A pápa képviseletében Pietro Parolin bíboros vesz részt Szűz Mária ünnepén Berdiscsevben, és a Vatikán államtitkára tárgyal az ukrán vezetőkkel is.
Ferenc pápa többször is felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háború lezárására. A katolikus egyház feje Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét tavaly bízta meg egy békemisszióval: Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is járt Ferenc pápa képviselője, de csak kisebb eredményt ért el:
az oroszok által elhurcolt ukrajnai gyerekek egy része visszatérhetett a családjához.
Ferenc pápa az ukrán vezetőket arra kérte, hogy mutassák fel a fehér zászlót: tárgyaljanak Putyinnal! Ezt Zelenszkij elnök elutasította. Ukrajna jelenleg azon az állásponton van, hogy Putyinnal csak azt követően lehet tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről, hogy az orosz csapatok elhagyták az ukrán területet. Putyin viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a megszállt terület Oroszországhoz tartozzon. A párbeszéd esélye így meglehetősen csekély noha a 29 hónapja tartó háború teljesen kimeríti Ukrajnát, amely csakis a NATO és az Európai Unió támogatásával képes tartani magát.
Trump: a harmadik világháború szélén állunk
Az Egyesült Államok ex elnökét hivatalosan is elnök jelölté választotta a republikánus konvenció. A merénylet utáni első beszédében Trump természetesen elsősorban a hazai helyzettel foglalkozott mondván:
”az infláció tönkreteszi az amerikaiakat”,
de kitért a külpolitikára is:
“Most háború dúl Európában és a Közel Keleten, a konfliktusok egyre inkább kísértenek Tajvanon, Koreában, a Fülöp szigeteken és egész Ázsiában. A Föld harmadik világháború szélén billeg” – fogalmazta meg nézeteit a világpolitikáról Donald Trump, akinek jó esély van rá, hogy novemberben újra az Egyesült Államok elnöke legyen.
Ellenfele, a jelenlegi elnök, Joe Biden nincs már teljesen birtokában szellemi erejének. Többen lemondásra szólították fel demokrata támogatói közül is. Korábban Joe Biden a külpolitika specialistájának számított: sokáig volt a szenátus külügyi bizottságának a vezetője Washingtonban. Elnöksége kezdetén deklarálta az új hidegháborút: Kína és Oroszország immár az USA stratégiai ellenfelének számít. Ezt követte Putyin agressziója Ukrajna ellen, amely egy megnyerhetetlen háborúhoz vezetett el. A Közel Keleten a Hamász terrorakcióját követő konfliktus a gázai övezetben egyre jobban elhúzódik, sőt azzal fenyeget, hogy kiszélesedhet, ha háború robban ki Izrael és a libanoni Hezbollah között.
Az amerikai diplomácia nem képes megoldani sem az ukrajnai sem pedig a közel-keleti konfliktust míg Donald Trump azt állítja, hogy gyorsan rendezné ezeket személyes tárgyalások útján.
Trump azért akarja gyorsan megoldani az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, mert Kínát tekinti az első számú ellenfélnek, amelynek a gazdasági ereje is megvan ahhoz, hogy kérdésessé tegye az Egyesült Államok vezető szerepét a világban.
