Mélységesen megosztja a 27 tagállamot az új hétéves költségvetés, melyet a szegények – Dél és Közép Kelet Európa – növelni szeretne míg a gazdag Észak továbbra is fukar. A valódi kérdés: mi lesz a közös hitelfelvétellel, melyet Mario Draghi javasolt? A gazdagok, a nettó befizető államok szakértői egyeztetik a véleményüket.
“Nem a gazdasági racionalitás, hanem a történelem határozza meg az Európai Unió hétéves költségvetését” – panaszkodott az osztrák pénzügyminisztérium főtitkára. Stefan Imhof, az egyik vendéglátó Bécsben, ahol a nettó befizető tagállamok egyeztetik elképzeléseiket arról, hogy mi is legyen az Európai Unió következő költségvetésével. Franciaország képviselője is jelen van, annak a tagállamnak a képviselője, ahol a költségvetési válság kiváltotta a kormány bukását. A csaknem 44 milliárd eurós megszorító csomagot a franciák többsége egyáltalán nem akarja elfogadni.
Az 1,816 milliárd euró nagy összegnek látszik, de messze elmarad azoktól az elképzelésektől, melyeket Mario Draghi javasolt nevezetes jelentésében.
Jelenleg Bécsben szakértői szinten tárgyalnak, hogy előkészítsék a pénzügyminiszterek októberi vitáját. A közös hitelfelvétel politikai kérdés, arról csak a Tanács dönthet. Ebben a kérdésben a gazdag államok is megosztottak, mert a franciák pártolják a közös hitelfelvételt míg a hollandok ellenzik azt.
A másik tábor is megosztott: a szegények azt szeretnék, hogy több pénz jusson a regionális fejlesztésre és ne csökkenjenek az agráralapok. A közös hitelfelvételt pártolják az olaszok és a spanyolok, míg Magyarország ellene van.
Orbán Viktor Kötcsén kifejtette, hogy attól tart:
a közös hitelfelvétel hamiltoni pillanathoz vezethet el, vagyis az Európai Unió közelebb kerülhet az Európai Egyesült Államokhoz.
Ukrajna támogatása elkerülhetetlenné teheti a közös hitelfelvételt
Macron francia elnök, Merz német kancellár vagy Meloni olasz miniszterelnök ezért is támogatja – a biztonságpolitikai megfontolásokon túl – Ukrajnát, mert míg a tagállamokban nincsen túlságosan erős politikai akarat a közös hitelfelvételre, abban elég jelentős a konszenzus, hogy Ukrajna támogatása létérdeke az Európai Uniónak, ha el akarja hárítani az orosz fenyegetést. A legújabb orosz dróntámadás kapcsán Ursula von der Leyen már kijelentette:
“az Európai Unió háborúban áll!”
Mi várható Bécsben?
Németország és Franciaország közös döntésétől függ minden: “A két nagykutya egyezteti az uniós költségvetés számait, és a kiskutyák követik őket” – vázolta fel egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata a Politicoban. Hogy megy ez a másik táborban?
“Ott rendszerint Lengyelország viszi a prímet, mert ők kapják a legtöbb pénzt az Európai Uniótól.”
Korábban a lengyel és a magyar diplomácia egy húron pendült, de amióta Tusk van kormányon Varsóban, változott a helyzet. Lengyelország már nem számíthat magyar támogatásra annál is kevésbé, mert Orbán Viktornak fájnak azok az eurómilliárdok, melyeket a brüsszeli bizottság befagyasztott az állami normák megsértése miatt.
Minthogy a közép-kelet-európai blokk meggyengült, előretörtek a mediterrán államok: szeptember elsején Máltán rendeztek egyeztető tanácskozást a szegény tagállamok az új uniós költségvetésről. Ezek a szakértői tanácskozások nagyon gyorsan pénzt is jelenthetnek: a gazdagok, a nettó befizető államok jóváhagyták a 175 milliárd eurós Horizon kutatási programot márciusban, és a brüsszeli bizottság nagyon gyorsan el is fogadta azt!
Piotr Serafin pénzügyi biztos feladata lesz, hogy egyeztesse a 27 tagállam szempontjait az új hétéves költségvetésről. Serafin igazi profi: korábban Lengyelország uniós nagykövete volt vagyis remekül kiismeri magát Brüsszelben.
Mit csinál a brüsszeli bizottság?
“Divide et impera!” – oszd meg és uralkodj! – ezt a politikát játssza a két táborral a siker érdekében vagyis, hogy a lehető leginkább megmaradjanak a költségvetés eredeti számai”
– nyilatkozta a Politiconak Janusz Lewandowski, aki jelenleg az Európai Parlament tagja, de 2010 és 2014 között a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa volt.
