A két vezető kerülte a legérzékenyebb kérdések megválaszolását, kezdve a lehetséges területi átruházás kérdésével. Trump: „Putyin a mai nap után várja a hívásomat.”
Ezúttal Volodimir Zelenszkij felvette a kabátját és erősítést hozott. Még Donald Trumpnak is megköszönte (négyszer 10 másodperc alatt) a neki eladott fegyvereket.
Ezek az óvintézkedések megkímélték az ukrán elnököt a februári csapdától, és méltóságteljes fogadtatást biztosítottak számára az Ovális Irodában. De nem szerezték meg neki azokat a területi, biztonsági vagy az ukrán identitás tiszteletben tartására vonatkozó garanciákat a Fehér Ház vezetőjétől, akiket keresett.
Miközben Kijevben megszólaltak a légvédelmi szirénák, az ukrán vezető többnyire csendben hallgatta, ahogy házigazdája elmagyarázza, hogy a tűzszünetre nincs szükség. A találkozó további része, bár szívélyes hangulatú volt, nem hozott lényeges áttörést a konfliktus lezárása érdekében.
Trump továbbra sem nyilatkozott homályosan Washington Ukrajna védelmében betöltött szerepéről, amely Moszkva NATO-tagságának elutasítását kompenzálta. Azt sem garantálta, hogy a háromoldalú találkozó közte és Trump, valamint Vlagyimir Putyin között, amelyre Zelenszkij kijelentette, hogy készen áll, a közeljövőben sor kerül. A jól informált, a republikánus kormányzathoz közel álló Fox News szerint még nincs kitűzve dátum.
„Dolgozni fogok rajta. Vagy meglesz, vagy nem lesz meg”
– mondta Trump, míg Emmanuel Macron francia elnök egy négyoldalú csúcstalálkozót javasolt, amelyen Európa is részt venne.
Zelenszkijnek Trump azon ragaszkodását is el kellett fogadnia, hogy „a háborúnak véget kell érnie”, anélkül, hogy bármilyen utalást hallott volna egy „igazságos” megoldásra. Az Egyesült Államok főparancsnoka ehelyett az alaszkai személyes találkozóját Putyinnal előrelépésként mutatta be, miután Putyin ismét elutasította a fegyverszünetet, és hatalmas területi engedményeket követelt.
„Tetszik a tűzszünet koncepciója, mert azonnal megállítaná az emberek megölését, ahelyett, hogy két hét alatt abbahagynák”
– mondta Trump. „Bárcsak abbahagynák, de stratégiailag ez hátrányos lehet az egyik fél számára.”
A harcok szüneteltetésének hiábavalóságát bizonyítva Trump hat háborút említett, amelyeket „hat hónap alatt megoldottam, amelyek közül az egyik potenciális nukleáris katasztrófa volt”. Az általa említett esetek közül legalább kettőben, az India-Pakisztán és az Azerbajdzsán-Örményország háborúkban, tűzszünet volt érvényben az amerikai beavatkozás előtt (Örményországban másfél évvel ezelőtt). Kongóban a lázadók éppen most hagyták abba a béketárgyalásokat.
Ukrajna biztonságával kapcsolatban Trump hangsúlyozta az amerikai védelmet, de csak másodrangúként Európa után. „Sok segítség lesz, ha biztonságról van szó” – mondta.
„Az európaiak jelentik az első védelmi vonalat, mert ott vannak, de mi is segíteni fogunk nekik. Beavatkozunk, amikor szükséges. Azok az emberek, akik ránk várnak, védelmet akarnak nyújtani.”
Ahogy Trump is mondta, „Európa legfontosabb emberei” egy közeli szobában várakoztak, hogy hangsúlyozzák Trumpnak az „igazságos és tartós béke elérésének” szükségességét, ahogy azt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is mondta, aki európai és NATO-vezetőkkel sietett az amerikai fővárosba, hogy támogassa Zelenszkijt.
„Köszönetet mondok franciaországi, nagy-britanniai, finnországi, olaszországi, európai uniós és NATO-beli partnereinknek, akik egy megbízható és méltóságteljes békéért dolgoznak” – írta az ukrán elnök a Telegramon.
„Ukrajna készen áll a valódi tűzszünetre és egy új biztonsági architektúra létrehozására.”
A Trumppal folytatott beszélgetés végén az ukrán elnök „pozitívnak” nevezte a történteket, de egyértelmű volt, hogy Putyin, akivel Trump délelőtt találkozott, és aki délután sietett felhívni, félbeszakítva az európai állam- és kormányfőkkel folytatott találkozót, a találkozók felett lebegett. A tegnapi fehér házi találkozók pedig úgy tűnik, nem adtak okot a Kreml vezetőjének, akit felbuzdultak az ukrajnai előrenyomulások és Trump alaszkai ölelése, hogy egy tapodtat sem engedjen a békefeltételein, kezdve azzal, hogy Oroszország ellenőrzi a teljes Donbász régiót, és biztos abban, hogy Kijev a NATO-n kívül marad, és demilitarizálni fogja az országot.
A pletykák szerint Moszkva visszaadhat Kijevnek néhány megszállt területet Harkiv és Szumi északkeleti régióiban: ez azonban körülbelül 440 négyzetkilométert tesz ki a Donbasszban az ukrán erők által ellenőrzött 6600 négyzetkilométerhez képest, amelyek a jövőben az új orosz offenzíva ellen az egyetlen védelmet jelentik.
Az ezt kiemelő médiaorgánumoknak Trump védekezően válaszolt:
„Pontosan tudom, mit csinálok, és nincs szükségem tanácsra ostoba, irigy vagy ostoba emberektől, akiknek nincs józan eszük, intelligenciájuk vagy megértésük.”
Trump ezután megismételte, hogy Alaszkában a cár „elfogadta, hogy Ukrajna biztonsági garanciákkal rendelkezik”. Hogy mik ezek a garanciák, nem világos. Az mágnás eddig kizárta, hogy amerikai csapatokat küldjön Ukrajnába, még békefenntartási célokra sem, és tegnap azt mondta az európai vezetőknek, hogy „meg fogjuk beszélni, hogy ki mit fog tenni”. Hogy Trumpot további lépésekre bírja, Zelenszkij 100 milliárd dollár értékű amerikai fegyver vásárlását javasolta.
Az összegyűlt európai vezetők gondosan eltussolták ezt és más nézeteltéréseket Trumppal, homályosan fogalmazva, és dicsérő szavakkal illették az amerikai elnököt.
Az egyetlen nézeteltérés Friedrich Merz német kancellár azon kijelentése volt, miszerint tűzszünetet akar.
Trump nem válaszolt, de egy kamerán kívüli, mikrofonnal rögzített pillanatban elmagyarázta Macronnak, hogy Putyin „megállapodást akar kötni velem, bármennyire is őrültségnek hangzik”.
