Evgeni Tancsev uniós bírósági főtanácsnok szerint vizsgálhatja nemzeti bíróság a devizahiteleknél azt, hogy tisztességtelen-e, ha az árfolyamkockázatot a jogszabályban rögzített feltétel szerint a kölcsönt felvevőre terhelik, ha a szerződésben nem fogalmaztak világosan és érthetően.
Evgeni Tancsev egy magyarországi devizahiteles perrel kapcsolatban fogalmazta meg álláspontját, amely szerint olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az
olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.
A közleményben felidézték, hogy két magánszemély 2008 februárjában kötött svájci frank alapú kölcsönszerződést egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett fizetni, de a részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Emellett a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik az árfolyamkockázatot.
A későbbiekben az árfolyam változása miatt
nagymértékben emelkedtek a törlesztőrészletek,
ezért a hitelt felvevők 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen. Az eljárásban felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt a bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.
A közlemény szerint ugyanakkor Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben
megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket,
az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi tartozást forintosítottak. Az új törvények azonban továbbra is a kölcsönt felvevőre terhelték az árfolyamkockázatot.
A Fővárosi Ítélőtábla, amely az ügyet elbírálja, azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e tisztességtelennek az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.
A főtanácsnok szerint az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az uniós irányelv „értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket”.
Ugyanakkor a főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot.
A magyar Kúria 2014-ben hozott egy jogegységi döntést, és azt mondták ki, hogy a devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető.
