1934 december elsején gyilkolták meg Leningrádban Kirovot, a város urát, aki nem sokkal korábban több szavazatot kapott mint Sztálin a pártkongresszuson.
A Szovjetunió első embere egyetlen merész csapással leszámolt összes vetélytársával: megölette Kirovot, és erre hivatkozva legyilkoltatta a bolsevik elitet, mely létrehozta Lenin vezetésével a szovjet rendszert, amely képtelen volt beváltani a nagy ígéretet: megteremteni a valóságban a nagy kommunista utópiát, melyben mindenki képességei szerint dolgozik és a szükségletei szerint élvezi a közösen megtermelt javakat. A hadikommunizmus még Lenin életében megbukott, ezért a bolsevik vezér bevezette a NEP-et, az új gazdaságpolitikát, amely megpróbálta kombinálni a kommunista párt diktatúráját a piacgazdasággal.
A felemás eredmények azóta is hivatkozási alapot jelentenek mindenféle reform kommunista irányzatnak hiszen Kínában és Vietnamban is a kommunista párt diktatúráját kombinálják a piacgazdasággal – és nem is eredménytelenül. A huszas évek végén a kommunista párt vezetősége felszámolta az új gazdaságpolitikát, megszüntette a magántulajdont a mezőgazdaságban, és teljes mértékben a hadiiparra koncentrált mondván: a küszöbön a második világháború! Fel is épült a szovjet hadiipar a Gulag rabok millióinak feláldozásával, de közben a bolsevik párt népszerűsége a mélypontra jutott.
Még Sztálin felesége is reklamált az óriási éhezés ellen, melyet a hatalom Ukrajnában okozott. A Szovjetunió első embere ekkor lelőtte régi bolsevik családból származó nejét.
Sztálin diktatúrája ekkor még csak félkész volt: így fordulhatott elő, hogy a pártkongresszuson csak kevesebbet szavazatot kapott mint Kirov, aki valamivel mérsékeltebb programot képviselt. Sztálin ekkor megölette az állambiztonság teljes vezérkarát, és helyükre saját bábuját, Jezsovot, a “gyilkos törpét” állította, aki több millió ember haláláért lett azután felelős. Így jött létre Sztálin egyszemélyi diktatúrája, amely egészen 1953-as haláláig jellemezte a szovjet rendszert. A titkosrendőrség mindenkit és mindent ellenőrzött: a Szovjetunió második emberének, Vjacseszlav Molotovnak a neje is a Gulagra került annak ellenére, hogy maga is régi bolsevik volt.
Miért küldte hűséges hívének nejét Sztálin a Gulagra? Mert zsidó volt!
Pogrom
Sztálin nemcsak egyszemélyi diktatúrát akart teremteni a nagy terrorral hanem ki akarta söpörni a zsidó vezetőket a hatalomból, mert paktumra készült Hitlerrel. Lenin maga is félig zsidó volt, és csapatában nagyon sokan képviselték ezt a vallási kisebbséget, mely Oroszországban és a Szovjetunióban külön nemzetiségnek számított. Sztálin szabályos pogromot vezényelt le annak érdekében, hogy lepaktálhasson a nemzetiszocialista Hitlerrel. Erre az ideológiai magyarázat az volt, hogy mindketten szemben álltak a Nyugattal, és elvetették a Versailles-i békeszerződést, mely nemcsak Németországnak, de Oroszországnak is komoly területi veszteséget jelentett. Például létrejött Lengyelország, melyet a Hitler-Sztálin paktum 1939-ben megsemmisített. Molotov külügyminiszter szörnyszülöttnek nevezte Lengyelországot, melynek keleti területeit a Szovjetunió Ukrajnához és Fehéroroszországhoz csatolta. Így lett Ukrajna része az ukrán nacionalizmus fellegvára, Lvov-Lviv, amely Lemberg néven az Osztrák – magyar monarchia része volt 1918 előtt.
Putyin újra divatba hozta Sztálint
A diktátor utóda, Nyikita Szergejevics Hruscsov nagy beszédben leplezte le Sztálin bűneinek egy részét, és hozzálátott a Gulag rendszer felszámolásához, de új hatékonyabb gazdasági rendszert nem talált ki: azzal még a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Szergejevics Gorbacsov is küszködött – eredménytelenül. 1991-ben a Szovjetunió megbukott, és Jelcin majd Putyin irányításával megpróbáltak valamiféle demokráciát és piacgazdaságot kiépíteni Oroszországban. Nem sikerült.
Putyin hátrafelé nézett és nem előre: a diktatúra és a központi irányítású gazdasága jobb eszköznek tűnt a számára mint valamiféle gazdasági – politikai reform.
2008-ban Putyin lemondott a reformról, és új célt tűzött ki: annyi terület visszafoglalását a Szovjetunióból amennyi csak lehetséges. 2008- ban jött Georgia – Grúzia, mely két nemzetiségi régióról volt kénytelen lemondani. Majd következett 2014-ben a Krím félsziget, melyet Putyin szinte puskalövés nélkül foglalt el. Erre alapozta reményeit 2022 februárjában amikor minden ígérete ellenére megtámadta Ukrajnát. A háromnaposra tervezett villámháború azóta is tart. Moszkvában a hatalom szinte teljesen rehabilitálta Sztálint, aki a nagy terror után a kommunista ideológiát fokozatosan kombinálta a nagyorosz nacionalizmussal.
Putyin ideológiája visszatérés a cári időkhöz amikor a hatalom az ortodox vallást kombinálta a nagyorosz nacionalizmussal és a nemzetiségek elnyomásával, az antiszemitizmussal.
A hírhedt antiszemita hamisítványt a Cion bölcseit, a cár titkosszolgálata, az Ohrana hamisította. Rosenberg, a náci faji ideológia szellemi vezére Szentpéterváron végezte az egyetemet, mert balti német családban nőtt fel.
Putyin magánhadserege eredetileg Adolf Hitler nevét akarta felvenni, de azután Wagner jutott neki, mert az orosz diktátornak eszébe jutott, hogy Hitler 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót. Putyin így a cárok, Sztálin és Hitler eszmei örökösének tekinthető, a történelem tanúsága szerint nem a legbiztosabb garancia a sikerre: Miklós cárt Lenin parancsára családjával együtt kivégezték 1918-ban, Adolf Hitler öngyilkos lett bunkerében, melyet már körülzárt a szovjet hadsereg. Sztálin ágyban párnák közt halt meg, de halála előtt 1953 márciusában az állambiztonság feje, Lavrentyij Pavlovics Berija belevizelt a megbénult diktátor szájába…
