„Vejkey Imre hozzátéve, hogy dr. Gál Zsófia Lívia bírónő az arcába mosolygott, és azt mondta, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár viccként fogja fel.
AL
Részlet a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya szerdai, az ítéltetet indokló sajtóközleményéből:
“Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a karikatúra készítője a COVID-járvánnyal kapcsolatos aktuális eseményekre reflektál, a karikatúra központi témája nem vallási, hanem közéleti vonatkozású. A karikatúra tehát nem a keresztény vallás ellen irányult, nem a keresztény közösséget gúnyolta…”
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közösen képviselte azokat a civileket, akik megnyerték a Figyelő ellen a “Soros zsoldosok” listázása miatt indított pert. Ugyanezen a napon jogerősen megnyerte a TASZ azt az ügyet, amelyben az egyik munkatársáról készült képet a Magyar Idők egy ellenzéki tüntetőket lejárató cikk illusztrációjaként használt.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ még 2018-ban közösen ajánlott képviseletet a Figyelő című hetilap ellen azoknak a civileknek, akik felkerültek a “Soros-zsoldosok” listájára. Az érintettek közül Jávor Kata és Szőke Sándor jelentkeztek, akik úgy gondolták, hogy sérti a személyiségi jogaikat az, ha zsoldosként, idegen, gonosz hatalmak végrehajtójaként állítják be azt az értékes társadalmi munkát, amit végeznek – olvasható a TASZ közleményében.
Az első fokú bíróság megállapította, hogy széles társadalmi rétegek számára, első ránézésre is egyértelműen jogsértő volt a cikk tartalma. Kimondta, hogy a felperesek jó hírnevét sérti az a tényállítás, amely őket Soros György bármilyen akaratának végrehajtójaként, különösen a negatív jelentéstartalmú „zsoldosként” állítja be. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közéleti vitában Soros György az ország ellenségeként jelenik meg, így az, hogy a felpereseket az ő személyével összefüggésbe hozták, ráadásul valótlan tényállításokon keresztül, mindenképpen jogsértő. Nem fogadta el a bíróság a Figyelő védekezését, miszerint a cikk a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik.
A bíróság kötelezte a Figyelőt, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított következő lapszámban tegye közzé a bírósági döntést.
A Figyelőt eltiltotta a hasonló jogsértő tartalmak közzétételétől, ezzel is hangsúlyozva azt, amit köztudomású tényként fogadott el az eljárásban: hogy a civilek elleni kampány egy régóta fennálló és jelenleg is tartó állapot, és a jövőben is lehet hasonló cikkek megjelenésére számítani. Ennek alátámasztásaként a bíróság kiemelte, hogy a cikk közzététele egy olyan országos, valamennyi médiafelületre (televízió, rádió, nyomtatott és elektronikus sajtó, hirdetőtábla) kiterjedő és huzamos ideje tartó kampány része volt, amelyben Soros Györgyöt a magyar nép ellenségeként mutatják be, az általa támogatott szervezeteket pedig úgy, mint amelyek az ő – a magyar nép érdekeivel ellentétes – akaratát kívánják érvényre juttatni.
A bíróság ítélete szerint a Figyelőnek egy teljes oldalban kell közölnie az ítélet rendelkező részét és annak jogi indokolását is, hogy az olvasók pontosan megismerhessék, mit és miért ítélt jogsértőnek a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Figyelőnek fejenként 500-500 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie a felpereseknek és az újságnak kell állnia a perköltséget is.
Egy másik, a propagandamédia ellen indított TASZ-os perben pedig jogerős lett ma a siker. A másodfokú bíróság is kimondta, hogy ugyan egy tüntetőnek tűrnie kell a fotózást, de azt már nem, hogy szándékosan, félrevezetően egy másik tüntetésről szóló cikk illusztrálására használják a képét. Különösen, ha annak a cikknek “Lincselt volna a csőcselék” a címe. Ebben a perben a Magyar Időket 300 ezer forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság.
“Ezek a nyertes perek is bizonyítják, hogy vannak jogi eszközök a propagandamédiával szemben. A TASZ a munkája során egyszerre védi a szabad sajtó jogait és lép fel a hatalmat szolgáló propaganda lejárató, hazug cikkeivel szemben” –mondta el Nehéz-Posony Kata ügyvéd.
A Figyelő elleni perben a felpereseket Nehéz-Posony Kata és Tóth Balázs ügyvédek képviselték, a Magyar Idők elleni perben a felperest Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegély szolgálatának vezetője képviselte
Az Origóból megtudhatjuk, hogy Nyugaton veszélyben vannak a keresztény szimbólumok. A PestiSrácok megírta, hogy Amerikában már beérett a liberális csodafegyver, a népességcsere. Kövér László pedig elmagyarázta, hogy a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú.
Óriási veszélyben van a Nyugat
A párizsi Notre-Dame leégése még aktuálisabbá tette azt a nyugat-európai jelenséget, hogy a keresztény templomokat egyre több támadás éri az utóbbi időben. Ezek a támadások sok esetben rongálások, gyújtogatások és megszentségtelenítések. Miközben Közép-Európában csak elvétve vannak ilyen támadások, a nyugati országokban évről évre nő a keresztényellenes támadások száma.
Franciaországban naponta átlagosan két templomot szentségtelenítenek meg. A támadások száma jellemzően azokban az országokban nőtt a leginkább, ahová a legtöbb muszlim bevándorló érkezett. A nyugati média persze magát a támadásokat is megpróbálja elhallgatni. Aki beszélne a problémáról, azt gyűlöletbeszéddel vádolják. (Origo: Egyre aggasztóbb a nyugat-európai keresztényellenesség)
A rekordokat döntögető migrációs áradat miatt többen szavaznak majd a Demokrata pártra
Beérni látszik az amerikai Demokrata párt bevándorlást segítő programja, egy friss felmérés szerint a 2020-as elnökválasztásokon az aktív választópolgárok körében többségbe kerülnek a spanyolajkúak a feketékhez képest, ami eddig sosem fordult elő. Minthogy a fekete közösségek kényszerbetelepítése már rég a múlté, önkéntes bevándorlásuk az Egyesült Államokba pedig elenyésző, a latinók lettek az első számú migráns populáció az USA-ban. A Pew Research Center felmérése alapján ez azért különösen érzékeny kérdés, mivel a migrációs hátterű választók jellemzően a baloldali liberális politikai erőket támogatják.
Az afro-amerikai közösség annak ellenére zsugorodott második számú etnikummá számtani értelemben, hogy a fekete népesség növekedett. Az egyszerű különbség köztük, és az őket megelőző latin- amerikaiak között, nem más, minthogy az utóbbi népcsoport rendkívüli növekedését nagyban segíti a rekordokat döntögető migrációs áradat Közép- és Dél- Amerikából.
Még rosszabb helyzetben vannak az amerikai fehérek, akik 2000-ben még a választók 76.4%-át adták, ma azonban a választójoggal rendelkezőknek csupán kétharmada fehér. (PestiSrácok: Amerikában már beérett a liberális csodafegyver, a népességcsere)
Kövér László: a bíró nem lehet független az államtól
A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán.
Hozzátette: a bíró nem lehet független az államtól, annak “nem külső tartozéka”.
Az állam egyik sarokkövét alkotta meg az 1869. évi 4-es törvény, amely 80 évig hatott. Nem véletlen, hogy éppen addig élt, amíg a magyar állami függetlenség: a 20. század közepéig – mondta a házelnök.
Kövér László azt mondta, szerencsés az a nemzedék, amely újjászervezheti az államot: 1990-ben a kommunizmust, 2010-ben a posztkommunizmust “sikerült lerázni”.
Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása, az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése a cél az európai politikában. Védjük meg a cselekvőképes államot, mint közös jövőnk biztosítékát! – hangoztatta Kövér László. (MTI: Kövér László: a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú )
Az idei Budapest Pride Felvonulás megrendezéséhez előírt szélsőségesen szigorú rendőri követelményeket a szervezők a Társaság a Szabadságjogok (TASZ) segítségével támadták meg a bíróságon. A Fővárosi Törvényszék ítélete nyomán a felvonuláshoz bármelyik utcából lehet majd csatlakozni.
A felvonulást minden évben megszervező Szivárvány Misszió Alapítvány évről évre egyre fejlettebb biztosítással garantálja a résztvevők biztonságát. A Pride Felvonulást, ami idén július 6-án a Kossuth térről indul, a szervezők a lehető legkorábban be is jelentették a rendőrségen. Budapest Rendőrfőkapitánya azonban csak azzal a feltétellel vette tudomásul a menet megtartását, ha azt a “négy fal között tartják”: a gyűlés helyszíneit és útvonalát a rendőrség kiüríti, kordonokkal lezárja, és a résztvevők mindössze három (3!) ponton csatlakozhatnának a gyűléshez.
A szervezők évek óta dolgoznak ennek a rendőri “túlbiztosítási” gyakorlatnak a lazításán, hiszen egy kordonok közé szorított menet, amelyhez útközben senki sem csatlakozhat, aligha képes a nyitottság és a szabadság üzenetét közvetíteni. A szervezők aprólékos és kitartó munkájának eredményeként egy olyan, 250-300 rendezőből, menetkísérő csoportokból, kamerás jogi megfigyelőkből álló biztosítási mechanizmus alakult ki, hogy tavaly már gyakorlatilag bárhol lehetett csatlakozni a felvonuláshoz. Az utóbbi években folyamatosan csökkent – az ellentüntetések dacára – annak kockázata is, hogy a tíz évvel korábban történtekhez hasonló erőszakkal zavarják meg a felvonulást. Mindezekhez képest idén a főkapitány mégis bekeményített: kihasználva az új gyülekezési törvény adta lehetőséget, korlátozó határozatban írta elő a szervező számára a menetbiztosítás módját.
A bejelentő a TASZ segítségével a Fővárosi Törvényszéken támadta meg a határozatot
Az itt született ítélet lényegében annak a biztosítási gyakorlatnak az elfogadására kötelezi a főváros rendőrfőkapitányát, amit a szervezők tavaly már sikerrel alkalmaztak, de amiről a rendőrség idén nem volt hajlandó tárgyalni. Eszerint maradnak a kordonok ugyan, de minden útkereszteződésben lehet majd csatlakozni a felvonuláshoz. Az ítéletet itt el is olvashatja.
A Pride nyitottsága szempontjából előnyös végkimenetel ellenére a bírósági ítélet indokolása nem a legszerencsésebb. A rendőrség a felvonulás résztvevőinek biztonságára hivatkozott, ehhez képest a bíróság mégis abból indult ki, hogy a területzárás és a kordonok felállítása mások, a menetben részt nem vevő személyek jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges. Azonban sem ezt az eltérő kiindulópontot nem indokolta meg a bíróság, sem azt, hogy a menet teljes zárása hogyan védené meg az erőszakos ellentüntetőktől a kívülállók jogait.
“Értetlenül álltunk a rendőrség rugalmatlansága előtt, úgyhogy örülünk, hogy a bíróság a gyülekezési szabadság javára döntötte el ezt a konfliktust. Kár, hogy az ítéletből sem derül ki, milyen konkrét tényekre alapozta a rendőrség, hogy idén jelentős erőszakos ellentüntetések zavarhatják meg a felvonulást, és azt az álláspontját, hogy a menet megóvása csak a teljes terület és útvonal lezárásával lehetséges. Különösen annak fényében, hogy az elmúlt két évben részlegesen kordonok nélkül zajlott a felvonulás, és nem történt említésre méltó konfliktus” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.
“Nagyon köszönöm a TASZ segítségét az ügyben. A Pride szervezői csapatával továbbra is azt gondoljuk, hogy nincs szükség a menet totális lezárására. Mégis lényeges fejlődésnek látjuk a Fővárosi Törvényszék ítéletét abban a tekintetben, hogy a szabadság és a biztonság ne legyenek egymást kizáró tényezők a Felvonulás lebonyolításában” – nyilatkozta Filó Mariann, az idei Budapest Pride Felvonulás bejelentője.
A Pride szervezőjét a perben a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője, dr. Hüttl Tivadar ügyvéd képviselte.
Három ügyben is megszüntette a bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) diáktüntető ügyfelei ellen folyó szabálysértési eljárást. A rendőrség eredetileg azért büntette meg a tüntetőket, mert még 2018 márciusában egy bejelentett tüntetés után továbbvonultak a tömeggel, és eközben az úttestre léptek. A rendőrség szerint ezzel megsértették a KRESZ szabályait, amiért 30 000 Ft szabálysértési bírságot kellett volna fizetniük.
Az utóbbi években rutinszerűvé vált, hogy a bejelentett tüntetések végén a tömeg egy része nem vonul el, hanem új, szervező nélküli, vagyis spontán tüntetésbe kezd. A spontán tüntetések rendszerint vonulásosak, és ilyenkor, ha nagyobb a tömeg, akkor egy része az úttesten is halad. Az is rendszeressé vált, hogy a rendőrség az ilyen spontán tüntetések résztvevőit igazoltatja, majd több tízezres bírsággal sújtja. A rendőrség eljárásából arra lehet következtetni, hogy nem ismeri el jogszerűnek a spontán tüntetéseket és ezért minősíti a résztvevők úttestre lépését a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének.
A spontán tüntetéseket is védi a gyülekezési jog
A TASZ többször felhívta már a rendőrség figyelmét arra, hogy a spontán tüntetéseket éppen úgy védi a gyülekezési jog, mint a bejelentett demonstrációkat. A rendőrségnek ilyenkor is kötelessége védeni a résztvevők gyülekezési szabadságát és biztosítani a rendezvényt. Természetesen a veszélyes közúti helyzetek megelőzése is a rendőrség dolga, és ennek során végső soron akár visszavezetheti a tüntetőket a járdára vagy fel is oszlathatja a tüntetést, ha más, enyhébb eszköz nem áll rendelkezésre.
A TASZ ügyfeleinek esetében azonban nem ez történt. A zebrán áthaladó tüntetőket rendőrsorfal választotta el az autóforgalomtól, így bár valóban piros jelzés idején haladtak át az úttesten, a járműforgalmat nem akadályozhatták, ráadásul okkal feltételezhették, hogy a rendőrség biztosítja a demonstrációt. A bíróság azt is megállapította, hogy a rendőrök nem szólították fel a tüntetőket az úttest elhagyására, így tettük jogellenessége sem lehetett nyilvánvaló az adott pillanatban. Ezek alapján a bíróság a TASZ mindhárom diáktüntető ügyfelének ügyében megszüntette az eljárást.
“Bízunk benne, hogy ezek a bírósági döntések világossá teszik a rendőrség számára, hogy a spontán tüntetések jogszerűek, és azokat biztosítaniuk kell. Jogellenes az a gyakorlat, hogy a rendőrség szabálysértési bírságolással igyekszik elvenni a tüntetők kedvét a spontán demonstrációktól” – mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint alkotmányellenes a 476 tévét, rádiót, híportált, újságot és folyóiratot tömörítő kormánypárti médiabirodalom létrehozása. Azt akarják elérni, hogy a Gazdasági Versenyhivatalt eljárás lefolytatására kötelezzék.
A Társaság a Szabadságjogokért közleménye:
Ahogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécs online hírportált képviselve azért fordultunk bírósághoz, mert az összeolvadás több szempontból alkotmányellenes. Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet.
Keresetünkben kifejtjük hogy a kormányrendelet, illetve az azt lehetővé tevő törvény alkotmányellenes. A törvény azért, mert nem szab érdemi határt annak, hogy a Kormány egyes üzleti tranzakciókat kivonjon a versenyvédelmi eljárás alól. Maga a KESMA kormányrendelet pedig azért, mert visszaélésszerűen alkalmazta a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló “indokolást” fűzött. Azt kértük a bíróságtól, hogy az alkotmánysértés megállapítása érdekében forduljon az Alkotmánybírósághoz.
Keresetünkben a Gazdasági Versenyhivatal döntésének bíróság vizsgálatát kértük. Elsődlegesen azt kértük a bíróságtól, hogy változtassa meg a GVH döntését és tiltsa meg az összefonódást, ennek hiányában pedig azt, hogy kötelezze a GVH-t a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására.
A Szabad Pécs interjúját az üggyel kapcsolatban itt olvashatja, a TASZ szakmai összefoglalóját pedig itt találja.
Vannak olyan adatok, tények, információk, amelyek a közre tartoznak, ezeket összefoglalóan közérdekű adatoknak hívjuk. S bár e közérdekű adatokat tulajdonló intézmények ezt tudják, mégsem hajlandók azokat minden esetben nyilvánosságra hozni.
Ilyenkor a pártok, a sajtó munkatársai, vagy épp a civil szervezetek un. közérdekű adatigényléssel fordulnak az illető szervezethez, mely aztán vagy eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének, vagy megtagadja az adatok kiadását. Számos esetben ezért bíróság dönt arról, hogy az adatokat ki kell adni, vagyis, lehetővé kell tenni, hogy a nyilvánosság is megismerhesse azokat.
Legutóbb a Demokratikus Koalíció járt így. A párt éveken át pereskedett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal, hogy kiadják, mire költötték a TAO-pénzeket. A DK jogerősen nyert, a bíróság kimondta, hogy a TAO közpénz, a Kúria pedig jogerős ítéletben arra kötelezte a Felcsútot, hogy adja ki, mire költötték a TAO-milliárdokat.
Ám számlák helyett csak egy levelet kaptak Mészáros Lőrinctől,
miszerint jogerős ítélet ide vagy oda, nem tudják kiadni a kiperelt dokumentumokat, mert azokat bekérte tőlük az EMMI. A DK feljelentette Felcsútot, ám a veszprémi rendőrség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, azzal az indokkal, hogy az adatok az EMMI-nél vannak. Még nem tudni, ennek a történetnek mi lesz a vége, a DK most azt tervezi, hogy képviselői bemennek a minisztériumba, és a jogerős bírósági végzésre hivatkozva elhozzák az adatokat.
Egy másik eset, amely még 2015-ben kezdődött, és még most is tart. Az Átlátszó 2015 augusztusában arról szeretett volna közérdekű adatigényléssel információt szerezni, hogy hány tanárt érintett a fizetések elmaradása. Az ügy előzménye, hogy a közoktatásért felelős Klebelsberg Központ – akkor még KLIK – többmilliárdos közműtartozást halmozott fel, több tanár napokkal vagy akár hónapokkal megkésve kapta meg a fizetését. Az állami intézmény azonban annak ellenére sem válaszolt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólította a válaszadásra, ezért az Átlátszó 2015 őszén beperelte a központot. 2016. februárjában, az első tárgyaláson, abban állapodtak meg, hogy március végéig kiadják a kért adatokat, ám miután ezt a megállapodást nem tartották be, vagyis, a közpénzből fenntartott Klebelsberg Központ a bíróság döntése ellenére elzárkózott, az Átlátszó 2016 áprilisában újraindította a pert, júniusban pedig elsőfokon meg is nyerte. Az intézmény fellebbezett a döntés ellen, ám miután lecsúszott a határidőről, az ítélet 2017. januárjában jogerős lett.
Happy end nincs? Nincs:
az Átlátszó adatigénylése után majdnem 3 évvel, az utolsó jogerős ítélet után csaknem másfél évvel, még mindig nem kerültek ki az igényelt adatok, ezért az Átlátszó újra feljelentette a Klebelsberget.
Csak két tetszés szerinti kiragadott példa a sok közül. Szinte vég nélkül lehetne sorolni az ezekhez hasonló eseteket, alig akad olyan hét, hogy valamelyik párt, vagy civil szervezet ne jelentené be, hogy pert indított, vagy éppen pert nyert valamelyik, közérdekű adatot visszatartó intézmény ellen.
A felületes szemlélő akár azt is gondolhatja, hogy minden rendben van, a jogállam működik: ha valaki közérdekű adatot szeretne eltitkolni, vagy visszatartani, akkor bíróság kötelezi arra, hogy ezt nem teheti.
Ez azonban csak a látszat, vagyis, semmi sincs rendben. Egyfelől azért nem, mert, mint látjuk, még a jogerős bírósági ítélet sem garancia arra, hogy az állam polgárai megismerhetik az őket érintő és érdeklő adatokat. Mindezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy az állam, illetve annak intézményei nem mindig mutatnak jogkövető magatartást. Ez a hozzáállás a demokrácia gyakorlása szempontjából azért is káros, mert gátolja az állampolgárokat jogaik gyakorlásában, hiszen felelősen csak úgy dönthetnek – például egy parlamenti választáson – ha a köz számára fontos adatok és tények ismertek előttük.
A törvények be nem tartása, esetünkben közérdekű adatok visszatartása mindemellett azt is üzeni a polgároknak, hogyha az állam nem tartja be a saját törvényeit, akkor azok rájuk nézve is csak akkor kötelezők, ha rajtakapják őket, hogy kijátsszák azokat. Másként fogalmazva: a törvények ugyan elvileg mindenkire kötelezők, de a gyakorlatban ezt csak azok esetében érvényesítik, akiknek nincs lehetőségük a törvények kijátszására, megkerülésére.
Az állam – az adatokat eltitkolni szándékozó intézményein keresztül – rossz üzenetet küld a polgároknak. Az adatok visszatartása, a velük való titkolózás azt a bon mot-ként elterjedt közvélekedést erősíti az állam polgáraiban, hogy a törvények csak azokra vonatkoznak, akik betartják őket.
Biztosan nemzetközi hír lesz abból, hogy a Győri Ítélőtábla jogerősen is kimondta: a fideszes Menczer Erzsébetnek semmi köze ahhoz, hogy a világszerte forgalmazott holland sör, a Heineken címkéjén ott van-e a vörös csillag, vagy sem. Alighanem megmosolyogtak volna minket Indiától Argentínáig, ha más ítélet születik az ügyben.
Ez komoly? – kérdezte a per hírének hallatán néhány évvel ezelőtt holland ismerősöm, aki korábban a sörgyár magyarországi képviseletén is dolgozott. Más politikai légkörben nevelkedvén nem is értette, mi kifogása lehet egy fideszes politikusnak egy sörös címkén a csillag ellen, amely a gyár felfogása szerint pusztán a négy elemet – földet, a levegőt, a tűzet és a vizet, valamint a „mágikus elemet” jelképezi.
A cég már 1889 óta használja, és semmi köze nincs a kommunizmushoz.
Mint emlékszünk, az egész hercehurca tipikusan a hazai politikai élet arroganciájára vezethető vissza. A kormány hadjárata a Heinekennel szemben 2017 elején indult, miután egy romániai bíróság a holland világcégnek adott igazat a fele-fele arányban egy Hollandiában bejegyzett cég és Lénárd András székelyföldi vállalkozó tulajdonában lévő sörgyárral szemben.
A Heineken tíz évvel korábban megvett egy román sörgyárat, amelynek egyik terméke a Ciuc Premium. Ezt a sört románul mindenki bere (de) Ciuc néven említi, ami magyarul annyit tesz, hogy Csíki sör. A Heineken levédette a Ciuc Premium és a Csíki Prémium elnevezést Romániában. Lénárd Andrásék 2014-ben indultak a maguk sörgyárával, amelynek egyik termékét Igazi Csíki Sörre keresztelték. Ezzel elsősorban az erdélyi magyar sörfogyasztókat akarhatták átcsábítani a Heineken leányvállalatának eredeti Csíki sörétől.
A történetnek ez a része nem több, mint egy szokásos gazdasági konfliktus. A holland cég 2014 decemberében bírósághoz fordult márkanévbitorlás és tisztességtelen piaci verseny miatt. Mind első, mind másodfokon pert vesztett a Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosa. A Maros Megyei Táblabíróság megtiltotta az Igazi Csíki Sör név használatát.
A döntést a Csíki Sör Manufaktúra igyekezett magyarellenes lépésként feltüntetni,
miszerint a román hatóságok a holland multival karöltve akarnak tönkretenni egy székely–magyar vállalkozást. Az üzleti vitába itt beleszólt a magyar politika: előbb a Jobbik, majd a Fidesz igyekezett politikai tőkét kovácsolni az esetből. Lázár János egyszer látványosan arra kérte a hódmezővásárhelyieket, bojkottálják a Heineken termékeit, és helyette igyák inkább a Tiltott Csiki Sör néven árult „magyar terméket”. A miniszter ellátogatott a Csíki Sör Manufaktúra csíkszentsimoni üzemébe is, ahol emlékezetes fotó készült: a sört kifejezetten nem kedvelő Lázár ünnepélyesen megivott belőle egy pohárkával.
Lázár János a Csíki Sör Manufaktúrában, balra Lénárd András. MTI Fotó: Veres Nándor
Ha a „főminiszter” teljes mellszélességgel beleállt az ügybe, akkor több fideszes politikus is csatlakozott. A magyar kormány igyekezett a Heineken elleni fellépésével érzékeltetni: megvédik az erdélyi – mi több -, a teljes határon túli magyarságot. Lázár János és Semjén Zsolttal közösen benyújtott egy törvényjavaslatot az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról. (Később mind Lázár, mind Semjén úgy igyekezett kisebbíteni az ügyben a saját szerepét, hogy elmondták, a törvényjavaslatot valójában Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének javaslatára nyújtották be.) Rögtön ezután a Heineken és az erdélyi–holland vállalkozás bejelentette: szóban megegyeztek:
„a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon”.
Az erről szóló megállapodást írásban is rögzítették.
Persze egy ilyen meghurcoltatást a hollandok sem néztek jó szemmel. Sokan felkapták a fejüket, amikor a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. bejelentette martfűi gyárának leépítését, továbbá azt, hogy a teljes magyarországi termelést átcsoportosítja a vállalat soproni központjába. Hogy e lépés mennyire függ össze a világcég elleni kormányzati hadjárattal, azt csak a menedzsment tudná megmondani.
2017-ben Martfűn az önkormányzat kezdeményezésére aláírásgyűjtést indítottak annak érdekében, hogy az állam tegyen értük valamit. Jellemző, a település ahhoz a kormányhoz fordult segítségért, amelynek főminisztere arra szólította fel a választókat, hogy bojkottálják a Heineken termékeit, és azok helyett inkább az azóta már Tiltott Csíki Sör névre átkeresztelt erdélyi italt fogyasszák. A helyiek közül sokan máig meg vannak győződve arról, hogy Lázár János szájkaratéja miatt került a 6-6,5 ezer lakosú város nehéz helyzetbe.
Újabb fordulatot vett az ügy, amikor kiderült, hogy embercsempészet miatt keresik az Egyesült Államokban Lénárd Andrást, magyar kormány által támogatott erdélyi sörgyárost. Az iratok szerint 2001. január 21-én Champlain település közelében fogta el a rendőrség, a Kanada és az Egyesült Államok közötti zöldhatáron, két mérföldre a hivatalos határátkelőhelytől. A kocsijában talált külföldi nők állampolgársága nem derült ki a periratból, de nevük alapján vélhetően magyarok voltak.
Az Erdélyi Átlátszó újságírójának az egyikük elmondta, egy amerikai sztriptízbárban táncoltak volna, de nem kaptak vízumot, így Kanadába utaztak, ahol Lénárd várta őket autóval, hogy a zöldhatáron csempéssze át őket az Egyesült Államokba. A tettenérés után Lénárdot letartóztatták, a lányok tanúk lettek, ugyanakkor gyanúsítottak is tiltott határátlépés vétségéért.
Lénárd ügye súlyosabb bűncselekménynek számít,
mivel külföldiek becsempészésével és utaztatásával vádolták meg. Lénárd amerikai állampolgárságú menyasszonya kifizette az ötvenezer dollárnyi (13 millió forint) óvadékot, így a vádlott szabadlábon védekezhetett, de többé nem jelent meg a bíróság előtt. Elfogató parancsot adtak ki ellene.
A Magyar Nemzet járt utána annak is, hogy Lénárd amerikai feleségével Csíkszeredára költözött, ahol az erdélyi református egyház nyugdíjpénztárának tőkéjét felhasználva fogott vállalkozásba. Törpe vízierőmű-rendszereket szándékozott telepíteni az Úz völgyébe és máshová. A céget 2015 elején – sajtóhírek szerint harmincmillió euróért – felvásárolta a Magyar Villamos Művek Zrt. Az üzlet cseppet sem nevezhető sikeresnek: a romániai cégnyilvántartás szerint a magyar állam tulajdonában lévő MVM ottani leányvállalatai azóta komoly veszteséget termeltek, és jelentős adósságot halmoztak fel.
A később megalapított
Csíki Sör Manufaktúra szintén nem a gazdasági sikereiről lett híres.
A vállalkozás 2016-ban 4,5 millió eurós forgalom mellett 1,6 milliós veszteséget termelt. A cég szinte teljes vagyonára – köztük az egyik csíkszentsimoni gyárterületére és a rajta lévő épületekre –, minden berendezésre, az alapanyagokra, az autóparkra és a folyószámlákra jelzálogjogot jegyeztek be. Az állami hátszél ellenére magyarországi terjeszkedésük sem sikerült túl fényesre: a Csíki Sör Magyarország Kft. felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjára, a végrehajtási eljárás alatt álló adózók közé.
Az ügy kezdett ellaposodni. 2017-ben a kormánynak már kevésbé volt fontos frontot nyitni sörügyben, de nagyon nehéz volt kihátrálni az első lelkesedésben benyújtott „Lex-Heineken” elfogadása elől is. 2017 szeptemberére az Unió sem emelt kifogást egy ilyen törvény ellen, de a honatyák kezdték belátni, a vörös csillag száműzése a termékek csomagolásáról így nem csak a Heinekennek fájna. Bekerült a törvény szövegébe egy passzus, miszerint
egyes cégek termékei esetében a kormány felmentést adhat a törvény szigorának alkalmazása alól.
Rájöttek ugyanis, hogy meg kellene változtatni miatta más népszerű márkák – a Milky Way, a San Pellegrino, a Redstar Jeans és a Converse – egyes termékeinek címkéit is. Felvetődött az is, hogy például Puskás-mezt sem lehetne a korábbi magyar címerrel árulni, vagy például mi lesz az UEFA-meccsek közvetítésével, ahol a pálya mellett futó fénycsíkokon ott szerepel a Heineken csillaga.
Voltak persze, akik ebbe nem nyugodtak bele. Ilyen volt például Keszegné Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) elnöke (2010 és 14 között a Fidesz parlamenti, később önkormányzati képviselője) és Pálfalvi Milán, aSzabadságvédő Alapítvány (Szava) elnöke, mellesleg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke. 2017 márciusában beperelték a holland sörgyárat, mert meggyőződésük, hogy a vörös csillag tiltott önkényuralmi jelkép akkor is, ha terméken jelenítik meg, és használata sérti a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét, nem méltó a magyar nemzethez.
A 2017 tavasza óta tartó eljárás végére tett most jogerősen pontot a Győri Ítélőtábla: maradhat a vörös csillag a Heinekenen.
Ügyészi indítványra a Budai Központi Kerületi Bíróság 2018. augusztus 21-én újból meghosszabbította M. Richárd gyanúsított bűnügyi felügyeletét, ezúttal 2018. december 21-ig.
A gyanúsított továbbra sem hagyhatja el a tartózkodási helyeként szolgáló ingatlant, ennek betartását a rendőrség a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrzi. A bíróság a védő ismételt indítványa ellenére sem látta megszüntethetőnek a kényszerintézkedést, ahogy az enyhébb, a gyanúsítottnak nagyobb mozgásszabadságot biztosító magatartási szabályok előírásának sem adott helyt.
A kerületi bíróság döntését azzal indokolta, hogy a gyanúsított továbbra is megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2015-ben Budapesten az Andrássy úton közúti veszélyeztetést követett el egy kerékpáros sérelmére, akit ezt követően még bántalmazott is.
2017. május 15-én Budapesten, a Dózsa György úton a megengedett sebességet jelentősen meghaladva összeütközött a szabálytalanul elé beforduló másik gépjárművel. A baleset során két ember életét veszítette, többen pedig súlyosan megsérültek. A gyanú szerint az is megállapítható, hogy 2017. május 15-ét megelőzően M. Richárd kábítószert fogyasztott, bár ez a vezetési képességére nem volt kihatással.
A bűnügyi felügyelet meghosszabbításának indoka, hogy a korábbi bűncselekmény miatti gyanúsítotti kihallgatását követően a gyanú szerinti újabb bűncselekményt követett el, másrészről a gyanúsított büntetett előéletére, korábbi közlekedési kihágásaira is figyelemmel a bíróság szerint alappal lehet tartani attól, hogy szabadon bocsátása vagy a mozgási szabadságát kevésbé korlátozó magatartási szabályok előírása esetén újabb bűncselekményt követne el.
A kerületi bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.
Paul Manafort Janukovics elnök tanácsadója volt Kijevben, mielőtt Donald Trump kampányfőnöke lett volna az Egyesült Államokban. Manafort pere kedden az esküdtszék tagjainak kiválasztásával kezdődik az Egyesült Államokban.
A vád adócsalás. Az ügyészség szerint Paul Manafort és üzlettársa 75 millió dollárt rejtettek el offshore számlákon – az ügyről korábban itt írtunk részletesen. Janukovics oroszbarát ukrán elnök – Manafort méregdrága tanácsai ellenére – megbukott Kijevben.
Robert Mueller különleges ügyész, aki Trump orosz kapcsolatai után nyomoz, épp ezért érdeklődik különösen Paul Manafort iránt. Ha ugyanis kiderül, hogy Manafort az Egyesült Államok kormányával szemben külföldön egy oroszbarát rendszert támogatott, akkor ez furcsa fényt vethet Trump kampányfőnökére.
Manafort egyébként csak a választási kampány elején volt kampányfőnök, mert
miután a sajtó megírta róla, hogy Janukovics oroszbarát rendszerét támogatta, Trump kénytelen volt őt meneszteni.
A mostani tárgyalás azért lehet kellemetlen az USA elnökének, mert sarokba szólíthatják Paul Manafortot, aki aztán vádalku keretében esetleg Trump ellen vallhat és beszélhet az elnök orosz kapcsolatairól.
Mueller ilyen vádalkut kötött korábban Michael Cohennel, a Trump-család ügyvédjével.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
