Uniós főtanácsnok: Vizsgálhatják a nemzeti bíróságok a devizahiteles szerződéseket

0
940

Evgeni Tancsev uniós bírósági főtanácsnok szerint vizsgálhatja nemzeti bíróság a devizahiteleknél azt, hogy tisztességtelen-e, ha az árfolyamkockázatot a jogszabályban rögzített feltétel szerint a kölcsönt felvevőre terhelik, ha a szerződésben nem fogalmaztak világosan és érthetően.

Evgeni Tancsev egy magyarországi devizahiteles perrel kapcsolatban fogalmazta meg álláspontját, amely szerint olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az

olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.

A közleményben felidézték, hogy két magánszemély 2008 februárjában kötött svájci frank alapú kölcsönszerződést egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett fizetni, de a részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Emellett a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik az árfolyamkockázatot.

A későbbiekben az árfolyam változása miatt

nagymértékben emelkedtek a törlesztőrészletek,

ezért a hitelt felvevők 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen. Az eljárásban felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt a bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.

A közlemény szerint ugyanakkor Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben

megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket,

az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi tartozást forintosítottak. Az új törvények azonban továbbra is a kölcsönt felvevőre terhelték az árfolyamkockázatot.

A Fővárosi Ítélőtábla, amely az ügyet elbírálja, azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e tisztességtelennek az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.

A főtanácsnok szerint az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az uniós irányelv „értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket”.

Ugyanakkor a főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot.

A magyar Kúria 2014-ben hozott egy jogegységi döntést, és azt mondták ki, hogy a devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .