Pénteken az Országgyűlés elé terjesztették a Fidesz vezető politikusainak nevében azt az új kormányzati struktúrát, amellyel a Fidesz-KDNP a harmadik ciklusának nekivág. A képviselők el is fogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormányban ismét tíz tárca működik majd. A változások viszont arra is utalhatnak, hogy Orbán Viktor tett egy lépést az elnöki kormányzás felé.
Ilyen változások lesznek
A magyar választók által az áprilisi választáson kijelölt célokhoz igazodik az új kormány struktúrája, amely biztosítja, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa az Országgyűlésben. Hozzátette, hogy alapvetően megmarad a korábbi struktúra, csak kisebb módosítások lesznek. A legfontosabbként említette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba szervezik azokat a feladatokat, amelyek
egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek.
A sok kritikát kapott Emmivel kapcsolatban azt mondta, hogy a következő években kiemelt figyelmet szentelnek az egészségügyi fejlesztéseknek, különösen a főváros térségében. Megerősítette, hogy a felsőoktatás felügyeletében, irányításában lesznek változtatások. A honvédelem területén a rendszerváltás óta példa nélküli haderőfejlesztésről beszélt, és az is kiderült, hogy az Információs Hivatal visszakerül az Igazságügy Minisztériumhoz Miniszterelnökségtől.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Továbbra is tíz minisztérium lesz
Mielőtt az Országgyűlés plenáris ülésén napirendre tűzhették volna a minisztériumok kérdését, formálisan a törvényalkotási bizottságnak kellett rábólintania arra az előterjesztésre, amely a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot vitára bocsáthatta volna. Gulyás Gergely tíz minisztériumot nevezett meg, amelyek felállításáról – a házszabálytól eltérve – , már pénteken szavaznia kellett a Háznak. A javaslat természetesen zöld utat kapott, noha néhány ellenzéki képviselő szóvá tette például, hogy az egészségügyet, az oktatást, a környezetvédelmet, az önkormányzatiságot hiányolja a kormányzati feladatok felsorolásából, és
a kormányzati struktúra erős centralizálást, a miniszterelnök szerepének további erősödését mutatja.
Erre a kijelölt kancellária miniszter úgy reagált: „a következő kabinet nemzeti kormány lesz”. Hogy ez mit jelent, egyelőre csak találgatni lehet.
Ezek után péntek reggel a képviselők azonnal a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról tartottak összevont vitát. Mindenek előtt arról kellett dönteniük, hogy elfogadják-e az új minisztériumok elnevezését, amelyet meg is tettek 127 igen szavazattal, 35 nem ellenében.
Ez alapján az új kormány minisztériumai ezek lesznek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy
az Európai Unió legkevesebb, tíz minisztériumából álló kormánya jön így létre.
Így segítik a miniszterelnök munkáját
Saját munkaszervezetet állítanak fel Orbán Viktornak. A törvényjavaslat ugyanis rögzíti, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik majd a következő években. Ez a két „háttérintézmény” lesz az, amelyen keresztül a kormányzati tevékenység irányítását kívánja ellátni személyesen a miniszterelnök.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Ennek értelmében alighanem más szerepkör vár majd a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyre is.
Megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége, ami korábban Lázár János dolga volt,
az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ – a Kormányiroda – szervei között.
Lépés az elnöki kormányzás felé?
A benyújtók hangsúlyozták, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. Hogy ez miként befolyásolja majd az újonnan felállított minisztériumok és az oda kinevezett miniszterek tényleges szerepét, alighanem majd csak a napi munka során derül ki. Nehezen elképzelhető, hogyan lesz képes az elvártnak megfelelően, gyorsan reagálni az élet napi kihívásaira például egy olyan gigaszervezet, mint amilyen az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a maga szinte áttekinthetetlenül sokoldalú feladatkörével.
Az államigazgatási kérdésekben jártas informátorunk viszont úgy látja, az a bejelentés, miszerint Orbán Viktor közvetlenül is részt kíván venni a kormányzat napi ügyeiben, az
a korábbitól eltérő miniszteri felelősséget feltételez.
Kézi vezérlésre, jóval szerényebb szakmai kompetenciára számíthatnak a kormány tagjai. A miniszterelnök a két szakmai helyettesén keresztül irányítja majd a kormány tagjait. Pintér Sándor a belügyi, állambiztonsági és honvédelmi terület, Varga Mihály a gazdasági tárcák közvetlen felettese lesz, ők közvetítik majd a miniszterelnöki utasításokat beosztottjaiknak. A külügyi- és a külgazdasági tárca, valamint az igazságügy közvetlenül Orbánhoz kapcsolódhat. Az agrártárca ebben „kakukktojás”, de aligha valószínű, hogy ezt a fontos területet az amúgy különösebb feladattal nem rendelkező Semjén Zsolt alá rendeljék. Inkább a kormányprogramnak az a nehezen megfogható feladatköre – a keresztény kultúra megőrzése – lehet majd a jövőbeni munkaköre.
Ezek a folyamatok arra utalnak, mintha a miniszterelnök megtette volna az előkészületeket egy későbbi elnöki kormányzásra. Erre akár a ciklus félidejében is sor kerülhetne. Ebben az esetben a Kormányiroda élére egy, a mainál korlátozottabb hatáskörrel rendelkező miniszterelnököt állítana, Áder János sorsáról ráérnének majd akkor dönteni, mert a köztársasági elnök mandátuma 2022-ben jár le.
