Calin Georgescu szélsőjobboldali román politikus, aki általános meglepetésre az első helyen végzett az elnökválasztás első fordulójában azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy Ukrajnát fel kell osztani és természetesen az osztozás során Romániának is jut a koncból.
Az alkotmánybíróság először elismerte, majd megsemmisítette az eredményt, és új választást írtak ki tavaszra. Az alkotmánybíróság döntésében minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy Washingtonból és Brüsszelből telefonáltak: Románia túlságosan is fontos állam ahhoz a térségben, hogy köztársasági elnöke egy oroszbarát politikus legyen. Calin Georgescu választási kampányát támogatta az orosz titkosszolgálat.
A román elit nagy része viszont elkötelezte magát a NATO és az Európai Unió mellett, melyek elszántan támogatják Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.
Korábban Putyin tett olyan ajánlatot Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának, hogy “osszuk fel közösen Ukrajnát“, de ezt Varsó és Bukarest elutasította, Orbán Viktor pedig mélyen hallgatott.
A trianoni béke előtt Kárpátalja Magyarországhoz tartozott bár a lakosság többsége akkor is szláv volt. A trianoni béke után Kárpátalja Csehszlovákia része lett. Annak felosztása után visszakerült Magyarországhoz. Az 1947-es párizsi béke után Kárpátalja szovjet Ukrajna részévé vált. A Szovjetunió bukása után – 1991 – Ukrajna a függetlenség mellett döntött több mint 90%-kal. Moszkva ezt kezdetben respektálta, de különleges jogokra tartott igényt Ukrajnában. 2013-ban elűzték az oroszbarát elnököt Kijevből, és Ukrajna egyértelműen a Nyugat felé tájékozódott.
Ezt Putyin nem tűrte, és végül megindította csapatait Ukrajna ellen 2022 februárjában. A NATO és az Európai Unió támogatásával Ukrajna azóta is ellenáll. Trump elnök tárgyalni akar Putyinnal, és ennek előkészületeihez tartozik, hogy aktivizálódnak az oroszbarát erők mindenütt Európában, de különösen annak keleti felén. Orbán Viktor pokolian rossz kapcsolatban áll Zelenszkij ukrán elnökkel míg Calin Georgescu nyíltan Ukrajna felosztását javasolja.
“Ukrajna fiktív állam, melynek felosztása elkerülhetetlen”
Így fogalmazta meg álláspontját Calin Georgescu a European Pravdaban.
“A világ változik. A határok változnak. Minket románokat érdekel Észak Bukovina és Észak Máramaros. Ezt régebben Transcarpatiának hívták. Ez újra Románia része lesz. Aztán vannak Ukrajnában magyarok lakta területek és ott van Lemberg, amelynek Lengyelországhoz kell tartoznia”
– fejtegette a szélsőjobboldali román politikus, aki visszaköveteli ezenkívül a Bugeac régiót is, mely a Duna delta Ukrajnához tartozó része, és stratégiai jelentősége van.
A területi követeléseken kívül Calin Georgescu közölte, hogy amennyiben hatalomra kerülne, akkor megakadályozná az ukrán gabona szállítását Románián keresztül, és leállítaná a katonai segély nyújtást Ukrajnának.
Romániában a köztársasági elnöki pozíció erősebb mint Magyarországon, a hadsereg főparancsnokaként viszonylag széles jogköre van. Calin Georgescu újra indul az elnökválasztáson májusban, és a közvéleménykutatások szerint jelenleg ő a legnépszerűbb Romániában, ahol kétfordulós elnökválasztási rendszer működik vagyis a nyugatbarát pártok a második fordulóban egységesen szavazhatnak az oroszbarát jelölt ellen.
