Kezdőlap Címkék Kutatás-fejlesztés

Címke: kutatás-fejlesztés

Horizont 2020 – Horizont Európai Fórum

A kormány támogatja a magyar pályázókat, hogy minél sikeresebbek legyenek a brüsszeli közvetlen kutatás-fejlesztési és innováció források (Horizont 2020) megszerzésében – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten a szaktárca és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közös szakmai rendezvényén.

Kiemelte, a gazdaság fejlődésében elért eredményt hosszú távon úgy lehet fenntartani, ha a munkaalapú gazdaságot az innováció alapú felé irányítják, ezzel is biztosítva, hogy a magyar gazdaság legalább 2 százalékponttal az európai uniós átlag felett növekedjen a jövőben is.

Palkovics László elmondta, a kormány a 2020-as költségvetési tervezetben 32 milliárd forinttal javasolja megemelni az idei, 120-130 milliárd forint közötti k+f+i támogatási keretet. Hozzátette: 2003 óta nem volt példa ilyen szintű kormányzati elkötelezettségre.

Kitért arra, hogy Magyarország az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok (EU13) között jól áll a közvetlen brüsszeli kutatás-fejlesztési és innovációs források megszerzésében, a 2014-2020 közötti Horizont 2020 programban 259 millió euró forrást hozott el, ezzel a régióban a 3. helyen, az EU-tagországok között a 18. helyen áll.
A miniszter rámutatott arra, azt is látni kell, hogy az EU13 országok pályázói a forráskeret 5 százalékát, a régi tagországok (EU15) 86,5 százalékát, míg a programból részesülő unión kívüliek a keret 8,5 százalékát tudták elnyerni. Magyarország a 95-5 százalék arány változtatása érdekében a különböző tárgyalásokon azt az álláspontot képviseli, hogy a jövőben a közvetlen brüsszeli keret 20 százalékát különítsék el a EU13 tagországok számára, ezzel is ösztönöznék az érintetteket a pályázatok beadására.

A miniszter szerint szükség van a hazai kutatási és innovációs rendszer hatékonyságának növelésére, a kutatóintézetek, egyetemek, a vállalati szféra szereplői közötti fokozottabb együttműködésre, nemzetközi kapcsolatrendszerük beágyazottságának erősítésére.

Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a rendezvényen hangsúlyozta, a magyar részvétel javítását az uniós kutatás-fejlesztési és innováció források megszerzésében a hivatal stratégiai feladatának tekinti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2020-ig futó mostani keretprogram is még sok pályázati forrást kínál, emellett segítik a felkészülést a 2021-ben induló új keretprogram lehetőségeire.

A hivatal elnöke felidézte, hogy rendszeresen kikéri a piaci szereplők véleményét, és segíti a magyar egyetemi hálózatokon a tudásmenedzsment kiépítését. Kiemelte, a hivatal egyre inkább szolgáltató szervezetté alakul a finanszírozással összefüggő feladat ellátása mellett.

Veszítve nyert az MTA a kormánnyal szemben?

Kiszervezik az MTA alól a kutatóintézeteket, cserébe idén finanszírozzák a hálózat működését, bár a teljes pénzt csak május végéig adja oda a kormány – derül ki a homályos megállapodásból Palkovics László és az MTA-elnök között. Az irányítás paritásos lesz, de a tudósok többsége mellett.

Nem egyértelmű, de erős a gyanú arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) úgy nyert a kormány vele szemben indított támadásával szemben, hogy az nem zárja ki a későbbi bukást. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteki találkozója után kiadott közleményből egyértelművé válik, hogy

2020 január elsejétől a kormány elviszi az MTA kutatóintézeti hálózatát.

Lovász elnök tehát – ahogyan az a kiadott kommünikében olvasható – „tudomásul veszi” a kormány szándékát arra, hogy az ötezer főt foglalkoztató intézeteket az MTA szervezetén kívül kívánja működtetni. Ez teljes visszavonulás a korábbi állásponttól.

A megállapodás értelmében a kutatóintézet-hálózat az új szerkezet kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső változtatásokról az új irányító testület dönt. Elkenték viszont ennek vezetési elvét. A következő pontban már irányító testület(ek)ről van szó, paritásos alapon küldött képviselőkkel, de „a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett” . A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.

Az nem derül ki, hogy paritás mellett hogyan kap többséget a tudományos közösség.

A szerződés alapján az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Ebben engedett a kormány. A részleteket azonban itt is a jövőbe tolták ki: a vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.

Az intézetek megtarthatják az MTA névjegyét (brandet), de csak akkor, ha azok az MTA követelményeinek megfelelnek, jelentsen ez bármit.

Az eddigi viták egyik szakítópontja a finanszírozás volt. Erről meglehetősen ellentmondásos a megállapodás. Leszögezi ugyan, hogy a kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik. És az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi, de ennek jogi formáját is a felek később egyeztetik.

A szerződés értelmében a minisztérium biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat. Ez némi enyhülés ahhoz képest, hogy Palkovicsék január óta nem folyósítják a béreken felüli költségek fedezetét, vagyis az alapfinanszírozást, emiatt komplett kutatások álltak le. Az MTA eddig ragaszkodott ahhoz, hogy kapják meg a költségvetésben nekik megszavazott pénzt. Idén 17 milliárd forintról van szó.

Ennek ismeretében nem teljesen világos, hogyan kell érteni azt, hogy „a fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított”. Vagyis

mi fog történni júniustól, ha a teljes személyi és dologi pénzt csak májusig adja oda az ITM.

A közlemény nem válaszol arra a kérdésre, hogy mi lesz a kutatási pályázatok sorsa. Az MTA elnöksége február közepén úgy döntött, hogy csak a törvényes támogatás fejében hajlandó pályázni a nekik egyébként járó pénzre.

Megnyugtatásul leszögezik, hogy a kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

A megállapodás értelmében a következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák a részleteket, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés elé kerül.

A szerződés betetőzése(?) annak a vitának, amelyben a kormány eltökélte az intézményhálózat és az MTA-vagyon leválasztását-elvételét, a gyanú szerint állami alapítású vagyonkezelő alapítványba vitelét. Amivel vinné a következő évek uniós támogatású kutatás-fejlesztési támogatásait is.

Az MTA közössége eddig ellenállt a kiszervezési kísérletnek, egyelőre bizonytalan, hogy ennek „tudomásul vétele” a fenti homályos részletek mellett átmegy-e.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK