Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Hogyan lehet megszabadulni Orbán bűnöző államától?

0

Arról tartott előadást a Pénzügykutató Intézetben Magyar Bálint, egykori SZDSZ-es miniszter, aki bevezette a maffiaállam fogalmát Orbán Viktor nemzeti együttműködés rendszerére, hogy hogyan lehet megszabadulni Orbán bűnöző államától? Ebben a centralizált rendszerben az állam több intézménye is részt vállal: a parlament, a kormány, a bíróság, az adóhivatal stb.

Csillag István, az egykori SZDSZ-s gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban a nürnbergi bíróság amerikai főbíráját idézte:

”bűnöző állam az amikor egy bűnöző szervezet az egész államot megszállja, és azt a saját céljaira és hasznára működteti.”

Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetségesek a második világháború után meg akarták semmisíteni a náci államot, de Magyarországon nem erről van szó hanem arról: miképpen lehet megőrizni az állam működő képességét miközben Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét felszámolják?

Az USA nem véletlenül nem idézte a nürnbergi példát a kelet európai kommunista rendszerek bukásakor noha megtehette volna: Washington alkut kötött a hatalmon levő kommunistákkal a többi között büntetlenséget ígérve nekik. A kommunista elitek egy része így igen szépen profitált is a rendszerváltásból, amelyből viszont a lakosság döntő többsége úgy érezte, hogy kimaradt. Ők alkotják Orbán Viktor szavazó táborának jórészét.

“Magyarország egy szubszuverén maffia állam”

Így foglalta össze álláspontját Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszeréről Magyar Bálint arra utalva, hogy

Oroszország és Kína pénzeli a magyar miniszterelnököt, aki cserébe politikai szolgáltatásokat nyújt nála jóval erősebb partnereinek: a trójai faló szerepét játssza el Brüsszelben.

A kínai elnök látogatása ráadásul egy furcsa anomáliát is nyilvánvalóvá tette: míg a magyar elit csak a lopásban jeleskedik – az oroszhoz hasonlóan – addig a kínai maffiaállam, amelyben a kommunista párt továbbra is meghatározó szerepet játszik, olyan világhatalommá változtatta Kínát, amelytől immár az Egyesült Államok is tart.

Washingtont egyáltalán nem zavarja az, hogy szövetségesei között maffiaállamok is vannak: Pinochet tábornok Chiléjében próbálták ki a chicagói iskola neoliberális elveit 1973 után azt követően, hogy Washington támogatásával megbuktatták a demokratikusan megválasztott kormányt.

Az USA számára tökéletesen közömbös, hogy Magyarországon milyen maffia uralkodik hiszen a térségben csakis két állam iránt érdeklődik: Lengyelország és Románia. Az viszont érdekli az amerikaiakat nagyon is, hogy Kína és Oroszország, melyeket az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánított már 2021-ben, ne játsszon mind fontosabb szerepet egy NATO és EU tagállamban. Chilében is azért csináltak puccsot 1973-ban, hogy megakadályozzák a szovjetbarát rendszer túlélését: “nem lesz második Kuba Latin Amerikában!”

Orbán nemcsak lopni tud, de politikai profi is: csakis az USA veheti le a sakktábláról

Ha Biden megmarad a Fehér Házban, akkor alkut ajánlhatnak a magyar Napóleonnak: Elba vagy Szent Ilona?! Ha a magyar miniszterelnök – a korrupciós bizonyítékok súlya alatt – vállalja, hogy a polgárháborút elkerülve csendben lelép a színről, akkor a lopott vagyon egy részét megtarthatná. Ha viszont kekeckedik, akkor jöhet Szent Ilona: búbánatos száműzetés valahol a világ végén, a dollármilliárdok helyett szerény megélhetés diszkrét megfigyelés mellett.

Ha Trump jön, akkor az USA miatt folytathatná politikailag sikeres és gazdaságilag kudarcos rendszerét, de kérdés, hogy meddig?

Eddig ugyanis mindig sikerült megvennie a választópolgárok többségét néhány jólirányzott adománnyal: rezsicsökkentés, tizenharmadik havi nyugdíj, családi kedvezmények stb.

Miután az Európai Unió befagyasztotta a pénzeket, a kassza kiürült, mert az orosz és kínai pénzek csak a tolvaj elit finanszírozására elegendőek, a szavazópolgároknak már nem jut semmi. A mostani európai választáson ez még csak kínos lehet, de 2026-ban az országos választáson már katasztrófa következhet, ha Orbán Viktor nem tud megint kiosztani vagy 1500 milliárd forintot mint 2022-ben, sőt ennél többre lesz szükség, mert a kormány által gerjesztett infláció már meghozta az európai árakat Magyarországra, de az európai bérek nélkül.

“Ha nyírni akarjuk a birkát, akkor etetnünk is kell”

– fogalmazta meg Mária Terézia császárnő, Magyarország királynője. Orbán szívesen követné ezt a példát csakhogy a magyar birka nem hízik és nem szaporodik: az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává váltunk. Orbán csak külső forrásból tudja finanszírozni rendszerét: Putyin modellje zsákutca – ezt a magyar miniszterelnök is jól látja. Ezért Münchausen bárót utánozza: saját hajánál fogva akarja kirántani magát a bajból. Tragikomikus végjáték egy valaha sokat ígérő politikusnak…

Temu, a piacrobbantó

Bár Biden elnök 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és Trump nyomában kereskedelmi háborút folytat ellene, de az amerikai vásárlók fütyülnek erre, és vígan veszik a kínai Temu piszok olcsó termékeit.

246%-kal nőtt a Pinduoduo – ez a Temu anyacége – első negyedéves profitja egy év alatt, és elérte ezzel a 28 milliárd jüant – ez mintegy 3,9 milliárd dollárt jelent. Sanghajban azt is közölték a cég nagyon is elégedett vezetői, hogy ezzel messze meghaladták a várakozásokat hiszen azok általában csak 12,62 milliárd jüant jósoltak a PDD-nek. Ez a kiváló eredmény azt is jelenti, hogy a PDD vált a kínai internetes kereskedés királyává megelőzve az Alibabát, melynek a részvénykibocsátása az év rekordja volt a New York-i tőzsdén. Alapítója, a dollár milliárdos Jack Ma 2016-ban előbb találkozott a frissen megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt”

– fogadkozott Trump elnök, aki aztán megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. Ez nem terjedt ki az internetes kereskedésre hiszen az olcsó kínai áruknak nagy szerepe volt abban, hogy hosszú évekig nem volt infláció az Egyesült Államokban.

Csakhogy aztán jött a Covid és az energiaválság, megindult az infláció az USA-ban és Európában, ahol mind többen keresik az olcsó termékeket, melyeket legkönnyebben a PDD-n – külföldön a Temun lelhetnek meg. A PDD piaci értéke – 204 milliárd dollár – így megelőzte az Alibabát.

A PDD-t Colin Huang alapította 2015-ben, de 2021-ben kiszállt a cég vezetéséből, továbbra is ő maradt viszont a fő részvényes.

A Bloomberg milliárdos indexe szerint a PDD alapítója jelenleg Kína második leggazdagabb embere 52 milliárd dolláros vagyonnal.

Ezzel megelőzi Jack Mát, az Alibaba alapítóját, aki nem is oly rég Kína leggazdagabb embere volt, de összekülönbözött a pekingi vezetéssel, és ezt követően üzleti szerencséje lehanyatlott bár még mindig dollármilliárdos.

A Temu részesedése 17% az USA -ban

A PDD részesedése a kínai internetes piacon folyamatosan növekszik: 2019-ben a Covid járvány előtt még csak 7,2% volt, de tavaly már elérte a 19%-ot. Ez csak a harmadik helyet jelenti az Alibaba – 44% – és JD.com után – 24%.

A PDD 2022-ben alapította meg a Temut a külföldi internetes kereskedelemre: az Egyesült Államokban az internetes diszkont piacon megszerzett 17%-ot annak ellenére, hogy a közhangulat az USA-ban manapság nem épp Kínapárti.

Jelenleg mind Kínában mind pedig az Egyesült Államokban az a tendencia figyelhető meg, hogy a vásárlók egyre inkább árérzékenyek – írja a CNN gazdasági rovata. Kínában a Covid pandémia óta az átlagos fogyasztók a fogukhoz verik a garast pedig ott nincs infláció. Az USA-ban is egyre inkább megfigyelhető ez a tendencia, ezért a kereskedők akciókkal igyekeznek vevőket találni. Az amerikaiak imádják az akciókat, ezzel is magyarázható a Temu sikere az Egyesült Államokban.

Csakhogy az amerikai vetélytársak is rájöttek arra, hogy csökkenteni kell az árakat, ha vevőt akarnak találni, ezért a verseny egyre keményebb az USA diszkont piacán.

“A vetélytársaink egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek”

– hangsúlyozta a PDD társelnöke Sanghajban.

Mit akar tenni a Temu, hogy megtartsa vásárlóit sőt növelje azok számát az Egyesült Államokban:

”Figyelnünk kell a változásokat, mert már nem elég az, ha azzal reklámozunk egy terméket, hogy milyen sokat spórol vele a vásárló. Lépéseket kell tennünk előre vagyis egyre inkább jó minőségű árukat kell a piacra dobnunk viszonylag olcsón”

– hangsúlyozta a PDD főnöke, Lej Csen Sanghajban.

A Temu agresszív piaci nyomulását sok országban éri bírálat: az Európai Unióban egy fogyasztóvédelmi csoport Brüsszelhez forduit mondván a Temu manipulálja a piacot. Dél Koreában a piacfelügyelet folytatott vizsgálatot a Temu ellen azon az alapon, hogy a vásárlók nem azt kapják mint amit a hirdetések ígérnek. A PDD főnöke erről azt mondta Sanghajban, hogy “aktívan együttműködünk a felügyelettel minden országban. A célunk a tanulás” – mesélte  mosolyogva a sikeres kínai diszkont cég főnöke Sanghajban.

Dél Korea akarja megnyerni a globális chip vetélkedőt

Az USA Kínát akarja lenyomni, ezért a szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy ne szállítsanak a legmodernebb és leghatékonyabb chipekből a kínaiaknak. Peking válaszul gőzerővel fejleszti saját chip iparát, de közben sem az USA sem pedig Kína nem feledkezhet meg arról, hogy Dél Korea is megcélozta az első helyet a globális versenyben.

Szöulban az államfő bejelentette: 18 milliárd eurós állami támogatást kap a chipgyártó szektor, hogy ne maradjon el az USA-tól és Kínától, sőt, ha lehet, akkor győzze is le őket.

Dél Korea ezzel megtört egy tabut, mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO – szerint ez súlyos szabálysértés. Csakhogy már az USA és Kína is régen megszegi a szabályokat.

“Támogatnunk kell a chipgyártást, ha nem akarjuk, hogy valamilyen más ország megelőzzön minket”

– indokolta meg a döntést Dél Korea elnöke.

A 18 milliárd euró sok pénznek tűnik, de egyetlen komoly új chip gyár felépítése körülbelül ennyibe kerül.

Hogy áll Európa ebben a versenyben? Rosszul.

Közös uniós fejlesztés kellene, de miből?

Macron francia elnök nemrég arról beszélt a Sorbonne egyetemen Párizsban, hogy az USA és Kína is megsérti a WTO szabályait, akkor az Európai Unió sem tehet mást: jelentős összegekkel kellene támogatni a chipgyártást. Jelenleg a 27 tagállam 27 különböző gazdaságpolitikát folytat, és nem használják ki a 450 milliós európai piac előnyeit. Németország  Franciaország és Litvánia elkeseredett versenyt folytatott azért, hogy a tajvani TMSC náluk építse fel nagy európai chip gyárát. Litvánia emiatt felértékelte tajvani kapcsolatait is, és kilépett az Új Selyemút kezdeményezésből. Hiába, Németország nyert, de ezzel nem oldódott meg Európa versenyképtelensége a globális chip piacon.

Pedig van egy olyan holland cég, amely olyan chipgyártó berendezéseket állít elő, melyek piacvezetők a globális piacon. Biden elnök személyesen interveniált annak érdekében, hogy a holland cég ne szállítson ilyen gépeket Kínának.

A hollandok nagy nehezen belementek ebbe, mert az USA azzal fenyegetett, hogy magához csábítja a holland ASML céget. A holland kormány 2,5 milliárd eurós támogatást nyújt az ASML-nek a hazai fejlesztésekhez, hogy ily módon tartsa otthon a sikeres vállalatot.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az Európai Unió versenyképességéről. A jelentést csak júniusban nyújtja be Brüsszelben, de már több beszédben is elmondta: veszélyben van az Európai Unió versenyképessége, a többi között azért, mert lemaradt a digitális forradalomban, amelyben megelőzi az európai integrációt nemcsak az Egyesült Államok és Kína, de Japán és Dél Korea is.

Mit javasol Mario Draghi, aki jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök gazdasági tanácsadója? Azt, hogy az Európai Unió hozzon létre közös fejlesztési alapokat annak érdekében, hogy a versenyképessége ne csökkenjen tovább. Miből finanszíroznák ezeket a közös alapokat? Hitelből, melyet a 27 tagállam együtt venne fel illetve egyes tagországok, melyek ezzel nem értenek egyet, kimaradhatnak belőle, de akkor persze nem kaphatnak egy petákot sem a közös fejlesztési alapból.

Orbán Viktor máris reagált:

a gránit szilárdságú magyar alkotmányban immár a közös hitel felvétel is a tilalmi listán van, mert “sérti Magyarország szuverenitását.”

Hogy akarja megoldani a magyar kormány a digitális fejlesztés problémáját? A kínaiak segítségével.

NATO kockázat

A szenátus republikánus kisebbségének frakcióvezetője Washingtonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat aggasztja az, hogy az USA-ban feketelistán szereplő Huawei európai fejlesztési központja épp Magyarországon van, egy NATO tagállam fővárosában. A digitális fejlesztés ugyanis nemzetbiztonsági ügy, erre hivatkozva tették feketelistára a Huaweit az Egyesült Államokban. Washington kérésére a Huawei pénzügyi igazgatóját, az alapító atya lányát, Kanadában letartóztatták mondván: a kínai cég megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking kanadai állampolgárok letartóztatásával reagált, így végül Kanadából elengedték a Huawei pénzügyi igazgatóját, de a kínai óriás továbbra is szerepel az USA célkeresztjében. Miért?

Washingtonban arra hivatkoznak, hogy a Huawei alapító atyja a kínai vörös hadsereg ezredese, egy olyan állami kutató laboratórium főnöke volt, mely a hadiiparban dolgozott.

Az amerikai kémelhárítás azt gyanítja, hogy a Huawei olykor beépített készülékeibe kémchipeket is, melyek információkat továbbíthatnak a kínai hírszerzésnek. Peking ugyanezzel vádolja az amerikai cégeket: megtiltották a kommunista párt tagjainak és az államhivatalnokoknak az Iphone és az Ipad használatát. Az Apple beszámolója szerint jelentősen csökkentek is az eladások Kínában, amely számukra igen fontos piac, mert itt gyártják és itt adják el az Iphone-ok és Ipadek jelentős részét.

Orbán Viktort már Trump külügyminisztere, Pompeo is le akarta beszélni arról, hogy a Huawei 5G rendszerét használják Magyarországon, de a magyar miniszterelnök nemet mondott, és folytatta az aktív együttműködést Kínával.

Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatása kicsapta a biztosítékot Washingtonban. A szenátus republikánus kisebbségének frakció vezetője rámutatott arra, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamai lazítani próbálják a kapcsolatokat Kínával, Orbán Viktor kormánya viszont állandóan erősíti azt. A republikánus szenátor pozitív példaként említette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni látogatását követően bejelentette: Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Orbán Viktor viszont lelkesen folytatja az együttműködést: az Új Selyemút program évfordulóján Pekingben, sőt parolázott Putyin orosz elnökkel, akivel uniós tagállamok vezetői általában elkerülik a találkozást.

”A baloldalt kilóra megvették” – de ki vette meg Orbánt?

0

A magyar miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott interjújában pénteken így fogalmazott: ”Soros György is az első sorban bukkan fel a háborút pártolók között. A magyar baloldalt kilóra megvették a háborúpárti erők. Aki adja a pénzt, az rendeli a zenét” – hangsúlyozta Magyarország miniszterelnöke.

 

Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így 660 milliárdról 990 milliárdra nőtt.

“Ilyen nincs még az Egyesült Államokban sem” – háborgott Gyarmati István nagykövet, aki az első Orbán kormány idején még adott tanácsokat a fiatal miniszterelnöknek.

Most viszont rámutatott arra, hogy

“ Mészáros Lőrinc villámgyors vagyongyarapodását elsősorban az okozta, hogy a földgáz rendszerhasználati díj java neki hajt hasznot.”

Vagyis a rendszert megkenték az oroszok. Paks 2 esetében is ugyanez a helyzet – utalt rá a nagykövet, aki jól ismeri az oroszokat hiszen az első csecsen háború idején ő közvetített a lázadó csecsenek és Moszkva között. Egykori tárgyalópartnere ma Putyin diplomáciai tanácsadója.

Az orosz és a kínai szerződések szigorúan titkosak, ezért senki nem tud meggyőződni arról, hogy mit is kap Orbán Viktor cserébe azért, hogy aláírta a Moszkvának és Pekingnek kedvező különböző egyezményeket. A magyar állam például óriási adókedvezményeket ad a kínai cégeknek, melyek akkumulátorokat és elektromos autókat állítanak majd elő Magyarországon. A kínaiaknak ez azért nagyon előnyös, mert Magyarország az Európai Unió tagja vagyis az itt előállított árukat nem sújtják a kínai export szankciók.

Mit kap cserében Orbán Viktor?

Feltevések szerint a kínaiak néhány magánszámlára utalt összeggel fejezik ki őszinte nagyrabecsülésüket a magyar miniszterelnöknek. Hol lehetnek ezek a számlák? Egyre nehezebb olyan bankot találni, amelyet nem köteleznek együttműködésre az amerikai bűnüldöző hatóságok. Márpedig tőlük óvakodik a magyar miniszterelnök, aki visszaemlékezhet malajziai “kollégája” kínos ügyére: 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyet lepleztek le az amerikai hatóságok, és Abdul Razak jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti egy fegyházban.

Kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik. Pedig ez is benne van David Pressman nagykövet mosolyában. Ezért is imádkozik Donald Trump választási győzelméért a magyar miniszterelnök. Annak idején Trumpról is voltak olyan hírek, hogy megvették őt az oroszok, akik lehet, hogy zsarolják is, mert Lenin ágyában orosz prostituáltakkal szórakozott Moszkvában még a nyolcvanas években.

Ha Biden nyer a novemberi választáson, akkor Pressman nagykövet megkaphatja a kilövési engedélyt Orbán Viktorra.

Kell-e erre jobb ürügy mint olyan korrupciós ügyek, amelyekben Oroszország és Kína kente meg a magyar miniszterelnököt?!

Putyin kész a tűzszünetre

A Reuters hírügynökség orosz forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Putyin kész a tűzszünetre.

“Putyin képes addig harcolni ameddig csak kell, de kész tűzszünetet kötni Ukrajnával” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú orosz hivatalnok, aki korábban Putyin mellett dolgozott. A Reuters megkérdezte Dmitrij Peszkov szóvivőt, hogy milyen feltételekkel hajlandó Putyin a tűzszünetre ? Az orosz elnök konkrétumok helyett ezt válaszolta:

“Putyin többször is világossá tette, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre céljai elérése érdekében. Oroszország nem akar örökös háborút.”

A kiszivárgott hírek szerint Putyin a jelenlegi frontvonalon akar tűzszünetet kötni, mert ezt Oroszországban győzelemként tüntethetné fel.

Oroszország ugyan előrenyomult Ukrajnában, de ahhoz, hogy az offenzívát sikeresen befejezze még legkevesebb százezer fiatal behívására lenne szükség, és Putyin tisztában van vele: ez igen népszerűtlen lenne Oroszországban.

Mind Ukrajnában mind Oroszországban csökken a háború támogatottsága a több mint két éve tartó hadműveletek eredménytelensége miatt. Egyre többen látják be, hogy a háború megnyerhetlen.

Ukrajna hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor tárgyalnak Putyinnal, ha az oroszok kivonulnak az országból, de ennek minimális a realitása.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója legutóbb amikor Washingtonban megszavazták az újabb jelentős támogatást Ukrajnának, kijelentette: ezzel a támogatással Ukrajna 2024-ben Ukrajna kivédheti az orosz offenzívát majd pedig 2025- ben támadást  indíthat Oroszország kiszorítására Ukrajnából.

Richard Haass veterán amerikai diplomata pedig azt írta, hogy Ukrajna katonai győzelmére számítani hiú ábránd, tárgyalni kell Putyinnal!

Ukrán békecsúcs Svájcban

Júniusban tartják a békekonferenciát, melyre Oroszországot nem hívták meg, így esélye a sikerre gyakorlatilag nulla. Biden elnök jelezte, hogy nem vesz részt a békekonferencián. A kínaiak viszont hajlandók arra, hogy közvetítsenek. Kínának már volt két béketerve Ukrajna kapcsán, de egyikből sem lett semmi. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádiós fellépése során felvetette, hogy kétféle tárgyalás is lehet párhuzamosan: az egyiken az ukránok tárgyalnának az oroszokkal, a másikon viszont az amerikaiak lennének Putyin tárgyaló partnerei. Ezen a tanácskozáson az egész európai békerendszert áttekinthetik.

Orbán Viktort is meghívta Zelenszkij ukrán elnök a júniusi békekonferenciára, de egyáltalán nem biztos, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz azon. A közelgő európai választások egyik fő témája is az ukrajnai háború.

Orbán Viktor abban bízik, hogy a szélsőjobboldal összefog miután megszabadul az Alternative für Deutschland mozgalomtól, és ily módon létrejöhet az Európai Parlament második legerősebb frakciója Giorgia Meloni olasz miniszterelnök irányításával. Meloni jó kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel, aki jelezte: hajlandó vele együttműködni.

Ha a Néppárt a szélsőjobboldali frakcióval alakítana koalíciót, akkor azt a szocialisták aligha fogadnák el, de Orbán Viktor pária állapota véget érhetne Brüsszelben. Bár Meloni Ukrajna ügyében a lengyel PiS-szel ért egyet, de ő igazi kaméleon politikus: az ukrajnai háború kitörése előtt még vérbeli keresztény-nemzeti politikusnak nevezte Vlagyimir Putyint. Giorgia Meloni Trumpot támogatja az USA-ban, de jó a kapcsolata a demokrata adminisztrációval is.

Végülis Biden elnökön múlik: reagál-e Putyin tűzszüneti javaslatára vagy tovább folytatja a háborút, melynek megnyerésében már az USA távozó vezérkari főnöke sem bízott.

Világháború

Az ember, ismervén az I. és a II. világháború történéseit, az egyes emberek mély, belső lényéből hamar előtörő ordas mivoltát, valamint látván Hirosima és Nagaszaki képeit, nagyon pontosan el tudja képzelni, hogy mi történhet a következő világháborúban.

A világháború komoly dolog, azzal nem illik viccelődni. Érdekes viszont, hogy fenyegetődzni vele szabad.

Az utóbbi nem valami ártatlan dolog, a katasztrófa belengetése ugyanis atavisztikus félelmet kelt óriási tömegekben, így rengeteg embernél a komfortérzet halálfélelem miatti drasztikus romlását okozza, az ebből következő  idegi és a vele járó fizikai károsodásról nem is beszélve. Ez a félelem a tömegek jóérzését romboló hatásán túlmenően egyesek számára nagyon hasznos lehet, ezért a gerjesztése nekik előny. Sajnos, sőt nagyon sajnos a „Falra festik az ördögöt” hatás is megjelenik a fenyegetődzéssel, az ez által kiváltott kellemetlen jelenséget „Megelőző csapás”-nak hívják, így a világháború nem csak haszonszerzés, hanem vezetői ijedtség miatt is kitörhet, méghozzá könnyedén. Hogy ennek ellenére egyesek nem bírják abbahagyni az ijesztgetést, azt inkább nem minősíteném.

2023. márc. 31.

„A 3. világháború  reális veszély ebben a pillanatban – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök a Jó reggelt, Magyarország című műsorban úgy fogalmazott: a háború egyre brutálisabb és véresebb, egyre több az áldozat mindkét oldalon, ennek ellenére Európa nagy része továbbra is háborúpárti álláspontot képvisel. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar emberekre nézve az ukrajnai háború veszélyes és aggasztó.”

A fentiek szerint Orbán már több mint egy éve azt szerette volna, ha Európa odadobja Ukrajnát Oroszországnak, mert ha nem, és Európa nagy része továbbra is háborúpárti, akkor kitörhet a 3. világháború. Egyébként az ukrajnai háború nem csak a magyar emberek számára veszélyes és aggasztó, hanem mindenkire (igen, az agresszorra is), de a nemzetállam már csak ilyen. Mindig a nemzetállam fegyverkezik, mindig az indít háborút, és mindig az foglalkozik csak saját magával.

2023. augusztus 30.

„Nem egyszerű félreértés, hanem hazugság az, hogy jelenleg Ukrajna nyerésre áll a háborúban, lehetetlen, hogy legyőzzék az oroszokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Tucker Carlson amerikai riporternek adott interjúban. A kormányfő szerint nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a harmadik világháború az ajtónkon kopogtat.”

Ezt olvasva érthető, hogy a NER lapok miért drukkolnak annyira az oroszoknak: nehogy már az legyen, hogy amit a Főnök lehetetlennek mondott, mégis bekövetkezik! A legjobb, ha Ukrajna kapitulál, és akkor Orbán újból Besenyő Istvánná válik, azaz már megint igaza van. Kilenc! Ezért Orbán mindent meg is tesz. – Ott egye meg a fene, mondogathatja, féljenek csak, ha az kell nekem! – amely kijelentésben a félők definíció alatt a magyar lakosság döntő többsége értendő.

2024. április 21.

„Ez egy háborús örvény, amely a mélybe ránthatja Európát. Brüsszel a tűzzel játszik. Amit csinál, az maga az istenkísértés. A világháborúkat az elején sohasem hívják világháborúnak. Harmadik balkáni háború, Molotov–Ribbentrop-paktum, Lengyelország felosztása, és a vége aztán kétszer is világháború lett – összegezte a kormányfő.”

A kormányfői fenyegetés a világháborúval láthatóan folyamatos.

2024. május 11.

„A miniszterelnök kampánykörútján kijelentette, hogy június 9-e talán az utolsó lehetőség, amikor még visszafordulhatunk egy harmadik nagy háború felé vezető útról.”

Tehát, Orbán szerint, ha Mari néni és Józsi bácsi június 9-én jó helyre teszi az ikszet, akkor nem lesz atomvilágháború, melyben majd mindenki meghal, viszont ha rossz helyre, akkor lesz (másutt Európában sehol sem várható, hogy a többség Orbánnak „jó” helyre teszi). Persze van még egy aprócska feltétele a háború elmaradásának, ugyanis Trumpnak Amerikában szintén nyernie kell, és akkor az Egyesült Államok meg Magyarország együtt rohan át dübörögve a Béke hídján, hogy megmentsék Mari nénit, Józsi bácsit meg Mr és Mrs Smith-t a világháborútól. Habonyék pontosan tudják, a választó legerősebb ösztöne az életösztön, mindig arra kell játszani.

Én úgy gondolom, a 3. világháború nem fog kitörni. Ha ugyanis az orosz patkány, azaz a tömeggyilkos pszichopata agresszor a sarokba szorul (= közel jár a kiűzetéshez Ukrajnából), maga ugyan elindítaná a rakétákat (a hiúsága fontosabb már, mint az élete), de ez a patkány környezetében túl sok embernek túl nagy károkat okozna (a háborúnak nem lenne győztese, csak halottjai). Ezért még mielőtt elindíthatná, a közvetlen környezete el fogja venni tőle az aktatáskát, és ha ő már ott maradt táska nélkül, elvitetik vele a komplett ukrán balhét is, azaz a putyinizmus ettől még nem bukik meg, csak a vezetője. A Nyugatnak hálisten több esze van annál, hogy vérgőzös debileket odaengedjenek a táska közelébe, rájuk a higgadtságot tekintve bizton számíthatunk.

Természetesen lehet, hogy tévedek, de bízom az emberek életösztönében, ahogy Orbán is, viszont ő ezzel nem megnyugtatni akarja az embereket, hanem az életösztönt kihasználva idegesíteni, hogy féljenek, melynek következtében ő majd megnyeri a választást.

Ez a háborúpártizós taktika egyszer már nagyon bejött a miniszterelnök úrnak, nyilván ezért próbálkozik másodszor is vele. A fideszes propagandacsapat nagy valószínűséggel úgy gondolja, „Brüsszelben” az olajágas galambozással Orbán ugyan nem megy semmire (még Giorgia Meloni is háborúpárti), de ott is azt kell mutatnia, ha kell, akár a folyosón is, mert itthon sokat számít a választásnál a békepártiság.

Ez a békepártiság nagyon hasonlít ahhoz, mikor a rabló megpróbálja kitépni az öregasszony kezéből a táskáját, és az arra járó Orbán segítés helyett odaszól:

– Engedje már el azt a nyomorult táskát, nénike! Én békepárti vagyok, nem akarok itten verekedést, abból mindenkinek csak baja lesz, ha meg segítenék, és odaadnám magának a gázsprayt, maga kifújná belőle az összes gázt, és akkor vehetek egy másikat. A francnak hiányzik újabb kiadás, mikor itt van apám Hatvanpusztája meg a vejem kastélyai! Különben is a család a családi konzultáción úgy döntött, hogy nem adunk magának fegyvert, anyó, mert még megsérülhet a rabló úr, akitől mi a tűzifát vesszük! Na, érti már? Magának ugyan nem lesz táskája, de mindenki más jól jár, köztük én is, és csak az a fontos, mert a mi államunk nemzetállam, amely személy szerint én vagyok, mindenki más magasról le van, ugyebár. Megsúgom magának, a röhej az, hogy a saját nemzetállamom polgárai is magasról vannak le, de ők ezt nem tudják, és azt hiszik, hogy ami az én érdekem, az az ő érdekük is. Az én érdekem egyértelmű: el kell hitetnem velük, hogy állandóan harcolok a többiekkel az ő érdekükért, mert ez a választási győzelmeim kulcsa. Ezért mindig más állásponton kell lennem, mint a többinek, mindig kell ellenség, hogy az otthoniak láthassák a harcot. Nekik persze az volna jó, ha nem harcolnék, hanem megegyeznék, mert úgy lenne pénz meg minden, de akkor a népszerűségem azonnal odavan, mert a harcon kívül, semmihez sem értek, minden máshoz dilettáns vagyok. Hogy miért döntök akkor mindenben mégis én? Mert így vezettem be… rossz az országlakóknak, persze, hogy rossz, de nekem jó, és akkor így helyes… most meg mit jön azzal, hogy ha a rablónak egyszerűen odaadja a táskáját, akkor vérszemet kap, és másokat is ki fog rabolni! Akkor ki fog, és kész. Azt a táskát is odaadatjuk neki a másik öregasszonnyal. A rablónak is élni kell valamiből, mert rajtam kívül már senki sem vesz tőle tűzifát. Vili?

Rendelő. A beteg a falhoz ugrik, rászorítja a fülét, aztán odainti a doktort, hogy ő is tegye ugyanazt.

  • Hallja, doktor úr?
  • Nem hallok semmit.
  • Na, tessék, kérem! És ez így megy 14 éve.

Pontosan.

Mészáros Lőrinc milliárdjai az oroszoktól érkeznek

Azt állítja Gyarmati István egykori nagykövet, hogy  az oroszoktól ered Mészáros Lőrinc óriási vagyona. Gyarmati jól ismeri az oroszokat és Orbán Viktort valamint a CIA-t is. A valasz.hu-nak adott hosszú interjújában arról beszélt, hogy “az oroszok a rendszert kenték meg”. Nemcsak Pakssal hanem a magas gázárral is. Kapjuk biztos forrásból, és még egy rakás pénzt is el lehet belőle tenni.

Hogyan növeli Mészáros Lőrinc növeli másfélszeresére  amúgyis tetemes vagyonát egyetlen év alatt? Ilyen Amerikában sincs! A rendszerhasználati díj a gázszámlában márpedig hozzá csurog be” – mutat rá a veterán diplomata.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy maga Orbán Viktor állítólag az egyik főrészvényese a MET- nek, ennek a földgáz kereskedő cégnek, amely az energiaválság idején megsokszorozta profitját. A MET igazgató tanácsának egykori elnöke, Lantos Csaba ma Orbán Viktor energia minisztere.

Moszkva már a szovjet időkben is az olaj- és földgázkereskedelmen keresztül támogatta a magyar elitet, amely az olcsón beszerzett nyersanyagot drágábban és dollárért adhatta el Nyugaton.

Lehet-e tárgyalni Putyinnal?

Gyarmati István közvetített az oroszok és a csecsenek között tehát jól ismeri a moszkvai elitet. Putyin jelenlegi diplomáciai tanácsadója volt annak idején a tárgyaló partnere. Mit gondol most az ukrajnai háború befejezéséről?

“Már 2022 augusztusában írtam egy cikket, melyben tárgyalásokat és fegyverszünetet javasoltam. Háború ugyanis kétféleképpen érhet véget: totális győzelmet arat az egyik fél vagy tárgyalnak. Előbbire most nincs esély, az utóbbi igazságtalan békével jár. Sajnos az agresszor ilyenkor mindig kap valamit. Putyin a Krímet tíz éve megkapta, szerintem Donyeck és Luhanszk tartomány az övé lesz.”

Mi a fő veszély? “Ha az oroszok győznek, akkor megindulhatnak Kalinyingrád felé.”

Hogy lehet rávenni az oroszokat a tárgyalásra?

“Először a hadszíntéren kell    őket móresre tanítani, és csak utána lesznek majd hajlandók tárgyalni”

– mondta Gyarmati István egykori nagykövet.

Putyin elnöki beiktatása idején arról beszélt, hogy kész a háború folytatására, de a párbeszédre is a Nyugattal. Az orosz elnök kitette a Nemzetbiztonsági Tanácsból Nyikolaj Patrusev tábornokot, a héják vezérét, aki elsősorban javasolta “a korlátozott hadműveletet” Ukrajnában.

Ha Biden elnök fegyverszüneti ajánlattal állna elő, akkor azt egyáltalán nem biztos, hogy Putyin elutasítaná. Most az orosz elnök Trump győzelmére vár – éppúgy mint Orbán Viktor. A békeangyalok furcsa gyülekezete ez, de a tárgyalások mindig esélyt jelentenek a megegyezésre míg a megnyerhetetlen háború óriási teljesen fölöslegesen áldozatokat követel mindkét oldalon.

Megkezdődnek-e Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai júniusban?

0

Hogy megkezdődnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával elsősorban Orbán Viktortól függ – állítják azok a magasrangú uniós tisztviselők, akik a brüsszeli Politiconak nyilatkoztak.

Mind Brüsszel mind Kijev nyomást gyakorol a magyar miniszterelnökre annak érdekében, hogy június 25-én megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Unió tavaly decemberben fogadta el Ukrajna és Moldova jelentkezését, de a magyar diplomácia ellenzi ezt a bővítést részben a háborús helyzetre részben pedig a két egykori szovjet tagállam állapotára hivatkozva hiszen mind Ukrajnában mind Moldovában alacsonyabb ma az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben pedig akkor sem volt lenyűgözően magas. Ukrajna és Moldova 1991-ben vált függetlenné a Szovjetunió felbomlása után, de ellentétben a balti államokkal vagy Kazahsztánnal nem lelte meg a gazdasági fejlődés útját. Mindkét államból tömegesen távoznak a polgárok, ezt a tendenciát azután az ukrajnai háború felerősítette. Jelen pillanatban nincsenek hiteles információk Ukrajna és Moldova népességéről.

Mindezzel persze Brüsszelben is tisztában vannak, de úgy vélik:

a függetlenségét védelmező Ukrajnában jelentős mértékben javulhatna a morál, amely a több mint két éve tartó háborús erőfeszítések miatt jelentősen romlott.

Szijjártó Péter külügyminiszter áprilisban találkozott Andrij Jermakkal, Zelenszkij elnök kabinetfőnökével. A magyar fél 11 pontos listát terjesztett elő a követelésekről, és Ukrajna erre válaszolt – írja a brüsszeli Politico.

Orbán Viktor az európai választásokra vár, addig nem lép – vélik magukat megnevezni nemkívánó uniós tisztviselők. Akik viszont arra is rámutattak, hogy július elsejétől Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, és nem valószínű, hogy a magyar küldöttség ebben az időszakban szeretne ezzel foglalkozni.

Március óta nyüglődnek a tagállamok az ukrán csatlakozás problémájával

A brüsszeli bizottság ugyanis ekkor elküldte javaslatát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, de ehhez mind a 27 tagállamnak hozzá kellene járulnia.

A magyar kormány brüsszeli állandó képviseletének szóvivője csak annyit mondott a Politiconak, hogy “előbb konszenzusra van szükség, csak azután kezdhetünk beszélgetni a csatlakozási tárgyalások dátumáról.”

Mindenki Orbánra vár, aki taktikusan hallgat.

Pénz beszél?

Ma sem tudjuk pontosan, hogy mivel vették rá Orbán Viktort arra, hogy ne vétózzon Ukrajna ügyében a rendkívüli csúcstalálkozón február elsején. A pénz, a visszatartott eurómilliárdok minden bizonnyal nagy szerepet játszhattak ebben. Bár a magyar kormány igyekszik úgy tenni mintha nem hiányozna ez a hatalmas összeg, de a költségvetés siralmas állapota mutatja: enélkül hosszú távon nem megy! Orbánnak pénz kell, és ezt Brüsszelben mindenki tudja is. Csakhogy Brüsszel sincs könnyű helyzetben: az ukrajnai segélykassza kimerülőben van. A tagállamok nem tudják emelni a hozzájárulást, közös hitelfelvételre lenne szükség. Ezt viszont nemcsak Orbán Viktor ellenzi az Európai Unióban hanem sokan mások is. Vagyis a pénzhiány általános, és emiatt róka fogta csuka helyzet alakulhat ki a magyar elnökség idején, a következő félévben.

A magyar diplomácia szeretne sikert felmutatni ebben a félévben, de annyira elszigetelődött, hogy ez nem ígérkezik könnyű szerepnek.

Orbán Viktor ugyanakkor számíthat olyan szövetségeseire mint Giorgia Meloni, aki egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban azt követően, hogy Németország gazdaságilag összecsuklott, és a megosztott kormányzat képtelen kezelni a problémákat. Mindeközben támogatni kellene Ukrajnát, amely alig tartja magát az orosz offenzívával szemben. Orbán és Brüsszel Washingtonra szegezi szemét: ha Trump jön, akkor sok minden megváltozik. Ha marad Biden, akkor Orbágkaphatja a kilövési engedélyt.

Miért váltotta le Putyin szélsőséges nacionalista barátját, Patrusevet?

0

Mindenki a hadügyminiszter váltásra figyelt fel Moszkvában hiszen Sojgu Putyin legrégebbi minisztere volt. Valójában az orosz elnök előléptette Sojgu hadseregtábornokot, aki a majd mindenható Nemzetvédelmi  Tanács titkára lett. Ennek a Nemzetvédelmi Tanácsnak az elnöke maga Vlagyimir Putyin, és ez döntött az Ukrajna elleni agresszióról is.

Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és  Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés főnöke nem értettek egyet Ukrajna megtámadásával. Ez abból a videóból is kiderült, melyen Putyin nyíltan megalázta Nariskin tábornokot, aki viszont ennek ellenére mindmáig a helyén maradt, és olykor Törökországban összefut William Burns-szel, a CIA főnökével, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt tehát jól ismeri Oroszországot. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki az Ukrajna elleni agresszió előtt Moszkvába látogatott, és beszélt Putyinnal – máig sem tudjuk, hogy miről.

Patrusev, a héja

A szentpétervári Putyin, a KGB egykori alezredese azzal keltette fel a Kreml figyelmét, hogy ő szervezte újjá az orosz titkosszolgálatot, mely a KGB helyett az FSZB nevet viseli, de ugyanazt a mentalitást képviseli, melyet még Jurij Andropov honosított meg, aki 1965 és 1982 között állt a szervezet élén, és csak azért vált meg annak irányításától, hogy a Szovjetunió elnöke legyen 1982-1984.

Andropov álma egy hibrid rendszer volt, melyet a titkosszolgálat irányít a megfáradt kommunista párt helyett, ahol véget nem érő viták folytak a reformokról, de a valóságban nem történt semmi. Putyin utóda az FSZB élén, Nyikolaj Patrusev lett, aki szintén Andropov árvái közé tartozott: megvalósította a titkosszolgálat teljhatalmát.

Ennek arca Putyin lett, de mögötte ott állt a sziloviki csoport, amely mindmáig irányítja Oroszországot.

A csapat ideológiája a nagyorosz nacionalizmus, amelytől Putyin kezdetben tartózkodott. Szentpétervárt, Putyin szülővárosát, épp azért építette fel Nagy Péter cár, hogy a nyugati nyitást erősítse, mert rájött arra, hogy Oroszország elmaradottságát csakis így lehet megszüntetni. Nagy Péter Oroszország zászlaját is Hollandiáról másolta. Vele szemben a nagyorosz nacionalizmus Oroszországot a harmadik Rómának tekinti vagyis a világ közepének. Ezt az ideológiát vallja Nyikolaj Patrusev tábornok. Akit Putyin így mutatott be az FSZB-ben amikor átadta neki a hatalmat 1999-ben:

Patrusev régi jó elvtársam és barátom.

”Putyin kezdetben még a nyugati együttműködés vonalát követte: híres volt szoros kapcsolata Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellárral és Angela Merkel kereszténydemokrata kancellárral, akivel felváltva beszélgettek oroszul és németül. Az USA igencsak gyanakodva szemlélte ezt az együttműködést, ezért is hallgatta le a CIA Merkel kancellárt. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ezzel feljött Nyikolaj Patrusev napja hiszen ő sosem kedvelte a nyugati nyitást: erős Oroszországot akart, amely Kínával együtt kérdésessé teszi az Egyesült Államok világuralmát.

Hírek szerint Nyikolaj Patrusev javasolta Putyinnak Ukrajna megtámadását, és az orosz elnök hosszas habozás után meghozta élete legrosszabb döntését: villámháborút indított a nyugatbarát ukrán vezetés megbuktatására.

Az eredmény csúfos kudarc, a három napra tervezett villámháború immár több mint két éve tart, és senki sem látja a végét. Putyin Trumpban bízik, mert szeretne végetvetni a háborúnak, amely destabilizálja a hatalmát, és teljesen Kína függvényévé változtatja Oroszországot. Putyin ezért búcsút vett régi barátjától, Patrusev tábornoktól, aki tanácsadó lett, de milyen területen? Hajózási kérdésekben ad majd tanácsokat Putyinnak, aki az ukrajnai háború kellős közepén nemigen érdeklődhet eziránt. Patrusev repült a Nemzetvédelmi Tanácsból vagyis hatalma megszűnt.

Miért vált meg tőle Putyin? Mert őt tekinti a fő felelősnek az ukrajnai háború kudarcáért és a Prigozsin lázadásért. Az FSZB tervezte meg a háromnapos villámháborút, amely totálisan csődöt mondott. Az FSZB szervezte meg a Wagner hadsereget, amely fellázadt az ukrán fronton, és elindult Moszkva felé méghozzá a nagyorosz nacionalizmus jelszavait hangoztatva. Prigozsint leszerelték és meggyilkolták, de ország világ előtt kiderült, hogy a majd mindenható titkosszolgálat nem ura a helyzetnek.

Patrusev kontra Soros

Az FSZB korábbi fura ura meg volt győződve arról vagy legalábbis azt hirdette, hogy “a New York-i Wall Street és a londoni City összeesküdött Oroszország lerombolására. ”Ez Jurij Vlagyimirovics Andropov gondolatát visszahangozza:

“a zsidók már leromboltak két Rómát, a harmadikat, a Szovjetuniót nem fogják!”

– hirdette meg a KGB-ben a lengyelországi válság kapcsán.

Andropov, aki maga is zsidó volt, több “anticionista” tisztogatást rendelt el a Szovjetunióban és “a baráti államokban” az 1967-es közel-keleti háború után amikor Moszkva megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel és erre utasította “szövetségeseit” is. Nyikolaj Patrusev tábornok szerint a Covid pandémia is a bűnös Nyugat terméke volt:”

a Clinton, a Rockefeller, a Soros és a Biden alapítvány nyakig benne van ebben”

– nyilatkozta az argumentü i fakti című moszkvai lapnak.

Albright asszony USA külügyminiszter kelet-európai zsidó származását szívesen emlegette Patrusev tábornok mondván:

”az USA le akarja radirozni Oroszországot a térképről. Albright akkori amerikai külügyminiszter többször is elmondta: Szibéria nem illeti meg Oroszországot!”

Hivatalosan az amerikai külügyminiszter asszony sohasem mondott ilyesmit, de feldühítette Moszkvát, mert közölte velük: immár nem játszhatnak világhatalmi szerepet!

A Soros alapítványt is szívesen bírálta Patrusev tábornok, aki szerint “a Nyugat ily módon akarja elcsábítani a fiatalokat, de a valódi célja Oroszország megsemmisítése.”

Az Ukrajna elleni agresszió idején Patrusev arról értekezett, hogy

“Washington egy lengyel-ukrán államszövetséget akar létrehozni, amely fenyegeti  Oroszországot.”

Putyin azzal, hogy leváltotta a héja Patrusev tábornokot, és helyére az engedelmes Sojgut ültette, levonta a tanulságot az ukrajnai háború kudarcaiból. Elnöki beiktatása alkalmából párbeszédet javasolt a Nyugatnak Ukrajna feje fölött. Biden elnök erre egyelőre nem hajlandó, Trump azt állítja, hogy ő igen. Az elnökválasztás novemberben lesz az Egyesült Államokban.

Pressman nagykövet: “az orosz békejavaslat, melyet Orbán támogat, a kapitulációt jelenti”

Az USA budapesti nagykövete keményen bírálta a magyar miniszterelnök békepárti politikáját, amellyel szembemegy a NATO irányvonallal, melyet az Egyesült Államok határoz meg. A NATO szerint nem lehet Putyinnal tárgyalni, mert ez nem állítaná le az agresszort.

Pressman Hitlerre utal csakhogy a náci diktátor mögött az akkori világ legerősebb hadserege állt míg az oroszok képtelenek győzelmet aratni Ukrajnában. Putyin inkább Mussolinire hasonlít, aki vissza akarta állítani a római birodalmat, de csapatai csúfos kudarcot vallottak Albániában, Görögországban és Afrikában.

Pressman nagykövet a történelemre hivatkozik, de Finnország 1940-es háborúja jól megmutatta, hogy lehet békét kötni az agresszorral, és a végeredmény egyáltalán nem katasztrófa. Hősies ellenállás után Finnország kapitulált, és feladta Karéliát, mely most is Oroszországhoz tartozik. A karéliai finnek kivándoroltak, és ma Finnország a világ legboldogabb országa. Sztálin pedig nem folytatta az agressziót: 1945-ben nem kebelezte be Finnországot, noha az USA és Nagy Britannia ezt felajánlotta neki.

Sztálin nem támadta volna meg a NATO-t sem bár a hadserege jóval erősebb volt mint Putyiné, aki szánalmasan leszerepelt Ukrajnában.

Orbán és Putyin paktuma kiterjed a titkosszolgálatokra is?

Laborcz Sándor tábornok, a nemzetbiztonsági hivatal egykori vezetője Bolgár Györgynek nyilatkozott arról a nemzetbiztonsági botrányról, melynek során az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügy 4000 munkaállomását hosszú időn keresztül megfigyelték még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt. “Ez tragédia” – hangsúlyozta Laborcz Sándor tábornok arra utalva, hogy nemcsak a magyar állam, de a NATO és az Európai Unió sok féltett titka is az oroszok kezére juthatott másfél év alatt. A magyar kémelhárítás hosszú ideig nem foglalkozott az üggyel pedig tudtak róla hiszen a diplomáciai fedésben dolgozó magyar hírszerzőket utasították a feletteseik, hogy ne használják a magyar külügy rendszerét! Végül az amerikaiak figyelmeztetésére indult meg a magyar kémelhárítás, és az orosz hekkertámadás következményeit végülis elhárították.

A kémelhárítás késlekedése arra utalhat, hogy Putyin és Orbán együttműködése erre a szférára is kiterjedhet.

Orbán telefonját is lehallgathatták az oroszok?

Nem valószínű – mondta Laborcz Sándor tábornok – hiszen a miniszterelnök buta telefonokat használ éppen a lehallgatás elkerülésére. Szijjártó Péter külügyminiszter világkörüli útjai során viszont csakis az interneten tájékozódhat vagyis rajta keresztül sok értékes információt kaphattak az oroszok. Szijjártó Péter megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, melyet külföldinek adhatnak Moszkvában. Eredetileg Putyin Orbán Viktort akarta kitüntetni, de a magyar miniszterelnök taktikusan hátrébb lépett, előtérbe tolva külügyminiszterét hiszen tudta, hogy az USA számára ez vészjelzés lenne.

Orbánt egyébként a washingtoni képviselőház elnöke is bírálta, aki Donald Trump pártjához tartozik. A republikánus politikus Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását kifogásolta. Példaként említette Giorgia Meloni olasz miniszterelnökasszonyt, aki kilépett az Új Selyemút programból míg Orbán Viktor bennmaradt, olyannyira, hogy a program tizedik évfordulóján parolázott Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Miért csinálja ezt Orbán?

A fiatal fideszes politikus, aki a rendszerváltáskor az USA kedvence volt, megdöbbenhetett amikor közölték vele a kilencvenes évek elején: az Egyesült Államoknak nincs gazdasági érdeke a térségben, amely kizárólag stratégiai szempontból számít vagyis nemhogy Marshall segélyre nem lehet számítani, de Washingtonban Magyarországot frontországnak tekintik egy esetleges Oroszország elleni konfliktusban.

A Szovjetunió csak 1991-ben szűnt meg, utána lett független Ukrajna, amely jelenleg a frontország szerepében hatalmas áldozatokat hoz a nyugati világért cserében a nagy semmiért. Ez a perspektíva nem lelkesítette Orbán Viktort, aki már első miniszterelnöki periódusában is szembeszállt az Egyesült Államokkal amikor svéd vadászgépeket vásárolt.

Orbán Viktor 2009-ben Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyinnal, és az addigi oroszellenes vonal hirtelen megváltozott.

Oroszország keresztény és nemzeti szisztémája a magyar nemzeti együttműködési rendszer egyik modellje lett. Orbán Viktort egyáltalán nem zavarta, hogy Putyin Andropov álmát valósítja meg: egy olyan hibrid államot irányít, melyet a mindenható titkosszolgálat irányít.

Orbán nem tart az orosz nagyhatalom agresszivitásától, mert tudja: Putyin papír tigris. Oroszország már nem világhatalom: gazdasága, hadiipara versenyképtelen csakis nyersanyagok exportjára képes. Putyin legfeljebb arról ábrándozhat, hogy megszerezze néhány orosz többségű tartományt az egykori Szovjetunió területén, többre nem futja az agresszivitásából.

Belpolitikai szempontból pedig a sarokba szorított Orbánnak a békepolitika aranyat ér: az LMBTQ propaganda megbukott a kegyelmi ügy miatt, a migráns kérdés pedig nem igazán tömegvonzó különösen akkor nem amikor mindenki láthatja, hogy az Orbán kormány egyre több külföldi vendégmunkást importál.

A béke ügye viszont tömegtámogatásra számíthat Magyarországon, ahol senki sem akar semmiféle háborút: két elveszített világháború és 56 veresége mindenkit megtaníthatott arra, hogy az jár a legjobban, aki kimarad a fegyveres konfliktusokból.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK