglédy Csaba mentelmi jogát, a Kúriához fordulhat
Felfüggesztette Czeglédy Csaba (független) képviselőjelölt mentelmi jogát pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
Az ülésen 4-en szavaztak a felfüggesztésre, 2-en ellene.
Czeglédy Csaba Vas megye 1. számú egyéni választókerületében, Szombathelyen indul jelöltként, nyilvántartásba vétele csütörtökön vált jogerőssé. Mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozta az NVB-nél pénteken, mert a jelölt és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán.
Az NVB döntésének indoklása szerint a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény az idei országgyűlési képviselő-választás kiírása előtt történt és a büntetőeljárás nem áll összefüggésben a választási eljárással.
Magyar György ügyvéd a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy Czeglédy felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához, amely 72 órán belül köteles dönteni. Utána válhat jogerőssé az NVB döntése.
Roth: Még nem tudni alkalmazni kell-e a 7. cikkelyt Magyarországgal szemben
„2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk.”
Michael Roth, a német külügyminisztérium Európa-ügyi államminisztere (SPD) a Der Tagesspiegelnek adott interjúban többek között kifejtette véleményét Orbán Viktor demokrácia-felfogásáról.
„Orbán Viktor olyan miniszterelnök, akit természetesen demokratikus úton választottak meg. Ennek ellenére nagyon aggaszt engem, hogy a többségi demokráciáról alkotott elképzelésével úgy látja, nem szükséges kellően tekintettel lenni a kisebbségekre és az övétől eltérő felfogásokra. Furcsa a »Stop Soros« törvénycsomag, amellyel korlátozni akarja Soros György magyarországi civil társadalomnak nyújtott támogatását és a menekültüggyel foglalkozó szervezetek tevékenységét. Úgy látjuk, hogy Magyarországon a Soros elleni kampányban állami támogatással veszélyes kliséket alkalmaznak.
Sorost »zsidó finánckapitalistaként« és a menekültek illegális segítőjeként démonizálják.
Mindenkinek jogában áll bírálni Soros Györgyöt, de veszélyesnek tartom azt a démonizálást, amely jelenleg Magyarországon folyik”.
Arra a kérdésre, hogy vajon Orbán ezzel azt az igyekezetét viszi-e túlzásba, hogy áprilisban hatalmon tudjon maradni, Roth államminiszter kijelentette: „Minden választási kampánynak része, hogy az ember igyekszik magának előnyös induló pozíciót biztosítani. Ennek ellenére érvényesülnie kell néhány elvnek. Így például nem elfogadható, hogy egy uniós tagállam ennyire megvetően szóljon alapvető európai értékeinkről, ahogyan ezt időnként a magyar kormány teszi. Az EU ugyanis több egy közös piacnál. Az unió értékközösség, amely kötelez minden tagállamot. A német szövetségi kormánynak nem áll érdekében kétoldalú viszályba szállni Magyarországgal, éppen ellenkezőleg. Ám nem szabad szemet hunyni afelett, ha valahol az EU-ban nem tartják tiszteletben a közösség alapvető értékeit. Az EU már alkalmaz bizonyos eszközöket Magyarország ellen, és ebben teljes mértékben támogatjuk a bizottságot. Jelenleg még nem tudom megítélni, hogy alkalmazni kell-e a 7. cikkely szerinti eljárást. […[
Sokat jelentene, ha Budapest véget vetne annak a propagandának,
amely szerint a migráció »veszélyes a biztonságunkra, életmódunkra és keresztény kultúránkra«. Magyarországon jelenleg mintegy 400 menekült van. Torzítás azt állítani, hogy az országot lerohanják a menekültek. Mi is úgy látjuk, ahogyan Magyarország: a külső határokat meg kell erősíteni. Nem egy »európai erőd« kiépítéséről van szó, hanem arról, hogy minden uniós polgárnak joga van tudni, hogy ki jön az Európai Unióba”.
Arra a kérdésre, hogy Roth szerint újra többségi döntést kell-e hozni, és le kell-e szavazni Magyarországot, amennyiben a kormány továbbra is keményen elutasítja a kvótákat, az államminiszter így válaszolt: „Majd meglátjuk. Az EU-ban nem kell bocsánatot kérni azért, ha alkalmazzuk a szokásos törvényhozási eljárásokat. Egyértelműen nem jogsértés, ha ezzel a többségi döntéssel élünk. Néhány országban még viszonylag új a migráció és az integrálás kérdése, kevesebb tapasztalatot szereztek ezzel, mint Németország. Ezt megértem. Éppen ezért olyan fontos, hogy az olyan országok, mint Németország jó példát mutassanak, és egyértelművé tegyék:
a vallások, kultúrák és etnikumok sokszínűsége ugyan néha nem könnyű, de erősebbé tesz és gazdagít bennünket.”
Angela Merkel azon felvetésével kapcsolatban, hogy a támogatásokat a jövőben kössék a menekültek befogadásához, Roth úgy vélekedett: „Az új költségvetésről szóló vitától teljesen el kellene választani a magyarországi és lengyelországi fejleményektől. Mind a 27 tagállamot érinti az, amiről meg akarunk állapodni. Két megfontolást támogatunk:
- Pénzügyi hatásokkal jár, ha egyes tagországok teljesítik, vagy nem teljesítik a tőlük megkövetelt strukturális reformokat.
- Az uniós pénzek kifizetését alapvetően függővé akarjuk tenni a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától.
Nem szabad azonban csak szankciókról és a támogatások csökkentéséről beszélni. Amellett vagyok, hogy a jövőben hozzunk létre alapot az alapvető értékek és a jogállamiság támogatására. Ebből támogatni lehetne a civil társadalmat mindenütt, ahol nyomás alá kerül a jogállamiság. Egy ilyen alapot esetleg létre lehetne hozni a stratégiai befektetések számára kialakított, meglévő alap keretében” – mondta Roth, aki végül megállapította: „Önkritikusan be kell látnunk, hogy a régi és az új tagállamok a keleti bővítés után 14 évvel is nagyon idegenek egymásnak.
Még nem nőtt össze jól az, ami valójában összetartozik.
Túl keveset foglalkozunk a kelet- és közép-európai helyzettel. […] Nyugaton gyakran alábecsülik, hogy milyen hatalmas gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatot csináltak végig az emberek ebben a térségben 1989 óta. Már amennyiben a hazájukban maradtak. 2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk”.
Ami a mai Magyarországon elképzelhetetlen: egyidejűleg hallgatták ki az izraeli miniszterelnököt és feleségét
Az izraeli rendőrség öt órán át egyidejűleg hallgatta ki Benjámin Netanjahu miniszterelnököt és feleségét, Sara Netanjahut a Bezeq távközlési vállalat korrupciós ügyében.
Reggel néhány tucat, Netanjahu lemondását követelő tüntető várta a rezidenciához érkező nyomozókat, akik a környező épületeken elhelyezett feliratokon a korrupt vezetők távozásáért demonstráltak. Benjámin Netanjahuhoz a rezidenciára mentek a rendőrök, Sara Netanjahut pedig a 433-as, fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó egység székházában hallgatták ki eskü alatt, gyanúsítottként.
Aviháj Mandelblit legfőbb ügyész első alkalommal engedélyezte a házaspár egy időben történő kihallgatását, miután eddig ezt a más ügyekben szokásos rendőrségi eljárást megtagadta.
Mandelblitet ezért számos szakértő bírálta az izraeli médiában, azt állítva, hogy a kormányfő védelmében felrúgta a törvény előtti egyenlőség alapelvét, és lehetőséget teremtett a Netanjahu házaspárnak vallomásaik összehangolására.
Mandelblit Bezeq-ügyben megváltozott magatartását az is okozhatta, hogy a közelmúlt egyik botránya szerint az izraeli rendőrség azzal is megvádolta Nir Hefecet, Netanjahu korábbi kommunikációs igazgatóját, hogy 2015-ben, a főügyészválasztás előtt egy közvetítő révén felajánlotta Hila Gerstelnek, az állást megpályázó egyik bírónőnek a főügyészi hivatalt. Cserébe Gerstelnek vádemelés nélkül kellett volna lezárnia a miniszterelnök felesége, Sara ügyeit. Az izraeli médiában az ügy kipattanása óta többen is feltették a kérdést, hogy vajon Mandelblit hasonló feltételekkel nyerte-e el tisztségét.
A pénteki kihallgatáson a kormányfőnek arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy a médiaügyi minisztérium élén azért hozott-e a közérdekkel ellentétes, a Bezeqnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló, népszerű Walla honlapon kedvezőbb színben tüntessék föl a Netanjahu házaspárt, valamint hogy hozott-e a céggel kapcsolatos döntéseket – ahogy a rendőrség véli – azután, hogy Saul Elovics főrészvényessel ápolt baráti kapcsolatai miatt ettől kifejezetten eltiltotta a legfőbb ügyész.
A Netanjahu házaspárral egy időben szintén kihallgatták a mintegy egymilliárd sékel értékben Netanjahu médiaügyi minisztersége idején kormányzati kedvezményeket kapott Saul Elovicsot, a Bezeq főrészvényesét, valamint Nir Hefec egykori médiaügyi tanácsadót.
