Brazíliában tartja csúcstalálkozóját a BRICS, amely eredetileg a vendéglátó országon kívül Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél Afrikából állt, de időközben csatlakozott Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia, Indonézia Irán és Szaúd Arábia is. Putyin és Hszi Csin-ping ezúttal nem vesz részt a csúcstalálkozón.
“Bármelyik ország, amely a BRICS államok Amerika ellenes politikájához igazodik, 10%-os pótlólagos vámot fog fizetni. Ez alól a politika alól nincsen kivétel” – közölte az Egyesült Államok elnöke. Bessent pénzügyminiszter azt jelentette be, hogy a vámokat nem július 9-től hanem augusztus elsejétől alkalmazzák majd, vagyis újabb halasztás következett be Trump vámháborújában.
Rio de Janeiróban a BRICS vezetők közös közleményben ítélték el
“az igazságtalan, egyoldalú protekcionista intézkedéseket beleértve a viszonos vámokat – reciprocal tariffs.”
A BRICS vezetők nem nevezték meg az Egyesült Államokat, azt viszont hangsúlyozták, hogy a viszonos vámok nem felelnek meg a WTO szabályainak.
Mire gondolhatott Amerika ellenes politika kapcsán Donald Trump a Truth Social oldalon? “Az elnök arra utalhatott , hogy a BRICS célja az: túllépjen egy az USA által irányított világrenden mind a pénzügyekben mind pedig a szabályozásban” – nyilatkozta a CNBC gazdasági portálnak Stephen Olson, aki korábban az USA egyik kereskedelmi tárgyalója volt, most pedig egy kutató intézet főmunkatársa – ISEAF – Yusof Ishak Institute.
A BRICS támogatásáról biztosította Iránt a legutóbbi háborús konfliktus idején – ez is zavarhatja Donald Trumpot, aki elrendelte az ország bombázását annak atomprogramjának leállítására. Trump első elnöki útja külföldre Szaúd Arábiába és az Egyesült Emírségekbe vezetett, ahol nagy fegyver üzleteket kötött, és felajánlotta ezeknek az államoknak az USA mesterséges intelligencia fejlesztési technológiáját.
A kínai és az orosz elnök nem utazott el Rióba
Putyint mint háborús bűnöst nemzetközi letartóztatási parancs fenyegeti, ezért csak online vesz részt a csúcstalálkozón. Hszi Csin-ping elnök maga helyett a második számú kínai vezetőt küldte Brazíliáb:: Li Csiang miniszterelnököt, aki a gazdaság fő irányítója Pekingben. Li Csiang nemrég Tiencsinben a nyári Davoson arról beszélt, hogy
“a globalizációt nem lehet leállítani.”
Vang Ji kínai külügyminiszter európai körutat tett, hogy világméretű szabadkereskedelmi egyezményt hozzon össze Trump vámjai ellen.
“Kína nem az USA“ – hangsúlyozta a kínai diplomácia vezetője amikor Ursula von der Leyen asszonnyal, a brüsszeli bizottság vezetőjével találkozott Brüsszelben. Vang Ji fontosnak találta megismételni:
”Kína és az Európai Unió között nincsenek alapvető érdekkonfliktusok.”
A kínai külügyminiszter azt is fontosnak találta megemlíteni, hogy “Kína mindig támogatta az európai integrációt.” Ez finom célzás Trumpra, aki nyíltan támogatta a brexitet, és a magyar miniszterelnök szerint azt kérdezgeti tőle:
”Viktor, mikor lépsz ki az Európai Unióból?!”
Peking Trump ellenes szövetséget akar létrehozni, és ebben számít az Európai Unióra is: ”őszintén reméljük, hogy az Európai Unió ragaszkodni fog ahhoz, hogy a világban fennmaradjon a nyitás, a tiszta verseny és a diszkrimináció kirekesztése. A nagyhatalmak most új utat keresnek a világgazdaságnak, és ebben döntő szerep juthat Kínának és az Európai Uniónak” – mondta Csiang Feng professzor, a sanghaji egyetem tanára, aki a pekingi Global Timesnak nyilatkozott.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője, aki az európai – kínai fórumon Vang Ji külügyminiszter tárgyaló partnere volt, felkérte Kínát, hogy
“hagyjon fel a diszkriminatív praktikákkal a ritka földfémek ügyében.”
Ezzel kapcsolatban egy kínai szakértő úgy nyilatkozott, hogy a ritka földfémeket fel lehet használni a hadiiparban is, ezért minden döntést alaposan meg kell fontolni.
“Kína már enyhítette export politikáját a ritka földfémek terén” – jelentette ki Vu Csenhuj szakértő, aki a hivatalos pekingi álláspontot tükröző Global Timesnak nyilatkozott.
Vang Ji külügyminiszter Brüsszelben egyébként nem titkolta, hogy érdekeltek abban: elhúzódjon a háború Ukrajnában, mert utána az USA a Távol Kelet és Kína felé fordulhat – írja a The Telegraph.
