Trump gazdaságilag akarja megfojtani Iránt. A megválasztott amerikai elnököt arról győzködi Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy együtt semmisítsék meg Irán nukleáris létesítményeit.
Bár továbbra is érvényben van Trumppal szemben a fatwa, vagyis a halálos ítélet, melyet amiatt mondott ki rá Khamenei ajatollah, hogy az akkori amerikai elnök megölette Szulejmani tábornokot, a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnokát Irakban, de a megválasztott elnöknek nem fűlik a foga külföldi katonai akcióhoz. A kiszivárgó hírek szerin Trump azt emlegeti bizalmas körben, hogy
“Bibi az utolsó amerikai katonáig harcolna a Közel Keleten.”
Bibi Netanjahu beceneve, és az izraeli miniszterelnök minden bizonnyal arra törekszik, hogy bevonja az Egyesült Államokat egy Irán elleni hadműveletbe, de Trump azt emlegeti, hogy
“Johnt azért rúgtam ki a nemzetbiztonsági tanácsadó posztról, mert mindenáron háborúzni akart Iránnal.”
”John Bolton könyvet írt Trumpról, és ebben tökéletesen alkalmatlannak nevezte az USA ex elnökét valamiféle konzisztens nemzetbiztonsági stratégia alkalmazására. Ebben minden bizonnyal igaza van Boltonnak, de a demokraták se mentek sokra a maguk stratégiai elképzeléseivel: két megnyerhetetlen háborút hagynak örökül Trumpnak Ukrajnában és a Közel Keleten.
Trump tanul a kínaiaktól
Pekingben nagyon fontosnak tartották Trump megnyerését, ezért vendégül látták a hatalom centrumában, a Tiltott Városban. A Cunnanhaj tökéletesen zárt övezet, oda csak rendkívüli esetben hívnak meg külföldi vendéget, de Trumppal kivételt tettek. Az USA akkori elnöke is viszonozta a gesztust: prezentált egy videót, melyen unokája kínai nyelven dalban köszöntötte Hszi bácsit és kedves nejét. A két elnök hosszú ideig tárgyalt egymással, és Trump megállapíthatta: a kínaiak gazdasági eszközökkel akarják megszerezni a világhatalmat nem katonailag.
Money makes the World go round
– ez a közös a kínaiak és Trump filozófiájában. Az amerikai elnök ezért nem katonai kategóriákban gondolkodik mint a demokraták, Benjamin Netanjahu vagy épp Vlagyimir Putyin.
Iránt gazdaságilag akarja a falhoz szorítani. A törekvés nem eredménytelen: az iszlám forradalom kezdete óta – 1979 – jelentősen csökkent az egy főre jutó GDP Iránban, ahol emiatt mind nagyobb az elégedetlenség. Iránnak az életmentő támogatást Kína adja azzal, hogy felvásárolja az olaj és földgáz export jórészét. Trump az első találkozón Hszi Csin-ping elnökkel a többi között erről akarja lebeszélni a kínaiakat.
Amikor Putyinnal tárgyal majd, akkor is az egyik tétel az lesz: ne kössetek stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal!
Haldoklik az ajatollah?
Hírek szerint Khamenei ajatollahot mesterséges kómában tartják, közben pedig beindult a hatalmi harc az utódlásért. Az idős vallási vezető a legutóbbi választáson meglepő módon a mérsékelt Pezeskiant támogatta, aki el is nyerte az államfői posztot. Az iráni elit valószínűleg rádöbbenhetett arra, hogy a háborúzás nem kifizetődő vállalkozás.
Teherán minden bizonnyal támogatta a Hamász szörnyű terror támadását Izrael ellen, melynek fő célja az volt, hogy megakadályozza az egyezséget a zsidó állam és a szunnita muzulmán országok mindenekelőtt Szaúd Arábia között.
A Hamász vezérét épp Teheránban lőtte ki a Moszad, Izrael katonai csapása hosszú időre kiiktatja ezt a terrorista szervezetet éppúgy mint a Hezbollahot. Kiderült: Irán csapásmérő képessége messze elmarad az izraeli hadsereg digitális felkészültségétől. Irán ezért Szaúd Arábia és az arab világ felé tájékozódik – a kínai diplomácia aktív közreműködésével. Trump veje, Jared Kushner, aki a közel-keleti ügyeket intézte akkoriban amikor az apósa volt az elnök Washingtonban, most minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy újra létrehozza az együttműködést Izrael és Szaúd Arábia között. Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös másfél milliárd dolláros üzleti ajánlattal kötelezte le Jared Kushnert. Trump diplomáciája valószínűleg Kissinger vonalát követi:
divide et impea! Oszd meg és uralkodj!
Míg a demokraták diplomáciája egy táborba hozta Oroszországot, Kínát és Iránt, Trump megpróbálja szétverni ezt az egységet külön – külön megállapodva Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal. Mindezt a háború elkerülésével, mert az USA külföldi hadműveletei igen kevés hosszútávú hasznot hoztak Washingtonnak, Putyin sikertelen agressziója Ukrajna ellen pedig azt bizonyítja: a háborúzás kora lejárt…
