Kezdőlap Címkék Csapda

Címke: csapda

PINTÉR CSAPDÁJA

A kormány, nevezetesen a belügyminiszter egyeztetni hívja a parlament ellenzéki pártjait a „köznevelési szolgálati törvény” tervezetéről. Meglepetés ez, hiszen az Orbán-kormány még az alaptörvényt módosító javaslatairól, illetve az 1989-ben megteremtett magyar közjogi hagyomány szerint kétharmados körbe tartozó, a közjogi berendezkedés alapjait érintő törvényjavaslatokról sem szokott egyeztetni, hiszen azokhoz sincs szüksége ellenzéki támogatásra, anélkül is megvan a kétharmados többsége.

Az eddigi nyilatkozatok szerint az ellenzéki pártokból különféle válaszok hallhatók: van, aki szerint természetesen el kell menni egyeztetni, míg mások szerint az érdekképviseletekkel egyeztessenek, ne az ellenzéki pártokkal.

Annak, aki ma is az 1989-90-ben létrejött köztársaság híve, a dolog eldöntéséhez az akkori alkotmányozási döntésekhez érdemes visszanyúlnia. Miért, milyen alapon különböztette meg a feles és kétharmados törvényeket az 1990-es módosítással pontossá vált alkotmány?

Kétharmados többséghez az alkotmányt és a közjogi szerkezet alapjait, illetve az alapvető emberi és állampolgári jogokat szabályozó törvényeket sorolták, mint például a választójogról, állampolgárságról, sajtószabadságról, honvédelemről, rendőrségről, igazság- szolgáltatásról, önkormányzatokról szóló törvények.

Ezzel szemben a kormányzás hatókörébe tartozó olyan törvények, mint a költségvetés, az adók, a büntetőpolitika, az agrárpolitika, az oktatásügy, az egészségügy szabályozása a mindenkori kormány hatásköre, ezekre feles törvények vonatkoznak. Az első körbe tartozó törvények megalkotásához és módosításához kormány és ellenzék konszenzusára van szükség, ezért a benyújtás előtt kell egyeztetni az ellenzékkel, és legalább az ellenzéki pártok egy részével megegyezésre kell jutni. A második körbe, a feles körbe tartozó törvényekről benyújtásuk előtt az érintett szalmákkal, érdekképviseletekkel, szakemberekkel helyes a kormánynak egyeztetnie, az ellenzéknek viszont benyújtás után, a parlamenti vitában kell elmondania a véleményét és szavaznia a törvényjavaslatról. A kormányzás felelősségét ugyanis nem oszthatja meg vele a kormány.

Az oktatásügy a kormány felelőssége, ezért a pedagógusok jogállásának újraszabályozásáról a benyújtás után, a parlamenti vitában helyes az ellenzéknek elmondania a véleményét, és szavazni. Benyújtás előtti egyeztetésre nem helyes elmennie.

Az érdekképviseleti szervezetek magát azt sem helyeslik, hogy a pedagógusokat kiemeljék a közalkalmazotti körből, „szolgálati jogviszonyt” hozzanak létre. A törvény részleteiről, a „köznevelési szolgálati jogviszony” egyes elemeiről nincs mit beszélni. Ha az ellenzék ezekről lenne hajlandó egyeztetni a kormánnyal, elfogadná magát azt, hogy egyáltalán a fegyveres testületekre emlékeztető „szolgálati jogviszonyba” kerüljenek a pedagógusok, és utólag még ahhoz is hozzájárulna, hogy az orvosokat és szakdolgozókat már korábban kiemelte az Orbán-rendszer a közalkalmazotti körből, és létrehozta az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. Annak idején a szakmai szervezetek ehhez sem adták hozzájárulásukat. Az ellenzéki pártok – az orvosi béremelés miatt – azt megszavazták, ami bizony súlyos hiba volt.

Magukra adó ellenzéki politikusok csak a törvényjavaslat be sem nyújtását követelhetik, ehhez pedig nem kell egyeztetésre leülni a belügyminiszterrel.

A kormány itt meg akarja osztani a felelősséget az ellenzékkel – ezért beszélek csapdáról –, amit az ellenzéknek el kell kerülnie.

Adósságcsapdában egy egész generáció

Buy now-pay later (vásárolj most, fizess később) – de mi van akkor, ha valaki nem fizet?Olyan fiataloknak kínálják ezt a pénzügyi konstrukciót az Egyesült Államokban és Ausztráliában, akik nem juthatnak hitel kártyához. Az infláció pénzügyi csődöt jelenthet mind a cégeknek mind pedig a generáció hitelképteien tagjainak.

300%-al nőtt meg a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ügyfeleinek a száma az Egyesült Államokban 2018 óta – írja a Bloomberg.

“A valóságban az történik, hogy az ügyfelek rövid idő alatt nagy adósságot halmozhatnak fel anélkül, hogy tudnának róla”

– mondja egy pénzügyi szakértő.

Elyse Hicks, aki a fogyasztók érdekeit képviseli el is magyarázza, hogy pontosan miről van szó: az ügyfél vásárol valamit, és két hétig erre nem számítanak fel kamatot. Utána viszont  a kamatok környezettől  függően pénzbüntetést rónak ki rá. Amíg nem volt ilyen magas infláció addig ez nem látszott végzetesnek, de most sok ügyfél adósságcsapdába kerül.

Egyelőre nincs pontos felmérés arról, hogy az ügyfelek megoszlása milyen, de a cégek elsősorban a fiatalokra hajtanak rá. Miután kiderült, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció jó üzlet mind többen vállalkoznak ilyesmire. Legutóbb az Apple jelentette be ilyen részlegének megalakulását.

Miért? Mert a Buy now pay later ügyfelek többet költenek mint a hitelkártya tulajdonosok, akik rendszeresen ellenőrizni tudják a kiadásaikat. A boltok is szeretik ezt a konstrukciót: a cégeknek 2-8%-ot fizetnek, többet mint a hitelkártyát kibocsátó pénzintézeteknek.

A pénzügyi szakértő szerint az ügyfelek abban az illúzióban ringathatják magukat, hogy sokkal több a pénzük mint amennyi valójában van. Ez rögtön kiderül amikor két hét után nem tudnak fizetni. A Credit Karma szerint az ügyfelek csaknem 40%-a kihagyott már legkevesebb egy fizetést. A legtöbb cég ilyenkor nem kamatot számol fel hanem pénzbüntetést, amely idő arányosan emelkedik.

A fiatal generáció különösen rossz fizető: minden második fiatal ügyfél volt már kénytelen pénzbüntetést fizetni. A felmérések tanúsága szerint sok ügyfél egész egyszerűen nem érti a Buy now pay later pénzügyi konstrukciót.

Egy ügyfél például úgy került adósságcsapdába, hogy a pandémia idején több repülőjegyet vásárolt Buy now pay later konstrukcióban. Miután az állását elveszítette így önhibáján kívül nem tudott fizetni,  a pénzügyi felszólítások  csak egyre másra gyülekeztek. A Bloombergnek elmondta, hogy amióta kihagyta az első fizetést azonnal megindult a lejtmenet az adósságcsapda felé.

A legtöbb ilyen cég azért népszerű, mert úgy nyújt rövidtávú vásárlási hitelt, hogy nem kérdez semmit. Akkor sincs baj, ha az ügyfél az egyik cégnél fizetésképtelen lesz, mert akkor átmegy egy másikhoz, és újrakezdődik minden.

Ezek a cégek – nem úgy mint a bankok – nem kötelesek jelenteni senkinek, és egymás között sem cserélnek információkat.

A fogyasztóvédelmi szervezetek ezért szabályozást követelnek azzal érvelve, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ugyanúgy működik mint a hitelkártya rendszer, amelynek szigorú előírásoknak kell megfelelnie – írja a Bloomberg.

Orbán meghátrál és csapdákat állít

Amit az elmúlt hetekben hangosan követeltek a szakemberek és részben az ellenzék is (nevezetesen a Párbeszéd), abba Orbán most részben belement.

Többször megírtam ezen az oldalon, hogy „az ország működőképességének fenntartása” érdekében kerüli az olyan korlátozásokat, amelyek a találkozások (a kontaktusok) radikális korlátozására irányulnak.
Most, a járvány felfutása miatt Orbán bejelentette a rendezvények betiltását, a lakodalmak megtiltását, az esküvőkön és temetéseken és a magán-összejöveteleken való részvétel korlátozását, a középiskolai és felsőfokú oktatás digitális távoktatásra való átállítását, a vendéglátás helyszíni igénybevételének felfüggesztését, az üzletek esti nyitva tartásának korlátozását.
Lássuk be,

Orbán meghátrált, és tegyük hozzá, hogy jól tette.

Azok közé tartozom, akik egyetértenek azzal, hogy a bezárás az óvodákra és általános iskolákra nem terjed ki: bár azoknak is van szerepük a vírus terjedésében – éppen ma követelik osztrák tudósok az iskolák bezárását Ausztriában – én mégis azt gondolom, hogy a kisgyerekeknél nincs mód digitális átállásra, és a bezártság nekik okozza a legnagyobb kárt, és miattuk sok dolgozó szülőnek kellene otthon maradnia, ennek minden gazdasági és egyéb hátrányával.
A meghátrálás persze részleges. A pedagógusokat, akik az óvodákban és általános iskolákban továbbra is naponta találkoznak majd a gyerekekkel, hetente tesztelni fogják, ígéri Orbán, de a szélesebb körű tesztelésről és általános kontaktuskutatásról nincs szó, arra nem hoztak létre apparátust, a tisztiorvosi szolgálat Lázár János idején végrehajtott felszámolása ebben lehetetlen helyzetet teremtett. (Ebben nem követik Ausztriát és Németországot.)

A kormány, illetve személy szerint Orbán ezeket a korlátozó intézkedéseket a veszélyhelyzet újbóli bevezetéséhez kapcsolja, és elvárja az ellenzéki pártoktól annak holnapi megszavazását.

Az Eötvös Károly Intézet viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ez hamis,

a korlátozó óvintézkedésekre a veszélyhelyzet júniusi feloldásakor hozott „átmeneti törvény” okán a katasztrófavédelmi és az egészségügyi törvény rendkívüli jogrend nélkül is módot ad. Itt

az ellenzéki pártok csapdába kerültek:

az újabb felhatalmazási törvény megszavazásával olyan jogkorlátozásokhoz is hozzájárulnának, amelyekre a járványkezeléshez nincs szükség. Ez történt tavasszal is, akkor az önkormányzatoktól vettek el rendeletekkel pénzt a veszélyhelyzetre hivatkozva.

Állított a kormány egy másik csapdát is a friss korlátozásokkal.

Azzal, hogy a felsőoktatásban is elrendelték az áttérést a digitális oktatásra, és a kollégiumok kiürítését is elrendelték, az SZFE diákjainak és tanárainak állítottak csapdát.

Ne csodálkozzunk, ha Szarka kancellár most el fogja rendelni az elfoglalt épületek azonnali kiürítését, és a veszélyhelyzet erre jogalapot is teremt. Ha az ellenzéki pártok támogatják a második felhatalmazási törvényt, akkor az ő jóváhagyásukkal történik ez.

A béremelés csapdája

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) felháborítónak tartja és elutasítja, hogy az EMMI a kiemelt jelentőségű és sok egészségügyi dolgozó életében sorsfordító jelentőségű törvénytervezet véleményezésére mindössze 4 órát adott az érdekvédelmi szervezeteknek.

Követeljük, hogy széleskörű egyeztetés során, konszenzusos alapon történjen egy ilyen horderejű változás megtervezése és megvalósítása. A törvénytervezet az egészségügyi dolgozók számára jelentős érdeksérelemmel jár, mert megtiltja a másodállás vállalását.

Ez csorbítja az orvosok szabad vállalkozáshoz való jogait.

A másodállások korlátozása ellátási hiányosságokhoz, vagy vidéki kórházak ellehetetlenüléséhez, esetleg bezárásához fog vezetni.

A tervezet szerint az egészségügyi dolgozók akár 2 évre is kirendelhetőek lehetnek másik munkáltatóhoz – akár az ország másik felébe is – különösebb indok, bárminemű kontroll és megfelelő garanciák nélkül.

Jelenleg a COVID-19 járvány súlya alatt roskadozó egészségügyi ellátó rendszert nyilvánvalóan a másodállásokban és önként vállalt túlmunka tarja működőképesen.

Ezzel a törvényjavaslattal a jogalkotó a megfelelő ellátás puszta létét veszélyezteti.

A nyilvánvaló szabadságjogok csorbulása nem hogy vonzani fogja külföldről vagy a magánszektorból a kollégákat, a munkaerőáramlás iránya megjósolhatóan ezzel ellentétes lesz.

Továbbra is teljességgel tisztázatlan az alapellátás helyzete, annak finanszírozása, miközben folyamatosan nő a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek száma, és az alapellátásban van legtávolabb az orvosok és ápolók bére a közalkalmazotti bértáblától.

A MOSZ úgy véli, hogy

a Kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat.

Jelen formájában a törvénytervezetet a Magyar Orvosok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, és egyeztetést kezdeményez az illetékes szakminisztériummal – olvasható a MOK közleményé

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK