Az amerikai diplomácia példátlan keménységgel üzent Jeruzsálemnek: Mike Huckabee USA‑nagykövet „terroristáknak” nevezte azokat a fanatikus zsidó telepeseket, akik öt napon át blokád alatt tartották egy amerikai állampolgár családjának otthonát Ciszjordániában. A Fehér Ház és a kongresszus hivatalos választ követel a Netanjahu‑kormánytól, amely egyre mélyebbre süllyed a szélsőjobboldal fogságában.
Kuszra városában öt napon át tartották blokád alatt egy amerikai állampolgár családjának házát radikális zsidó telepesek, akik rendszeresen zaklatják a palesztin lakosságot, hogy kikényszerítsék annak távozását Ciszjordániából. A telepesek évek óta gyakorlatilag párhuzamos hatalmat építenek ki: falvakat zárnak el a víztől, áramtól, utakat rongálnak meg, és megfélemlítik a helyieket. Az izraeli hadsereg és rendőrség mindezt többnyire tétlenül nézi.
Ezúttal azonban a célpont egy amerikai állampolgár családja volt. A ház tulajdonosa Ohióban él, de testvére és annak családja lakik az épületben, amelyet a telepesek hermetikusan elzártak a külvilágtól. A Trump‑kormányzat nem hallgathatott tovább: Mike Huckabee nagykövet nyíltan „terroristáknak” nevezte a telepeseket, és azonnali fellépést követelt.
„Ez az ügy már sokkal több mint személyes családi probléma. Valóságos diplomáciai kérdés”
– mondta a háztulajdonos az Ynetnek.
A hadsereg feloldotta a blokádot – a telepesek újrakezdték az ostromot
Az amerikai nyomás hatására az izraeli hadsereg és rendőrség felszámolta a blokádot. Ám alighogy a katonák távoztak, a telepesek visszatértek, és folytatták a megfélemlítést. A vezérkari főnök parancsba adta a katonai jelenlét növelését és a törvények betartását, de a hadseregen belül is mély vita zajlik: hogyan kell viszonyulni azokhoz a szélsőséges telepesekhez, akik Nagy Izrael megteremtésén dolgoznak, és a palesztinok elűzését tekintik történelmi küldetésüknek.
Demográfiai valóság: Nagy Izraelben már több arab él, mint zsidó
A telepesmozgalom ideológiai alapja az Ószövetségre hivatkozó Nagy Izrael‑koncepció, amely az 1967-ben elfoglalt területeket – Jeruzsálem, Golán, Gáza, Ciszjordánia – is Izrael részének tekinti. Csakhogy a demográfia könyörtelen: ezen a területen már ma is több arab él, mint zsidó, és a palesztin családok magasabb gyerekszáma miatt az arányok tovább tolódnak.
Ez a valóság az izraeli szélsőjobboldal számára elfogadhatatlan, ezért támogatják a telepesek agresszív terjeszkedését. A Netanjahu‑kormány, amely a vallási szélsőségek nélkül nem tudna hatalmon maradni, folyamatosan engedélyezi az új telepeket, és szemet huny a törvénysértések felett.
Trump és Netanjahu: két vezető, két háború, két politikai csapda
Mike Huckabee korábban maga is Nagy Izrael híve volt, ám a Trump‑kormányzat politikája látványosan változik. Megtört az együttműködés Netanjahuval, miután a miniszterelnök buzdítására Trump február 28-án „villámháborút” indított Irán ellen: az amerikai akció likvidálta az iszlamista vezetést Teheránban, mire Irán lezárta a Hormuzi-szorost. A háború megnyerhetetlennek bizonyult, és súlyos politikai teher lett Washington számára.
Az amerikai közvélemény nem támogatja az iráni konfliktust, és a novemberi kongresszusi választásokon ez komoly pofont jelenthet Trumpnak. Ha a demokraták jól szerepelnek, a 80 éves elnök könnyen „béna kacsa” lehet, akit jogi vizsgálatok fenyegetnek.
Netanjahu helyzete sem jobb: ha elbukja az őszi választást, korrupciós ügyei miatt börtönbe kerülhet. Trump gyakran figyelmezteti is erre „barátját”. A miniszterelnök a szélsőjobboldal támogatása nélkül nem tudna győzni, ezért nem mer fellépni a telepesek ellen – még akkor sem, ha ezzel amerikai állampolgárok biztonságát veszélyezteti.
Muzulmán atombomba: a Közel-Kelet új, veszélyes egyenlete
Az iráni háború hivatalos célja az iszlamista rendszer atomprogramjának megakadályozása. Ehhez képest Trump engedélyezte Szaúd-Arábiának a nukleáris fejlesztést, amely elvezethet az atombombához. Ráadásul Rijád katonai szövetséget kötött Pakisztánnal és Törökországgal. Pakisztán már rendelkezik atomfegyverrel – ezt a „muzulmán atombombát” ajánlja fel szövetségeseinek pénzügyi és katonai támogatásért cserébe.
A Közel-Kelet biztonsági helyzete így sokkal rosszabb lett. Izrael ugyan katonai sikereket ért el, de diplomáciailag egyre elszigeteltebb. A zsidó állam eddig minden háborúját megnyerte, de minden békéjét elveszítette.
