Ezt hangsúlyozta Zelenszkij elnök kabinetfőnöke, aki Szaúd Arábiában részt vett az amerikai – ukrán tárgyalásokon. Andrij Jermak, aki az ukrán delegációt vezette Szaúd Arábiában, a nemzeti televízióban számolt be a tárgyalások eredményéről.
Az USA és Ukrajna közösen 30 napos tűzszünetet javasolt, Putyin ezt nem fogadta el, de nyitva hagyta a kaput a tárgyalások előtt. Witkoff, Trump elnök különleges megbízottja Moszkvában tárgyal.
Jermak elmondta: az USA ellenez egy közös memorandumot, olyat, amelyet Budapesten adtak ki
1994-ben, mert ez nem garantálná Ukrajna biztonságát. A budapesti memorandum szerint Ukrajna lemondott az atomfegyverről, cserébe Oroszország garantálta az ország függetlenségét.
A budapesti memorandumot az USA és több európai nagyhatalom is aláírta, de ez mégsem riasztotta vissza Putyint attól, hogy 2022 februárjában megtámadja Ukrajnát.
Andrij Jermak szerint a Trump adminisztráció belátta azt, hogy Európának részt kell vennie a béketárgyalásokon. Korábban Kellog tábornok, Trump Ukrajna ügyeivel foglalkozó katonai megbízottja úgy nyilatkozott, hogy Európának nem kell részt vennie az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokon, de az érdekeit figyelembe veszik.
Európa fegyverkezik, de ennek megvannak a belpolitikai veszélyei
Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya 800 milliárd eurós fegyvergyártási programot jelentett be, melynek fő célja Ukrajna támogatása Oroszország ellen, akkor is, ha az USA kiszállna a támogatók közül. Magyarország kivételével az összes uniós tagállam támogatja a 800 milliárd eurós fegyverkezési tervet, melyet elsősorban hitelekből fedeznének, de megterhelné a tagállamok költségvetését is.
Az USA új költségvetése úgy néz ki, hogy a Pentagon kivételével minden más minisztérium költségvetése csökken.
Ha Európában ezt utánozzák, akkor ez jelentős elégedetlenséget váltana ki a közvéleményben, és megerősítené a szélsőséges pártokat, melyek jórésze Putyin zsoldjában áll. Bár az Alternative für Deutschland mozgalmat egyelőre sikerült kizárni a hatalomból, de soha ennyi szavazatot nem szerzett a szélsőjobboldali párt, amely számíthat Trump és Putyin támogatására. Ugyanez a helyzet a Szabadságpárttal Ausztriában. Orbán Viktor szorgosan szervezi a Patrióták frakciót az Európai Parlamentben:
a hivatásos hazaárulók lassan nyomulnak előre, de Trump és Putyin támogatásával, könnyen kihasználhatják azt az elégedetlenséget, melyet az életszínvonal stagnálása vagy csökkenése okozhat.
Az orosz fenyegetést csak azok a tagállamok veszik igazán komolyan, melyek közel vannak Oroszországhoz. Az európai nagyhatalmak: Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy Britannia, Spanyolország és Lengyelország az orosz fenyegetésre hivatkozva egyedülálló alkalmat látnak arra, hogy megteremtsék a közös európai haderőt, és gazdaságilag lépést tegyenek az Európai Egyesült Államok felé a közös hitelfelvétellel. Trump és Putyin így hozta össze az európai országokat kivéve Magyarországot, ahol Orbán Viktor még mindig abban bízik, hogy Trump és Putyin új Jaltát hoz létre Európa feje fölött. Ehhez azonban sem az USA sem Oroszország nem elég erős. Donald Tusk lengyel kormányfő így vázolta fel az erőviszonyokat: 500 millió európai kéri a 330 milliós USA-t, hogy védje meg a 140 milliós Oroszországtól. Európa, ha egységes, akkor nagyhatalom lehetne. Ezért tesz meg mindent az egységes Európa ellen Trump, Putyin és Orbán Viktor.
Rombolni mindig könnyebb mint létrehozni valamit, de Trump, Putyin és Orbán politikája látványos kudarc.
Európa, ha élni és fejlődni akar, akkor kénytelen összefogni ellenük. Most már megvannak a közös ellenségek: Trump és Putyin. Na és Orbán Viktor, a nagyhangú törpe. Mindhárman impotenciával küszködnek, ez ad reményt Európának.
