Kiszervezik az MTA alól a kutatóintézeteket, cserébe idén finanszírozzák a hálózat működését, bár a teljes pénzt csak május végéig adja oda a kormány – derül ki a homályos megállapodásból Palkovics László és az MTA-elnök között. Az irányítás paritásos lesz, de a tudósok többsége mellett.
Nem egyértelmű, de erős a gyanú arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) úgy nyert a kormány vele szemben indított támadásával szemben, hogy az nem zárja ki a későbbi bukást. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteki találkozója után kiadott közleményből egyértelművé válik, hogy
2020 január elsejétől a kormány elviszi az MTA kutatóintézeti hálózatát.
Lovász elnök tehát – ahogyan az a kiadott kommünikében olvasható – „tudomásul veszi” a kormány szándékát arra, hogy az ötezer főt foglalkoztató intézeteket az MTA szervezetén kívül kívánja működtetni. Ez teljes visszavonulás a korábbi állásponttól.
A megállapodás értelmében a kutatóintézet-hálózat az új szerkezet kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső változtatásokról az új irányító testület dönt. Elkenték viszont ennek vezetési elvét. A következő pontban már irányító testület(ek)ről van szó, paritásos alapon küldött képviselőkkel, de „a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett” . A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
Az nem derül ki, hogy paritás mellett hogyan kap többséget a tudományos közösség.
A szerződés alapján az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Ebben engedett a kormány. A részleteket azonban itt is a jövőbe tolták ki: a vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.
Az intézetek megtarthatják az MTA névjegyét (brandet), de csak akkor, ha azok az MTA követelményeinek megfelelnek, jelentsen ez bármit.
Az eddigi viták egyik szakítópontja a finanszírozás volt. Erről meglehetősen ellentmondásos a megállapodás. Leszögezi ugyan, hogy a kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik. És az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi, de ennek jogi formáját is a felek később egyeztetik.
A szerződés értelmében a minisztérium biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat. Ez némi enyhülés ahhoz képest, hogy Palkovicsék január óta nem folyósítják a béreken felüli költségek fedezetét, vagyis az alapfinanszírozást, emiatt komplett kutatások álltak le. Az MTA eddig ragaszkodott ahhoz, hogy kapják meg a költségvetésben nekik megszavazott pénzt. Idén 17 milliárd forintról van szó.
Ennek ismeretében nem teljesen világos, hogyan kell érteni azt, hogy „a fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított”. Vagyis
mi fog történni júniustól, ha a teljes személyi és dologi pénzt csak májusig adja oda az ITM.
A közlemény nem válaszol arra a kérdésre, hogy mi lesz a kutatási pályázatok sorsa. Az MTA elnöksége február közepén úgy döntött, hogy csak a törvényes támogatás fejében hajlandó pályázni a nekik egyébként járó pénzre.
Megnyugtatásul leszögezik, hogy a kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.
A megállapodás értelmében a következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák a részleteket, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés elé kerül.
A szerződés betetőzése(?) annak a vitának, amelyben a kormány eltökélte az intézményhálózat és az MTA-vagyon leválasztását-elvételét, a gyanú szerint állami alapítású vagyonkezelő alapítványba vitelét. Amivel vinné a következő évek uniós támogatású kutatás-fejlesztési támogatásait is.
Az MTA közössége eddig ellenállt a kiszervezési kísérletnek, egyelőre bizonytalan, hogy ennek „tudomásul vétele” a fenti homályos részletek mellett átmegy-e.
